Na, itt holnap néhány félreértést helyre kell majd tenni.
Harckocsik harctéri alkalmazása
- Téma indítója boki
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
A megoldás a kérdésetekre a 3D nyomtatás.A belső rétegekhez nem csupán acélt hanem wolframot is (mint kiokosítottak wolfram titán ötvözetet) használnak. Azt hozzá lehet hegeszteni acélhoz? Mert ezt én úgy képzelem (es így is van, mert máshogy értelmen), hogy megvan a torony váza egy nem túl spéci de páncél minőségű acélból. Ez üregesen van összehegesztve és ezekbe az üregekbe megy bele a tényleges páncelblokk ami nincs hozzáhegesztve a torony vázához, mert akkor tábori körülmények közt nem lenne cserélhető.
A Leopard 2-nél így nez ki a torony váza:
Nem tudom így erthető-e amit mondani akartam. Tehát a nagy kemenysegű lemezeket távtartókkal kéne egymáshoz hegeszteni (a szovjetek 89-ben a T-72B-nél a teknő frontpancéljába épített HHS lemezeket csak csavarozni tudták egymáshoz, hegeszteni nem) és az így kapott blokkot kell berakni az összehegesztett váz üregeibe.
Ha a titánium betéteket nem is hegesztik az egyéb anyagokhoz, akkor is a szükséges elemeket külön-külön simán nyomtathatják. Márpedig a Titánium nyomtatható.
És ez nem csak nekem jutott az eszembe.
Pl. sokkal bonyolultabb térbeli szerkezeteket lehet nyomtatással elkészíteni, és ebből üreges páncélzatot létrehozni. Mindezt a hagyományostól eltérően minimális munkaórával. Gyakorlatilag elhanyagolható idő alatt. Mi több a fejlesztést kb. egy nagyságrenddel lehetne meggyorsítani.
Az elképzelt térbeli szerkezet akár generálható is, majd a generált páncélzatot azonnal szimulált tesztekkel még a virtuális térben le lehet tesztelni. Ha már eleve bukó egy konstrukció, akkor azt le sem kell gyártani.
Ha elkészül egy terv, akkor azt 0 óra élőmunka befektetéssel, teljesen robotizálva "köpi ki" a nyomtató.
Testpáncélok esetén már bőven túl vannak a kísérlteken.
Érdemes néha benézni az űrkutatási topicba is
:Szia,
Nekem olyan halvany emlekeim vannak, hogy azt olvastam: a TGY kolcsonkapott M1A1-eket az Desert Storm-ra (az emlekeim arrol nem szolnak, hogy Kuwait varoshoz ez mennyire kapcsolodik). Rosszul emlekszek?
M
molnibalage
Guest
T
Törölt tag 1945
Guest
T-80UD a hidegháború végéig tán csak Moszkva körül volt két (2.gárda gl.ho., 4.gárda hk.ho.) elit hadosztályban rendszerben...
... amihez köthető amúgy a legnevezetesebb fellépésük is.
*szóval T-80UD max. Moszkva ostroma esetén találkozhatott volna nyugati harckocsival a hidegháború alatt...
Ja, mert mögöttük van a Distribution Company meg a Forward Support Companyk több száz teherautóval.
Tudjuk hogy a nyugati szar, csak a keleti a szuper (kissé uncsi)...
... csak éppen a szovjetek szerint sem így volt az ám!
Ők pontosan tudták mennyire el vannak maradva a nyugat mögött, harci és műszaki szempontból. (ezért is a mennyiségre feküdtek rá)
ВТУ = военно-технический уровень
forrás:
Т-72/Т-90 Опыт создания отечественных основных боевых танков
С. В. Устьянцев, Д. Г. Колмаков
Открытое акционерное общество «Научно-производственная корпорация «Уралвагонзавод» имени Ф.Э. Дзержинского»
г. Нижний Тагил
2013
военно-технический уровень = harci-technikai szint (továbbiakban HTSz)
A T-72A -hoz viszonyítva:
| Tank | T-72A | T-80B | Leopard 2A1 | M1 Abrams |
| Hadrendbe állítás éve | 1979 | 1978 | 1979 | 1980 |
| HTSz együttható | 1 | 1,15 | 1,99 | 1,72 |
A T-72B -hez viszonyítva
| Tank | T-72B | T-80U | M1A1 | Challenger |
| Hadrendbe állítás éve | 1984 | 1986 | 1985 | 1983 |
| HTSz együttható | 1 | 1,15 | 1,56 | 1,31 |
Egyébként volt még egy másik dokumentum is, scannelt, declassified CIA ha jól emlékszem állítólagos szovjet elemzésen alapulva, kb a 80 -as évekből. A fórumon is megjelent párszor, de most nem találom. Ott T-55 volt az "1", ha jól emlékszem, és szerintem eltérnek az arányok ettől (bár ott nem csak harckocsik, hanem egyéb járművek/rendszere is voltak, pl Hawk, BMP stb.)
M
molnibalage
Guest
M
molnibalage
Guest
Fontos kihangsúlyozni, hogy ez 1977-es anyag, tehát a fejlettebb szovjet tank változatok nincsenek benne csak becslés, ahogy a Leo2 is.
De azért igen érdekes, hogy a szovjetek mit gondoltak a saját és a túloldal cuccairól.
OFF
Én kb. azon pislogtam, hogya 2K12 Kub rendszerhez képest mennyivel többre tartják a HAWK alap változatát is, nemhogy a fejlesztettet...
A MiG-23MF és az F-4E egy szinten kezelési is igen érdekes lehet egyesek számára.
Az F-14 értékét erősen túlzónak érzem.
ON
De azért igen érdekes, hogy a szovjetek mit gondoltak a saját és a túloldal cuccairól.
OFF
Én kb. azon pislogtam, hogya 2K12 Kub rendszerhez képest mennyivel többre tartják a HAWK alap változatát is, nemhogy a fejlesztettet...
A MiG-23MF és az F-4E egy szinten kezelési is igen érdekes lehet egyesek számára.
Az F-14 értékét erősen túlzónak érzem.
ON
M
molnibalage
Guest
Ez egy megszerzett szovjet anyag fordítása és prezentálása a hírszerző szervek által.
Nekem lövésem nincs, hogy mit gondoltak a jenkik a Leo2-ről akkor.
M
molnibalage
Guest
Elektrosalakos hegesztés:
Akkor kezdésnek egy elrendezésvázlat:
Röviden: Fogsz két vastag lemezt, hézaggal összeilleszted, majd a két oldaláról és alul vízhűtéses rézlemezeket erősítesz fel. Ebbe az előkészített formába bevezeted a huzalelektródát (vagy huzalelektródákat) amit köré előzőleg salakot kell vezetni. A huzalelektródákra ráküldött áram fogja előbb a salakot megolvasztani. Fontos megjegyezni, hogy ez nem ívhegesztés, az ív csak a kezdetén kell. Az olvadt salak ekkor már folyadék, így az ellenállása is lecsökken, majd az ív kialszik és szépen olvad tovább a salak, a huzalelektróda és az alapanyag is.
A rézlemez ahhoz kell, hogy a salakot - és így a varratot a helyén tartsa és segít hűteni az ömledéket. Ez amiatt kell, mert egy hatalmas ömledék van, ami nagyon lassan hűl le, emiatt a varrat mechanikai tulajdonságai az első körben rosszak - a hosszú lehűlési idő miatt a szemcsék erőteljesen eldurvulnak, megnőnek. Emiatt a szilárdság és a szívósság egyaránt lecsökken, a ridegtörési veszély megnő.
Ezen úgy lehet leginkább segíteni, hogy a lehető legkisebb varratkeresztmetszetet kell előállítani, viszont az ömledék viszkozitását is figyelni kell, különben kötéshiba lesz. A szívóssági gondokat főként a nikkel-ötvözésű hegesztőanyaggal lehet javítani, csak a nikkel lerontja az ömledék viszkozitását, emiatt nagyobb hézag kell, ami miatt nagyobb lesz a hegesztésből származó deformáció, illetve több idő van a szennyezésnek dúsulni a varrat közepén - ami már minimális kén-tartalom mellett is melegrepedést okoz.
Szintén gond, hogy a réz is reakcióba lép, ami ridegtörést okozhat.
Megfelelő trükkökkel amúgy kézben tartható feladat. A kezdeti gondok után 200-250mm-es anyagokat hegesztettünk viszonylag jó mechanikai tulajdonságok mellett össze.
Különbséget kell tenni, hogy a titánban a wolfrám nem más, mint szálerősítés. A titán-mátrixba a wolframot be lehet foglalni, mivel a wolfram olvadáspontja kb. a duplája a titánénak, így ez nem ötvözés, csupán erősítés.
semennyire, mivel nincs wolfrám-titán ötvözet, el is mondom, hogy miért:
Ahhoz, hogy ötvözetet készíts alapvetően 2 lehetőséged van (ezt most megpróbálom emberi nyelven leírni..)
- intersztíciós rácshely: Van egy vödör narancsod, amit akárhogyan pakolsz be, mindig van a narancsok között hely. Ezekre az üres helyekre tudsz betenni mondjuk cseresznyét meg mazsolát úgy, hogy a narancs nagyon nem nyomja össze a cseresznyét. Ez titán esetében a nála jóval kisebb atomátmérőjű anyagokat jelenti, ez nagyjából a gázok (nitrogén, oxigén, hidrogén). Ezek mindegyike - plusz a karbon - brutálisan rideggé teszi a titánt, majdnem gyémánt keménységű, de tökéletesen rideg, minimális erőhatásra törik. Szerencsétlen titánnak van 2 vegyérték elektronja, inkább leadja, ezért sok mindent nem tudsz hozzáadni, mint ötvöző. A periódusos rendszerben tőle balra lévő anyagok nem ötvözők, a berillium, bór kilőve, a tőle kisebb elemek és jobbra lévő elemek meg megtámadják, marad nagyjából az alumínium.
- szubsztitúciós rácshely: Van egy vödör narancsod és a narancs helyett beteszel almákat és leturmixolod az egészet. Ahogy növeled az alma mennyiségét, úgy lesz az alma íz egyre hangsúlyosabb. A narancs-alma egymással helyettesíthető, mivel nagyjából mindkettő gyümölcs, nagyjából ugyanakkora. A metallurgiában ez azt jelenti, hogy egymással korlátlanul helyettesíthetőek, így működik a vas-nikkel rendszer (ezért van a geodinamó és a Föld mágneses tere - nagy vonalakban...), vagy a nikkel meg a réz. Van, hogy lehet helyettesíteni, de nem korlátlanul, csak egy bizonyos szintig - mondjuk a narancsos vödörbe teszel uborkát, így le tudod csökkenteni a lötty cukortartalmát. Ha sok uborkát teszel bele, akkor fos íze lesz. Ez a titán esetében mondjuk a palládium, vanádium, zirkónium. Maximum 5-8%. A wolfram ebben a körben a sós M60-as csavaranya lenne.
Vagyis:
- hasonló atomméret
- közel álljanak egymáshoz az elektokémiai potenciálsorban
- azonos rácsszerkezet
- azonos vegyérték
- ne legyen nagy különbség az olvadáspontban
A fentiek alapján a wolfram-titán kérdéskörben egyik feltétel sem teljesül.
lásd fent. Titánt lehet nyomtatni, ahogy wolframot is, de a kettő együtt nem megy.A megoldás a kérdésetekre a 3D nyomtatás.
Ha a titánium betéteket nem is hegesztik az egyéb anyagokhoz, akkor is a szükséges elemeket külön-külön simán nyomtathatják. Márpedig a Titánium nyomtatható.
És ez nem csak nekem jutott az eszembe.
Pl. sokkal bonyolultabb térbeli szerkezeteket lehet nyomtatással elkészíteni, és ebből üreges páncélzatot létrehozni. Mindezt a hagyományostól eltérően minimális munkaórával. Gyakorlatilag elhanyagolható idő alatt. Mi több a fejlesztést kb. egy nagyságrenddel lehetne meggyorsítani.
Az elképzelt térbeli szerkezet akár generálható is, majd a generált páncélzatot azonnal szimulált tesztekkel még a virtuális térben le lehet tesztelni. Ha már eleve bukó egy konstrukció, akkor azt le sem kell gyártani.
Ha elkészül egy terv, akkor azt 0 óra élőmunka befektetéssel, teljesen robotizálva "köpi ki" a nyomtató.
Testpáncélok esetén már bőven túl vannak a kísérlteken.
Érdemes néha benézni az űrkutatási topicba is
Alapvető gondom a 3d nyomtatott alkatrészekkel, hogy az anyagot is te gyártod. Nem tudod kihasználni sem az alakítási textúra szilárdságnövelő hatását, sem hőkezelni nem tudod közben. Van bent ha jól emlékszem 8 3d-s fémnyomtató, meg egy külön üzletág kezd rá kinőni. Nyomtattunk már kisméretű nyomástartókat, de pont a lehűlési gondok miatt volt az anyagvastagság mentén anizotrópia, a helytől függött a szilárdság, szívósság.
Elhiszem, hogy az űripari babzsákos csillagszemű stártápppereket ez nem zavarja, ha promózni kell, de mint mérnök, zavar, ha valami nem kóser az anyagban. Ez a probléma csak nő az anyagvastagsággal. Egy nagyobb fúvókát ki lehet nyomtatni, amit a rakéta visszatérte után ki lehet cserélni. Nem hiszek a többször használható nyomatott fúvókákban, mivel ha valaki nem hülye és meg tudja oldani a rakéta-egyenletet, akkor a legoptimálisabb üzemi feltétel az ember számára elviselhető legnagyobb emelkedési sebesség, ehhez meg tömegáram kell, ahhoz meg nagyméretű fúvóka, a nagy méret miatt meg a törésmechanika lesz az igazi rókítszájensz, és ebben a 3d nyomtatás a fasorban sincs.
Nyomtattunk könyököket meg csőívet huzalos 3d-vel (mezei hegesztőgép rávágva egy robotkarra meg 3d-s programmal felszeletelt geometria 1mm-es lépésközzel a horizontális síkban) ugyanez a hiba.
Mondom, ezt a látványpékséget el lehet adni iparnétypontynulla címszóval, meg garázssztártapnak, de nem hiszem, hogy az anyagtudományt onnan fogják megszexuálni. Nem muskotály-fan jótúberek vannak ezen a vonalon aliexpress-es géppel. Ennek a gazdasági jelentőségéhez képes az űrkutatás a kétrétegű wc-papír.
Már annak örülnék, ha a net-near-shape komolyabb szinten működhetne, vagy a szinterezés szintet tudna lépni
Csak amit beraktál oldalt néztem. Letöltöttem a dokumentumot de nem neztem még bele.Hát, ezért kell elolvasni a címet is...
M
molnibalage
Guest
Sokat segített volna, ha te lettél volna a tanárom egyetemen.
Ott csak megutáltatták velem a teljes fém és anyagtechnológiát, de annyira, hogy azóta elvből a tanszék területére sem voltam hajlandó lépni.