Hiperszonikus csapásmérő eszközök fejlesztése

[kamm]

Leszedi,még a műholdat is-kipróbálták.Csak ami most elég,holnap kevés lesz-Standard meg lassan kifogy a fejleszthetőségi tartalékbol.

Kicsit mas egy allo ill keringő muholdra loni, mint egy 8-10 machnal a viz felett feléd érkező scramjetre.

 

[Wilson]

Igen, en is erre emlékeztem, hogy magasrol indulva begyorsul es 10-15 meterrel a viz felett megy 3km/s korul. Ezert is mondom, hogy szerintem nem veszi eszre idoben az SM indító...

A korábban linkelt cikkből egy ábra.

A ballisztikus rakéták és a hiperszonikus járművek röppályájának összehasonlítása. Mint látható, a hiperszonikus gépek riasztási ablaka jóval kisebb, így nehezebb reagálni a támadásra.Grafika: Az Egyesült Államok kongresszusa

"Bár James Acton, aki a nukleáris fegyverek szakértője szerint a ma rendszerben álló THAAD (Terminal High-Altitude Area Defense) területvédelmi rakéta-elhárító rendszerek elég gyorsan reagálhatnak ahhoz, hogy kilőhessék a hiperszonikus járműveket, a THAAD-ok (az izraeli Vaskupolához hasonlóan) csak nagyon kis területet védhetnek meg. Még az Egyesült Államok is csődbe menne, ha ezekből állítaná össze az egész országot lefedő rakétavédelmi rendszert."

 

[Wilson]

Amúgy az amerikaiak szerint "Az alacsony pályán repülő hiperszonikus járműveket a ma rendszerben álló műholdak nehezen vagy sehogy sem észlelhetik; mit érünk azzal, ha becsapódás előtt öt perccel küld riasztást a radarállomás?"

Ha esetleg valaki nem olvasta még:

Hiperszonikus fegyverek: Háttér és kérdések a kongresszus számára.....

https://fas.org/sgp/crs/weapons/R45811.pdf

 

[speziale]

A korábban linkelt cikkből egy ábra.

A ballisztikus rakéták és a hiperszonikus járművek röppályájának összehasonlítása. Mint látható, a hiperszonikus gépek riasztási ablaka jóval kisebb, így nehezebb reagálni a támadásra.Grafika: Az Egyesült Államok kongresszusa

"Bár James Acton, aki a nukleáris fegyverek szakértője szerint a ma rendszerben álló THAAD (Terminal High-Altitude Area Defense) területvédelmi rakéta-elhárító rendszerek elég gyorsan reagálhatnak ahhoz, hogy kilőhessék a hiperszonikus járműveket, a THAAD-ok (az izraeli Vaskupolához hasonlóan) csak nagyon kis területet védhetnek meg. Még az Egyesült Államok is csődbe menne, ha ezekből állítaná össze az egész országot lefedő rakétavédelmi rendszert."

Mondjuk csak 1 kérdés:
egy 8-10 km-en, mondjuk 150-200km-re a CSG csoport előtt repülő AWACS mennyivel is tudja ezt az ábrán behúzott vonalat kitolni

 

[Wilson]

Ebben a kongresszus számára készített jelentésben vannak érdekes dolgok
"
"Kína nagymértékben beruház a hiperszonikus földi tesztelési létesítményekbe is. A Kínai Aerodinamikai Kutatási és Fejlesztési Központ például azt állítja, hogy 18 szélcsatornával rendelkezik, míg a Kínai Repülési Aerodinamikai Akadémia legalább három hiperszonikus szélcsatornát üzemeltet - az FD-02, FD-03 és FD-07 -, amelyek képesek elérni a Mach 8, Mach 10 és Mach 12 sebességet. Kína üzemelteti továbbá a JF-12 hiperszonikus szélcsatornát, amely Mach 5 és Mach 9 közötti sebességet ér el, valamint az FD-21 hiperszonikus szélcsatornát, amely Mach 10 és Mach 15 közötti sebességet ér el.Kínában a hírek szerint folyamatban van egy Mach 25 sebesség elérésére alkalmas szélcsatorna építése.

A legfejlettebb hiperszonikus fegyverprogramokkal az Egyesült Államok, Oroszország és Kína rendelkezik, számos más ország - köztük Ausztrália, India, Franciaország, Németország és Japán - is fejleszt hiperszonikus fegyvertechnológiát. Az Egyesült Államok 2007 óta együttműködik Ausztráliával a Hiperszonikus Nemzetközi Repüléskutatási Kísérleti Program (HIFiRE) keretében a hiperszonikus technológiák fejlesztése érdekében. A legutóbbi, 2017 júliusában sikeresen végrehajtott HIFiRE teszt egy Mach 8-as hiperszonikus siklójármű repülési dinamikáját vizsgálta, míg a korábbi tesztek a scramjet hajtómű technológiákat vizsgálták.a HIFiRE utódja, a Southern Cross Integrated Flight Research Experiment(SCIFiRE)program célja a hiperszonikus légihajtású technológiák további fejlesztése.

A SCIFiRE demonstrációs kísérletek a 2020-as évek közepére várhatóak. A Woomera Test Range létesítményein kívül - amely a világ egyik legnagyobb fegyver-tesztelési létesítménye - Ausztrália állítólag hét hiperszonikus szélcsatornát üzemeltet, és képes akár 30 Mach sebességű tesztelésre is.India hasonló módon együttműködött Oroszországgal a BrahMos II, egy 7 Mach sebességű hiperszonikus cirkálórakéta kifejlesztésében. Bár a BrahMosII-t eredetileg 2017-ben akarták rendszeresíteni, a hírek szerint a program jelentős késésekkel küzd, és most a tervek szerint 2025 és 2028 között érheti el a kezdeti műveleti képességet.A hírek szerint India egy saját, kettős képességű hiperszonikus cirkálórakétát is fejleszt a hiperszonikus technológiai demonstrációs jármű programjának részeként, és 2019 júniusában és 2020 szeptemberében sikeresen tesztelt egy Mach 6-os scramjetet.

India körülbelül 12 hiperszonikus szélcsatornát üzemeltet, és képes akár 13 Mach sebességű tesztelésre is.Franciaország szintén együttműködött és szerződést kötött Oroszországgal a hiperszonikus technológia fejlesztése terén. Bár Franciaország az 1990-es évek óta fektet be a hiperszonikus technológia kutatásába, csak nemrég jelentette be, hogy fegyverként kívánja alkalmazni a technológiát. A V-max (Experimental Maneuvering Vehicle) program keretében Franciaország azt tervezi, hogy 2022-ig hiperszonikus repülésre módosítja a levegő-föld ASN4G szuperszonikus rakétáját. Egyes elemzők úgy vélik, hogy a V-max program célja, hogy Franciaország stratégiai nukleáris fegyverrel rendelkezzen. Franciaország öt hiperszonikus szélcsatornát üzemeltet, és képes akár Mach 21-es sebességű tesztelésre is. Németország 2012-ben sikeresen tesztelt egy kísérleti hiperszonikus siklójárművet (SHEFEX II); a jelentések szerint azonban Németország esetleg visszavonja a program finanszírozását. A német védelmi vállalkozó DLR folytatja a hiperszonikus járművek kutatását és tesztelését az Európai Unió ATLLAS II projektjének részeként, amelynek célja egy Mach 5-6-os jármű megtervezése. Németország három hiperszonikus szélcsatornát üzemeltet, és képes akár 11 Mach sebességű tesztelésre is.

. Végül Japán fejleszti a hiperszonikus cirkálórakétát (HCM) és a hipersebességű lövedéket (HVGP). A Jane's szerint Japán a 2019-es pénzügyi évben 122 millió dollárt fektetett be a HVGP-be. A jelentések szerint egy HVGP robbanófejet tervez bevetni repülőgép-hordozók semlegesítésére, egyet pedig területelhárításra - mindkettőt 2024 és 2028 között. A robbanófejek várhatóan 2030-ban állnak szolgálatba. A Japán Űrkutatási Ügynökség három hiperszonikus szélcsatornát üzemeltet, további két létesítményt pedig a Mitsubishi Heavy Industries és a Tokiói Egyetemen. Más országok - köztük Irán, Izrael és Dél-Korea - is végeztek alapkutatásokat a hiperszonikus légáramlatokkal és meghajtási rendszerekkel kapcsolatban, de jelenleg nem biztos, hogy hiperszonikus fegyverek kifejlesztésére törekszenek."

 

[molnibalage]

De az papírból volt egy HVG-hez képest ! És a leszálláson kívül nem nagyon kellett manővereznie .

A 90%+ titán arányt te vagy az első, akik papírnak hívta...
Beidézem @ozymandias -t, hadd röhögjünk együtt...

 

[ghostrider]

Hát, ezzel komoly nagyságú erőt nem lehet generálni. Okkal van a repülőgépneken akkora kormányfelület, hogy a gépeket képesek legyen a saját súlypontja körül forgatni. Sok méteres erőkaron...

Na, akkor mekkora tömegek akarnál mozgatni, ami 100% holsúly, amit gyorsítani kell? És hol a búbánatban lenen a rakétában...?

Mi lenne, ha számolgatnánk akkor, hogy X sebeség, Y magasság 1 fok eltérés, akkor hány km távolság a becsapódási pontban?

Ameddig az elfogó rakéta elég G-t tud belerakni a rakéta addig a megadott HMZ-n belül elfogja a célt és pont.
Az, hogy az elfogó rakéták mire képesek kb. tudjuk. Mindig többre, mint a célpont. Mert a payload szinte semmi és a cél úgyis felé jön.


Ez sem igaz ebben a formában. Pontosan erre készült a Sprint rakéta, hogy az esetleges felfújható célok lassulása után elkapja a fejet. Na persze nuki harci résszel...

Azt tudom, hogy a hiperszonikus fegyvereket nem sokra tartod, ez érződik is a hozzászólásaidban.
A rakéta elmélet, mozgásuk leírása sohasem volt középiskolás szint, csak úgy olvasgatva nem is nagyon érthető a "hétköznapi" ember számára, főleg ha még olyan extrém körülmények közé kerülnek, mint amiről most próbálunk valami konszenzust létrehozni.
A hiperszonikus fegyverek létrehozása egy nagyon hosszú folyamat része. Lényege, hogy milyen módon lehet ötvözni a hadászati rakéták sebességét a robotrepülőgépek manőverező képességével. Kapisgáljuk a felszínt nagyon kevés információval a tarsolyunkban. Beteszek ide egy hosszabb esszét, érdemes elolvasni.
https://qubit.hu/2020/10/27/avagy-rajottem-hogy-nem-kell-felni-a-hiperszonikus-fegyverektol
(Mármint, hogy ezekkel nem borul fel a MAD, nem csodafegyverek)
Néhány nagyon érdekes rész van benne, de magáról a manőverezésről szinte nem tud senki biztosat. Ismeretterjesztő, ez alapján kéretik elolvasni. Talán csak a legfontosabb kérdések?
1. Milyen anyagokat alkalmaznak. (rugalmas szuper ötvözetekkel és ultra magas hőmérsékletet elviselő kerámiák)
2. Milyen hőpajzs technikák vannak. (pl. formatervezés, penge élek)
3. Milyen speciális hajtóműveket fejlesztenek hozzájuk (scramjet/ramjet ösvér, ion, plazma hajtómű)
4. Alkalmazási területek
5. Védekezés ellenük, realitások, zavarások, észlelésük
6. Két, vagy több oldali kommunikáció

A titokzatos Kozmosz-2499
https://hu.wikipedia.org/wiki/Koszmosz–2499
Na, akkor néhány észrevétel a válaszaidhoz.
1. A rakéta mozgás egyenletei, erőhatások mind a tömegközépponthoz kötődnek. Innentől kezdve képzeleld, hogy ha ez megváltozik, hogy borul minden. Mi volt a 4. generációs repülőgépek egyik nagy újdonsága? Az instabil állapotra való tervezés.) A repülőgépek szárnyakkal manővereznek, a rakéták a manőverező hajtóművekkel. (Milyen hajtóművekkel is.)
2. Ki mondta, hogy egy ilyen fegyver mindig a cél irányába indul el. Van elég ideje, távolsága a különböző manőverek végrehajtására. A lényeg a HMZ nagyfokú csökkentése, már ha van.
3. Egyet mantrázol. Olvasd már el kérlek, mit írtam! Ha időben indítanak rá, akkor game over a támadó rakétának. Ha nincsen elfogó rakéta pozícióban, vagy nincs is, akkor a védelemnek game over.
4. Az USA egy szem elhárító rendszere mit is véd? A támadó rakétákat. Magyarán Sprint rakéta a közelben sem lesz nagyobb részt, de ha lenne, akkor az egy rakéta után a 10 MARV + X db csali (esetleg még zavaró is és nem lufi) robbanófejhez sok sikert és ezek tömegesen jönnek. (Nem az Észak-Koreai törpe arzenálról beszélünk).

 

[Miskolci Ogre]

Melyik részén nem érted az aerodinamikai limitnek és a hőterhelésnek?
Komolyan mondom befoghatnád már te is a szádat.
Egymondatos böfögésekre és a smyle használata, kb. ezekben vagy feketeöves.

Amíg csak ezt mantrázod -aminek az ellenkezőjéről már 1000 forrást hoztak - amit szent írásnak tartasz addig ne is várj mást ! Te okosabbnak hiszed magad mindenkinél még NATO , Pentagon etc. szakértőknél is és már ne haragudj amíg a tudás ezen szintjén vagy addig filozófiailag te is egy galamb vagy ! Addig amíg nem vagy képes felfogni , hogy a te tudásodon túl is van tudomány addig pont ennyit érdemelsz !

 

[kamm]

Amúgy az amerikaiak szerint "Az alacsony pályán repülő hiperszonikus járműveket a ma rendszerben álló műholdak nehezen vagy sehogy sem észlelhetik; mit érünk azzal, ha becsapódás előtt öt perccel küld riasztást a radarállomás?"

Ha esetleg valaki nem olvasta még:

Hiperszonikus fegyverek: Háttér és kérdések a kongresszus számára.....

https://fas.org/sgp/crs/weapons/R45811.pdf

Ebben a kongresszus számára készített jelentésben vannak érdekes dolgok
"
"Kína nagymértékben beruház a hiperszonikus földi tesztelési létesítményekbe is. A Kínai Aerodinamikai Kutatási és Fejlesztési Központ például azt állítja, hogy 18 szélcsatornával rendelkezik, míg a Kínai Repülési Aerodinamikai Akadémia legalább három hiperszonikus szélcsatornát üzemeltet - az FD-02, FD-03 és FD-07 -, amelyek képesek elérni a Mach 8, Mach 10 és Mach 12 sebességet. Kína üzemelteti továbbá a JF-12 hiperszonikus szélcsatornát, amely Mach 5 és Mach 9 közötti sebességet ér el, valamint az FD-21 hiperszonikus szélcsatornát, amely Mach 10 és Mach 15 közötti sebességet ér el.Kínában a hírek szerint folyamatban van egy Mach 25 sebesség elérésére alkalmas szélcsatorna építése.

A legfejlettebb hiperszonikus fegyverprogramokkal az Egyesült Államok, Oroszország és Kína rendelkezik, számos más ország - köztük Ausztrália, India, Franciaország, Németország és Japán - is fejleszt hiperszonikus fegyvertechnológiát. Az Egyesült Államok 2007 óta együttműködik Ausztráliával a Hiperszonikus Nemzetközi Repüléskutatási Kísérleti Program (HIFiRE) keretében a hiperszonikus technológiák fejlesztése érdekében. A legutóbbi, 2017 júliusában sikeresen végrehajtott HIFiRE teszt egy Mach 8-as hiperszonikus siklójármű repülési dinamikáját vizsgálta, míg a korábbi tesztek a scramjet hajtómű technológiákat vizsgálták.a HIFiRE utódja, a Southern Cross Integrated Flight Research Experiment(SCIFiRE)program célja a hiperszonikus légihajtású technológiák további fejlesztése.

A SCIFiRE demonstrációs kísérletek a 2020-as évek közepére várhatóak. A Woomera Test Range létesítményein kívül - amely a világ egyik legnagyobb fegyver-tesztelési létesítménye - Ausztrália állítólag hét hiperszonikus szélcsatornát üzemeltet, és képes akár 30 Mach sebességű tesztelésre is.India hasonló módon együttműködött Oroszországgal a BrahMos II, egy 7 Mach sebességű hiperszonikus cirkálórakéta kifejlesztésében. Bár a BrahMosII-t eredetileg 2017-ben akarták rendszeresíteni, a hírek szerint a program jelentős késésekkel küzd, és most a tervek szerint 2025 és 2028 között érheti el a kezdeti műveleti képességet.A hírek szerint India egy saját, kettős képességű hiperszonikus cirkálórakétát is fejleszt a hiperszonikus technológiai demonstrációs jármű programjának részeként, és 2019 júniusában és 2020 szeptemberében sikeresen tesztelt egy Mach 6-os scramjetet.

India körülbelül 12 hiperszonikus szélcsatornát üzemeltet, és képes akár 13 Mach sebességű tesztelésre is.Franciaország szintén együttműködött és szerződést kötött Oroszországgal a hiperszonikus technológia fejlesztése terén. Bár Franciaország az 1990-es évek óta fektet be a hiperszonikus technológia kutatásába, csak nemrég jelentette be, hogy fegyverként kívánja alkalmazni a technológiát. A V-max (Experimental Maneuvering Vehicle) program keretében Franciaország azt tervezi, hogy 2022-ig hiperszonikus repülésre módosítja a levegő-föld ASN4G szuperszonikus rakétáját. Egyes elemzők úgy vélik, hogy a V-max program célja, hogy Franciaország stratégiai nukleáris fegyverrel rendelkezzen. Franciaország öt hiperszonikus szélcsatornát üzemeltet, és képes akár Mach 21-es sebességű tesztelésre is. Németország 2012-ben sikeresen tesztelt egy kísérleti hiperszonikus siklójárművet (SHEFEX II); a jelentések szerint azonban Németország esetleg visszavonja a program finanszírozását. A német védelmi vállalkozó DLR folytatja a hiperszonikus járművek kutatását és tesztelését az Európai Unió ATLLAS II projektjének részeként, amelynek célja egy Mach 5-6-os jármű megtervezése. Németország három hiperszonikus szélcsatornát üzemeltet, és képes akár 11 Mach sebességű tesztelésre is.

. Végül Japán fejleszti a hiperszonikus cirkálórakétát (HCM) és a hipersebességű lövedéket (HVGP). A Jane's szerint Japán a 2019-es pénzügyi évben 122 millió dollárt fektetett be a HVGP-be. A jelentések szerint egy HVGP robbanófejet tervez bevetni repülőgép-hordozók semlegesítésére, egyet pedig területelhárításra - mindkettőt 2024 és 2028 között. A robbanófejek várhatóan 2030-ban állnak szolgálatba. A Japán Űrkutatási Ügynökség három hiperszonikus szélcsatornát üzemeltet, további két létesítményt pedig a Mitsubishi Heavy Industries és a Tokiói Egyetemen. Más országok - köztük Irán, Izrael és Dél-Korea - is végeztek alapkutatásokat a hiperszonikus légáramlatokkal és meghajtási rendszerekkel kapcsolatban, de jelenleg nem biztos, hogy hiperszonikus fegyverek kifejlesztésére törekszenek."

Jaja, en ezen vegigmentem par hete, miutan kijott, de megkaptam, hogy 'wall of text'...

 

[dudi]

Semennyire. Az elfogó rakétak kis magasságon 20-30-40G-ket húznak és még 20 km magasan is megvan a 4-6G + ha van piff-paff is.
Csak hát a végfázisban emiatt a MZ szinte csak önvédelemre korlátozódik.
Egy szubszonikus AGM-84 is valami 4 vagy 6G-t tud húzni.

Ilyen módon redukálni lehet a légvédelmi rendszerek területvédő képességét önvédelmi képességé?
Tehát pl egy flottacsoportban a légvédelmi hajók a mai távközök mellet csak önvédelemre lennének képesek? Megszűnne a flottacsoport légvédelmi hajói által képzett egybefüggő egymással átfedesben lévő légvédelmi tűzrendszer?

 

[molnibalage]

Azt tudom, hogy a hiperszonikus fegyvereket nem sokra tartod, ez érződik is a hozzászólásaidban.

Teljesen rosszul érzed. Az agyatlan hype azt, amitől a falnak megyek.

A rakéta elmélet, mozgásuk leírása sohasem volt középiskolás szint, csak úgy olvasgatva nem is nagyon érthető a "hétköznapi" ember számára, főleg ha még olyan extrém körülmények közé kerülnek, mint amiről most próbálunk valami konszenzust létrehozni.
A hiperszonikus fegyverek létrehozása egy nagyon hosszú folyamat része. Lényege, hogy milyen módon lehet ötvözni a hadászati rakéták sebességét a robotrepülőgépek manőverező képességével. Kapisgáljuk a felszínt nagyon kevés információval a tarsolyunkban. Beteszek ide egy hosszabb esszét, érdemes elolvasni.

Kérlek fejtsed ki, hogy magát csak mozgást nézve hol nem igaz a viszonylag egyszerű fizika?
A ballisztikus rakéta rákfenéje a célzás, mert kétszer megy át a rakéta a légkörön, aminek minden paraméterét nem tudod mérni, és így pályát számolni nehézkes. Irányított lövedék esetén persze szuper, mert tudsz korrigálni, de ettől mondja már meg valaki, hogy mitől is a nagy hájp...?

A Pershing II is manőverezett és messze M5 felett megy. Az Sz-300V 30+ éve boldogult vele.
Akkor mag egyesek itt azon fantáziálnak, hogy egy éppen M5 sebességű rakéta, ami majd lejön a légkörbe és talán passzív szakaszában attól majd összefossa magát olyan SAM, ami 3000 m/s meg 4800 m/s-ig van hitelesítve 20-40 km távolságig a paraméter függvényében?

Mi lenne, ha leszoknánk a homályos jelzőkről és valaki SZÁMOKKAL és modellel bizonyítaná ,hogy mi is olyan nagy szám egy HSM és HGV-ben.
Egyesek úgy tesznek, mintha az elfogó rakéták nem tudnak manőverezni...

A HMS és HGV pont azt csinálja, mint a BM anno. Megemeli a szükséges védekezési szintet.
Egy Sz-300PT anno ezeket nem lőtte volna le, de a low level CM-et már igen. Anno a terepkövető CM volt a szintlépés, amivel nem birkóztak meg a SAM-ek.
A 80-as évek végére az Sz-300PT és Psz ezeket is megugrotta és az Sz-300V meg a Pershing II-őt is.

1. A rakéta mozgás egyenletei, erőhatások mind a tömegközépponthoz kötődnek.

Tééééééééééééééééééééééényleg? Egy gépésznek magyarázod? A HTÖ a repülőgépek mozgásának bemutatása erről szól...
De ettől még a tömegközéppont/súlypont paraméterével írod le a test alapvető mozgását és aztán adott pontra még a test forgásából adódó túlterhelést.
Ez semmiben sem befolyásolja amit írtam.

Amikor egy repülőgép fordulni kezd, akkor ott is a pilóta érzi a gyorsulását annak, hogy a gép forog a saját súlypontja körül is és azt, hogy ettől maga a gép, mint tömegpont is mozog.

Innentől kezdve képzeleld, hogy ha ez megváltozik, hogy borul minden.

Nem. Pont az jelenti az irányítást, hogy a saját három tengely körüli mozgással módosítod a repülőeszköz pályát. Nem borul semmi.
Márint azt leszámítva, hogy minden manőverezés növeli a légellenállást is, tehát jobban lassul a rakéta, mint mutattam.

Mi volt a 4. generációs repülőgépek egyik nagy újdonsága? Az instabil állapotra való tervezés.) A repülőgépek szárnyakkal manővereznek, a rakéták a manőverező hajtóművekkel. (Milyen hajtóművekkel is.)

Ez a gépekre ható erős és ahogy repültek SEMMIT NEM VÁLTOZTAT.
Beszarok komolyan mondom. Az instabiliást simán azt jelenti, hogy a gép nem próbál visszatérni az egyensúlyi helyzetbe, és ehhez kell egy FCS.
De ettől pontosan ugyanaz a fizika vonatkozik a gépre.

2. Ki mondta, hogy egy ilyen fegyver mindig a cél irányába indul el. Van elég ideje, távolsága a különböző manőverek végrehajtására. A lényeg a HMZ nagyfokú csökkentése, már ha van.

Megmutattam hogy mennyi energiába került irányváltoztatási.
Innentől fogva nem kellene ezt tudomásul venni...?
Ez pontosan olyan energia igény, mint az, ha egy x kg testet y méter magasra emelsz. Pont. Ezt nem lehet elvarázsolni. Ha irányt változtatsz, energia költsége van. Pont. És ez alapján a "nem cél irányába indul el résznek nagyon komoly következménye van az energiamenzsmentre.
Okkal nem bóklászik semmilyen rakéta, mint gólyafos a levegőben. Mert igen sokba kerül...

3. Egyet mantrázol. Olvasd már el kérlek, mit írtam! Ha időben indítanak rá, akkor game over a támadó rakétának. Ha nincsen elfogó rakéta pozícióban, vagy nincs is, akkor a védelemnek game over.

Egyesek szerint meg nem.

4. Az USA egy szem elhárító rendszere mit is véd? A támadó rakétákat. Magyarán Sprint rakéta a közelben sem lesz nagyobb részt, de ha lenne, akkor az egy rakéta után a 10 MARV + X db csali (esetleg még zavaró is és nem lufi) robbanófejhez sok sikert és ezek tömegesen jönnek. (Nem az Észak-Koreai törpe arzenálról beszélünk).

?????
Semmiféle Sprint rakéta nincs vagy majd 50 éve.
Az egyetlen amerikai ABM site ma Alaszkában van GMD.

Már a Balog Tibi is megmondta "Azt hiszed okos vagy ? Nem vagy az !". Addig amíg valaki azt hiszi magáról , hogy mindent tud addig a tanulási szakaszának elején jár , majd ha tudni fogja milyen keveset is tud(mind ketten tudjuk kiről beszélek) akkor majd belátja -mert meg lesz a tudása ahhoz , hogy belássa- , hogy hülyeségekbe kapaszkodik ! De addig olyan mint a hívők csak a szentírást tudja elfogadni mást nem !

Személyeskedésből feketeöves, jelzők használatából is. Műszaki tartalom 0.

Ilyen módon redukálni lehet a légvédelmi rendszerek területvédő képességét önvédelmi képességé?
Tehát pl egy flottacsoportban a légvédelmi hajók a mai távközök mellet csak önvédelemre lennének képesek? Megszűnne a flottacsoport légvédelmi hajói által képzett egybefüggő egymással átfedesben lévő légvédelmi tűzrendszer?

A rendszertől függően igen.
A 80-as évek beli Patriot is le tudott lőni M3 sebességű BM-et, de kb. ez önvédelmi képesség volt.
Ez a PAC-3 esetén bőven 3000 m/s és az indítókra nézve, amik szét lehetnek szórva.
(Ez 2017 óta óta van a HTÖ-ben.)

 

[dudi]

Teljesen rosszul érzed. Az agyatlan hype azt, amitől a falnak megyek.

Kérlek fejtsed ki, hogy magát csak mozgást nézve hol nem igaz a viszonylag egyszerű fizika?
A ballisztikus rakéta rákfenéje a célzás, mert kétszer megy át a rakéta a légkörön, aminek minden paraméterét nem tudod mérni, és így pályát számolni nehézkes. Irányított lövedék esetén persze szuper, mert tudsz korrigálni, de ettől mondja már meg valaki, hogy mitől is a nagy hájp...?

A Pershing II is manőverezett és messze M5 felett megy. Az Sz-300V 30+ éve boldogult vele.
Akkor mag egyesek itt azon fantáziálnak, hogy egy éppen M5 sebességű rakéta, ami majd lejön a légkörbe és talán passzív szakaszában attól majd összefossa magát olyan SAM, ami 3000 m/s meg 4800 m/s-ig van hitelesítve 20-40 km távolságig a paraméter függvényében?

Mi lenne, ha leszoknánk a homályos jelzőkről és valaki SZÁMOKKAL és modellel bizonyítaná ,hogy mi is olyan nagy szám egy HSM és HGV-ben.
Egyesek úgy tesznek, mintha az elfogó rakéták nem tudnak manőverezni...

A HMS és HGV pont azt csinálja, mint a BM anno. Megemeli a szükséges védekezési szintet.
Egy Sz-300PT anno ezeket nem lőtte volna le, de a low level CM-et már igen. Anno a terepkövető CM volt a szintlépés, amivel nem birkóztak meg a SAM-ek.
A 80-as évek végére az Sz-300PT és Psz ezeket is megugrotta és az Sz-300V meg a Pershing II-őt is.



Tééééééééééééééééééééééényleg? Egy gépésznek magyarázod? A HTÖ a repülőgépek mozgásának bemutatása erről szól...
De ettől még a tömegközéppont/súlypont paraméterével írod le a test alapvető mozgását és aztán adott pontra még a test forgásából adódó túlterhelést.
Ez semmiben sem befolyásolja amit írtam.

Amikor egy repülőgép fordulni kezd, akkor ott is a pilóta érzi a gyorsulását annak, hogy a gép forog a saját súlypontja körül is és azt, hogy ettől maga a gép, mint tömegpont is mozog.


Nem. Pont az jelenti az irányítást, hogy a saját három tengely körüli mozgással módosítod a repülőeszköz pályát. Nem borul semmi.
Márint azt leszámítva, hogy minden manőverezés növeli a légellenállást is, tehát jobban lassul a rakéta, mint mutattam.

Ez a gépekre ható erős és ahogy repültek SEMMIT NEM VÁLTOZTAT.
Beszarok komolyan mondom. Az instabiliást simán azt jelenti, hogy a gép nem próbál visszatérni az egyensúlyi helyzetbe, és ehhez kell egy FCS.
De ettől pontosan ugyanaz a fizika vonatkozik a gépre.

Megmutattam hogy mennyi energiába került irányváltoztatási.
Innentől fogva nem kellene ezt tudomásul venni...?
Ez pontosan olyan energia igény, mint az, ha egy x kg testet y méter magasra emelsz. Pont. Ezt nem lehet elvarázsolni. Ha irányt változtatsz, energia költsége van. Pont. És ez alapján a "nem cél irányába indul el résznek nagyon komoly következménye van az energiamenzsmentre.
Okkal nem bóklászik semmilyen rakéta, mint gólyafos a levegőben. Mert igen sokba kerül...

Egyesek szerint meg nem.

?????
Semmiféle Sprint rakéta nincs vagy majd 50 éve.
Az egyetlen amerikai ABM site ma Alaszkában van GMD.


Személyeskedésből feketeöves, jelzők használatából is. Műszaki tartalom 0.



A rendszertől függően igen.
A 80-as évek beli Patriot is le tudott lőni M3 sebességű BM-et, de kb. ez önvédelmi képesség volt.
Ez a PAC-3 esetén bőven 3000 m/s és az indítókra nézve, amik szét lehetnek szórva.
(Ez 2017 óta óta van a HTÖ-ben.)

A NAVY nem használ Patriotot.

 

[Wilson]

Jaja, en ezen vegigmentem par hete, miutan kijott, de megkaptam, hogy 'wall of text'...

Ahogy én látom az amerikaiak legnagyobb problémája a hiperszonikus fegyverekkel, hogy jelenleg a felderítő rendszerek csak nagyon rövid idővel a becsapódás előtt képesek csak érzékelni ezeket a rendszereket,és a Thaad kivételével nem tartják megfelelőnek a védelmi rendszereiket a hiperszonikus fegyverekkel szemben.És ez egy érdekes kérdést is felvet, mivel kívülről nagy valószínűséggel nem lehet megkülönböztetni egy nukleáris töltetet hordozó hiperszonikus fegyvert egy hagyományos töltetet hordozó hiperszonikus fegyvertől.És mivel az amerikai haderő számára csak nagyon rövid idő áll rendelkezésre nem áll e fenn annak az esélye, hogy az USA nukleáris válaszcsapást mér pl Kínára ha az rápukkant pár hiperszonikus rakétát egy amerikai hordozó csoportra Tajvannál?

 

[molnibalage]

A NAVY nem használ Patriotot.

Akinek AEGIS-a van, annak nem kell navalizált Patriot...

 

[dudi]

A rendszertől függően igen.
A 80-as évek beli Patriot is le tudott lőni M3 sebességű BM-et, de kb. ez önvédelmi képesség volt.
Ez a PAC-3 esetén bőven 3000 m/s és az indítókra nézve, amik szét lehetnek szórva.
(Ez 2017 óta óta van a HTÖ-ben.)

Azt egyébként ki lehet számolni, hogy hány fokos lehet ez a fordulósugár (tehát ne 2 fokkal számolj, az csak hasraütéses példa volt részemről)és milyen távolságból kellene megkezdenie ezt a fordulást a hiperszónikus rakétának ahoz, hogy a becsapódáskor még megmaradjon hiperszonikus tartományban a sebessege?

 

[molnibalage]

Azt egyébként ki lehet számolni, hogy hány fokos lehet ez a fordulósugár (tehát ne 2 fokkal számolj, az csak hasraütéses példa volt részemről)és milyen távolságból kellene megkezdenie ezt a fordulást a hiperszónikus rakétának ahoz, hogy a becsapódáskor még megmaradjon hiperszonikus tartományban a sebessege?

Ha ismert lenne a kb. hajtómű teljesítmény, keresztmetszet és a cl/cd akkor ökölszámítás mehetne rá.

 

[Negan]

A NAVY nem használ Patriotot.

Standard a Navy Patriotja.Az jó krdés,hogy mekkora területet tud megvédeni egy BM/HVG/HCM támadás ellen.Az inditó hajót biztosan.Ha egy 2-3 km sugarú kört meg tud védeni,akkor a kisérők meg tudják védeni a SM-mel nem rendelkező hordozót is.Kap a hordozó egy szoros védőkiséretet.II.vh-ban az új Iowa osztályú csatahajókat az erős légvédelmük miatt pont ugyanigy hozzákötötték a hordozókhoz.
Ez a rövid távú megoldás.A hosszütávü meg az,hogy ki kell fejleszteni egy HVG/CM ellenes területvédelmi fegyvert-na,ez már azért nem olyan egyszerű.
Stratégiailag az interkontinentális fegyverek terén sem olyan nagy újdonság ez.60as évek tört pályás ICBM kisérletei,meg az interkontinentális gyors CM-ek is erről szoltak-későn érzékelhető stratégiai támadófegyverek.De akkor is feladták a dolgot,mert drága (akkor még technikailag marha problémás volt supersonuc módon is-bár voltak működő protok),és kb értelmetlen.Még szárazföldön is elegendő válaszcsapó eszköz maradna meg ahoz,hogy fentálljon a MAD,és akkor még ott vannak a tengeralatjárók.És ez ma is igy van.THAAD meg tud védeni elegendő ICBMet a válaszcsapáshoz (meg nincs is annyi HGV,hogy mindent ki tudjanak lőni),és 1(egy) Ohio is elegendő erővel tud visszacsapni ahoz,hogy kb hiperszonikus faxméregetésé degradáljon mindent.Mert ez stratégiai szempontbol igazábol csak faxméregetés.
A probléma a bizonytalansági tényező.Mi van,ha egy olyan idióta kerül hatalomra,mint Mao/Sztálin/Hitler?Mao mondta egyszer,hogy nem fél az atomháborútol,mert annyi kinai van,hogy pártucat millió úgyis túléli.

 

[molnibalage]

Standard a Navy Patriotja.Az jó krdés,hogy mekkora területet tud megvédeni egy BM/HVG/HCM támadás ellen.Az inditó hajót biztosan.Ha egy 2-3 km sugarú kört meg tud védeni,akkor a kisérők meg tudják védeni a SM-mel nem rendelkező hordozót is.

Nem.
Soha nem hajóznak közel ennyire egymáshoz n+1 ok miatt.
De tekintve, hogy a Sz-300/400-nál milyen értékeket adnak meg PAC-3 zónája hogyan néz ki, nagyon nem 2-3 km távolságokról van itt szó.

Kap a hordozó egy szoros védőkiséretet.II.vh-ban az új Iowa osztályú csatahajókat az erős légvédelmük miatt pont ugyanigy hozzákötötték a hordozókhoz.

Rossz példa, akkor AAA és nem SAM volt.

Ez a rövid távú megoldás.A hosszütávú meg az,hogy ki kell fejleszteni egy HVG/CM ellenes területvédelmi fegyvert-na,ez már azért nem olyan egyszerű.

Valóban nem, de kérdés, hogy van-e rá szükség. Mert minden is nem lehet védeni.
Arra végtelen pénz sem elég.

 

[kamm]

Valóban nem, de kérdés, hogy van-e rá szükség. Mert minden is nem lehet védeni.
Arra végtelen pénz sem elég.

Igy van, illetve pont ezen vacillalnak a jelenlegi tanulmanyok, hogy paradigmavaltas kell, mert a meglevo koncepciok a HOT, kulonosen a hypersonic manoverezo MARV fenyegetesre alkalmatlanok.
Az en tippem egyebkent hosszu tavon az, hogy jo sokaig nem lesz megbizhato vedelem, hanem a tamadoparitas fogja majd kordaban tartani a feleket, mikozben mindenki boszen fejleszti a mindenfele uj, olcsobban es tomegesen is alkalmazhato koncepcioit.

 

[ghostrider]

Az Aegis Combat System egy olyan harci rendszer, amelynek csak egy része a légvédelmi rendszer, amelyik lehet bármilyen, rendszerben lévő. Alapvetően egy szenzor/fegyver fúziót magába foglaló rendszer.
Molni, nem csak neked szólnak a hozzászólásaim, a stílusodból mondtam már, hogy egy kicsit vegyél vissza. Béke van. Értelmesen kell vitatkozni, nem furkósbottal. Igen szinte mindent le lehet írni középiskolás szinten, csak éppen a valóságot középiskolás szinten adja vissza. Elnézést, azt nem tudtam, hogy rakéta mérnök is vagy.
Próbálom neked a valódi probléma lényegét elmondani, de olyan, mint ha egy falat húznál magad elé és sajnos még nem is arra válaszolsz konkrétan többször, amit leírok. Már nem írom le még egyszer, amire válaszoltál, ne megkérlek ne adj a számba olyat, amit nem írtam.
Állandóan két vesszőparipád van, amit tényként fogadsz el.
1. A hiperszonikus fegyverek nem képesek manőverezni. (Nem tudjuk, (Te sem), hogy ténylegesen igen-e, de a rendelkezésre álló hírmorzsákból ítélve MÉGIS tudnak valamilyen szinten. Hogy ha mégis és ezt hogyan csinálják, bizonyosan a fizikai törvényeket adott extrém körülmények között (általunk nem tudott, ismert dolgokat, fejlesztéseket, technikai eszközöket) tőlünk sokkal de sokkal jobban ismerők tudnák megmondani, akik a "kiskapukat" is ismerik.) Különben nem fejlesztenének.
2. Az elhárító rendszerek tökéletesek ellenük, esélyük sincs a feladatukat teljesíteni.
Sajnos ez csak bizonyos feltételek megléte esetén áll fent, de nagy részben ezek a feltételek egyszerűen nem léteznek. Az elhárító rendszereknek is megvannak a korlátai. Ezt próbájuk elmondani többen.

Nem ártana elolvasni mindenkinek a cikket, gondolat ébresztőnek.