Próbálod a saját nehezen tartható álláspontodat utólag szűkíteni, finomítani. Először még a T-72 védettségét szóltad le. Utána az átütő képességét, amihez hozzátartozik az ágyú, a lőszer és a lőtáv is. Most meg már csak a lőszerre korlátozod az álláspontod. De mivel én paraszt vagyok, figyelembe veszem a többi tényezőt is.
1962: 3BM9/10
1968: 3BM12/13
1972: 3BM15/16 és 3BM17/18
1976: 3BM22/23
1982: 3BM26/27
1983: 3BM29/30
1985: 3BM32/38
1986: 3BM42/44
1991: 3BM42M/44M
1994: 3BM46/48 Szvinyec
1998: Szvinyec-2
Tényleg nem változott! Vagy mégis?
Csak a nyílhegy lőszerek evolúcióját hoztam példának, de a kumulatívoknál is hasonló,fokozatos fejlesztés látható.
Az oroszoknak mégis sikerült valahogy fejlődést elérni anélkül hogy a hosszát drasztikusan megnyújtották volna. Bár ez szerinted nyilván lehetetlen.
Aha. Értem. Szóval az oroszok megcsináltak egy töltőgépet a T-64-hez. Utána hasonló töltőgéppel összehozták a T-72őt, a T-80-at és a T-90-et, pedig már a kezdet kezdetén tudták, hogy töltőgép behatárolja a lőszer méretét. Azonban az semmit nem bizonyít hogy 50 éven át nem váltottak alapkonstrukciót és 3 új típust is hasonló töltőgéppel fejlesztettek ki. De az viszont mindent elsöprő bizonyíték, hogy az Armatához már új töltőgépet használnak. Ezt pedig kizárólag a lőszer mérete miatt tehetik és nem azért mert az egész harckocsi felépítése megváltozott és személyzet nélkülivé vált a torony. Világos!
Csak azt nem értem, hogy miért "szerencsétlenkedtek" eddig.
Ezt az elfogyós lövedék elképzelést honnan szeded? Csak azért érdekelne, mert köze sincs a valósághoz. Az átütő mag nem fogy el, csak a sebessége, ahogy lassul a páncélban.
Feltaláltad a spanyolviaszt. Rájöttél, hogy nem csak a sebesség határozza meg az átütő képességet. Bizony nem. Hanem a sebesség mellett a keresztmetszeti terhelés. A lövedék tömegének és keresztmetszeti felületének hányadosa. Az említett lövedékek ebben különböznek hasonló sebesség mellett.
A sebesség meg azért hasonló, mert egy határon túl nem érdemes növelni. Egy határon túl csak a keresztmetszeti terhelést érdemes növelni.
Ezen kívül még számít az is, hogy a lövedék keményebb legyen, mint a páncél, hogy érdemben ne deformálódjon átütéskor, mert akkor megnő a keresztmetszete. Meg persze az se jó, ha eltörik.
Nem tárgyaltuk túl. Az a helyzet, hogy nagyobb nyomás nagyobb gyorsító erőt is jelent. A nagyobb erővel pedig nehezebb lövedéket lehet kilőni. Márpedig a nehezebb lövedék nagyobb keresztmetszeti terhelést is szokott jelenteni és nagyobb átütő képességet. Tehát igenis jól jön az a plusz nyomás. Nem véletlen, hogy nyugaton is a nagyobb nyomást elviselni képes csövek gyártása jelentette az ágyú fejlesztés egyik irányát. Mivel adott gyorsulásnál kétszer x-szer nagyobb sebesség eléréséhez x négyzetszer nagyobb út szükséges, ráadásul a cső vége felé közeledve rohamosan csökken a gyorsulás is, az ágyúcsövek hosszának növelése kevésbé hatékony megoldás, mint a nyomás növelése.
Az előbb sikerült rájönnöd, hogy nem csak, sőt nem elsősorban a kezdősebesség számít. Sőt az számít kevésbé.
Ahol 650 mm-t írnak a Szvinyecre, ott 750-et a Szvinyec-2-re.
Azért fogalmazok így, mert van forrás, ami 200 méterere és 90 fokos becsapódásra ad meg adatokat és van, ami 60 fokra. Ezek érdemben eltérnek. De ugye te sem gondolod komolyan, hogy kifejlesztettek egy újabb lőszert csak azért hogy ugyanolyan átütő képességet kapjanak?
