Hiperszonikus csapásmérő eszközök fejlesztése

[molnibalage]

Ebben az igazan elgondolkodtato az, amikor az 1960-as tervezesu 3 mach SR71 csuklobol elonyosebbnek van itelve, mint egy 100km magasrol 20+ mach indulosebessegu, 2020-21-es tervezesu-gyartasu glider, amirol nem tudunk semmit, azt sem, hogy van-e propulsion, ha igen milyen, vannak-e vezersikjai, ha igen hogyan neznek ki stb... mindez raadasul "fizika aalapjai" szerint.

Nézd meg a légkör sűrűségét 100 km magasan a 25 km-hez képest és kezdjél gondolkodni...
Ezen a magasságon repült az SR-71.

Nah, akkor 80 km magasságban a légkör sűrűsége kisebb, mint 1/200-ad része annak, ami 25 km-en van.
Remélem ennek jelentőségét megérted a felhajtóerő termelésnél.

Tehát nagyon durva közelítéssel, ha (20/3)^2/200 = 0,22

Azonos hatékonyságú felhajtóerő termelést feltételezve 80 km M20 esetén kb. ÖTÖDE a termelt erő. És 80 km-en semmi nem megy M20-szal.
És akkor a gépet ugyebár be is kéne dönteni, hogy a felhajtóerőnek legyen oldalirányú komponense.

Mondom, nem irtózni kéne számoktól...

A 30 km és 80 km között is SZÁZSZOROS eltérés van sűrűségben.

Geo potential Altitude above Sea Level - h - (m)	Temperature - t - (oC)	Acceleration of Gravity - g - (m/s2)	Absolute Pressure - p - (104 N/m2)	Density - ρ - (kg/m3)	Dynamic Viscosity - μ - (10-5 N s/m2)
-1000	21.50	9.810	11.39	1.347	1.821
0	15.00	9.807	10.13	1.225	1.789
1000	8.50	9.804	8.988	1.112	1.758
2000	2.00	9.801	7.950	1.007	1.726
3000	-4.49	9.797	7.012	0.9093	1.694
4000	-10.98	9.794	6.166	0.8194	1.661
5000	-17.47	9.791	5.405	0.7364	1.628
6000	-23.96	9.788	4.722	0.6601	1.595
7000	-30.45	9.785	4.111	0.5900	1.561
8000	-36.94	9.782	3.565	0.5258	1.527
9000	-43.42	9.779	3.080	0.4671	1.493
10000	-49.90	9.776	2.650	0.4135	1.458
15000	-56.50	9.761	1.211	0.1948	1.422
20000	-56.50	9.745	0.5529	0.08891	1.422
25000	-51.60	9.730	0.2549	0.04008	1.448
30000	-46.64	9.715	0.1197	0.01841	1.475
40000	-22.80	9.684	0.0287	0.003996	1.601
50000	-2.5	9.654	0.007978	0.001027	1.704
60000	-26.13	9.624	0.002196	0.0003097	1.584
70000	-53.57	9.594	0.00052	0.00008283	1.438
80000	-74.51	9.564	0.00011	0.00001846	1.321

 

[Negan]

Nézd meg a légkör sűrűségét 100 km magasan a 25 km-hez képest és kezdjél gondolkodni...
Ezen a magasságon repült az SR-71.

Nah, akkor 80 km magasságban a légkör sűrűsége kisebb, mint 1/200-ad része annak, ami 25 km-en van.
Remélem ennek jelentőségét megérted a felhajtóerő termelésnél.

Tehát nagyon durva közelítéssel, ha (20/3)^2/200 = 0,22

Azonos hatékonyságú felhajtóerő termelést feltételezve 80 km M20 esetén kb. ÖTÖDE a termelt erő. És 80 km-en semmi nem megy M20-szal.
És akkor a gépet ugyebár be is kéne dönteni, hogy a felhajtóerőnek legyen oldalirányú komponense.

Mondom, nem irtózni kéne számoktól...

A 30 km és 80 km között is SZÁZSZOROS eltérés van sűrűségben.

Geo potential Altitude above Sea Level - h - (m)	Temperature - t - (oC)	Acceleration of Gravity - g - (m/s2)	Absolute Pressure - p - (104 N/m2)	Density - ρ - (kg/m3)	Dynamic Viscosity - μ - (10-5 N s/m2)
-1000	21.50	9.810	11.39	1.347	1.821
0	15.00	9.807	10.13	1.225	1.789
1000	8.50	9.804	8.988	1.112	1.758
2000	2.00	9.801	7.950	1.007	1.726
3000	-4.49	9.797	7.012	0.9093	1.694
4000	-10.98	9.794	6.166	0.8194	1.661
5000	-17.47	9.791	5.405	0.7364	1.628
6000	-23.96	9.788	4.722	0.6601	1.595
7000	-30.45	9.785	4.111	0.5900	1.561
8000	-36.94	9.782	3.565	0.5258	1.527
9000	-43.42	9.779	3.080	0.4671	1.493
10000	-49.90	9.776	2.650	0.4135	1.458
15000	-56.50	9.761	1.211	0.1948	1.422
20000	-56.50	9.745	0.5529	0.08891	1.422
25000	-51.60	9.730	0.2549	0.04008	1.448
30000	-46.64	9.715	0.1197	0.01841	1.475
40000	-22.80	9.684	0.0287	0.003996	1.601
50000	-2.5	9.654	0.007978	0.001027	1.704
60000	-26.13	9.624	0.002196	0.0003097	1.584
70000	-53.57	9.594	0.00052	0.00008283	1.438
80000	-74.51	9.564	0.00011	0.00001846	1.321

Csak úgy kiváncsiságbol,kb az SM6 "pontvédelme" mekkora területre terjed ki?Milyen közel kell a kisérőhajónak a hordozóhoz mennie,hogy megvédhesse a HVG-töl?Becslés szinten

 

[molnibalage]

Csak úgy kiváncsiságbol,kb az SM6 "pontvédelme" mekkora területre terjed ki?Milyen közel kell a kisérőhajónak a hordozóhoz mennie,hogy megvédhesse a HVG-töl?Becslés szinten

Nem adnak ki a jenkik MZ diagramot szinte semmiről.

 

[kamm]

Csak úgy kiváncsiságbol,kb az SM6 "pontvédelme" mekkora területre terjed ki?Milyen közel kell a kisérőhajónak a hordozóhoz mennie,hogy megvédhesse a HVG-töl?Becslés szinten

Ezt nem ertem, miert emlegeted folyamatosan, a HGVk eleve nem is hajok ellen vannak tervezve, hanem nuklearis MARV csapasmeresre.
A hajok stb ellen eleg nyiltan a HCMeket szanjak, amelyek meg egyszeruen iszonyat gyorsan jonnek, raadasul akar a viz felett manoverezve.

 

[Negan]

Nem adnak ki a jenkik MZ diagramot szinte semmiről.

Kár.Akkor marad a Perhsing II és a S300V analógnak.

 

[migfun]

De valoban, eleg az utolso harmadban nyomni az algoritmus szerinti modositasokat es "csak" 6-8 mach korul becsapodni... esely nincs ma megbizhatoan leszedni

Vegyük a DF-17-et, ami nagyságrendileg 2500km hatótávolságúnak mondható (https://missilethreat.csis.org/missile/df-17/). És, bár hajók ellen tervezték, HGV-nek minősítik (Class: Medium-range Ballistic Missile (MRBM) / Hypersonic Glide Vehicle )

Ennek az utolsó harmada cca. 850 km; ezt, ha 10 mach sebességgel repül, nagyságrendileg 4 perc alatt teszi meg (https://www.metric-conversions.org/hu/sebesseg/mach-to-meter-masodpercenkent-tablazat.htm).

Ha manőverezik (bukdácsol, kitér; nevezzük bárhogy), és csak azt a 2 fokos pályamódosítást végzi, amit @MangaMunguz leírt (#735 hsz.), akkor 1, 74 km-el odébb lesz a becsapódási pont, mint a manőver előtt. Ezt valahogy még vissza kell igazítani, ha egy hordozó, vagy bármilyen, a hordozó kötelékébe tartozó hajó a célpont. Tehát ebben az utolsó fázisban megközelítőleg a célpont felé kell repüljön a rakéta, különben nem találja el. Azért egy 11m hosszú rakétáról beszélünk, az nem cikk-cakkolhat túl nagy G erőkkel ekkora sebességnél, mert szétesik. Innen lehet nézni az elhárítás lehetőségeit.

 

[kamm]

Nézd meg a légkör sűrűségét 100 km magasan a 25 km-hez képest és kezdjél gondolkodni...
Ezen a magasságon repült az SR-71.

Nah, akkor 80 km magasságban a légkör sűrűsége kisebb, mint 1/200-ad része annak, ami 25 km-en van.
Remélem ennek jelentőségét megérted a felhajtóerő termelésnél.

Tehát nagyon durva közelítéssel, ha (20/3)^2/200 = 0,22

Azonos hatékonyságú felhajtóerő termelést feltételezve 80 km M20 esetén kb. ÖTÖDE a termelt erő. És 80 km-en semmi nem megy M20-szal.

What.

És akkor a gépet ugyebár be is kéne dönteni, hogy a felhajtóerőnek legyen oldalirányú komponense.

Mondom, nem irtózni kéne számoktól...

Milyen gepet? Milyen szamoktol?

A 30 km és 80 km között is SZÁZSZOROS eltérés van sűrűségben.

Geo potential Altitude above Sea Level - h - (m)	Temperature - t - (oC)	Acceleration of Gravity - g - (m/s2)	Absolute Pressure - p - (104 N/m2)	Density - ρ - (kg/m3)	Dynamic Viscosity - μ - (10-5 N s/m2)
-1000	21.50	9.810	11.39	1.347	1.821
0	15.00	9.807	10.13	1.225	1.789
1000	8.50	9.804	8.988	1.112	1.758
2000	2.00	9.801	7.950	1.007	1.726
3000	-4.49	9.797	7.012	0.9093	1.694
4000	-10.98	9.794	6.166	0.8194	1.661
5000	-17.47	9.791	5.405	0.7364	1.628
6000	-23.96	9.788	4.722	0.6601	1.595
7000	-30.45	9.785	4.111	0.5900	1.561
8000	-36.94	9.782	3.565	0.5258	1.527
9000	-43.42	9.779	3.080	0.4671	1.493
10000	-49.90	9.776	2.650	0.4135	1.458
15000	-56.50	9.761	1.211	0.1948	1.422
20000	-56.50	9.745	0.5529	0.08891	1.422
25000	-51.60	9.730	0.2549	0.04008	1.448
30000	-46.64	9.715	0.1197	0.01841	1.475
40000	-22.80	9.684	0.0287	0.003996	1.601
50000	-2.5	9.654	0.007978	0.001027	1.704
60000	-26.13	9.624	0.002196	0.0003097	1.584
70000	-53.57	9.594	0.00052	0.00008283	1.438
80000	-74.51	9.564	0.00011	0.00001846	1.321

Te erted, hogyan mukodik pl az Avangard? Legalabbis amennyit tudunk roluk?

1. Fellonek valami meretes rekattat, amin utazik tobb Avangard pl SS-18, SS-19, SS-30
2. Ez irgalmatlan modon begyorsul
3. 80-100km korul kidobja oket, onnantol teljes homaly, hogy mit tudnak ill. mi tortenik - viszont egy biztos, baromi gyorsan jon, siman 20 mach folott is.

Vegyük a DF-17-et, ami nagyságrendileg 2500km hatótávolságúnak mondható (https://missilethreat.csis.org/missile/df-17/). És, bár hajók ellen tervezték, HGV-nek minősítik (Class: Medium-range Ballistic Missile (MRBM) / Hypersonic Glide Vehicle )

Ennek az utolsó harmada cca. 850 km; ezt, ha 10 mach sebességgel repül, nagyságrendileg 4 perc alatt teszi meg (https://www.metric-conversions.org/hu/sebesseg/mach-to-meter-masodpercenkent-tablazat.htm).

Ha manőverezik (bukdácsol, kitér; nevezzük bárhogy), és csak azt a 2 fokos pályamódosítást végzi, amit @MangaMunguz leírt (#735 hsz.), akkor 1, 74 km-el odébb lesz a becsapódási pont, mint a manőver előtt. Ezt valahogy még vissza kell igazítani, ha egy hordozó, vagy bármilyen, a hordozó kötelékébe tartozó hajó a célpont. Tehát ebben az utolsó fázisban megközelítőleg a célpont felé kell repüljön a rakéta, különben nem találja el. Azért egy 11m hosszú rakétáról beszélünk, az nem cikk-cakkolhat túl nagy G erőkkel ekkora sebességnél, mert szétesik. Innen lehet nézni az elhárítás lehetőségeit.

Te valamit nagyon osszekevertel.
A DF-17 az a szallito medium-range BM es nem is kulonosebben gyors, szerintem nem is hypersonic, max 5 mach kore teszik.

Azon utazik a DF-ZF nevu HVGbol ismeretlen szamu darab.

Mellesleg mi nem ezekrol beszeltunk, hanem a valodi hypersonic, rendkivul gyors cuccokrol, lasd az emlitett es mar szolgalatban allo Avangardot.

 

[molnibalage]

What.

Ebből látszik, hogy nem is érted miről van szó...

 

[migfun]

Bocsánat, elnéztem, nem hajók ellen tervezték, de arra is alkalmassá akarták tenni már 2019-ben:
Some reports suggest China could develop the DF-17 into a second-generation antiship ballistic missile (ASBM), further enabling China’s strategy to deter U.S. regional intervention.12 In January 2019, PLA officials claimed to have an antiship DF-17 variant under development. https://missilethreat.csis.org/missile/df-17/
De a Cirkont rakéta is hasonló végső fázisú paraméterekkel bír https://biztonsagpiac.hu/sikeresen-teszteltek-a-hiperszonikus-cirkon-raketat-az-oroszok

 

[kamm]

Ebből látszik, hogy nem is érted miről van szó...

Tenyleg nem. Olyanokat irsz, amitol a hajam egnek all, teljesen semmi ertelme.

 

[Negan]

Ezt nem ertem, miert emlegeted folyamatosan, a HGVk eleve nem is hajok ellen vannak tervezve, hanem nuklearis MARV csapasmeresre.
A hajok stb ellen eleg nyiltan a HCMeket szanjak, amelyek meg egyszeruen iszonyat gyorsan jonnek, raadasul akar a viz felett manoverezve.

Nem relevánsak a stratégiai hiperszonikus csapásmérők egy esetleges dél kinai tengeri összezördúlésen.Azok bevetése általános atomháborút jelentene,azt meg senki nem akar.Ami azt illeti,én hajó elleni bevetésnek is nagyon,nagyon csekély esélyét látom.Túl könnyen torkolhat általános (atom)háborúba.

 

[kamm]

Bocsánat, elnéztem, nem hajók ellen tervezték, de arra is alkalmassá akarták tenni már 2019-ben:
Some reports suggest China could develop the DF-17 into a second-generation antiship ballistic missile (ASBM), further enabling China’s strategy to deter U.S. regional intervention.12 In January 2019, PLA officials claimed to have an antiship DF-17 variant under development. https://missilethreat.csis.org/missile/df-17/

1. Ez azt irja, hogy Kina "kepes lehet" a DF-17-bol egy masodik generacios ASBM-et fejleszteni, illetve hogy mar fejlesztik ezt az uj verziot.

2. Egy szoval nem emlit semmifele hypersonic, plane nem gliding manoverezest - ez konkretan egy direkt, ballisztikus csapasmero raketa, amibol egy uj, hajok elleni raketat akarnak farigcsalni.
https://missilethreat.csis.org/missile/df-17/

De a Cirkont rakéta is hasonló végső fázisú paraméterekkel bír https://biztonsagpiac.hu/sikeresen-teszteltek-a-hiperszonikus-cirkon-raketat-az-oroszok

Err a Zirkon sem HGV, hanem HCM, konkretan scramjet, szinten hajok ellen szanva. Emiatt "lassu" is a HGVhez kepest, 8-10 mach - ami persze boven tul gyors a hajofedelzeti vedelmi rendszereknek ma meg; 2-3 ilyen mondjuk 300 km inditva HCM 1-2 perc alatt er oda...

Nem relevánsak a stratégiai hiperszonikus csapásmérők egy esetleges dél kinai tengeri összezördúlésen.Azok bevetése általános atomháborút jelentene,azt meg senki nem akar.Ami azt illeti,én hajó elleni bevetésnek is nagyon,nagyon csekély esélyét látom.Túl könnyen torkolhat általános (atom)háborúba.

Az okes, de en azt magyarazom, hogy HGVt nem fognak parszaz avagy ezer kilometerre kuldeni, mert arra boven eleg a levegobol inditott, sokkal olcsobb HCM. Az orosz es kinai doktrinaban a HGVk egyelore alapvetoen nuklearis csapasmeresre vannak szanva (persze a warheadek lehetnek masmilyenek is.)

 

[Negan]

http://real.mtak.hu/47604/1/5.pdf
A kínai WU–14 Dong Feng–21D nagy hatótávolságú hajó elleni ballisztikus

 

[kamm]

http://real.mtak.hu/47604/1/5.pdf
A kínai WU–14 Dong Feng–21D nagy hatótávolságú hajó elleni ballisztikus

Ez a DF-17-bol szarmazik, arra utalsz?

 

[Negan]

Ez a DF-17-bol szarmazik, arra utalsz?

Kinaiak ezt rakták össze.
Oroszok ugye megcsinálták a légi inditású Iszkandert a Kindzsál képében,meg a hiperszonikus CM-et a Cirkon képében.Orosz hiprsonic fegyverek sem menne sea cimming módban,mert egyrészt nincs hozzá hajtóerő,másrészt elolvadna/szétesne a fegyver.Cirkonnak 28km a pályacsúcsa,akkora a radar/IR jele,mint egy ház.Hiába gyors,AESA radar,nagy hatósugarú IR érzékelő röktön kiszurja,mihelyst a horizont felé ér.A nagy sebesség miatt a kitérő manőverezés lehetősége kicsi.Le lehet lőni-De....A nagy sebesség miatt a hajó pontvédelmi rendszereinek nincs idejük az elháritásra.CIWS,SeaSparrow rendszerek esélytelenek.Kellő hatótávolságú elháritófegyver kell hozzá,ez az SM rakéta.Vagyis a nagy sebesség miatt egy eredetileg területvédelmi rendszer kell a pontvédelemhez
Nem az a gond,hogy nem lehet elháritani,hanem az,hogy egy ménykűdrága rendszert kell hozzá.Minden hajónak,mi HVG/HCM veszélyes területre téved,annak rendelkeznie kell egy ménykűdrága elháritófegyverrel.Plusz egy a fegyver bevetéséhez szükséges ménykűdrága felderitő/elörejelző rendszerre.És azt ménykűdrágán folyamatossan harcra készen üzemeltetni.
Hát,nem kétfillért kell elköltenie az amcsiknak....

 

[kamm]

Kinaiak ezt rakták össze.
Oroszok ugye megcsinálták a légi inditású Iszkandert a Kindzsál képében,meg a hiperszonikus CM-et a Cirkon képében.Orosz hiprsonic fegyverek sem menne sea cimming módban,mert egyrészt nincs hozzá hajtóerő,másrészt elolvadna/szétesne a fegyver.Cirkonnak 28km a pályacsúcsa,akkora a radar/IR jele,mint egy ház.Hiába gyors,AESA radar,nagy hatósugarú IR érzékelő röktön kiszurja,mihelyst a horizont felé ér.A nagy sebesség miatt a kitérő manőverezés lehetősége kicsi.Le lehet lőni-De....A nagy sebesség miatt a hajó pontvédelmi rendszereinek nincs idejük az elháritásra.CIWS,SeaSparrow rendszerek esélytelenek.Kellő hatótávolságú elháritófegyver kell hozzá,ez az SM rakéta.Vagyis a nagy sebesség miatt egy eredetileg területvédelmi rendszer kell a pontvédelemhez
Nem az a gond,hogy nem lehet elháritani,hanem az,hogy egy ménykűdrága rendszert kell hozzá.Minden hajónak,mi HVG/HCM veszélyes területre téved,annak rendelkeznie kell egy ménykűdrága elháritófegyverrel.Plusz egy a fegyver bevetéséhez szükséges ménykűdrága felderitő/elörejelző rendszerre.És azt ménykűdrágán folyamatossan harcra készen üzemeltetni.
Hát,nem kétfillért kell elköltenie az amcsiknak....

Ezt mondtam. Hogy a HCM tul gyors barminek, ami a hajon van, ha meg parszaz kilometerrol jon mondjuk 3km/s korul, akkor semmi nem szedi le mai fedelzeti vedelmi rendszerek kozul. Az SM-mel nemcsak az a baj, hogy nagyon draga es hamar kifutnak belole, de raadasul ahhoz speci hajo is kell, plusz ido inditani...

 

[Negan]

Ezt mondtam. Hogy a HCM tul gyors barminek, ami a hajon van, ha meg parszaz kilometerrol jon mondjuk 3km/s korul, akkor semmi nem szedi le mai fedelzeti vedelmi rendszerek kozul. Az SM-mel nemcsak az a baj, hogy nagyon draga es hamar kifutnak belole, de raadasul ahhoz speci hajo is kell, plusz ido inditani...

Leszedi,az SM.Csak ahoz ott kell lennie.Nem technikai gond a fő probléma,hanem a gazdasági.US Navynak szüksége lenne egy viszonylag olcsó mindenes fregattra az OP osztály pótlására.Csakhogy ahoz,hogy az tényleg megfeleljen a mai és közeljövő feladatainak,már se kicsi,se olcsó nem lesz.Mert rá kell tenni annyi mindent,hogy egyszerűen nem lehet kicsi és olcsó.AESA radar,VLS inditó,az SM rendszerhez,kelló hatótávolság,toronyóra láncostul-mind kell rá.Hogy legyen igy occsó?

 

[kamm]

De

Leszedi,az SM.Csak ahoz ott kell lennie.Nem technikai gond a fő probléma,hanem a gazdasági.US Navynak szüksége lenne egy viszonylag olcsó mindenes fregattra az OP osztály pótlására.Csakhogy ahoz,hogy az tényleg megfeleljen a mai és közeljövő feladatainak,már se kicsi,se olcsó nem lesz.Mert rá kell tenni annyi mindent,hogy egyszerűen nem lehet kicsi és olcsó.AESA radar,VLS inditó,az SM rendszerhez,kelló hatótávolság,toronyóra láncostul-mind kell rá.Hogy legyen igy occsó?

Hogyan szedne le, amikor mondjuk 80-100 masodperccel inditas utan mar becsapódott? Vagy abból indulsz ki, hogy minden indítást latnak? Mert az tutira tévedés.

 

[Negan]

De

Hogyan szedne le, amikor mondjuk 80-100 masodperccel inditas utan mar becsapódott? Vagy abból indulsz ki, hogy minden indítást latnak? Mert az tutira tévedés.

Nézd már meg,hogy milyen pályamagassága van egy ilyen HCM-nek!Cirkoné 28km.Ha megfelelő teljesitményű radar van a hajón,1000km-ről kiszurja.Egy tűzkész SM rakéta meg másodperceken belül inditható.
Ezek a HCM-ek nem 10méterrel a felszin felett mennek.Arra fizikailag képtelenek,ilyen sebességgel.

 

[molnibalage]

Csak, hogy lássuk a nagyságrendeket...

• M = 5000 kg
• v0 = 3000 m/s
• passzív fázis vizsgálata, nincs már tolóerő
• nincs magasságvesztés
• feltételeztem, hogy a rakéta istenszuper és 3G-nél többet tudna, de csak ennyit húzott végig, így a fordulósugár egyre csökkent, ahogy lassul
• Csak a fordulás energiavesztesége, ebben nincs benne semmi más, nincs benne a légellenállás miatti lassulás.

Nos, kemény 29 sec alatt sikerül fordulni 19 fokot úgy, hogy így a sebessége 28/%-a kuka.
Ezalatt az eszköz megtett 75 km-et.
Na, ha vissza kell fordulni a célpont irányában, mert egyesek arról álmodoznak, hogy cikakklolás van, akkor 2171 m/s-ról kezüdnk.

Nah, tehát egy 2x19 fokos cikk-cakk alatt 3000 m/s --> 1500 m/s. És ezalatt a rakéta repült 115 km-et. És nincs légellenállás és semmi más a modellben. Ez csak tisztán a forduló energiaigénye az erők által. Amit legfeljebb a gravitációból tud kompenzálni a rakéta.

1 km magasság energiatartalma 5000 kg esetén = m*g*h = 49 050 000 J.
Ej...

Ezek után érezzük, hogy miért a fékezzésel töri le a pályaívet a rakéta? Mert hóttprimív és egyszerű és erősen lassulva is íven történik a mozgás.



Validáljuk a modell helyességét ismert tapasztalattal, autó körforgalomban.

M = 1600 kg
v0 = 5,6 /ms (20 km/h)
R = 30 méter fix

Kb. 150 fokot kéne végig kanyarodni, az ív iránya nem számít, a sugara az igen.
Hát nem menne.

De nézzük meg az első két sort. 15-20 km/h táján a gördülési és légellenállás nélkül az igény, ha tartani akarná a kocsi a tempót az igénye kb. 4,5-9 kW. Teljesen reális, 2-esben nem komoly gázzal ennyi nagyjából ma egy átlagos kocsi teljesítményre.

De ezzel számolható az is.

Vehicle Physics Online Calculator

www.electromotive.eu

Egy 1,6x1,4 méteres Skoda Octavia középértéknél 20 km/h 3,7 kW.
Tehát akkor 20 km/h-nál egy körforgalomhoz kell kb. 12 kW, 15 km/h-nál meg 8 kW.
Reális.
Örülünk.

Erről beszélek, amikor ökölszámításokról és validálásról van szó.
Látszik a lényeg?
És ez klasszikus newtoni mechanika.
Erő, sebesség, teljesítmény.
Ezt elvarázsolni nem lehet.

Mindenféle jelzős elméletgyártás helyett talán nézzük már meg a számokat...