A 16 mm-sre ráheggesztettek egy 14 mm-st?Amikor a T-80B-ket BV-re páncélozták akkor a már meglévő 16mm vastag lapra ráhegesztettek egy 14mm vastag lapot így lett 30mm vastag.
Van erről valami forrás, mert elég furcsán hangzik.
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
A 16 mm-sre ráheggesztettek egy 14 mm-st?Amikor a T-80B-ket BV-re páncélozták akkor a már meglévő 16mm vastag lapra ráhegesztettek egy 14mm vastag lapot így lett 30mm vastag.
Másként nem tudsz belőle 30mm vastagot csinálni.A 16 mm-sre ráheggesztettek egy 14 mm-st?
Van erről valami forrás, mert elég furcsán hangzik.
Másként nem tudsz belőle 30mm vastagot csinálni.
Ez tök jó, csak ha már rá van hegesztve egy 16mm-es lap akkor nem fogják evágni azért, hogy ráhegesszenek egy 30mm-es lapot. Volt olyan BV-re modernizált harckocsi, ami anno sima T-80-ként kezdte az életét.A BTK-1 és a BT-70SH is gyártható 50 mm-s vastagságig.
Mondjuk ha már fölheggesztettél egy 16 mm-s lemezt akkor abból bajos 30-ast csinálni...
De érdekelne egy forrás erre, mert ezt a sztorit még nem hallottam.
Sosem volt ilyen. 16mm a T-72-re, 30mm a T-64-re és T-80-ra. Nincs két rétegű.3 féle vastagság van.16mm a T-72-re és a T-80-ra. Amikor a T-80-asokat T-80B-re páncélozták akkor került fel rájuk a 16mm vastag lap.Amikor a T-80B-ket BV-re páncélozták akkor a már meglévő 16mm vastag lapra ráhegesztettek egy 14mm vastag lapot így lett 30mm vastag.
Pontosan nehéz megmondani, mert szerettek össze vissza gyártani mindent mindennel kombinálva.
Amit én most (nagyrészt fejből) tudok:
1. A 70's évek elejéig sima RHA acélt használtak, azthiszem 42SM a tipusjelzése.
Ez egy klasszikus RHA acél, 80 mm-s vastagságban 340 HB-t, 100 mm-s vastagságban 280 HB-t tudott.
A T-54-től kezdve használták.
A II. VH-ban rengeteg 400-480 HB közötti RHA-t és HHA-t használtak, akár a T-34-hez is pl. IZP-48, 11S stb... de ezek elég ridegek voltak főleg hidegben....
Pont e miatt nem vagyok beájulva a Leopárd 1 10-20 mm-s "Papír" HHA lemezeitől.... ilyen vékony lemezt már a II. VH-ban is tudtak 480 HB-ig edzeni...
Nem ez a nagy kunszt, hanem , hogy ne törjön el hidegben ütés hatására.
71L öntött acél a T-34-nél 50-150 mm-ig elvileg 400 HB-ig volt keményíthető. Mégis lecserélték ugyan abból az okból. Eltörthet a torony, befele repeszel, mint állat, mert túl rideg.
2. 47L öntött páncél acél, ebből készült a T-54 tornya. 90-220 mm-ig 270 HB, kevésbé rideg, kevésbé repeszel, mint a 71L.
3. MBL-1: "Legendás" szovjet öntött acélpáncél. Nagyon sokáig használták. Ebből készült például a T-72-s tornya.
90-240 mm-s vastagságig 280 HB-t tudott, azt hiszem később 290 HB-ig is elmentek vele.
Nagy vastagságban keményebb volt, mint a 42SM hengerelt páncél acél!
Úgy, hogy közben a repeszelési és repedési hajlama is minimális volt!
Ez abból fakadt, hogy a reletív magas HB száma ellenére nem volt rideg az anyag. Gyurma szerűen torzult a nagy behatásoktól, lásd. dudi betett képeit a T-72-s ballisztikai tesztes toronyról. Ez csúnyán néz ki képen, de pont e miatt nem reped és nem repeszel lényegében.
Amit olvastam szovjet szakirodalmak szerint 0.9-s a védelmi értéke az RHA-hoz (42SM) képest ha tipikus hengerelt acél anyagvastagságokban hasonlítjuk őket össze. Nagy vastagság esetén az MBL-1 megveri a hengerelt 42SM-et!
4. BTK-1: Valamikor a 70's évek legelejére lett kifejlesztve, ennek az ESR változatát szintén pár évre rá megcsinálták.
Amit biztosan tudunk, hogy a T-80-s harckocsik páncélteste már ebből készült, akárcsak a BMP-2-es.
Vékonyabb formában a BMP-2-es esetén (19 mm) 10%-al nagyobb védelmet nyújtott, mint a hagyományos RHA-k.
Ennek az acélnak az érdekessége és fő előnye pl. a 42 SM-el szemben, hogy 80 mm-s vastagságban is nagyon nagy keménységű, 450 HB.
100 mm-s vastagságban is még 400+ HB-t tud. Ilyenkor a védemi előnye a 42SM-el szemben akár 30%-os is lehet!
Ma a BTK-1-et közepes keménységű acélnak hívják az oroszok (RHA lágy, BT-70SH kemény).
A T-90A harckocsi páncélteste és a tornya is ebből van heggesztve, mivel jól heggeszthető nagy vastagság esetén is.
Törésre, repedésre ez sem hajlamos magas HB szám mellet sem.
5. BT-70SH: Valamikor az 1980-s évek elején lett kifejlesztve. A T-80U-ban és a T-72B-ben tudjuk, hogy alkalmazták.
Ez egy 50 mm-s vastagságig alkalmazott HSLA/HHA acél, 50 mm-s vastagságban 500+ HB-t tud, 20 mm-s vastagságban 550 HB-t is.
(Majdnem 600-ig edzhető, de ott már túl rideg!)
A T-72B-ben például a torony NERA páncélzata és a teknő kazamatás páncélzata készült belőle.
Vékony lemezek esetén is legalább 30%-al nagyobb védelmet ad, mint az RHA (42SM).
egyébként meg az ebben a táblában szereplő értékekre sem ártana valami magyarázatot találni: (most a CAT-os eredményekre gondolok)
pedig ezek az eredmények már nagyon-nagyon messze vannak attól, hogy csak lövegszórásról beszéljünk
Szépen látszódik a fenti eredményeken a tűzvezető rendszerek, és lövegek (hőkiegyenlítés, nagyobb sebességű lőszer) fejlődése.
1500m-re az 50-es 60-as évek harckocsijai űrméret alatti lőszerrel, és normális távmérővel 50% körüli találati aránnyal lőttek, a szovjet vicctávmérővel és űrméretes lőszerrel meg 25% körül.
Lézertávmérővel a felpimpelt M60A3 űrméret alatti lőszerrel 62%. (900..2500m átlaga 1700m)
A nyíllövedék és a lézertávmérő érzékelhetően javította a pontosságot, a 70-es évek nyugati harckocsijai hozták a 90% feletti találati arányt 1500m-en, míg a szovjet 2A46 ugyanezt 1000m-en, ami 2000m-en már 57%-ra esett.
Az 80-as évek szovjet 2A46M lövege (T-72B, stb..) az új lőszerekkel nagyjából utolérte a nyugati szintet, és 85%-ot hozott 2km-en.
Szóval az első lépés a távmérés pontossága, majd a nagyobb sebességű lőszer (APBC -> APDS -> APFSDS), és végül a tűzvezető rendszer (időjárás állomás, légnyomás, hőmérséklet, pillanatnyi csőkardosság mérés, harckocsi dőlésének mérése, stb...) is.
A T-80-ból T-80B-re az 16mm volt.Sosem volt ilyen. 16mm a T-72-re, 30mm a T-64-re és T-80-ra. Nincs két rétegű.
És ebben a felsorolásban a Leo1 “semmi előnyt nem jelentő” optikai távmérőjét hova tennéd?Szépen látszódik a fenti eredményeken a tűzvezető rendszerek, és lövegek (hőkiegyenlítés, nagyobb sebességű lőszer) fejlődése.
1500m-re az 50-es 60-as évek harckocsijai űrméret alatti lőszerrel, és normális távmérővel 50% körüli találati aránnyal lőttek, a szovjet vicctávmérővel és űrméretes lőszerrel meg 25% körül.
Lézertávmérővel a felpimpelt M60A3 űrméret alatti lőszerrel 62%. (900..2500m átlaga 1700m)
A nyíllövedék és a lézertávmérő érzékelhetően javította a pontosságot, a 70-es évek nyugati harckocsijai hozták a 90% feletti találati arányt 1500m-en, míg a szovjet 2A46 ugyanezt 1000m-en, ami 2000m-en már 57%-ra esett.
Az 80-as évek szovjet 2A46M lövege (T-72B, stb..) az új lőszerekkel nagyjából utolérte a nyugati szintet, és 85%-ot hozott 2km-en.
Szóval az első lépés a távmérés pontossága, majd a nagyobb sebességű lőszer (APBC -> APDS -> APFSDS), és végül a tűzvezető rendszer (időjárás állomás, légnyomás, hőmérséklet, pillanatnyi csőkardosság mérés, harckocsi dőlésének mérése, stb...) is.
És ebben a felsorolásban a Leo1 “semmi előnyt nem jelentő” optikai távmérőjét hova tennéd?
És akkor olvasom hogy menetrendszerint pattintgatták ki 91-ben a 72-eket 3000-ről, meg a gépágyú 90 centi szórást hoz 4000m -en.Leo-1-nek volt a saját korában a legjobb távmérője, szóval nem értem a kérdést.
90%-os találati arány 1700m átlagos távolságon.
És akkor olvasom hogy menetrendszerint pattintgatták ki 91-ben a 72-eket 3000-ről, meg a gépágyú 90 centi szórást hoz 4000m -en.
Ezek az eredmények még ma is ritkák. A mai fejlett gyártástechnológiával, laboratóriumi körülmények között.
Ezt próbáltam átadni, erre próbáltam rávilágítani.Ott a videóban az első lövés, simán ami hozza a @molnibalage által számolt szórást...
... és persze a számítógép a másodiktól a teljes sorozatot a célzott pont középpontjába helyezi (van némi lőszer minőségi szórás azért a 4. lőszer képében).
Persze jobb ha nem magyarázok ebbe a témában Neked, @ozymandias sem akarnám hegesztésből oktatni.
Ha az első valóban nem talált akkor itt 6-ból 5 találat van sorozatlövéssel gépágyúval. Ez azért minimum nem siralmas.Ezt próbáltam átadni, erre próbáltam rávilágítani.
Hogy a mai 2021-es rendszerek a top gyártásminőséggel, számítástechnikával , finom mechanikával és szenzorokkal kezdik ezeket a távolságokat feszegetni.
Kezdik...
Nagyon jól levezetted a T-55-nél, hogy hiába jó a távbecslésed, ha az optika húz egy pár vonást a célzáson...ehhez pedig hozzájön a löveg és a cső szórása.
Az pedig hogy a számítógépes rendszerek ezeket a hibákat tudják ma már szűrni nagyon jó dolog, de megszüntetve,kiküszöbölve nincsenek.
Viszont az eszköz celleküzdési profilját nagyban befolyásolják.
Nem utolsó sorban tudomásom szerint egyenlőre a zsidók gyakorolnak csak vizsga szintén 3000+ méteres célleküzdést. 3200-ra lőnek a Negev-ben. ( Ha van más infó szívesen veszem, lehet javítani.)
Tehát az hogy a 90-es években harcban 3000-re volt rendszeres célleküzdés, erősen fantázia a véleményem szerint.
Ahogyan egy 30-as gépágyú szórása is kérdéses számomra 90 centi,4000-en.
Evidens, XX lövés után van találat,persze...csak mennyiből is?
Táblázatban is siralmas %-ok vannak....2500-ös átlagra.
Így van. 1982méterre.Ha az első valóban nem talált akkor itt 6-ból 5 találat van sorozatlövéssel gépágyúval. Ez azért minimum nem siralmas.
Sorozattal. Ez a nagy dolog benne. A 30-as gépágyúnak a 2000 méter az felső harmadában van annak ahová van értelme lőni. Bár a videóban (kisebb távolságra természetesen) de lőnek mozgásból mozgó célra is.Így van. 1982méterre.
Videóban 0.49-nél látod a távolságot.
Fix célra,fix pozícióból.
Pontosan. Nagyon potens lesz, mikor kész lesz.Sorozattal. Ez a nagy dolog benne. A 30-as gépágyúnak a 2000 méter az felső harmadában van annak ahová van értelme lőni. Bár a videóban (kisebb távolságra természetesen) de lőnek mozgásból mozgó célra is.
Ami a videón van az már kész van.Pontosan. Nagyon potens lesz, mikor kész lesz.
De egyenlőre fix to fix felállásban 2000méter az értelmezhető maximum, mozgásban 5-600méter, ha mindenki mozog. Nagyon nem kis dolog, és mérnöki munka.
3-4000 méteres célleküzdést még csak most kapirgálják....fixen.
120mm feletti űrmérettel.
Ezért írtam azt amit, tegnap is, a másik topikban.
3000 méter feletti távolságok esetén pedig ATGM. Értelmetlen pénzt ölni a fejlesztésbe, hiszen van már eszköz.