Harckocsik harctéri alkalmazása

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

gorkamorka

Well-Known Member
2021. május 13.
1 299
2 218
113
akkor megpróbálom összefoglalni a lényeget:
ha jól értem ahhoz, hogy a szovjetek elérjék a kívánt torkolati sebességet csökkentetették a sabot méretét...ez a megoldás viszont a nagyobb méretű stabilizáló szárnyak miatt nagyobb légellenállást és rosszabb stabilitást ad...magyarán a szovjet megoldás inkább kisebb távolságon előnyös, nagyobb távra a nyugati a jobb...és utána a szovjetek is ebbe az irányba mentek....

nyilván az is egy jó kérdés, hogy 2km-en ez hogyan befolyásolta a first hit probability-t
Pontosan!
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
48 488
79 556
113
akkor megpróbálom összefoglalni a lényeget:
ha jól értem ahhoz, hogy a szovjetek elérjék a kívánt torkolati sebességet csökkentetették a sabot méretét...ez a megoldás viszont a nagyobb méretű stabilizáló szárnyak miatt nagyobb légellenállást és rosszabb stabilitást ad...magyarán a szovjet megoldás inkább kisebb távolságon előnyös, nagyobb távra a nyugati a jobb...és utána a szovjetek is ebbe az irányba mentek....

nyilván az is egy jó kérdés, hogy 2km-en ez hogyan befolyásolta a first hit probability-t
A sabot tömegcsökkentés alapvetően kívánatos minden esetben. A szovjetek a tömegcsökkentést méretcsöķkentéssel oldották meg és ez nem szerencsés. Én így értelmeztem.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
48 488
79 556
113
Óriási különbségek vannak.

Lőtéri teszteken lett bizonyítva. Pl. Jugoszláviában tesztelték a T-54A és az amerikai M47-et is. Mindkettő homlokpáncélja 100mm, 60 fokban döntve. Elvileg egyenlő.
A 3 legerősebb tesztelt fegyver, a 100mm-es D-10 harckocsilöveg, a jó öreg II.Vh-s német 88-as, illetve az amerikai 90mm M36 semmit nem tudott kezdeni a T-54 homlokpáncéljával, közvetlen közelről (100m) sem.
Ezzel szemben az M47 homlokpáncélját 750m-ről átütötte a 100mm-es BR-412B páncélgránát, 250m-ről a 88mm-es Panzergranate 39, illetve 350m-ről a Panzergranate 40.

Mi volt a különbség? Az, hogy a T-54 páncélja 290BHN keménységű, az M47-é meg alig 210.
De itt nagy a difi az értekek közt: 290BH×3= 870MP vs. 210BH×3=630MP
A T-62 (mindkét esetben középertékkel számolok) tornya 280BH×3=840MP a teknő pedig
295×3= 885MP.
 

ozymandias

Well-Known Member
2013. június 4.
2 763
17 835
113
Ezek a vékony öntvényekre és hengerelt lemezekre is igazak? A Leopard 1 páncélzata maximum 70mm vastag hengerelt acelból (teknő) és kb 60-65mm vastag öntött acélból (torony) készült.
Azért a 60-70mm az nagyon nem a vékonylemez kategória, ha valamit normálisan le akarsz edzeni és azt a végén még hegeszteni is kell és még hengerelt is...

Az, hogy mi és hogyan edződik, az az ötvözési koncepció és az edzőközeg határozza meg. Le tudok neked edzeni egy tengelyt 1000mm-es átmérőben full martenzitesre úgy is, hogy a levegőn hűl le, ha megfelelő az összetétel. Ezek az ismeretek már megvoltak akkor is, csak a gond az volt, hogy magas volt a széntartalom és repedt minden.

Az akkori kohászati hengersorok ennyit bírtak. Minél magasabb szilárdságú az anyag, annál nagyobb erő kell a hengersornál. Persze, ha fel tudod emelni a hengerlési hőmérsékletet, akkor kevesebb erő kell, csak az meg eldurvítja a szemcsét és a mechanikai tulajdonságokra keresztet lehet vetni - plusz ekkoriban nem ismerték azokat az ötvözési trükköket, amivel ezt a szemcsedurvulást a magasabb hengerlési hőmérsékleteken el lehet nyomni. Ott kísérleteztek a németek először a termomechanikus kezeléssel (egyszerre hengerel és hűti a hengert és a lemezt, ami így a hengersoron átnyomva csinálja meg azt a lehűlést, ami az edzéshez kell, de mivel a hengersorok között nyomják a lemezt, nem tud deformálódni. Ezen felül úgy tudja hőkezelni, hogy közben alakítási textúrát is visz az anyagban - köznapi nyelven, szálirányt - ami szintén szilárdságnövelő hatású (ezért van a lemezeknél keresztirányú és hosszirányú anyagtulajdonság, illetve a nagyon vastag anyagoknál keresztirányú anyagtulajdonság)

Ez hengerlésnél az akkori idők messze magasan csúcstechnológiája volt, gyakorlatilag a Nokia 3210 vs. mai androidos telefon.

Az öntvényeknél az anyagvastagságot lehet növelni, ha jó az öntőforma, csak figyelembe kell venni, hogy minél vastagabb valami, annál később hűl le és emiatt lesznek egyre rosszabb mechanikai tulajdonságai. Vastagabb szelvényeket lehet elérni, mint a hengerlésnél és ahogy írtam, nincs hegesztés, de alakítási textúra sincs, emiatt a sima öntvény - feltéve, ha nincs benne betétek - mindig rosszabb minőségű, mint a hengerelt anyag
 
S

speziale

Guest
A sabot tömegcsökkentés alapvetően kívánatos minden esetben. A szovjetek a tömegcsökkentést méretcsöķkentéssel oldották meg és ez nem szerencsés. Én így értelmeztem.

persze a tömegcsökkentés fontos dolog....csak az a kérdés, hogy a szovjetek miért ezt az utat választották?

aztán meg persze később ők is nyugati irányba mentek...
 

ozymandias

Well-Known Member
2013. június 4.
2 763
17 835
113
Óriási különbségek vannak.

Lőtéri teszteken lett bizonyítva. Pl. Jugoszláviában tesztelték a T-54A és az amerikai M47-et is. Mindkettő homlokpáncélja 100mm, 60 fokban döntve. Elvileg egyenlő.
A 3 legerősebb tesztelt fegyver, a 100mm-es D-10 harckocsilöveg, a jó öreg II.Vh-s német 88-as, illetve az amerikai 90mm M36 semmit nem tudott kezdeni a T-54 homlokpáncéljával, közvetlen közelről (100m) sem.
Ezzel szemben az M47 homlokpáncélját 750m-ről átütötte a 100mm-es BR-412B páncélgránát, 250m-ről a 88mm-es Panzergranate 39, illetve 350m-ről a Panzergranate 40.

Mi volt a különbség? Az, hogy a T-54 páncélja 290BHN keménységű, az M47-é meg alig 210.
kettő dolog:
- a Brinell keménység egy átlagos keménységet ad meg, személy szerint egyedül csak öntvényeknél használom ezt a fajta keménységmérést. A 210HB a szerkezeti biliacél, elmész a boltba, kérsz mezei zártszelvényt az előtetőhöz, akkor ezt kapod. Zéró mikroötvözés. Az amcsik sokáig küzdöttek a Cr-Mn-Si problémával. Ez annyit tesz, hogy az edzést követő megeresztéskor elrepedt az anyag. Ennek az volt az oka, hogy nem tudták érdemben csökkenteni a szilicium (Si) és mangán (Mn) értékét az anyagban. Ez kedvező volt a hegesztés miatt - csökkentette az oxid-zárványt, mert a szabad oxigénből SiO2 vagy MnO lett, de előbb a hőkezelésnél bosszúlta meg magát. Ezért kénytelenek voltak "lágyabban" edzeni, ami annyit tesz, hogy csökkenteni kellett a Cr-tartalmat, emiatt csökkent a Cr23C6 (króm-karbid) mennyisége is, emiatt az általános keménység is - cserébe nem repedt a megeresztésnél és még hegeszthető maradt.

- ne hasonlítsunk össze keménységeket önmagában, mert félrevezető. Ha azt mondom, hogy 60HRC egy szerszámacélra, akkor azzal nem mondtam semmit. Le tudok neked edzeni egy szerszámacélt 60HRC-re úgy, hogy bevágom a kemencébe, majd leedzem egyszer, meg le tudom úgy is edzeni 60HRC-re, hogy normálisan hőntartom, majd 3x vagy 4x alkalommal megeresztem 550 fokon. Mindkét esetben 60HRC lesz a keménység, csak az első esetben mezei karbidos szerkezetet kapsz meg 6 perces szerszám-élettartamot, míg a második esetben komplex-karbidot és 85 perces szerszám-élettartamot. Nagyjából ugyanaz van a két páncél között - és most nem megyek bele a 80HB közötti nyilvánvaló különbségbe.
 

Pogány

Well-Known Member
2018. április 26.
20 433
67 656
113
azt egyébként tudja valaki, hogy az apfsds szempontjából milyen szerepet tölt be a leváló köpeny?
Ha még senki nem válaszolt a következő oldalakon:

Űrméretesíti a lövedéket, hogy ugye a hagyományos űrméretesekhez hasonlóan kitöltse a csövet és ezzel stabilan a választott irányba menjen, de kiérve már csak felesleges lassító elem így leesik a nyíl meg mehet az útjára.
 
  • Tetszik
Reactions: ogretankHU and fip7

gorkamorka

Well-Known Member
2021. május 13.
1 299
2 218
113
kettő dolog:
- a Brinell keménység egy átlagos keménységet ad meg, személy szerint egyedül csak öntvényeknél használom ezt a fajta keménységmérést. A 210HB a szerkezeti biliacél, elmész a boltba, kérsz mezei zártszelvényt az előtetőhöz, akkor ezt kapod. Zéró mikroötvözés. Az amcsik sokáig küzdöttek a Cr-Mn-Si problémával. Ez annyit tesz, hogy az edzést követő megeresztéskor elrepedt az anyag. Ennek az volt az oka, hogy nem tudták érdemben csökkenteni a szilicium (Si) és mangán (Mn) értékét az anyagban. Ez kedvező volt a hegesztés miatt - csökkentette az oxid-zárványt, mert a szabad oxigénből SiO2 vagy MnO lett, de előbb a hőkezelésnél bosszúlta meg magát. Ezért kénytelenek voltak "lágyabban" edzeni, ami annyit tesz, hogy csökkenteni kellett a Cr-tartalmat, emiatt csökkent a Cr23C6 (króm-karbid) mennyisége is, emiatt az általános keménység is - cserébe nem repedt a megeresztésnél és még hegeszthető maradt.

- ne hasonlítsunk össze keménységeket önmagában, mert félrevezető. Ha azt mondom, hogy 60HRC egy szerszámacélra, akkor azzal nem mondtam semmit. Le tudok neked edzeni egy szerszámacélt 60HRC-re úgy, hogy bevágom a kemencébe, majd leedzem egyszer, meg le tudom úgy is edzeni 60HRC-re, hogy normálisan hőntartom, majd 3x vagy 4x alkalommal megeresztem 550 fokon. Mindkét esetben 60HRC lesz a keménység, csak az első esetben mezei karbidos szerkezetet kapsz meg 6 perces szerszám-élettartamot, míg a második esetben komplex-karbidot és 85 perces szerszám-élettartamot. Nagyjából ugyanaz van a két páncél között - és most nem megyek bele a 80HB közötti nyilvánvaló különbségbe.
Én úgy tudom az amcsik szándékosan használtak lágyabb acélokat. Azzal indokolták, hogy bár kevésbé ellenálló a lövedékekkel szemben, de a páncélzat áttörésekor kevesebb repesz, szilánk képződik, na meg kissebb a valószínűsége, hogy elreped az anyag, így ha nem ég ki a harckocsi, javítható marad. Ez a II.Vh-ban igazából működött is, a T-34 túlságosan keményre edzett páncélzatával szemben jobb megoldás volt. A II.Vh után folytatták ezt a gyakorlatot, ha jól tudom a '73-as arab-izraeli háború után döntöttek, hogy az M60A1 páncélzatán javítani kell, és erősebb acélra van szükség.
A szovjeteknél, ahogy említettem a probléma a túl keményre edzett acél volt, a T-34 páncélja hajlamos volt a repedésre, a jugó teszteken pl. a 105mm-es HESH gránát második találata végigrepesztette az egész homlokpáncélt.
A T-54 fejlesztésénél kiemelt figyelmet fordítottak erre a dologra, és végül sikerült megtalálni az optimális keménységet és ötvözetet, valamint az öntött tornyok megfelelő gyártástechnológiáját.
Itt olvashatsz róla:
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
18 806
57 605
113
Bizony, ezért is érdemes a forrásokat megjelölni egy írásban.

Igen, olyankor könnyebb másokra mutogatni és elhárítani magunkról a felelősséget.
Ilyenkor már nem te munkád az MBT írás, és én milyen hülye vagyok, hogy ezt nem tudom.

Akkor jön a kérdés: A Te munkád a "Magyar Néphadsereg páncéltörő fegyverei az 1980-as években" ?
Mert ott a te neved szerepel, 2021-s dátummal. (Nekem ez a verzió van meg)
Ebben az írásodban a 25. oldalon ugyan úgy állítod, hogy a Leopárd 1-es páncélvédelme 440-470 mm KE.
Vagyis:
1. Vagy nemrég tudtad meg, hogy hülyeség, de az információt mégsem javítottad. Miközben az én minimális szögeltéréses hibámnál ezt a szememre veted.... Ez is pofátlanság.
2. Vagy nagyon is tisztában voltál vele, hogy ez az infó hülyeség, mégis bele írtad a munkádba, szándékosan megtévesztési céllal. Hiszen mint írtad, te már tudtad, hogy ez egy megalapozatlan információ. De hát a német felsőbbrendűséget ki kell mutatni, még akkor is ha nem létezik....
És te vádolsz másodkat (pl. WOT) dokumentum hamisítással! Ismét egy elképesztő arcátlanság!

Bármelyik is igaz ebből a két pontból, neked van a legkevesebb jogod számon kérni rajtam bármit is. Legalábbis én úgy gondolom ;)

A 27. oldalon pedig szintén 700-770 mm KE védelem szerepel a Leopárd 2A4-nél. Amire szintén nincs semmilyen megalapozott infód....
Te a Leopárd 1 esetén tévedtél több, mint 100 %-ot, és a Leopárd 2 esetén, a mostani álláspontodhoz képes kb. 50%-ot. Mind két esetben 200-250 mm-t.
Én rajtam meg habzó szájjal kéred számon, hogy talán tévedtem 50 mm-t...

Szerintem ez mindent elmond rólad ;)
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
18 806
57 605
113
Az orosz harckocsiknak meg kb null oldalpáncéljuk van... Vag, te minek nevezed a 70-80mm vastag öntött acélt?

Miről beszélsz dudi?
A Leopárd 2A4 teknő oldal páncélja 50 mm hengerelt acél.
A T-64/72/80/90 esetén ez az érték 80 mm hengerelt acél.

A harckocsikat úgy tervezik, hogy szemből/oldalról egy adott szögtartományon belül védelemt nyújtsanak.
A Leopárd 2 oldala 15 fokos szögben mindössze 200 mm vastag. Ezt egy T-62 is lazán belövi bármivel 2 km-ről. De még az első RPG-7 is!
A T-64/72/80 oldala 15 fokos szögben 320 mm vastag. Ez védelmet nyújt 2 km-ről a legelterjedtebb 105 mm-s lövedékek ellen a korszakban!
Az L52A3 250 mm-t üt át 2 km-en. A 80's évek elején jelent meg olyan KE lövedék nyugaton ami ezt be tudta lőni....

30 fokos szögben a Leopárd 2A4 teknőjének a védelme 100 mm... A Zsu-57-2-s gépágyúja már képes lehet belőni.... Más komolyabb lövedékekről nem beszélve.
Ezzel szemben a T-64/72/80 esetén, ugyan ebben a szögben 160 mm-ről beszélünk, amit 1990-ig semmilyen 25/30 mm-s gépágyú nem tud belőni.

A torony páncélzatnál a doboz alakú tornya a Leopárdnak ugyan ilyen szar.
Ha tényleg igaz a torony 150 mm-s oldalsó védelme a személyzetnél, akkor az csak 15 fokig véd a régi lövedékek ellen.
30 fokos szögben 300 mm KE-ről beszélünk, ezt már a T-62-s is belövi 2 km-ről BM21-el vagy BM28-al...
A T-72B tornyát oldalról, ebből a szögből meg sem tudod lőni, olyan lapos a beesési szög.
A T-64/80 esetén hasonló a helyzet.

A szovjet tankoknak egyszerűen jobb volt az oldalvédelmük, ami szemből is sokat számít 10-30 fok között!
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
48 488
79 556
113
Miről beszélsz dudi?
A Leopárd 2A4 teknő oldal páncélja 50 mm hengerelt acél.
A T-64/72/80/90 esetén ez az érték 80 mm hengerelt acél.

A harckocsikat úgy tervezik, hogy szemből/oldalról egy adott szögtartományon belül védelemt nyújtsanak.
A Leopárd 2 oldala 15 fokos szögben mindössze 200 mm vastag. Ezt egy T-62 is lazán belövi bármivel 2 km-ről. De még az első RPG-7 is!
A T-64/72/80 oldala 15 fokos szögben 320 mm vastag. Ez védelmet nyújt 2 km-ről a legelterjedtebb 105 mm-s lövedékek ellen a korszakban!
Az L52A3 250 mm-t üt át 2 km-en. A 80's évek elején jelent meg olyan KE lövedék nyugaton ami ezt be tudta lőni....

30 fokos szögben a Leopárd 2A4 teknőjének a védelme 100 mm... A Zsu-57-2-s gépágyúja már képes lehet belőni.... Más komolyabb lövedékekről nem beszélve.
Ezzel szemben a T-64/72/80 esetén, ugyan ebben a szögben 160 mm-ről beszélünk, amit 1990-ig semmilyen 25/30 mm-s gépágyú nem tud belőni.

A torony páncélzatnál a doboz alakú tornya a Leopárdnak ugyan ilyen szar.
Ha tényleg igaz a torony 150 mm-s oldalsó védelme a személyzetnél, akkor az csak 15 fokig véd a régi lövedékek ellen.
30 fokos szögben 300 mm KE-ről beszélünk, ezt már a T-62-s is belövi 2 km-ről BM21-el vagy BM28-al...
A T-72B tornyát oldalról, ebből a szögből meg sem tudod lőni, olyan lapos a beesési szög.
A T-64/80 esetén hasonló a helyzet.

A szovjet tankoknak egyszerűen jobb volt az oldalvédelmük, ami szemből is sokat számít 10-30 fok között!
A 80 is ugyan úgy nulla mint az 50...

Te most tényleg azzal ervelsz, hogy a Leopardot belövi az 57-es a T szériat meg nem lövi be a 25-ös/30-as?
Ha ez a színvonal nem is olvasom tovább.
 
  • Vicces
Reactions: fip7 and ogretankHU

ozymandias

Well-Known Member
2013. június 4.
2 763
17 835
113
Én úgy tudom az amcsik szándékosan használtak lágyabb acélokat. Azzal indokolták, hogy bár kevésbé ellenálló a lövedékekkel szemben, de a páncélzat áttörésekor kevesebb repesz, szilánk képződik, na meg kissebb a valószínűsége, hogy elreped az anyag, így ha nem ég ki a harckocsi, javítható marad. Ez a II.Vh-ban igazából működött is, a T-34 túlságosan keményre edzett páncélzatával szemben jobb megoldás volt. A II.Vh után folytatták ezt a gyakorlatot, ha jól tudom a '73-as arab-izraeli háború után döntöttek, hogy az M60A1 páncélzatán javítani kell, és erősebb acélra van szükség.
A szovjeteknél, ahogy említettem a probléma a túl keményre edzett acél volt, a T-34 páncélja hajlamos volt a repedésre, a jugó teszteken pl. a 105mm-es HESH gránát második találata végigrepesztette az egész homlokpáncélt.
A T-54 fejlesztésénél kiemelt figyelmet fordítottak erre a dologra, és végül sikerült megtalálni az optimális keménységet és ötvözetet, valamint az öntött tornyok megfelelő gyártástechnológiáját.
Itt olvashatsz róla:
ugyanazt írják, amit írtam. Belefutottak a hegesztőanyag problematikájába:
  • alacsony szilárdság
  • növelt szívósság
  • cserébe melegrepedés

Ha meg nagyobb szilárdságú hegesztőanyagot vettek, akkor:
  • csökkent a szívósság
  • nőtt a szilárdság
  • cserébe hidegrepedés

Az alapanyaghoz a kor színvonalán nyúltak, Cr, Mo ötvözés, hogy át lehessen edzeni az anyagot, Ni meg hogy a kritikus lehűlési időt csökkentsék), de a karbontartalom 0,3% körül volt, ami nem egészen felhasználó-barát...
 
T

Törölt tag 1945

Guest
Tudjuk hogy a nyugati szar, csak a keleti a szuper (kissé uncsi :rolleyes:)...
... csak éppen a szovjetek szerint sem így volt az ám!
:D

2021-08-22-17-54-56-Window.jpg
2021-08-22-17-55-07-Window.jpg


Ők pontosan tudták mennyire el vannak maradva a nyugat mögött, harci és műszaki szempontból. (ezért is a mennyiségre feküdtek rá)
ВТУ = военно-технический уровень

forrás:
Т-72/Т-90 Опыт создания отечественных основных боевых танков
С. В. Устьянцев, Д. Г. Колмаков
Открытое акционерное общество «Научно-производственная корпорация «Уралвагонзавод» имени Ф.Э. Дзержинского»
г. Нижний Тагил
2013
 
  • Tetszik
Reactions: endre and Bleroka

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
48 488
79 556
113
Tudjuk hogy a nyugati szar, csak a keleti a szuper (kissé uncsi :rolleyes:)...
... csak éppen a szovjetek szerint sem így volt az ám!
:D

2021-08-22-17-54-56-Window.jpg
2021-08-22-17-55-07-Window.jpg


Ők pontosan tudták mennyire el vannak maradva a nyugat mögött, harci és műszaki szempontból. (ezért is a mennyiségre feküdtek rá)
ВТУ = военно-технический уровень

forrás:
Т-72/Т-90 Опыт создания отечественных основных боевых танков
С. В. Устьянцев, Д. Г. Колмаков
Открытое акционерное общество «Научно-производственная корпорация «Уралвагонзавод» имени Ф.Э. Дзержинского»
г. Нижний Тагил
2013
Értem a lényegét de azért lefordíthatnád.
 

gorkamorka

Well-Known Member
2021. május 13.
1 299
2 218
113
30 fokos szögben a Leopárd 2A4 teknőjének a védelme 100 mm... A Zsu-57-2-s gépágyúja már képes lehet belőni.... Más komolyabb lövedékekről nem beszélve.
Ezzel szemben a T-64/72/80 esetén, ugyan ebben a szögben 160 mm-ről beszélünk, amit 1990-ig semmilyen 25/30 mm-s gépágyú nem tud belőni.
Arra esély már nem igazán volt, hogy a Leopard-2 találkozott volna a ZSzU-57-2-vel abban az időszakban... A BMP-2 30-as gépágyúja meg semmit nem ért az oldala ellen.
Az egyetlen harckocsi aminek valóban jelentős oldalvédelme volt, az az Objekt-477 Molot volt, de az már az extrém kategória (250mm), semmi nem létezett ami megközelítette volna.
 
  • Tetszik
Reactions: endre and Pogány

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
18 806
57 605
113
Tudjuk hogy a nyugati szar, csak a keleti a szuper (kissé uncsi :rolleyes:)...
... csak éppen a szovjetek szerint sem így volt az ám!
Ők pontosan tudták mennyire el vannak maradva a nyugat mögött, harci és műszaki szempontból. (ezért is a mennyiségre feküdtek rá)
ВТУ = военно-технический уровень

Figyelj, faszságokra én is tudok forrásokat hozni:
BVR_combat_rating_vs_Su-35_DRA%2BRAND_data.jpg


A nyugatiak annó ezt elemezték ki....
Ez például a DERA tanulmány konklúziója.
Ettől még faszság.
 
T

Törölt tag 1945

Guest
Igen, olyankor könnyebb másokra mutogatni és elhárítani magunkról a felelősséget.
Ilyenkor már nem te munkád az MBT írás, és én milyen hülye vagyok, hogy ezt nem tudom.

+1x utoljára reagálok a marhaságaidra.

Akkor jön a kérdés: A Te munkád a "Magyar Néphadsereg páncéltörő fegyverei az 1980-as években" ?
Mert ott a te neved szerepel, 2021-s dátummal. (Nekem ez a verzió van meg)
Ebben az írásodban a 25. oldalon ugyan úgy állítod, hogy a Leopárd 1-es páncélvédelme 440-470 mm KE.
Vagyis:
1. Vagy nemrég tudtad meg, hogy hülyeség, de az információt mégsem javítottad. Miközben az én minimális szögeltéréses hibámnál ezt a szememre veted.... Ez is pofátlanság.
2. Vagy nagyon is tisztában voltál vele, hogy ez az infó hülyeség, mégis bele írtad a munkádba, szándékosan megtévesztési céllal. Hiszen mint írtad, te már tudtad, hogy ez egy megalapozatlan információ. De hát a német felsőbbrendűséget ki kell mutatni, még akkor is ha nem létezik....
És te vádolsz másodkat (pl. WOT) dokumentum hamisítással! Ismét egy elképesztő arcátlanság!

Bármelyik is igaz ebből a két pontból, neked van a legkevesebb jogod számon kérni rajtam bármit is. Legalábbis én úgy gondolom ;)

Nekem nem szakterületem a páncélos technika, viszont mindig is érdekelt. (ésneked?)
Amit tudok a témában azt szívesen elolvasom (oroszul és angolul is :D), lefordítom és összeszerkesztem hátha mást is érdekli.
A kérdéses sorban a kérdéses értéknél ott áll a forrás, ahonnan vettem azt.

Ha nem csak hazudozni akarnál rólam, akkor láthatnád.
2021-08-22-18-07-07-Window.jpg

Lehet hogy tévedett a forrásom? Simán lehet.
Bármikor meggyőzhető vagyok jobb forrással, és azt nem veszem személyes sértésnek.
Jött már ki javítása, és jön majd ki ezután is.

A 27. oldalon pedig szintén 700-770 mm KE védelem szerepel a Leopárd 2A4-nél. Amire szintén nincs semmilyen megalapozott infód....
Te a Leopárd 1 esetén tévedtél több, mint 100 %-ot, és a Leopárd 2 esetén, a mostani álláspontodhoz képes kb. 50%-ot. Mind két esetben 200-250 mm-t.
Én rajtam meg habzó szájjal kéred számon, hogy talán tévedtem 50 mm-t...

Csak azt kértem hogy jó számokkal számolj. Tudod engem nem érdekel melyik hidegháborús tank volt a jobb igazából, de az zavar ha valaki egy irányba folyamatosan rosszul számol. :D

Szerintem ez mindent elmond rólad ;)

Szerintem meg tanulj nyelveket, az tágítja a világlátásodat.
:cool:
 
  • Tetszik
Reactions: endre