Bizony ez az. Vannak benne érdekes dolgok is úgyhogy érdemes megnézni, de attól még csak propaganda marad.Ez az az orosz prop-sorozat, ami fényesre dicsérte a Pantsirt is?
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Bizony ez az. Vannak benne érdekes dolgok is úgyhogy érdemes megnézni, de attól még csak propaganda marad.Ez az az orosz prop-sorozat, ami fényesre dicsérte a Pantsirt is?
Ez nem repedés, hanem külön helyrajzi szám...Nem, akkor repedés van rajta, mint az állat.
Meg a törés után potyog a fekete töredék anyag, ami bentről és a törésből jön.
Hogy erted, akkor az egészet formára öntik...?Ez nem repedés, hanem külön helyrajzi szám...
Amúgy mekkora hülyének kell már lenni, hogy mellette állj!? Másrészt terveztem egy robbantókamrát, ott csak 7800bar nyomásérték volt, de már abban sem volt hegesztés - pont emiatt.
Nagyméretű kivácsolt darabok, belül autofrettage és hegesztés helyett csavarkötések.Hogy erted, akkor az egészet formára öntik...?
Én totál nem értek a témához, de mintha egy rakás varrat is lenne a cuccon.Nagyméretű kivácsolt darabok, belül autofrettage és hegesztés helyett csavarkötések.
Mondjuk nekem már a karima egy kisebb szívrohmat okozott. A nagynyomású alkalmazásoknál nem ilyen a kialakítás és egy robbantókamra vígan nagynyomású berendezés.
Eleve ott kezdődik, hogy egy robbantókamrának dinamikus igénybevételt kell kiállni, amihez az a robbanás ereje definiálja az anyagot és az anyagminőséget.Én totál nem értek a témához, de mintha egy rakás varrat is lenne a cuccon.
Az orosz koncepció lehet, hogy pont arra épül, hogy engedjen el afféle gyűrődő zónaként?
Bár ez elég ostoba ötletnek tűnik n+1 ok miatt.
Eleve ott kezdődik, hogy egy robbantókamrának dinamikus igénybevételt kell kiállni, amihez az a robbanás ereje definiálja az anyagot és az anyagminőséget.
Minél gyengébb az anyag, annal vastagabb szelvényvastagság kell, viszont minél vastagabb az anyag, annál inkább fog ridegen viselkedni - mert a falvastagság irányú feszültkomponens is egyre hangsúlyosabb lesz, így előáll a háromtengelyű feszültségi állapot, amit el akarsz mindenáron kerülni. (1)
A következő pont, hogy egy dinamikus igénybevételnek kitett berendezésben megpróbálsz minden lehetséges bemetszést/feszültségkoncetrátort elkerülni, itt a hegesztés - főleg úgy, hogy a takarósor nincs síkba köszörülve - kifejezetten nagy feszültséggyűjtő pont. (2)
Tetézve mindezt azzal, hogy ezt alacsony hőmérsékleten (3) használod és robbantasz benne, garantált, hogy szétreped, ezért nagyon balesetveszélyes. Ez a cucc szerintem egyszer használatos, majd kuka - de könyörgöm...
Nyomáspróba során mindenki tiplizik, még akkor is, ha vízzel megy a nyomáspróba. Ha gázzal történik a nyomáspróba, akkor meg egyenesen evakuálnak mindent és mindenkit, plusz azonnal úgy kezdesz, hogy minden első kategóriás nyomástartó varrat 100%-ban vizsgált.
Igazából ez tűrés-teszt. Adott az igénybevétel nagysága és ahhoz keresik meg az a hőmérsékletet, ahol az adott vastagságú anyag a szívós-képlékeny viselkedésből átvált ridegbe.Nem lehet, hogy simán csak túlhűtötték? Azt írta valaki, hogy eddig ilyen hideget nem szimuláltak mint amit a teszten.
A kamrára gondoltam. Hogy az lett túl hideg és azért tört el.Igazából ez tűrés-teszt. Adott az igénybevétel nagysága és ahhoz keresik meg az a hőmérsékletet, ahol az adott vastagságú anyag a szívós-képlékeny viselkedésből átvált ridegbe.
Ezt a hétköznapi életben egy ingával csinálják. Adott a próbatest (10×10x55mm) és középen van egy 1mm mély bemetszés, a bemetszés pedig 0,2mm sugarú a közepén. Ezt feltámasztod a két végén úgy, hogy a bemetszés az inga kalapácsának átellenes oldalán legyen.
Az inga kalapácsának mozgási energeriája konstans, mondjuk 300 Joule. Ha az anyagod rideg egy bizonyos hőmérsékleten, akkor az ütközéskor minimális energia emésztődik fel, szinte ugyanoda lendül vissza az inga (mínusz csapsúrlodás és légellenállás). Ellenben ha nagyon szívós az anyag, akkor lehet, hogy el sem töri a 300 Joule energiájú kalapács. Ezt hívják ütőmunkának.
A páncélokhoz használt acéloknál ez olyan -60°C-n még szívós, majd a hőmérséklet csökkenésével egyre inkább lesz rideg az anyag. Ez tök egyszerű teszt, csak éppen nem a páncél minősítésére való...
Itt a gond az, hogy a becsapódó lövedék sebessége mondjuk 1700m/s, az ütőmunkánál meg legfeljebb 6m/s. Ilyen igenybevételi sebességnél az anyag dinamikusan felkeményedik - ezt képzeld úgy, hogy próbálj meg átszúrni lassan egy krumplit egy szívószállal.. A szívószál kihajlik és nem megy. Most próbáld meg gyorsan! Ha nem figyelsz, akkor a kezedet is át tudod szúrni...
Nagyjából ezért kell nekik robbantókamrázni és megtalálni azt a hőmérsékletet, ahol az rideh-szívós átmenet kezdődik. Az gond lenne, ha mondjuk ez +20°C-on következne be. Vagy mondjuk az anyag bírná -60°C-ig, de csak 8mm vastagságban. Ezért kell ezt különböző vastagságban és hőmérsékleten elvégezni. Ebből kapnak egy burkológörbét, hogy akkor 1700m/s-os becsapódásnál az M tömegű penetrátor esetén az X anyag 40mm-es falvastagsággal még -60°C-on is szívós, de 60mm esetén már -20°C-on átmegy ridegbe.
Magyarul: ha becsapdódik a lövedék, akkor a becsapodás elgőzölése/fröccsenése mellett nem törik el télen az egész lemez pluszba x darabra, hanem egyben marad - maximum átlyukad.
Főként ezért sem lehet "csak" magában a keménységet növelni, mert ez mindig a szívósság rovására megy.
Csodálkoztam is, hogy ezt a "zsíros koncot" ott hagyták a pajeszosoknak....UK industry team demos new counter-missile protection for armored vehicles
A Leonardo-led, U.K.-based industry team has demonstrated an active vehicle protection system that includes soft and hard kill options for the British military.www.defensenews.com
Ugy tűnik, felébredtek a paraziták, rájöttek, mennyi pénz lehet ebben is és ne már csak a zsidók vigyék el mindet...
Èlvezet olvasni...Igazából ez tűrés-teszt. Adott az igénybevétel nagysága és ahhoz keresik meg az a hőmérsékletet, ahol az adott vastagságú anyag a szívós-képlékeny viselkedésből átvált ridegbe.
Ezt a hétköznapi életben egy ingával csinálják. Adott a próbatest (10×10x55mm) és középen van egy 1mm mély bemetszés, a bemetszés pedig 0,2mm sugarú a közepén. Ezt feltámasztod a két végén úgy, hogy a bemetszés az inga kalapácsának átellenes oldalán legyen.
Az inga kalapácsának mozgási energeriája konstans, mondjuk 300 Joule. Ha az anyagod rideg egy bizonyos hőmérsékleten, akkor az ütközéskor minimális energia emésztődik fel, szinte ugyanoda lendül vissza az inga (mínusz csapsúrlodás és légellenállás). Ellenben ha nagyon szívós az anyag, akkor lehet, hogy el sem töri a 300 Joule energiájú kalapács. Ezt hívják ütőmunkának.
A páncélokhoz használt acéloknál ez olyan -60°C-n még szívós, majd a hőmérséklet csökkenésével egyre inkább lesz rideg az anyag. Ez tök egyszerű teszt, csak éppen nem a páncél minősítésére való...
Itt a gond az, hogy a becsapódó lövedék sebessége mondjuk 1700m/s, az ütőmunkánál meg legfeljebb 6m/s. Ilyen igenybevételi sebességnél az anyag dinamikusan felkeményedik - ezt képzeld úgy, hogy próbálj meg átszúrni lassan egy krumplit egy szívószállal.. A szívószál kihajlik és nem megy. Most próbáld meg gyorsan! Ha nem figyelsz, akkor a kezedet is át tudod szúrni...
Nagyjából ezért kell nekik robbantókamrázni és megtalálni azt a hőmérsékletet, ahol az rideh-szívós átmenet kezdődik. Az gond lenne, ha mondjuk ez +20°C-on következne be. Vagy mondjuk az anyag bírná -60°C-ig, de csak 8mm vastagságban. Ezért kell ezt különböző vastagságban és hőmérsékleten elvégezni. Ebből kapnak egy burkológörbét, hogy akkor 1700m/s-os becsapódásnál az M tömegű penetrátor esetén az X anyag 40mm-es falvastagsággal még -60°C-on is szívós, de 60mm esetén már -20°C-on átmegy ridegbe.
Magyarul: ha becsapdódik a lövedék, akkor a becsapodás elgőzölése/fröccsenése mellett nem törik el télen az egész lemez pluszba x darabra, hanem egyben marad - maximum átlyukad.
Főként ezért sem lehet "csak" magában a keménységet növelni, mert ez mindig a szívósság rovására megy.
A meglévő lézersugaras irányítású Reflex rakéták nem felelnek meg a hatótávolság és a lövés a veszteségért elv tekintetében. ...
Mi az a TIUS?a világon elsőként a TIUS kifejlesztése a Szovjetunióban kezdődött
Elnézést,nem néztem át rendesen a fordítást, tablettel csináltam és az idióta szövegszerkesztő berakta ezt a "javaslatát" és így ez a zagyvaság maradt benne . Helyesen így hangzik ez a mondat:Szia,
A mondat masodik felet nem ertem. :-(
Mi az a TIUS