Harckocsik harctéri alkalmazása

speziale said:
ezen logika alapján az oroszok belátták a T14-el (de korábban az objekt 195-el is már) hogy a HH alatt vitt koncepciójuk tévút
Kattints ide a kinyitáshoz...
Igen, tényleg ez történhetett, volt egy koncepciójuk arról, hogy könnyű, jól védett harckocsikat hozzanak létre, a nyugatiaknál sokkal kisebb profillal, ezzel amennyire lehet megőrizve a harctéri mobilitást, és a páncélt részben aktív védelemmel helyettesítsék.
Ezzel szemben az armata koncepciója az, hogy egy könnyebb, automata tornyú világbajnok védelmű hkt aminek a páncélvédelmét a legmodernebb aktív védelmi rendszer egészíti ki. Igazad van, ez gyökeresen más koncepció...
 
  • Tetszik
Reactions: Pogány and fip7
Redgreg said:
Igen, tényleg ez történhetett, volt egy koncepciójuk arról, hogy könnyű, jól védett harckocsikat hozzanak létre, a nyugatiaknál sokkal kisebb profillal, ezzel amennyire lehet megőrizve a harctéri mobilitást, és a páncélt részben aktív védelemmel helyettesítsék.
Ezzel szemben az armata koncepciója az, hogy egy könnyebb, automata tornyú világbajnok védelmű hkt aminek a páncélvédelmét a legmodernebb aktív védelmi rendszer egészíti ki. Igazad van, ez gyökeresen más koncepció...
Kattints ide a kinyitáshoz...
Nem egészen...
A 80-as évek közepére megoldódni látszott a probléma a nem megfelelő teljesítményű motorokkal kapcsolatban, egyrészt a gázturbina, másrészt a 6TD dízel megjelenése miatt.
Nem volt így a tömeg annyira lekorlátozva mint eddig, a fő fejlesztési irány a végletekig fokozott páncélvédelem és tűzerő volt. (És még emellé jött volna az aktív védelem). Ezt személyzet nélküli toronnyal lehetett megoldani leginkább. Szóval az Armata koncepciója egyáltalán nem új, Harkovban és Leningrádban már ilyeneken dolgoztak a 80-as években is.
 
Hpasp said:
Én eddig csak a Leo-1A1, A2, és A3 tornyának páncélvédelméről láttam eddig csak adatot ~185mm, miközben a korabeli T-55-ösök ~200mm-rel rendelkeztek.
Egymást APDS lőszerrel 2km-ről kölcsönösen ki tudták lőni, kérdés csak az hogy melyikük látta meg a másikat, majd melyikük talált.
Minden esetre érdekelne minden Leo-1 A4 tornyára vonatkozó forrás.
Kattints ide a kinyitáshoz...

A Leopárd 1A4 tornya mitől különleges?
Nekem erre van csak forrásom:
EK4UGe0O5Xk.jpg
 
  • Tetszik
Reactions: endre, Pogány and Törölt tag 1945
Leo1A3/A4:
andrei-bt.livejournal.com

Leopard AS1 в разрезе

Leopard AS1 (Leopard 1A3) в разрезе (из Australian Army Tank Museum, Puckapunyal, Victoria). Одним из нововведений была новая сварная башня с разнесенной броней. Всего на вооружении в Австралии Леопарды были с 1976 по 2007 г. Было закуплено 103 танка и 13 машин на его базе. Данный танк был…
andrei-bt.livejournal.com andrei-bt.livejournal.com

bnvE6Ud.jpg


2528591_800.jpg
 
  • Tetszik
Reactions: Ocses, endre, Rotten878 and 4 others
Redgreg said:
Igen, tényleg ez történhetett, volt egy koncepciójuk arról, hogy könnyű, jól védett harckocsikat hozzanak létre, a nyugatiaknál sokkal kisebb profillal, ezzel amennyire lehet megőrizve a harctéri mobilitást, és a páncélt részben aktív védelemmel helyettesítsék.
Ezzel szemben az armata koncepciója az, hogy egy könnyebb, automata tornyú világbajnok védelmű hkt aminek a páncélvédelmét a legmodernebb aktív védelmi rendszer egészíti ki. Igazad van, ez gyökeresen más koncepció...
Kattints ide a kinyitáshoz...

nézd már meg azokat a képeket amiken az armata egy T72b mellett áll...azt nézd már meg hogyan viszonyulnak egymáshoz...

de átfogalmazom számodra: az oroszok mindig kisméretű, ergonómiailag szar, a nyugati hk-hoz képest jóval primitívebb tűzvezető rendszerrel rendelkező hk-kat gyártottak...
ezzel szemben azért az Armata elég más irányt képvisel
 
  • Vicces
Reactions: fip7
speziale said:
???
Kattints ide a kinyitáshoz...
1A33 tűzvezetőrendszer a T-64B-ben és T-80B-ben volt. Amikor megjelent a 70-es évek második felében, ez volt a világon a csúcs. Tény hogy a Leopard-2 és az Abrams tűzvezetőrendszere jobb volt nála, de nem sokkal!
A Challenger-1-ben lévő IFCS meg alig volt jobb mint a T-72-ben található TPD-K1. Az 1A33 messze fejlettebb és jobb volt nála, annak ellenére hogy öregebb.
 
  • Tetszik
Reactions: LMzek 2.0, fishbed, bel and 2 others
speziale said:
megcsillagozva: a 70-es években ez nem volt igaz...

de a 60-as években a szovjetek még stadiometrikus távolságmérést használtak...a T64-el jött a sztereoszkópos...a 80-as évekről meg aztán tényleg ne is beszéljünk...
Kattints ide a kinyitáshoz...
60as években alighanem a T64 volt messze mindenben a legjobb-ha éppen hajlandó volt működni.70es években az occsó T72A jobb volt minden nyugati vasnál,a kiforrott T64B meg messze jobb.
A mikroelektronika fejlődése tett be az oroszoknak.Abban sem a mérnökök tudása volt a probléma,hanem az ipar teljesitőképessége.
 
  • Tetszik
Reactions: LMzek 2.0, fishbed, endre and 3 others
Negan said:
60as években alighanem a T64 volt messze mindenben a legjobb-ha éppen hajlandó volt működni.70es években az occsó T72A jobb volt minden nyugati vasnál,a kiforrott T64B meg messze jobb.
A mikroelektronika fejlődése tett be az oroszoknak.Abban sem a mérnökök tudása volt a probléma,hanem az ipar teljesitőképessége.
Kattints ide a kinyitáshoz...

azzal egyet értek hogy a szovjetek a 70-es években voltak a csúcson...mind gazdasági mind technológiai oldalon ekkor voltak a legközelebb a nyugathoz...
azzal, hogy az mbt-70 kukázódott nyugaton lényegében kimaradt egy generáció a tankoknál...de szerintem a US légierő/SZU égvédelem viszonylatában is ekkor voltak a legerősebbek....
igazából én is azt gondolom, hogy a mikroelektronika terén meglévő lemaradás volt az amivel utána egyre kevésbé tudtak már mit kezdeni
 
  • Tetszik
Reactions: endre and bel
Negan said:
Meg a szovjet rendszer kifulladása.Gazdaságilag nem birták a versenyt.
Kattints ide a kinyitáshoz...
Igazad van, de szerintem még az összeomlás előtt sikerült volna rendszerbe állítani és elindítani a gyártását az Objekt-490A-nak, ha az UVZ nem keveri annyira a szart. Különösen azért, mert Harkov és Leningrád valamilyen szinten képesek volt félretenni az ellentéteiket, és tudtak együttműködni. (tervben volt a T-80U és T-80UD teljes egységesítése a motorokat leszámítva)
 
speziale said:
azzal egyet értek hogy a szovjetek a 70-es években voltak a csúcson...mind gazdasági mind technológiai oldalon ekkor voltak a legközelebb a nyugathoz...
azzal, hogy az mbt-70 kukázódott nyugaton lényegében kimaradt egy generáció a tankoknál...de szerintem a US légierő/SZU égvédelem viszonylatában is ekkor voltak a legerősebbek....
igazából én is azt gondolom, hogy a mikroelektronika terén meglévő lemaradás volt az amivel utána egyre kevésbé tudtak már mit kezdeni
Kattints ide a kinyitáshoz...
De az 50es években is a T54 már éjjellátós tűzvezető rendszerrel volt sorozatgyártva,mig a Centurionnak meg egy belövő npu-ja volt......
 
  • Tetszik
Reactions: bel
gorkamorka said:
Igazad van, de szerintem még az összeomlás előtt sikerült volna rendszerbe állítani és elindítani a gyártását az Objekt-490A-nak, ha az UVZ nem keveri annyira a szart. Különösen azért, mert Harkov és Leningrád valamilyen szinten képesek volt félretenni az ellentéteiket, és tudtak együttműködni. (tervben volt a T-80U és T-80UD teljes egységesítése a motorokat leszámítva)
Kattints ide a kinyitáshoz...
Kommunista rendszer igy működött.
 
Negan said:
De az 50es években is a T54 már éjjellátós tűzvezető rendszerrel volt sorozatgyártva,mig a Centurionnak meg egy belövő npu-ja volt......
Kattints ide a kinyitáshoz...
Kicsit tegyük helyre a dolgokat... T-54/55/62/72-ben nem volt tűzvezető rendszer. Sőt, még a T-64-ben és T-80-ban sem.
Tűzvezető rendszere egyedül a T-64B, T-80B,U,UD-nek és kicsit alacsonyabb szinten a T-55M/AM/AMV és T-62M/MV-nek volt.

A belövő géppuska mondjuk tényleg rakás szar volt :) A zsidók elég hamar ki is kapták a Centurionjaikból :)
 
Válasz írásához be kell jelentkezned.
Ugrás az oldal tetejére Bottom
Back