T
Törölt tag 22302
Guest
T-62: 1.00
T-64A: 1.50
Leo1A4: 1.50
M60A2: 2.20
KUB: 3.0
HAWK: 7.88
A szomszéd füve mindig zöldebb?
Azért érdekelne, milyen metodika hozta ezeket ki.
Harckocsik harctéri alkalmazása
- Téma indítója boki
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
T-64A: 1.50
Leo1A4: 1.50
M60A2: 2.20
KUB: 3.0
HAWK: 7.88
A szomszéd füve mindig zöldebb?
Azért érdekelne, milyen metodika hozta ezeket ki.
elhiszem, nekem sem volt a szívem csücske az anyagtanszék - pedig szerintem az egyik legszebb szakirány
persze, aztán majd ide jár potyázni a Rheinmetall...
Elektrosalakos hegesztés:
Akkor kezdésnek egy elrendezésvázlat:
Röviden: Fogsz két vastag lemezt, hézaggal összeilleszted, majd a két oldaláról és alul vízhűtéses rézlemezeket erősítesz fel. Ebbe az előkészített formába bevezeted a huzalelektródát (vagy huzalelektródákat) amit köré előzőleg salakot kell vezetni. A huzalelektródákra ráküldött áram fogja előbb a salakot megolvasztani. Fontos megjegyezni, hogy ez nem ívhegesztés, az ív csak a kezdetén kell. Az olvadt salak ekkor már folyadék, így az ellenállása is lecsökken, majd az ív kialszik és szépen olvad tovább a salak, a huzalelektróda és az alapanyag is.
A rézlemez ahhoz kell, hogy a salakot - és így a varratot a helyén tartsa és segít hűteni az ömledéket. Ez amiatt kell, mert egy hatalmas ömledék van, ami nagyon lassan hűl le, emiatt a varrat mechanikai tulajdonságai az első körben rosszak - a hosszú lehűlési idő miatt a szemcsék erőteljesen eldurvulnak, megnőnek. Emiatt a szilárdság és a szívósság egyaránt lecsökken, a ridegtörési veszély megnő.
Ezen úgy lehet leginkább segíteni, hogy a lehető legkisebb varratkeresztmetszetet kell előállítani, viszont az ömledék viszkozitását is figyelni kell, különben kötéshiba lesz. A szívóssági gondokat főként a nikkel-ötvözésű hegesztőanyaggal lehet javítani, csak a nikkel lerontja az ömledék viszkozitását, emiatt nagyobb hézag kell, ami miatt nagyobb lesz a hegesztésből származó deformáció, illetve több idő van a szennyezésnek dúsulni a varrat közepén - ami már minimális kén-tartalom mellett is melegrepedést okoz.
Szintén gond, hogy a réz is reakcióba lép, ami ridegtörést okozhat.
Megfelelő trükkökkel amúgy kézben tartható feladat. A kezdeti gondok után 200-250mm-es anyagokat hegesztettünk viszonylag jó mechanikai tulajdonságok mellett össze.
Különbséget kell tenni, hogy a titánban a wolfrám nem más, mint szálerősítés. A titán-mátrixba a wolframot be lehet foglalni, mivel a wolfram olvadáspontja kb. a duplája a titánénak, így ez nem ötvözés, csupán erősítés.
semennyire, mivel nincs wolfrám-titán ötvözet, el is mondom, hogy miért:
Ahhoz, hogy ötvözetet készíts alapvetően 2 lehetőséged van (ezt most megpróbálom emberi nyelven leírni..)
- intersztíciós rácshely: Van egy vödör narancsod, amit akárhogyan pakolsz be, mindig van a narancsok között hely. Ezekre az üres helyekre tudsz betenni mondjuk cseresznyét meg mazsolát úgy, hogy a narancs nagyon nem nyomja össze a cseresznyét. Ez titán esetében a nála jóval kisebb atomátmérőjű anyagokat jelenti, ez nagyjából a gázok (nitrogén, oxigén, hidrogén). Ezek mindegyike - plusz a karbon - brutálisan rideggé teszi a titánt, majdnem gyémánt keménységű, de tökéletesen rideg, minimális erőhatásra törik. Szerencsétlen titánnak van 2 vegyérték elektronja, inkább leadja, ezért sok mindent nem tudsz hozzáadni, mint ötvöző. A periódusos rendszerben tőle balra lévő anyagok nem ötvözők, a berillium, bór kilőve, a tőle kisebb elemek és jobbra lévő elemek meg megtámadják, marad nagyjából az alumínium.
- szubsztitúciós rácshely: Van egy vödör narancsod és a narancs helyett beteszel almákat és leturmixolod az egészet. Ahogy növeled az alma mennyiségét, úgy lesz az alma íz egyre hangsúlyosabb. A narancs-alma egymással helyettesíthető, mivel nagyjából mindkettő gyümölcs, nagyjából ugyanakkora. A metallurgiában ez azt jelenti, hogy egymással korlátlanul helyettesíthetőek, így működik a vas-nikkel rendszer (ezért van a geodinamó és a Föld mágneses tere - nagy vonalakban...), vagy a nikkel meg a réz. Van, hogy lehet helyettesíteni, de nem korlátlanul, csak egy bizonyos szintig - mondjuk a narancsos vödörbe teszel uborkát, így le tudod csökkenteni a lötty cukortartalmát. Ha sok uborkát teszel bele, akkor fos íze lesz. Ez a titán esetében mondjuk a palládium, vanádium, zirkónium. Maximum 5-8%. A wolfram ebben a körben a sós M60-as csavaranya lenne.
Vagyis:
- hasonló atomméret
- közel álljanak egymáshoz az elektokémiai potenciálsorban
- azonos rácsszerkezet
- azonos vegyérték
- ne legyen nagy különbség az olvadáspontban
A fentiek alapján a wolfram-titán kérdéskörben egyik feltétel sem teljesül.
lásd fent. Titánt lehet nyomtatni, ahogy wolframot is, de a kettő együtt nem megy.
Alapvető gondom a 3d nyomtatott alkatrészekkel, hogy az anyagot is te gyártod. Nem tudod kihasználni sem az alakítási textúra szilárdságnövelő hatását, sem hőkezelni nem tudod közben. Van bent ha jól emlékszem 8 3d-s fémnyomtató, meg egy külön üzletág kezd rá kinőni. Nyomtattunk már kisméretű nyomástartókat, de pont a lehűlési gondok miatt volt az anyagvastagság mentén anizotrópia, a helytől függött a szilárdság, szívósság.
Elhiszem, hogy az űripari babzsákos csillagszemű stártápppereket ez nem zavarja, ha promózni kell, de mint mérnök, zavar, ha valami nem kóser az anyagban. Ez a probléma csak nő az anyagvastagsággal. Egy nagyobb fúvókát ki lehet nyomtatni, amit a rakéta visszatérte után ki lehet cserélni. Nem hiszek a többször használható nyomatott fúvókákban, mivel ha valaki nem hülye és meg tudja oldani a rakéta-egyenletet, akkor a legoptimálisabb üzemi feltétel az ember számára elviselhető legnagyobb emelkedési sebesség, ehhez meg tömegáram kell, ahhoz meg nagyméretű fúvóka, a nagy méret miatt meg a törésmechanika lesz az igazi rókítszájensz, és ebben a 3d nyomtatás a fasorban sincs.
Nyomtattunk könyököket meg csőívet huzalos 3d-vel (mezei hegesztőgép rávágva egy robotkarra meg 3d-s programmal felszeletelt geometria 1mm-es lépésközzel a horizontális síkban) ugyanez a hiba.
Mondom, ezt a látványpékséget el lehet adni iparnétypontynulla címszóval, meg garázssztártapnak, de nem hiszem, hogy az anyagtudományt onnan fogják megszexuálni. Nem muskotály-fan jótúberek vannak ezen a vonalon aliexpress-es géppel. Ennek a gazdasági jelentőségéhez képes az űrkutatás a kétrétegű wc-papír.
Már annak örülnék, ha a net-near-shape komolyabb szinten működhetne, vagy a szinterezés szintet tudna lépni
Akkor nilyen formában kerülhet titán és wolfram a rétegelt páncélba?
Mint az epres-málnás nápolyi - ekkor keményacél kívül, majd rétegek egymáson, vagy
vagy úgy, mint a Kinder-tojás: körbeöntik a wolframot titánnal.
lenne egy kérdésem ami ide off de mégis érinti a témát (a csatahajókat hogy hegesztették?) ott is elég vastag páncéllemezekkel dolgoztak (igaz hogy rétegesen) de egy egy réteg i elég vastag darab lehett. és elég nagy behatásoknak kellett ellenálniuk folyamatosan... (és ez ugye nem ma vólt.)persze, aztán majd ide jár potyázni a Rheinmetall...
S
speziale
Guest
És egy ilyen titán-wolfrám kindertojásnak milyen előnye lehet egy 550-600 hb-s acélhoz képest?
az első hegesztett hajók a Liberty-osztály tagjai voltak. Ez azért is híres, mert ebből a hajósorozatból elég sok tört el keresztben.. Ennek az volt az oka, hogy a hegesztés hatására mindig maradnak belső feszültségek, illetve az akkori idők hegesztési és anyagszerkezeti tudása nem volt ilyen magas szintű, így nem tudták, hogy az anyag a belső feszültségek hatására és hideg idő együttesével dinamikus terhelésnél eltörik - így törtek el a hajók keresztben. (vagy volt Répcelakon később egy súlyos ipari katasztrófa...)
Az akkori idők hegesztéstechnikája a dinamó volt és a mai bevontelektródás kézi ívhegesztést alkalmazták. Fel volt állványozva a hajó és jó sok ember hegesztett elektródával. A világháború vége felé kezdték el a szovjetek a fedőpor alatti hegesztést.
az, hogy a kindertojás mindkét részét lehet adott esetben gázban cementálni és a keménysége 3x lesz a 600HB-s acélhoz képest, de nem annyira nehéz a titán miatt.
A wolfram sűrűsége kb. 19,5kg/m3, a titáné 4,7kg/m3, így megfelelő aránnyal lehet szerkezeted, ami nem sokkal nehezebb, mint az acél, de 3x keményebb, plusz egy jelentős részének az olvadáspontja az acél olvadáspontjának majdnem a duplája.
S
speziale
Guest
Akkor nagyon legagyizva lehet azt mondani hogy egy 10mm-es titán-wolfram lap kb olyan mintha 30mm hhs acéllap lenne a páncélban?
Miért ne tudnád hőkezelni közben?
A másik előnye a nyomtatott páncéllemeznek, hogy tetszőleges térbeli struktúrát tudsz adni fémnek a felületen belül. Erre nem additív technológiával vagy nincs lehetőség, vagy irgalmatlanul drágán. Tegyük fel, kap egy többrétegű méhsejt szerkezetet belülről az acéllemez. Ezzel el tudsz érni nagy szilárdságot, ugyanakkor a belül lévő zárt levegő sejtektől kapsz egy másodlagos tulajdonságot is, mégpedig rendelkezni fog a szerkezet az üreges páncélzat tulajdonságaival is.
Szerintem térjünk vissza erre 2-3 év múlva!
Nem sok mindent tudhattak a Starship-ről az biztos, vagy túl jó volt a dezinfó...
De a T-10M 1.51-e is meglepő, még ha 0.01-el is hozták ki jobbnak mint a T-64A/korai T-72-őt. Valamelyik vezérlőelvtárs azon szolgálhatott.
Na ezután számolgasson valaki titán+wolfram páncélzatú Leopardot...
T
Törölt tag 1945
Guest
Sima titán lapra van TE értékem.
Miközben az RHA 7.83g/cm³, addig a titán 4.5g/cm³, miközben 80-90% RHA-nak felel meg.
Szóval sokkal könnyebb, de cserébe sokkal drágább mint az RHA.
Volfrám lapra meg 1.44 TE értéket írnak,