• Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
18 797
57 548
113
Vontathat az eszköz adattovábbító bólyát a plazmán kívül? Pl végfázisban?
Nem hiszem, de nem is kell neki. Végfázisban már nincs szüksége a plazma lopakodásra. Az utolsó kb. 20 km-en max imádkozással tudják kivédeni :)

Az általánosan elterjedt radarok a "plazma"- felhőt kb milyen távolról tudják azonosítani, érzékelni?

Amennyire én tudom a plazma elnyeli az EM sugárzást, szóval elméletileg láthatatlan a radarok számára.

Az IR képalkotó rendszerek, milyen messzire látnak el?

Szerintem a forró plazmát 100 km ekről is láthatják, jó időben, nagy magasságon.
Egy telepített földi vagy vízi IR rendszer kb. esélytelen. Főleg, hogy kicsi a keresési szöge.
Ha nem tudja előre az IR, hogy hova kellene néznie akkor kb. 0 esélye van a felderítésre. Jelenleg.
E mellet IR-el távolságot vagy sebességet mérni nem lehet.
Ami azt jelenti, hogy ellentevékenységed sincs.
Elvileg lehet optikailag háromszögelni, pl. több hajón lévő IR-el, de az jelenleg nem realitás.

Na, ezt hogyan sikerült kifocizniuk ilyen ügyesen?

Iraki, Afgán háború, arab tavasz, a tervezet Iráni háború ami elmaradt, F-35, LCS, Zumwalt, stb....
Ezzel szemben az ellenség kénytelen volt asszimetrikus választ adni. Így lett 100 Szu-57 meg 1000 Armata helyet cirkon meg avangard, meg víz alatti atomtorpedó. Szerintem jól döntöttek.
Meg szerintem nincs az USA úgy lemaradva a támadó eszközök terén, mint ahogyan elsőre látszik. Csak ők nem verik még nagy dobra.
 

deze75

Well-Known Member
2010. április 25.
1 101
3 065
113
Na, ezt hogyan sikerült kifocizniuk ilyen ügyesen?
...Mert úgy jártak ,mit itt egyesek akik azt hitték ,hogy csak Ők szarhatnak a homokozóba...aztán jöttek a "nyolcadikosok" .....és szar ügy elfogadni,hogy nem csak az Övéké a homokozó.....Mérhetelen aroganciának ez a következménye:D:D:D...elhiszed,hogy te szarod a spanyolviaszt aztán hazamész és rájössz,hogy egy síma alkalmazott vagy aki itt éli ki a kisebbségi komplexusát....:):):)....aztán kamm...oregtank...speci meg ...a többiek a lesajnált középiskolai...oooo sorry ált iskolai bukott fizikai lúzerek élik a "valódi" életet.
 

Filter

Well-Known Member
2021. január 7.
2 590
14 592
113
Az orosz bezzeg nem így tudja. ;)
30km magasság és 450km felderítési távolság helyett: 600/1200km magasság és 600/1800km felderítési távolság üzemmód függvényében.
Persze ha az alap feltételezés marhaság, akkor a következtetés is az lesz...

Nebo-M-eng-2.jpg
Tehát a Szerbek belátnak a Kecskeméti betonra? o_O
 
  • Vicces
Reactions: ogretankHU

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
18 797
57 548
113
Az orosz bezzeg nem így tudja. ;)
30km magasság és 450km felderítési távolság helyett: 600/1200km magasság és 600/1800km felderítési távolság üzemmód függvényében.
Persze ha az alap feltételezés marhaság, akkor a következtetés is az lesz...

Nebo-M-eng-2.jpg

És ez melyik radar is amit linkeltél?

Mert az osztrákok, magyarok, lengyelek, németek, olaszok, spanyolok, törökök, angolok ezt használják:
És ez biza 30 km-s magasságig mér....

De a SAAB Girafe-ra is rákereshetsz ami 70 fokos szögig, és típustól függően 20-30 km-s magasságig képes földeríteni célokat.
 
  • Tetszik
Reactions: ogretankHU

Negan

Well-Known Member
2019. november 30.
19 003
32 978
113
Az orosz bezzeg nem így tudja. ;)
30km magasság és 450km felderítési távolság helyett: 600/1200km magasság és 600/1800km felderítési távolság üzemmód függvényében.
Persze ha az alap feltételezés marhaság, akkor a következtetés is az lesz...

Nebo-M-eng-2.jpg
Szerintem itt inkább arrol van szó,hogy az átlagország átlagradarjának,és átlag légvédelmi rendszerének elhárithatatlan.
Pl mi,vagy a csehek,szerbek nem tudnánk még pontvédelmi szinten se védekezni.
Spec nékem az is erősen kérdéses,hogy egy HGV/HCM kialakitható e lopakodó módra.A sebességhez szükséges aerodinamikai kialakitás megengedi e?
 

ozymandias

Well-Known Member
2013. június 4.
2 763
17 835
113
- A plazmafelhő is egy viszonylagos dolog. Úgy lesz valami plazmaállapotú, hogy a külső elektronokat leszakítod. Ez úgy jön létre, hogy egyrészt a belépő élek felhevülnek, ami felhevíti a körülötte lévő gázt is, másrészt a szonikus lökéshullámok összenyomják a levegőt és a nyomás meg a hőmérséklet állapotjelzők (plusz diffúziós paraméterek), így a kettő együtt már elég ahhoz, hogy a külső elektronok elérjék a kilépési munkát.

Viszont ehhez tartósan elég magas sebességet kell elérni. Ez pedig egy anyagszerkezeti küszöbérték - ezt tettem bele a modellbe, emiatt van a "hullámvasút" mozgás, annyit megy le és úgy, hogy a modell alapjául szolgáló anyag - lánykori nevén Inconel 625 - még kibírja. Olyan peremfeltétel is létezhet, ahol más távolságot kell eltalálni - mondjuk 5000km-re, így az egész egy lapos pályán mehet egyre növekvő sebességgel - csak ez egy teljesen más kialakítású testet és anyagot igényel. Ez viszont egy nagyon durva áramlástechnikai kísérletsorozat - erre tényleg nem vállalkozom. Ha tudnám, akkor most nem Belgiumban égetném a nyakamat két oldalról két hegesztővel a csőfalon ülve..

- A sokak által betett kép és a Molni által lehúzott kép eredetileg egy, az amcsi kongresszus számára írt tanulmány volt, amikor az egyes fegyveres erők - Navy, USAF, Army - kilincseltek a kutatási pénzekért, ennek egyik eleme volt a HGV fenyegetés elmagyarázása a politikusoknak. Egyrészt nézzük az ő szintjükhöz (lásd magyar/német viszonyok), másrészt ha pénz kell valamire, akkor még az AK47-es is átlövi az M1-est szemből kétszer...

- Meg kell érteni, hogy olyan nincs, hogy nagyméretű test, nagy sebességgel nagy gyorsulásra képes. Egyszerűen akkora erők hatnak, amit a szerkezet nem képes elviselni. Egy rakéta egy mezei cső, szilárdságtanilag egy páncélszekrény, brutális elviselhető terhelés/tömeg aránnyal rendelkezik. Ezzel szemben egy repülő sajnos nem ilyen. A HSV-nél a tömeg számít, mivel a gravitáció dolgozik és ezt a tömegerőt kellene valahogy a minimális légköri sűrűség környezetében felhajtóerővel kompenzálni. Ha nő a tömeg, akkor nő a szerkezet mérete - nagyjából a miért nincs M3-al repülő bombázó, vagy ha lett volna akkoriban, akkor miért lett volna akkora... Egy átmérő 20mm-es, 3mm vastag csőre ráállhatsz autóval, semmi sem történik. Most fogj egy átmérő 2000mm-es csövet, legyen 10mm vastag és tegyél rá egy autót... Ja, hogy elég rendesen alakváltozik. Szerkezeti instabilitás külső erőhatás miatt. Na, ezért mehet egy rakéta akár 50G terheléssel és egy HSV vagy egy repülő meg nem (plusz a repülő esetében a pilótának még ezt a terhelést is el kellene viselni, mivel ugyanabban az inerciarendszerben ül...) És akkor vegyük még hozzá azt, hogy a sebességtől függően a repülő felmelegszik...

@ghostrider

a diffuzorban ha az áramlási sebesség M1 felett van, akkor az áramlási sebesség nő (kontinuitás törvénye), emiatt viszont a nyomás és a hőmérséklet lecsökken.
 
T

Törölt tag 1945

Guest
És ez melyik radar is amit linkeltél?

Mert az osztrákok, magyarok, lengyelek, németek, olaszok, spanyolok, törökök, angolok ezt használják:
És ez biza 30 km-s magasságig mér....

De a SAAB Girafe-ra is rákereshetsz ami 70 fokos szögig, és típustól függően 20-30 km-s magasságig képes földeríteni célokat.

Ha egy cikkben az a kiindulási feltételezés, hogy a radarok nem látnak 30km felett, akkor teljesen logikus a következtetés, hogy a 40..120km között érkező HSGV a radarok által követhetetlen.
Meg persze innentől ugyanúgy logikus következtetés lehetne akár azi is, hogy az összes ballisztikus rakéta (ami mind 30km felett érkezik) is ugyanúgy követhetetlen a radarok által...
... csak éppen erről pont hogy egy csomó radar nem tud. :D
 
T

Törölt tag 1945

Guest
Szerintem itt inkább arrol van szó,hogy az átlagország átlagradarjának,és átlag légvédelmi rendszerének elhárithatatlan.
Pl mi,vagy a csehek,szerbek nem tudnánk még pontvédelmi szinten se védekezni.
Spec nékem az is erősen kérdéses,hogy egy HGV/HCM kialakitható e lopakodó módra.A sebességhez szükséges aerodinamikai kialakitás megengedi e?

Hát igen, KUB-al, sőt még Misztrállal sem fog menni...
:D
 
M

molnibalage

Guest
Ha egy cikkben az a kiindulási feltételezés, hogy a radarok nem látnak 30km felett, akkor teljesen logikus a következtetés, hogy a 40..120km között érkező HSGV a radarok által követhetetlen.
Meg persze innentől ugyanúgy logikus következtetés lehetne akár azi is, hogy az összes ballisztikus rakéta (ami mind 30km felett érkezik) is ugyanúgy követhetetlen a radarok által...
... csak éppen erről pont hogy egy csomó radar nem tud. :D
Sőt az űrszemét, az ISS és minden más. Szegény Apollo hajók, aminek sebességét radarral mérték.
 
  • Tetszik
Reactions: bel

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
23 832
47 145
113
Ha egy cikkben az a kiindulási feltételezés, hogy a radarok nem látnak 30km felett, akkor teljesen logikus a következtetés, hogy a 40..120km között érkező HSGV a radarok által követhetetlen.
Meg persze innentől ugyanúgy logikus következtetés lehetne akár azi is, hogy az összes ballisztikus rakéta (ami mind 30km felett érkezik) is ugyanúgy követhetetlen a radarok által...
... csak éppen erről pont hogy egy csomó radar nem tud. :D
Ha figyelmesen elolvasod a cikket, akkor leírja, hogy nem a "látással" van a probléma. :cool:
Emlékszünk még a Pantsir orbitális lebőgésére a drónok ellen?
Nem is tudom, hogy a 4. variánsa tud-e már vele mit kezdeni.
 
T

Törölt tag 1945

Guest
Ha figyelmesen elolvasod a cikket, akkor leírja, hogy nem a "látással" van a probléma. :cool:
Emlékszünk még a Pantsir orbitális lebőgésére a drónok ellen?
Nem is tudom, hogy a 4. variánsa tud-e már vele mit kezdeni.

Pontosan!
Ezt akartam érzékeltetni az alábbi két diagrammal:
2021-07-09-11-30-23-NEBO-M-xlsx-Excel.jpg


Ha mondjuk egy HSGV radarkeresztmetszetét 0dBsm-nek veszem, akkor 510km a Nyebo-M célfelderítési távolsága...

2021-07-08-11-48-52-Window.jpg


... ahol 15km körüli magasságban van a radarhorizont (ott meg egy Mach20 cél gyorsan elpárologna).
Szóval messze nem a radarhorizont jelenti az észlelés problémáját, ezért is mondtam hogy a korábbi nagyon torz ábra marhaság.
(akárki számára is mutogatták :rolleyes: )

7W2dbwVLD2N6N1Cxs.jpeg
 

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
23 832
47 145
113
Pontosan!
Ezt akartam érzékeltetni az alábbi két diagrammal:
2021-07-09-11-30-23-NEBO-M-xlsx-Excel.jpg


Ha mondjuk egy HSGV radarkeresztmetszetét 0dBsm-nek veszem, akkor 510km a Nyebo-M célfelderítési távolsága...

2021-07-08-11-48-52-Window.jpg


... ahol 15km körüli magasságban van a radarhorizont (ott meg egy Mach20 cél gyorsan elpárologna).
Szóval messze nem a radarhorizont jelenti az észlelés problémáját, ezért is mondtam hogy a korábbi nagyon torz ábra marhaság.
(akárki számára is mutogatták :rolleyes: )

7W2dbwVLD2N6N1Cxs.jpeg
De megint kiemelsz a komplex problémából egyetlen elemet.
A radarhorizont csak az egyik része a dolognak. A másik része, hogy ha a radarhorizont felé is kerül a HGV, annak érzékelése, AZONOSÍTÁSA (célként, és ezt emelte ki a cikk is pontosan), és követése is igen komoly gondot jelent a radarrendszereknek.
És nem csak a felszíni (legyen az szárazföldi vagy tengeri) radaroknak, hanem az elfogók fejébe épített kisméretű radaroknak is.
Tehát, ha ESETLEG meg is látja a felderítő radar mondjuk olyan 300km távolságról és indítanak rá egy rakétát, akkor mondjuk egy Mach7 esetén 125mp lenne az elfogásra.
Mindez akkor igaz, HA sikerül 300km-en befogni a célt, és HA a rakéta feje is képes egy Mach 5-7 közötti manőverező cél elfogására.
Van ilyen rakéta? :cool:
Mert egy Mach20-as cél sem probléma (illetve dehogynem, de most ezt hagyjuk), amenyiben ballisztikus pályán mozog, mert egyszerűen csak elé kell állni.
De ugye ez a fránya HGV nem olyan.
Tehát még Mach20-szal sem kell mennie a HGV-nek (nem is megy annyival a sűrű légkörben) ahhoz, hogy ne tudjanak vele mit kezdeni.
Mert elég, ha csak a 2-300km-es határvonalon elkanyarodik a HGV. Nem kell sokat. De az már pont elegendő ahhoz, hogy az SM6 elzúgjon mellette, mint ahogy a tavaszi csendes-óceáni teszten kettő is elzúgott egy sima ballisztikus rakéta mellett. Mert ugye a robbanófejes rakétának időben fel is kell tudni robbanni. Igen ám, de itt egy szembe menő rakéta esetén is a relatív sebességük már olyan 8-10Mach is lehet. Azaz nagyjából 1 másodperc alatt 3+km-nyi távolsággal mozognak egymás felé.
Akkor mikor gyújtsunk? Most? vagy most? vagy méginkább most? :oops:
És ezért nem mindegy, hogy milyen fejlett az elfogó rakéta, meg pl. a rakéta érzékelőjének "pingje". És nem véletlenül van megadva célpont max. sebesség a rakétáknál.

A THAAD opciója sem működhet, mert ha csak a @ozymandias által használt "hullámvasút" pályát is használják, az akkor is kiszámíthatatlan. Hogy számítasz találkozási pontot egy random mozgó tárgynál, ami ráadásul 2-3x-os sebességre képes.
Még egyszer: nem ballisztikus pályáról van szó.
 
T

Törölt tag 1945

Guest
De megint kiemelsz a komplex problémából egyetlen elemet.

Ahogy a művelt indiai mondja, egy elefántot célszerű kiskanállal elfogyasztani.
Az elmúlt ~50 oldal alatt csak addig jutottunk el (legalábbis a nagy többség, aki nemcsak ír, de olvas is), hogy egy Mach20 sebességű tárgy képtelen éles manőverekkel kitérni egy lérak elől, ha el is akarja találni a célját. Azon a 100km-en belül, ahol a pontvédelem hatásos, egy HSGV pályája egyenesnek tekinthető. Szintén remélhetőleg érthetővé vált, hogy messze nem a radarhorizont jelenti a felderítési problémát, hanem a HSGV alacsony radarkeresztmetszete. Majd ha lesz lopakodó HSGV, akkor ellenük le lehet tenni a lantot, és jöhetnek az infra érzékelők, de ez még a jövő.

A radarhorizont csak az egyik része a dolognak. A másik része, hogy ha a radarhorizont felé is kerül a HGV, annak érzékelése, AZONOSÍTÁSA (célként, és ezt emelte ki a cikk is pontosan), és követése is igen komoly gondot jelent a radarrendszereknek.

Ha elolvastad volna a cikk alapfelvetését, szerinte a radarok csak 30km magasságig képesek célt felderíteni...
(olvasni is kellene, nem csak írni)

És nem csak a felszíni (legyen az szárazföldi vagy tengeri) radaroknak, hanem az elfogók fejébe épített kisméretű radaroknak is.
Tehát, ha ESETLEG meg is látja a felderítő radar mondjuk olyan 300km távolságról és indítanak rá egy rakétát, akkor mondjuk egy Mach7 esetén 125mp lenne az elfogásra.
Mindez akkor igaz, HA sikerül 300km-en befogni a célt, és HA a rakéta feje is képes egy Mach 5-7 közötti manőverező cél elfogására.
Van ilyen rakéta? :cool:
Mert egy Mach20-as cél sem probléma (illetve dehogynem, de most ezt hagyjuk), amenyiben ballisztikus pályán mozog, mert egyszerűen csak elé kell állni.
De ugye ez a fránya HGV nem olyan.
Tehát még Mach20-szal sem kell mennie a HGV-nek (nem is megy annyival a sűrű légkörben) ahhoz, hogy ne tudjanak vele mit kezdeni.
Mert elég, ha csak a 2-300km-es határvonalon elkanyarodik a HGV. Nem kell sokat. De az már pont elegendő ahhoz, hogy az SM6 elzúgjon mellette, mint ahogy a tavaszi csendes-óceáni teszten kettő is elzúgott egy sima ballisztikus rakéta mellett. Mert ugye a robbanófejes rakétának időben fel is kell tudni robbanni. Igen ám, de itt egy szembe menő rakéta esetén is a relatív sebességük már olyan 8-10Mach is lehet. Azaz nagyjából 1 másodperc alatt 3+km-nyi távolsággal mozognak egymás felé.

Igen, sajnos nem olvasol, csak ugyanazt a butaságot ismételgeted.
Feladtam, beszélgessen veled a @molnibalage ha van felesleges ideje...
 
M

molnibalage

Guest
Ahogy a művelt indiai mondja, egy elefántot célszerű kiskanállal elfogyasztani.
Az elmúlt ~50 oldal alatt csak addig jutottunk el (legalábbis a nagy többség, aki nemcsak ír, de olvas is), hogy egy Mach20 sebességű tárgy képtelen éles manőverekkel kitérni egy lérak elől, ha el is akarja találni a célját. Azon a 100km-en belül, ahol a pontvédelem hatásos, egy HSGV pályája egyenesnek tekinthető. Szintén remélhetőleg érthetővé vált, hogy messze nem a radarhorizont jelenti a felderítési problémát, hanem a HSGV alacsony radarkeresztmetszete. Majd ha lesz lopakodó HSGV, akkor ellenük le lehet tenni a lantot, és jöhetnek az infra érzékelők, de ez még a jövő.



Ha elolvastad volna a cikk alapfelvetését, szerinte a radarok csak 30km magasságig képesek célt felderíteni...
(olvasni is kellene, nem csak írni)



Igen, sajnos nem olvasol, csak ugyanazt a butaságot ismételgeted.
Feladtam, beszélgessen veled a @molnibalage ha van felesleges ideje...
ignore-on van nálam huszár...
De egészen félelmetes az a fajta ignorálása a természettudományoknak, amit itt egyesek előadnak, helyette csak rizsázás és személyeskedés van.
 
  • Vicces
Reactions: kamm
M

molnibalage

Guest
Ha már @Hpasp válaszolt, akkor én is megteszem, de tudnám minek, amikor előre látom, hogy olyan, mintha kb. a falhoz beszélna az emner...
A radarhorizont csak az egyik része a dolognak.
Valóban. Amiről sikerült betenni egy olyan balfasz/hazug ábrát valakinek, amitől csak kopaszodni lehet.
A másik része, hogy ha a radarhorizont felé is kerül a HGV, annak érzékelése, AZONOSÍTÁSA (célként, és ezt emelte ki a cikk is pontosan), és követése is igen komoly gondot jelent a radarrendszereknek.
Mit kell azonosítani egy feléd tartó M5.0-nél gyorsabb objektumon? Mi más lehet, ha nem ellenséges HSM/HGV...? Feléd semmi más nem tud olyan gyorsan jönni, a saját eszközöd meg távolodik.
És nem csak a felszíni (legyen az szárazföldi vagy tengeri) radaroknak, hanem az elfogók fejébe épített kisméretű radaroknak is.
Nos, a légkör feletti elfogók azok IR végfázis vezérléssel bírnak. Az céljelre megy rá és maximális mértékben leszarja, hogy mi lehet az és csak a csalikat szűri ki. Egy HSM és HGV égháttérben az olyan kontrasztos cél, hogy azt se semmivel nem álcázod. És, ha egyesek szerint pont manőverezik, akkor a csali sem érne szart sem, mert az meg pont nem csinálná az. Asszem valami 5-10K különbséget képesek érzékelni az IIR érzékelők. Sok szerencsét...
Tehát, ha ESETLEG meg is látja a felderítő radar mondjuk olyan 300km távolságról és indítanak rá egy rakétát, akkor mondjuk egy Mach7 esetén 125mp lenne az elfogásra.
Mindez akkor igaz, HA sikerül 300km-en befogni a célt, és HA a rakéta feje is képes egy Mach 5-7 közötti manőverező cél elfogására.
Van ilyen rakéta? :cool:
Van, SM-3, THAAD.
Mert egy Mach20-as cél sem probléma (illetve dehogynem, de most ezt hagyjuk), amenyiben ballisztikus pályán mozog, mert egyszerűen csak elé kell állni.

Amit egyébként tudott már a 70-ers években hadrendbe állt rendszer is, de hát egyeseknek van olyan hülye kijelentésük, hogy 30 km felett a radar nem működik és kész. Mert csak...

De ugye ez a fránya HGV nem olyan.
Tehát még Mach20-szal sem kell mennie a HGV-nek (nem is megy annyival a sűrű légkörben) ahhoz, hogy ne tudjanak vele mit kezdeni.
Mert elég, ha csak a 2-300km-es határvonalon elkanyarodik a HGV. Nem kell sokat. De az már pont elegendő ahhoz, hogy az SM6 elzúgjon mellette,
Talán rajold fel már kérlek a pályákat rizsa helyett, hogy lássuk mire gondolsz, mert ez így értelmetlen zagyvaság.
mint ahogy a tavaszi csendes-óceáni teszten kettő is elzúgott egy sima ballisztikus rakéta mellett. Mert ugye a robbanófejes rakétának időben fel is kell tudni robbanni.
Minden ABM rakéta közvetlenül ütközéssel dolgozik a jenkiknél, de egy pillanatra se zavarjon össze.
SM-3, THAAD, GBI, egyre megy.
Az orosz Sz-300V és Sz-300/400 az nem olyan, ott valóban van harci rész. Bár az S-400 így is jó 4800 m/s-ig...

Igen ám, de itt egy szembe menő rakéta esetén is a relatív sebességük már olyan 8-10Mach is lehet. Azaz nagyjából 1 másodperc alatt 3+km-nyi távolsággal mozognak egymás felé.
Akkor mikor gyújtsunk? Most? vagy most? vagy méginkább most? :oops:
És ezért nem mindegy, hogy milyen fejlett az elfogó rakéta, meg pl. a rakéta érzékelőjének "pingje". És nem véletlenül van megadva célpont max. sebesség a rakétáknál.
Köszöni szépen, ezt az Sz-300V 30+ éve megoldotta, de azért tessék még csak ezt a gittet is rágni. :oops:
A THAAD opciója sem működhet, mert ha csak a @ozymandias által használt "hullámvasút" pályát is használják, az akkor is kiszámíthatatlan. Hogy számítasz találkozási pontot egy random mozgó tárgynál, ami ráadásul 2-3x-os sebességre képes.
Még egyszer: nem ballisztikus pályáról van szó.
Odafent megmutattuk, hogy ez a fajta random mozgás, összesen 40 foknyi forduóval 1500 m/s-ra lassítja a rakétát 3000 m/s-ról.
A végfázisban ezt 30+ éve lelövi erőlködés nélkül az Sz-300PMU1, és az AEGIS is végfázisban. Amúgy a mozgó tárgy elfogási pályájának kiszámítása mindig is ment, mert az Berkut is eltált már manőverező célt. Soha nem becsapódási pont kiszámítása a nehéz.
Még bakker a Silka is tudott prolongálni 50+ éve az akkori tech szinten... (tudtommal.)

Az, hogy az elfogási pont mozog az elfogó rakéta számára kedvezőtleg kinematikailéag, de maga az elfogási pont számítása ettől megy. Mindig is ment.
Ezért van az, hogy a sok G-s fordulóban levő és irányváltoztató gépeket is elcsapja a SAM. Azok talán megjósolható módon manővereznek? Ja, nem...
Ha a rakéta kinematikai kiadja, akkor elcsapja a célt. Ez nincs máshogy ABM-SAM vs HSM/HGV esetén sem.

Annyira mulatságos, amikor ennyi szájtépés után is egyesek a szezont a fazontól nem tudják megkülönböztetni...


Területvédelem nincs ezek ellen, de melyik részét nem tetszik annak érteni, hogy a 30 km magasság alatti elfogók magassága azért 30 km, mert ott még azok is tudnak ma már 2-3G-t manőverezni?

Szerinted mi manőverezik jobban?
Egy kisméretű elfogó rakéta van 3-5 tonnás bármi?
 
  • Tetszik
Reactions: bel