Harckocsik harctéri alkalmazása

Ugyanez a becslés érdekelne, hogy az NSzK-ban szerinted mi lehetett a max keménység 12mm, 25mm, és 30mm-es hengerelt lapok esetén, a 1976 környékén (Leo2AV)?
Illetve a Szovjetunióban 1983-ban, 21mm-es lapok esetén (T-72B)?
Erre nem kell tippelni konkrét adatok rendelkezésre állnak.
Németek 20 mm vastag 515BH kemény hegeszteni is tudták 70-es evek közepe. Szovjetek 20mm vastag 534BH kemény nem tudták hegeszteni 89-ben.
 
  • Vicces
  • Tetszik
Reactions: endre and fip7
A belső rétegekhez nem csupán acélt hanem wolframot is (mint kiokosítottak wolfram titán ötvözetet) használnak. Azt hozzá lehet hegeszteni acélhoz? Mert ezt én úgy képzelem (es így is van, mert máshogy értelmen), hogy megvan a torony váza egy nem túl spéci de páncél minőségű acélból. Ez üregesen van összehegesztve és ezekbe az üregekbe megy bele a tényleges páncelblokk ami nincs hozzáhegesztve a torony vázához, mert akkor tábori körülmények közt nem lenne cserélhető.

A Leopard 2-nél így nez ki a torony váza:

metka-790x400.jpg


Nem tudom így erthető-e amit mondani akartam. Tehát a nagy kemenysegű lemezeket távtartókkal kéne egymáshoz hegeszteni (a szovjetek 89-ben a T-72B-nél a teknő frontpancéljába épített HHS lemezeket csak csavarozni tudták egymáshoz, hegeszteni nem) és az így kapott blokkot kell berakni az összehegesztett váz üregeibe.
Helyes meglátás, a wolfram-titán ötvözet nekem új..

Se a wolfram, se a titán nem hegeszthető acéllal. A titán intermetallikus vegyületet hoz létre, ami kapásból kuka. Maximum rá lehet robbantani a titánt az acélra.

Wolfram szintén felejtős, az acél már elgőzölt, de a wolfram még sehol.

Egyedül a távtartós megoldás játszik
 
Erre nem kell tippelni konkrét adatok rendelkezésre állnak.
Németek 20 mm vastag 515BH kemény hegeszteni is tudták 70-es evek közepe. Szovjetek 20mm vastag 534BH kemény nem tudták hegeszteni 89-ben.
Már miért ne tudták volna hegeszteni? Abból volt a BMP-2 tornya is. BT-70S acél.

Amúgy forrás, NII Sztali
 
  • Tetszik
Reactions: fip7 and dudi
Helyes meglátás, a wolfram-titán ötvözet nekem új..

Se a wolfram, se a titán nem hegeszthető acéllal. A titán intermetallikus vegyületet hoz létre, ami kapásból kuka. Maximum rá lehet robbantani a titánt az acélra.

Wolfram szintén felejtős, az acél már elgőzölt, de a wolfram még sehol.

Egyedül a távtartós megoldás játszik
Tehát amennyiben wolfram-titan ötvözetet is használok a péncélban akkor az itt használt acélnál sem kell elvarásnak lennie a hegeszthetőségnek, mert úgy is távtartókkal való csavarozás az egyetlen ésszerű megoldás a hegeszthetetlen wolfram-titan ötvözet miatt. Ha jól gondolkozom természetesen.
 
  • Tetszik
Reactions: Pogány
Helyes meglátás, a wolfram-titán ötvözet nekem új..

Se a wolfram, se a titán nem hegeszthető acéllal. A titán intermetallikus vegyületet hoz létre, ami kapásból kuka. Maximum rá lehet robbantani a titánt az acélra.

Wolfram szintén felejtős, az acél már elgőzölt, de a wolfram még sehol.

Egyedül a távtartós megoldás játszik

Szerszámkészítésben is jelenlevő ötvözetei vannak.
 
Helyes meglátás, a wolfram-titán ötvözet nekem új..

Se a wolfram, se a titán nem hegeszthető acéllal. A titán intermetallikus vegyületet hoz létre, ami kapásból kuka. Maximum rá lehet robbantani a titánt az acélra.

Wolfram szintén felejtős, az acél már elgőzölt, de a wolfram még sehol.

Egyedül a távtartós megoldás játszik

és egy wolfrám-titán ötvözet mennyire tud kemény lenni? Már csak azért, hogy miért érheti meg ilyennel szívni, ha tudnak ilyen keménységű acélt csinálni?
 
és egy wolfrám-titán ötvözet mennyire tud kemény lenni? Már csak azért, hogy miért érheti meg ilyennel szívni, ha tudnak ilyen keménységű acélt csinálni?
Vidia is ilyen. :) Wolfrám karbid és titán karbid ötvözet. A wolfrám sűrű, nagyon sűrű és elég kemény, a titán meg könnyű és rugalmas.
 
A tengeralattjárókat is hegeszteni fogják. Nem nagyon fogják kiváltani sehol sem, mert mert a ragasztott kötésnek is a nyűgje, hogy mekkora felületet kell előállítáni, hogy át tud adni az adott terhelést. Ha van egy 1500MPa folyáshatárú anyagod és egy nagyon jó minőségű fémragasztó már tud 30MPa-t és kapsz mondjuk 300000N terhelést (nekimész a tankkal valaminek) akkor kéne 100 négyzetcentiméternyi felület.

Ha ezt vesszük egy 25mm vastag acéllemezre, akkor 400mm hosszú lemezt kell összeragasztani. Ez tud átvinni 30MPa-t, vagyis kihasználod az 1/50-ed részét. Cserébe tömör kötés

Ha ezt a két lemezt összehegeszted, akkor a mai hegesztőanyagokkal eljutsz 1100MP folyáshatárig. Kihasználod az anyag majd 75%-át. Ki sem számolom, hány négyzetméter kellene ehhez, ha ragasztunk.

Csavarkötés nem játszik, nehéz, plusz nem tömített kötés. Ugyanez igaz a szegecselésre.

Tudom, minden szentnek maga felé hajlik a keze - és én még szent sem vagyok. Annyit tudsz, hogy öntvények, kovácsdarabok okos használatával csökkented a hegesztések számát. Ugyanezt játsszák a reaktortartálynál is

A belső rétegekhez nem csupán acélt hanem wolframot is (mint kiokosítottak wolfram titán ötvözetet) használnak. Azt hozzá lehet hegeszteni acélhoz? Mert ezt én úgy képzelem (es így is van, mert máshogy értelmen), hogy megvan a torony váza egy nem túl spéci de páncél minőségű acélból. Ez üregesen van összehegesztve és ezekbe az üregekbe megy bele a tényleges páncelblokk ami nincs hozzáhegesztve a torony vázához, mert akkor tábori körülmények közt nem lenne cserélhető.

A Leopard 2-nél így nez ki a torony váza:

metka-790x400.jpg


Nem tudom így erthető-e amit mondani akartam. Tehát a nagy kemenysegű lemezeket távtartókkal kéne egymáshoz hegeszteni (a szovjetek 89-ben a T-72B-nél a teknő frontpancéljába épített HHS lemezeket csak csavarozni tudták egymáshoz, hegeszteni nem) és az így kapott blokkot kell berakni az összehegesztett váz üregeibe.
A megoldás a kérdésetekre a 3D nyomtatás.
Ha a titánium betéteket nem is hegesztik az egyéb anyagokhoz, akkor is a szükséges elemeket külön-külön simán nyomtathatják. Márpedig a Titánium nyomtatható.
És ez nem csak nekem jutott az eszembe.
Pl. sokkal bonyolultabb térbeli szerkezeteket lehet nyomtatással elkészíteni, és ebből üreges páncélzatot létrehozni. Mindezt a hagyományostól eltérően minimális munkaórával. Gyakorlatilag elhanyagolható idő alatt. Mi több a fejlesztést kb. egy nagyságrenddel lehetne meggyorsítani.
Az elképzelt térbeli szerkezet akár generálható is, majd a generált páncélzatot azonnal szimulált tesztekkel még a virtuális térben le lehet tesztelni. Ha már eleve bukó egy konstrukció, akkor azt le sem kell gyártani.
Ha elkészül egy terv, akkor azt 0 óra élőmunka befektetéssel, teljesen robotizálva "köpi ki" a nyomtató.
Testpáncélok esetén már bőven túl vannak a kísérlteken.

Érdemes néha benézni az űrkutatási topicba is :) :
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
Ha már TGY meg Desert Storm.

Nagyon leegyszerűsítve szinte kizárt, hogy vokt TGY Abrams a Desert Storm alatt azon belül os Kuwait város elfoglalása során.
Kicsit kifejtve viszont a Kuvait városát elfoglaló 1. és 2. TGY hadosztály bal szárnyán ott volt 2. páncélos hadosztály egy része 190 vagy 196db MA1-el.
Szia,

Nekem olyan halvany emlekeim vannak, hogy azt olvastam: a TGY kolcsonkapott M1A1-eket az Desert Storm-ra (az emlekeim arrol nem szolnak, hogy Kuwait varoshoz ez mennyire kapcsolodik). Rosszul emlekszek?
 
Igen, az sokkal valószínűbb.
Azért a 80-as évek végén a hőképes optika hiánya ellenére a T80U és UD qrva kemény ellenfél lett volna bárminek a nyugaton. Ott tényleg csak a kiképzés színvonalán múlt volna, hogy ki győz.

T-80UD a hidegháború végéig tán csak Moszkva körül volt két (2.gárda gl.ho., 4.gárda hk.ho.) elit hadosztályban rendszerben...
... amihez köthető amúgy a legnevezetesebb fellépésük is.

239417346_1101059356967618_2263849064185365658_n.jpg


*szóval T-80UD max. Moszkva ostroma esetén találkozhatott volna nyugati harckocsival a hidegháború alatt...
 
Szia,

Nekem olyan halvany emlekeim vannak, hogy azt olvastam: a TGY kolcsonkapott M1A1-eket az Desert Storm-ra (az emlekeim arrol nem szolnak, hogy Kuwait varoshoz ez mennyire kapcsolodik). Rosszul emlekszek?
Lehet, hog igazad van! 90-ben kezdték rendszeresíteni, és vagy volt nekik 60,72 vagy 74db amit kaptak az ARMY-tól ideiglenesen vagy nem, ennek még utána kell nézni, mert nem teljesen egyértelmű.
 
  • Tetszik
Reactions: bel
Hát tankolnak. Egy szovjet hk századnak a 80-as években 1db URAL-ja volt, ezzel üzemanyagon kívül mindennel el tudták látni a századot.
Egy mai amerikai Abrams századnak ugyanúgy 1 teherautója van.
Ja, mert mögöttük van a Distribution Company meg a Forward Support Companyk több száz teherautóval.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
Értem a lényegét de azért lefordíthatnád.

Tudjuk hogy a nyugati szar, csak a keleti a szuper (kissé uncsi :rolleyes:)...
... csak éppen a szovjetek szerint sem így volt az ám!
:D

2021-08-22-17-54-56-Window.jpg
2021-08-22-17-55-07-Window.jpg


Ők pontosan tudták mennyire el vannak maradva a nyugat mögött, harci és műszaki szempontból. (ezért is a mennyiségre feküdtek rá)
ВТУ = военно-технический уровень

forrás:
Т-72/Т-90 Опыт создания отечественных основных боевых танков
С. В. Устьянцев, Д. Г. Колмаков
Открытое акционерное общество «Научно-производственная корпорация «Уралвагонзавод» имени Ф.Э. Дзержинского»
г. Нижний Тагил
2013

военно-технический уровень = harci-technikai szint (továbbiakban HTSz)

A T-72A -hoz viszonyítva:
TankT-72AT-80BLeopard 2A1M1 Abrams
Hadrendbe állítás éve1979197819791980
HTSz együttható11,151,991,72
(megj: tehát e szerint pl a Leopard 2A1 kb kétszer akkora harcértékű vol,t mint a T-72A)

A T-72B -hez viszonyítva
TankT-72BT-80UM1A1Challenger
Hadrendbe állítás éve1984198619851983
HTSz együttható11,151,561,31



Egyébként volt még egy másik dokumentum is, scannelt, declassified CIA ha jól emlékszem állítólagos szovjet elemzésen alapulva, kb a 80 -as évekből. A fórumon is megjelent párszor, de most nem találom. Ott T-55 volt az "1", ha jól emlékszem, és szerintem eltérnek az arányok ettől (bár ott nem csak harckocsik, hanem egyéb járművek/rendszere is voltak, pl Hawk, BMP stb.)
 
военно-технический уровень = harci-technikai szint (továbbiakban HTSz)

A T-72A -hoz viszonyítva:
TankT-72AT-80BLeopard 2A1M1 Abrams
Hadrendbe állítás éve1979197819791980
HTSz együttható11,151,991,72
(megj: tehát e szerint pl a Leopard 2A1 kb kétszer akkora harcértékű vol,t mint a T-72A)

A T-72B -hez viszonyítva
TankT-72BT-80UM1A1Challenger
Hadrendbe állítás éve1984198619851983
HTSz együttható11,151,561,31



Egyébként volt még egy másik dokumentum is, scannelt, declassified CIA ha jól emlékszem állítólagos szovjet elemzésen alapulva, kb a 80 -as évekből. A fórumon is megjelent párszor, de most nem találom. Ott T-55 volt az "1", ha jól emlékszem, és szerintem eltérnek az arányok ettől (bár ott nem csak harckocsik, hanem egyéb járművek/rendszere is voltak, pl Hawk, BMP stb.)
Íme egy anyag.
 
Fontos kihangsúlyozni, hogy ez 1977-es anyag, tehát a fejlettebb szovjet tank változatok nincsenek benne csak becslés, ahogy a Leo2 is.
De azért igen érdekes, hogy a szovjetek mit gondoltak a saját és a túloldal cuccairól.

OFF
Én kb. azon pislogtam, hogya 2K12 Kub rendszerhez képest mennyivel többre tartják a HAWK alap változatát is, nemhogy a fejlesztettet...

A MiG-23MF és az F-4E egy szinten kezelési is igen érdekes lehet egyesek számára.

Az F-14 értékét erősen túlzónak érzem.

ON