Harckocsik harctéri alkalmazása

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 343
84 159
113
Hát akkor mi volt az a "ERA+NERA" átlőhetetlen" dolog? Konkrétan azt állítottad, hogy a tandem robbanófej kiegészítő töltetét semlegesíti a reaktív páncél, a fő töltetet meg a NERA... Ne tagadd, így volt. No meg hoztad a 90-es évek elejéről a tesztet, ahol az M829-et megfogta a Kontakt-5, ezzel szerinted a későbbi típusok (pl. M829A2) sem hatékonyak...


Hozhatod, legalább jót mulatunk rajta :)
Külön vicces, hogy 1991-ben minden sérült/kilőtt Abrams-ról tudni lehet mi történt velük... És egyiket sem T-55 lőtte ki!
B2 is zuhant le Jugoszlávia/Szerbia felett..Szóval csitt!
 

gorkamorka

Well-Known Member
2021. május 13.
1 299
2 218
113
Már ezt sértésnek vehetném ugyanis Ogre vagyok nem Troll de gyökér !
Hát a gyökér szerintem te vagy, egyetlen értelmes hozzászólásod sem volt eddig...
fz884Esgr8TtfbJqmerYZmcKNu6v-snUCkxc7A4ogqJj76cEWY7TPNS5XLmizBrsTOfUTc7cZ929tT-lm5U6Ojzq0ZhDj_awljNVOXxY_vn2rXvxo70c1FuyrMN3jPvcXocVGAk8nqX22AZpLaNCxDnctpdkXuh1X7o
 
  • Tetszik
Reactions: molnibalage

Kurfürst

Well-Known Member
2017. szeptember 14.
5 146
16 754
113
Hozhatod, legalább jót mulatunk rajta :)
Külön vicces, hogy 1991-ben minden sérült/kilőtt Abrams-ról tudni lehet mi történt velük... És egyiket sem T-55 lőtte ki!

Igazából teljesen mindegy megtörtént-e sztori mert oldalról az összes MBT harmatgyenge, egy T55 simán kilövi onnan őket, de kb. bármelyik IFV is. Nem arra tervezték, nem is lehet arra tervezni, hogy mindennenek, minden szögből ellenálljon.
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
19 145
59 780
113
Hát akkor mi volt az a "ERA+NERA" átlőhetetlen" dolog? Konkrétan azt állítottad, hogy a tandem robbanófej kiegészítő töltetét semlegesíti a reaktív páncél, a fő töltetet meg a NERA... Ne tagadd, így volt.

Nem tagadom, ezt mondtam és ez jelenlegi ismereteink szerint így is van, amennyiben ERA téglát ér az ATGM és szemből a torony NERA-s főpáncéljáról beszélünk.

No meg hoztad a 90-es évek elejéről a tesztet, ahol az M829-et megfogta a Kontakt-5,

Ami szintén így van. Valós teszt, USA-ban.

ezzel szerinted a későbbi típusok (pl. M829A2) sem hatékonyak...

Ez az a rész ami már nem igaz. A vesztenek a hatékonyságukból vs. nem hatékonyak nem ugyan az a kijelentés.
És ez nagyon messze van attól amit az elején állítottál, hogy szerintem a T-72B+Kontakt-5 kilőhetetlen!
Ez utóbbit te raktad össze magadnak, csak ezt sosem állítottam, meg nem is igaz....

Hozhatod, legalább jót mulatunk rajta

Nah, e miatt a hozzáállás miatt nem fektetek energiát a dolgokba. Fölösleges :)
(Amúgy a sztoriban mi a hihetetlen a számodra azt sem értem... kb. evidens a dolog.)

Kínában vagy ahol cenzúrázzák az internetet?

Ott is. A kérdés inkább az, hogy téged mi akadályoz meg a abban, hogy bármi érdemit csinálj? Például forrást és érvet gyűjts a Leopárd 2 ügyében? :rolleyes:
 

Miskolci Ogre

Well-Known Member
2019. december 21.
7 559
26 070
113
Semmit. Ökölszabály, hogy acélnál a szakítószilárdság=3×keménység Brinell-ben, szóval kb. 900MPa szakítószilárdságú anyagok vannak.

A gond az, hogy a korabeli hegesztések sanszosan az alapanyag jó ha 2/3-át hozták szakítószilárdságban (vagy még annyit sem), így kérdés, hogy a találat hová esik, úgy lesz járulékos veszteség.

Ez a probléma az összes, korabeli harckocsit sújtotta. Az akkori kohászat a keménységet csak a magas (0,25%) környéki karbontartalommal és króm/molibdén ötvözéssel érte el. Ezek a hőkezelésnél karbidokat hoznak létre, ami növeli a keménységet, viszont ehhez gyorsan kell lehűteni az alapanyagot - mondjuk vízben. Ekkor viszont hatalmas feszültségek lettek az anyagban, ezért kellett hozzá mangát és/vagy nikkelt is ötvözni az anyaghoz, hogy a kritikus lehűlési sebesség értékét lecsökkentse, plusz a nagyobb szelvényvastagság a teljes keresztmetszetben edződjön.

Itt jött a következő gond, hogy ezeket a lemezeket össze kellett hegeszteni, ahol a hegesztési hőhatás miatt ez az egész szilárdságnövelés ment a levesbe, plusz a már meglévő magas keménység miatt szinte lehetetlen volt repedésmentesen hegeszteni, másrészt nem létezett hozzá hegesztő, ami rendelkezett volna a kellő szilárdsággal. Emiatt kellett valamilyen ausztenites (nagyon leegyszerűsítve, "rozsdamentes") hegesztőanyagot használni, aminek a repedésállósága sokkal jobb, de a szilárdsága legfeljebb 500MPa.

Szinte minden ország folytatott kísérleteket arra, hogyan lehetne a hegesztett kötések szilárdságát megnövelni:

  • a legegyszerűbb megoldás az volt, hogy nincs hegesztés, így nincs kilágyulás sem. Ehhez viszont nagyméretű öntőformák kellettek, ami meg magával hozta az öntészeti problémákat és azt, hogy a keresztmetszetben inhomogén az anyag, mivel a keresztmetszet közepe hűl le legkésőbb. Ezt a hibát ki lehetett kerülni úgy, hogy az öntőformába magasabb olvadáspontú betétlemezeket tettek, így mindjárt kisebb a lokális keresztmetszet. Az öntés után pedig egy ismételt hőkezelés jött, amivel az öntési feszültségeket csökkentették, plusz jót tett a megmunkálás utáni mérettartásnak is (forgácsoláskor nyomófeszültség kerül az anyagba, így ha az anyag nincs feszültség-csökkentve, akkor elvetemedik... Ezt manapság a hegesztőmérnökök nem tudják.) Mondjuk kíváncsi lennék, mit találnék, ha elkezdenék egy korabeli öntött tornyot szétvágni és a mai technikával vizsgálni...
  • kísérleteztek azzal, hogy a kész elemeket utóhőkezelik. Ez mission impossible volt, mert egyrészt ugyanabban a hűtőközegben kellene eltérő szelvényvastagságokat hőkezelni, másrészt az edzőközeg is máshogy veszi fel a hőt, így lágyfoltos lett az egész szerkezet, a mechanikai tulajdonságok jelentős szórást mutattak.
  • aztán volt egy olyan elképzelés, hogy mangánnal agyonötvözött hegesztőanyagot használnak, amit a hegesztés után el kell kezdeni zömíteni, vagy pneumatikusan kalapálni. Az elképzelés igazából nem rossz, mert 6% mangán felett ez a felkeményedés jelentkezik és megfelelő technikával 1200-1500MPa szakítószilárdságot el lehet érni és még van egy csomó képlékenységi tartalék. Senki nem írt róla, de mechanikai tulajdonságok szobahőmérsékleten vannak értelmezve. Ez azt jelenti, hogy ha a páncél hőmérséklete a napon felmegy 60 fokra, akkor valamennyivel kisebb lesz a keménysége, de a képlékenysége jelentősen megnő, a hőmérséklet csökkenésével ugyanez van visszafelé. Megnő a keménység és jelentősen lecsökken a képlékenység, így a ridegtörés esélye hatványozottan megnő dinamikus igénybevétel esetén. (Amúgy ezt célzott a Robertson-teszt vizsgálni. Mekkora az a hőmérséklet, ahol x MPa konstans külső terhelés és adott dinamukus igénybevétel hatására egy adott ütésszerű igénybevételnél a repedés instabil módon terjed tovább...) . Na szóval, ez a komplex Mn-ötvözésű hegesztőanyag + pneumatikus hidegalakítás a varraton egészen jó eredményeket hozott, így igazából az 500HB keménységű anyagok is hegeszthetőek lettek volna. Ami miatt bukott, az az volt, hogy a hőhatásövezet kilágyulása itt is megvan - sőt itt nagyobb, mert a növelt Mn-tartalmú acél hegesztésénél nagyon vékony rétegeket szabad csak hegeszteni, plusz vissza kell hűteni kézmelegre a varratfémet, különben repedés van. Második probléma az akkori acélok kéntartalma volt (ekkor még nincs szekunder metallurgia, meg kalcium-mal modifikált salakzárvány...). A mangán a kénnel alacsony olvadáspontú eutektoidot alkot, vagyis amikor a varratfém megszilárdul és zsugorodna, a varrat közepében a mangán-szulfid "szennyeződés" még folyékony, így a varrat középen kettéválik... Az acélgyártás erre a szintre Nyugaton úgy 30 éve jutott el..

Másrészt közben az angolok elkezdték gyártani a Challanger-t, ahol már elektronsugárral hegesztettek össze szelvényeket. Itt már nem kellett hegesztőanyag, vákuum alatt hegesztenek - szóval nincs nedvességfelvétel a levegőből, így repedés sem - és mivel egy fókuszált, nagyon vékony sugár olvaszt össze egyszerre akár 250mm anyagot, minimális a kilágyulás is és emiatt a belső feszültség is. Rohadtul komplikált, de a legmagasabb minőségű varratot adja - ha megfelelőek a paraméterek...
Bazzeg értem amit amit írsz ! Halleluja ! Itt villog a fejemben a vas-szén állapot ábra csak én ilyen mélységében sose tanultam de az ausztenitnél felkapcsolódott a lámpa ! Sőt az anyagszerkezeti technológiai tanulmányaimnak is most vettem először hasznát , a hegesztésivel együtt ! Eddig tök feleslegesnek éreztem ! Köszi az érthető fogalmazást ! Feldobtad a napomat ! Respect !
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 343
84 159
113
Nem tagadom, ezt mondtam és ez jelenlegi ismereteink szerint így is van, amennyiben ERA téglát ér az ATGM és szemből a torony NERA-s főpáncéljáról beszélünk.



Ami szintén így van. Valós teszt, USA-ban.



Ez az a rész ami már nem igaz. A vesztenek a hatékonyságukból vs. nem hatékonyak nem ugyan az a kijelentés.
És ez nagyon messze van attól amit az elején állítottál, hogy szerintem a T-72B+Kontakt-5 kilőhetetlen!
Ez utóbbit te raktad össze magadnak, csak ezt sosem állítottam, meg nem is igaz....



Nah, e miatt a hozzáállás miatt nem fektetek energiát a dolgokba. Fölösleges :)
(Amúgy a sztoriban mi a hihetetlen a számodra azt sem értem... kb. evidens a dolog.)



Ott is. A kérdés inkább az, hogy téged mi akadályoz meg a abban, hogy bármi érdemit csinálj? Például forrást és érvet gyűjts a Leopárd 2 ügyében? :rolleyes:
Ennek az oka egy nagyon egyszerű tény, amit te vagy nem tudsz vagy nem akarsz elfogadni. Minden rendszeresített Leopard 2 páncélzatával kapcsolatos adat titkos. Az AV-ről van információ kizárólag, de az meg csak egy prototípus. És bár nagyon érdekel a dolog, de nem fogok betörni a KMW-hez a kedvedért.
 
M

molnibalage

Guest
Ismét csúsztasztatás. Nagyon is érdekel téged.
Igaz, az én írásomban semmilyen konklúzió sincs erre...



Igen, folyamatosan. Például a T-72B-nél is lefele tévedtem. A te forrásod alapján legalább 40-50 mm-t a torony páncélzat esetén.
Mégsem történt parasztlázadás.
A Leopárd 2 esetén szintén 50 mm-ről beszélgetünk, ehhez képest hetek óta vita van róla. Gondolom véletlen....
Az meg, hogy ezt folyamatos egy iránynak veszed.... XD



Szerintem meg növessz gerincet, javítja az életminőséget ;)
Skacok, keep calm.

Ezt értem, de azért mégis jobb ha nem csak a lényege jön át.

Ja, és ezt az oroszok becsülték és gondolták, de nem bizonyították. Azt ők is lehet, hogy csúnyán elbecsültek dolgokat. De mindenesetre édekes, hogy a "legyőzhetetlen szovjet tankok" duma mellett ezt írták le.
Saját maguknak.
 

Miskolci Ogre

Well-Known Member
2019. december 21.
7 559
26 070
113
Ismét csúsztasztatás. Nagyon is érdekel téged.
Igaz, az én írásomban semmilyen konklúzió sincs erre...



Igen, folyamatosan. Például a T-72B-nél is lefele tévedtem. A te forrásod alapján legalább 40-50 mm-t a torony páncélzat esetén.
Mégsem történt parasztlázadás.
A Leopárd 2 esetén szintén 50 mm-ről beszélgetünk, ehhez képest hetek óta vita van róla. Gondolom véletlen....
Az meg, hogy ezt folyamatos egy iránynak veszed.... XD



Szerintem meg növessz gerincet, javítja az életminőséget ;)
rossz-ember.jpg
 

Miskolci Ogre

Well-Known Member
2019. december 21.
7 559
26 070
113
Ennek az oka egy nagyon egyszerű tény, amit te vagy nem tudsz vagy nem akarsz elfogadni. Minden rendszeresített Leopard 2 páncélzatával kapcsolatos adat titkos. Az AV-ről van információ kizárólag, de az meg csak egy prototípus. És bár nagyon érdekel a dolog, de nem fogok betörni a KMW-hez a kedvedért.
Most tényleg azzal jössz amit hónapok óta pofázok ? Beszarás !

j-zan-sz.jpg
 
  • Tetszik
Reactions: LMzek 2.0

Filter

Well-Known Member
2021. január 7.
3 457
18 458
113
A T-55 "állítólag" M1-et is lőtt ki oldalról. Oldalról, a páncélra merőlegesen ez minden tank esetét adott.
A Csúsztatás abban van, hogy a szemből 10-30 fok közötti rész az nem oldalról van...
Nagyon kényelmesen átsiklottak a tegnapi kommentem fölött ahol leírtam, hogy egy egymástól balra- jobbra pár száz méterre elhelyezkedő harckocsi 1800 méteren milyen szöget zár be egymással. A 10-30 fok közötti tartomány még bőven egymással szemben van.
És valós körülmények között elég általános is.
Pont ezt feszegettem néhány napja.
A vertikális szögeltéréssel egyetemben. Mert nagyon gyorsan romlik a páncélok ellenállása a szögek változása esetén.
 

gorkamorka

Well-Known Member
2021. május 13.
1 299
2 218
113
Nem tagadom, ezt mondtam és ez jelenlegi ismereteink szerint így is van, amennyiben ERA téglát ér az ATGM és szemből a torony NERA-s főpáncéljáról beszélünk.
Jó, akkor rakjunk egy BT-7-re Kontakt-5-öt, mögé meg rakjunk egy 10centi vastag páncéldobozt 2 réteg NERA-val... Szerinted akkor kilőhetetlen lesz a BT-7 a TOW-2A számára, ugye?
 
  • Vicces
  • Tetszik
Reactions: LMzek 2.0 and fip7

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 343
84 159
113
Ha már TGY meg Desert Storm.

Nagyon leegyszerűsítve szinte kizárt, hogy vokt TGY Abrams a Desert Storm alatt azon belül os Kuwait város elfoglalása során.
Kicsit kifejtve viszont a Kuvait városát elfoglaló 1. és 2. TGY hadosztály bal szárnyán ott volt 2. páncélos hadosztály egy része 190 vagy 196db MA1-el.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 343
84 159
113
Skacok, keep calm.



Ja, és ezt az oroszok becsülték és gondolták, de nem bizonyították. Azt ők is lehet, hogy csúnyán elbecsültek dolgokat. De mindenesetre édekes, hogy a "legyőzhetetlen szovjet tankok" duma mellett ezt írták le.
Saját maguknak.
Senki nem lövi magát ennyire tökön. Akik ezeket a becsléseket végezték nagyon komoly szakmai tudassal rendelkeztek és nem egyedül csináltak, hanem egész osztályok (mind a haderő mind a hadiipar részeről) munkája egy ilyen táblázatban leírt érték.
 

ozymandias

Well-Known Member
2013. június 4.
2 774
17 989
113
Minden rendszeresített Leopard 2 páncélzatával kapcsolatos adat titkos.
Tippelni viszont lehet és ha tippelnem kellene, akkor úgy 550 és 630HB közötti páncéljuk van, ami szerkezetbe van beépítve. Ami ezt a keménységet tudja, a mai csúcs quattro-hengersort alapul véve akkor olyan 20-25mm vastagságban tudja. 600HB keménységű anyagot hegesztettem már.

Ha tovább kellene tippelnem - vagy ha nekem kellene fejleszteni, akkor:
  • LD-konverterrel kezdenék
  • vákuum alatt átolvasztott anyag, kén, foszfor, oxigén homeopátiás mennyiségre lecsökkentve. Itt mondjuk az LD-konverter kiégetné a karbont is, de azt majd az üstnél figyelembe kell venni
  • csak és kizárólag ellenőrzött ócskavas-betét, hogy minimális mennyiségben legyen benne réz
  • mivel nem csinálunk sok acélt, ezért a folyamatos öntés kurva drága lenne, maradnak az alsó öntésű kokilla - ha még van benne gáz, az felmegy a tetejére. A felső 5%-nyi anyagot kérdés nélkül levágnám, majd újra olvaszt a következő adagnál

Ezután jönne az újraolvasztás üstben:
  • felmennék 0,5% karbonig - mert azért valamiből kéne karbidot is előállítani. Ez mondjuk sokan nem fogják tudni hegeszteni, de lehet. Minden könyvben 0,2% karbonról szól a fáma - eddig 0,7%-os acél volt nálam a csúcs. Nehéz feladat, de megoldható.
  • 0,5% karbonhoz adnék 1,5%Cr-ot, mert nem mezei karbid kell, hanem akkor már valami combosabb, mondjuk Cr23C6.
  • a nitrogéntartalmat óvatosan tartanám, mert az öntésnél kellene valami, amiből lehet csíráztatni - nem hátrány, ha már az üstben van ilyen csíraképző kiválás - ezért adnék az üsthöz vanádiumot meg alumíniumot. Mindkettőből lesz nitrid. Titánt nem, mert a hegesztésnél úgyis kiég meg drága.
  • adnék úgy saccra 0,8% molibdént, hogy egyrészt ez is képezzen karbidot, plusz csökkenti az edzési ridegedést - mivel a lemezt a hengerlés végén meg kell ereszteni
  • ezen kívül adnék úgy 3% nikkelt, mert nagyobb anyagvastagság esetén a vízben edzésnél sem lehet átedzeni a teljes anyagvastagságot, plusz a nikkel ezen felül növeli a szívósságot.
  • adnék hozzá nióbot is, mert hengerelni is fogjuk az anyagot a későbbiek során
  • a végül, a poén kedvéért 0,005% bórt, majd ez megbolondítja az egész ötvözési rendszert a nitrid-képződés során, illetve a lehűlési idő módosításával.

Ezt majd quattro-hengersoron és hűtött hengerekkel, termomechanikus hengerléssel fel lehetne vinni 650-680HB-re is meg úgy 10% szakadási nyúlás lenne.

Ennél jobb megoldás nincs. Nem azért, mert én mondom, hanem azért, mert jelenleg a metallurgia ezt tudja. Persze adódik a kérdés, hogy akkor miért nem gyárt mindenki páncélt..

3 dolog miatt:
  • neked kell az acélt gyártanod - már a betétoldaltól kezdve
  • össze kell játszani a termomechanikus hengerlést és a hűtést egy rendszerbe, ami repordukálható minőséget biztosít
  • nem ártana valahogy összehegeszteni és szerkezetbe építeni. Ehhez viszont messzemenőkig kell ismerni az anyagot, kezdve ott, hogy az óvodában tanított anyagmodellek és mechanikai tönkremeneteli módok itt nem egészen úgy működnek.

A németeknél ez a 3 per pillanat megvan, szóval ez alapján tippelem a 630HB-t és a 25mm-es határt ebben a kategóriában. Ahogy csökken a páncéllemez keménysége, úgy nő a hengerelhető lemezvastagság is. Ezen felül tudnak kerámiákat gyártani - vagyis piszkosul pontos anyagmodelljük van kerámiákra is - akár a szinterezett SiC-ra, plusz jól össze is tudják ragasztani.

Ehhez alumíniumot/rezet keríteni egy többrétegű páncélhoz már csak formalitás.

Innentől fogva az már csak egy tömegoptimalizálás, hogy hány réteg kerámiát meg tölteléket rakok a 630HB lemezek közé.

Lehet feladogatni álláshirdetést, hányan tudnák a fenti 3 kérdéskör bármelyikét betölteni úgy, hogy akkor termelünk. Ezzel nagyjából akkor a magyarországi páncélgyártási álmokat el is lehet rakni a klumpetba.
 

Pista a hegyről

Well-Known Member
2018. április 4.
991
2 509
93
A T-62-őt amúgy miért nem adtak el VSz államokba egyet sem?

A Vsz tagországokba az ötvenes évek végén kezdtek érkezni a T-54-esek (leghamarabb Bulgária 1954, illetve legkésőbb hozzánk a hatvanas években '56 miatt de lehet Romániába még később). Gyakorlatilag akkorra lett a Vsz hadseregek meghatározó, vadiúj hk-ja a T-54/55, amikor a T-62 megjelent. Nyilván nem akartak ezek az országok újabb rendszeresítésbe fogni (kivéve Bulgária), amikor pedig újabb hk típus beszerzésére szánták el magukat, már kész volt a T-72 Ural, inkább azt vettek/kezdtek el gyártani. Röviden a kb. 10 éves csúszás miatt a T-62 kimaradt egy körből mifelénk, mire sorra került volna már elavult és volt helyette jobb vétel. Inkább vettek eleinte kevesebbet a drágább te potensebb T-72ből, és próbálták így-úgy tuningolni a T-54/55 flottát.
 

blogen

Well-Known Member
2010. április 20.
16 814
28 971
113
Na ja, csak ha @Hpasp megközelítésével élnünk és atomháborút feltételezünk, akkor a 2. és 3. hullám potenciálja pontosan 0.
Nem mennek azok sehova, mert akkor már nincs sehol egy vaústi híd, 0 és benzin / gázolaj is igen hamar elfogy..
A hidakat csak közvetlen nukleáris robbanás dönti romba, vagy a rendkívül közeli találat hősokkja okozhatja a szerkezeti szilárdság csökkenését.