• Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

MangaMonguz

Well-Known Member
2021. április 14.
1 018
9 228
113
A számolásomban használt Cd és Cl értékek tényleg nagyon kicsik voltak az indítási magasságban. Igazából a modellben használt geometria nem csinál mást, mint "kontrolláltan zuhan". Ez elsőre hülyén hangzik, de áramlástechnikai szimulációkkal bizonyítható, hogy abban a magasságban a testre hatók erők nagyjából egyensúlyban vannak, a test nem kezd el kacsázni.

Ahogy zuhan lefelé, sebességet gyűjt, de a levegő mindig nagyon ritka - ez is figyelembe lett véve. Az alacsony levegősűrűségnek és a kinti levegő hőmérsékletének köszönhetően még a nagy sebesség miatt sem melegszik fel nagyon a szerkezet. Ahogy zuhan lefelé és nő a levegő sűrűsége, úgy nő a súrlódás mértéke is. A sűrűbb levegőrétegben a szerkezet kialakítása okán ébred felhajtó erő.

A számolás során a tömeg 904kg volt, nem történt tömegváltozás, mivel nincs saját meghajtás - ha lenne saját meghajtás, akkor a tömegváltozás miatt a súlypont változását folyamatosan kompenzálni kellene.

Aztán amikor a diagramokat megnézzük, azért ne felejtsük el, hogy 8000km-re számoltam ki, úgy kell megnézni az irányváltást. Érdemes megnézni, hogy milyen magasságokban van az irányváltás és miért:

- nagyjából 40km magasan (ez az az alkalmazott anyag - jobban mondva, a tippelt Inconel 625-ös anyagra adódó hőmérsékleti limit), már van olyan sűrű levegő, ahol a 907kg-s testen a kb. 0,5m2 areodinamikai felület az adott állásszögnél és a sebességből adódó dinamikus nyomáskülönbséggel lassan tud emelni. 3G-nél nem nagyobb manőverekről van szó, a fordulósugár kb 120-150km a nagyobb sebességek esetén, kisebb sebességnél arányosan kisebb.

- a felső határ az emelkedés/zuhanás ponton a csökkenő sebesség, egyre ritkább légkör - emiatt egyre kisebb felhajtóerő, ami miatt a szerkezet újra zuhanásba megy át. A fordulók sugara itt is jócskán 150-200km. Itt amiatt nagyobbak a sugarak, mert az a minimális aerodinamikai felület a ritka levegőben ennyit tud, plusz továbbra is fontos a súlypont stabilitása.

Fizikailag nincs semmi rendkívüli. Van egy nagyon magas kezdeti magasságunk meg valami kis áramlástanilag működő felület a sűrűbb légkörben, konstans tömeggel. Pont úgy, mint a hullámvasút. Egyszer felvontatják a magasba, majd elengedik és indul a játék a helyzeti energiával. Gyakorlatilag nincs más, mint a helyzeti energia átalakulása mozgási energiával plusz van némi hőtan és áramlástan, nyakon öntve a kinematikával.

Egy rakéta esetében ott a vegyi energia átalakulása brutális mennyiségű tolóerővé és az ehhez tartozó egyre kisebb tömeg, ami miatt egyre nagyobb lesz a gyorsulás. Nincs más, mint impulzustétel (ennek egy speciális megoldása a rakéta-egyenlet), némi áramlástannal és minden időpillanatban felírt statikai erőegyenlet.

A lényeg, hogy egyiket sem szabad pontszerű testként kezelni, és a végén kiderül, hogy nincs itt fekete mágia.
Szép és érthető, 5*.
Ezzel kapcsolatban is kérdésem van: egy ilyen HGV eszköznél nincs beépítve valami kis saját hajtómű vagy egyéb kütyü, ami a végfázisnál a célpontra történő korrekciót elvégzi? Vagy képesek 8000 km távolság esetén ezt ennyire pontosan előre kiszámolni? Azért ez a laza hullámvasutazás a légrétegekben több "hibaforrást" rejthet, mint egy klasszikus ballisztikus röppálya, nem?
Vagy csak a számítási modell kedvéért nem számoltál vele?
 

ghostrider

Well-Known Member
2014. július 18.
9 294
26 339
113
Nem akarok senkit elkeseríteni, de most már ideje lenne rendbe tenni néhány dolgot.
Most bedobom a nagy követ a vízbe.
Az, hogy a rakéták csak szárnyakkal tudnak repülni és főleg manőverezni, egy nagy baromság. Eleve kormány felületeket használnak a sűrű légtérben, mert ebben a közegben könnyebb velük manőverezni. A légritka, illetve légüres térben nincs szükség rájuk, azokon a rakétákon, amelyek ilyen közegben mozognak, nincsenek is kormány felületeik. Alapvetően manőverező hajtóműveket használnak, amelyeket több helyen helyezhetnek el. Felhajtóerő pedig ebben a közegen nincs!!!
"Édes istenem, fizika, az a közös pont.


  • A szárnyprofilnál nincs hatékonyabb felhajtóerő termelő eszköz adott felületre nézve.
  • Egy HSM és HGV Cd/Cl értéke tehát rosszabb.
  • A felülete kisebb.
  • Sokkal ritkább levegőben repül.
  • Szárnyuk, na az semmi.
  • Cserébe jó nehezek.
Akkor ebből hozzad ki fizikával, hogy hogy a búbánatba termelnek felhajtóerőt bármilyen manőverezéshez.
Ez az összefüggés MINDIG igaz. Pont.

Tehát, ha nincs se jó Cl-ed, se levegő sűrűséged, se felületed, akkor a hatalmas sebesség sem tudja ezt kompenzálni."

Milyen szárnyprofilról is van szó. Mert pl. a szuperszonikus szárnyaknak ilyen értelemben közük sincs a "hagyományos szárnyprofilhoz", oda még több mindenre van szükség. De mi nem repülőgépekről beszélünk, hanem rakétákról és légritka térben, szárnyak nélkül. Ott teljesen más fizikai törvényszerűségek vannak, mint a sűrű légtérben, hiába próbálják egy kalap alá venni a kettőt. A Newtoni fizikát alapvetően csak itt, közvetlenül a földön, főleg a sűrű légtérben lehet elfogadni, használni, mivel nagy hibát még nem okozunk vele. Minél jobban távolodunk, annál kevésbé írja le jól a törvényszerűségeket, amelyek még meg is változnak. A "hétköznapi halandónak" viszont teljesen megfelel. Miért is írom le ezt. Mert nagy magasságokban teljesen más erők hatnak a rakétákra, illetve tárgyakra.
Léteznek olyan új hajtóművek, amelyek adott körülmények között termelnek olyan komoly felhajtóerőt, amelyek a "köztes"légtérben szükségesek. A rakéták itt aránylag kis erőkkel is képesek "komolyabb" pályamódosításokra.
Akkor egy kis rakéta-hajtómű elmélet, mivel ezek képezhetik a hiperszonikus fegyverek alapjait.
A torlósugár-hajtómű (RAMJET) mozgó alkatrész nélküli sugárhajtómű. A hajtóműben nincsenek a hagyományos gázturbinákra jellemző kompresszor-, és turbina lapátsorokat, mert a beömlőnyílás változó keresztmetszetű diffúzoros kialakítása, miközben lelassítja szubszonikusra (hangsebesség alá) az áramlást, össze is sűríti a levegőt. A kompresszió hatására felmelegedett levegő a tüzelőtérbe kerül, ahol a tüzelőanyaggal keveredik és meggyullad. Az égéstermék egy speciális Laval-fúvókán keresztül nagy sebességre gyorsul és tolóerőt hoz létre. A torlósugaras rakétahajtómű a rakétahajtómű és a torlósugár-hajtómű kombinációja. Előnye, hogy önállóan indítható, és a légkör oxigéntartalmát használja fel egy szakaszon az üzemanyag elégetésére. Az igazi nyereség ebben a rendszerben annak az oxidálószer-tömegnek a megspórolása, amely 2 Machról 6 Mach sebességre történő gyorsításhoz szükségeltetett volna. A felső határ körülbelül 6 Mach, efölött az égéstér olyan forróvá válik, hogy az égéstermék (víz) elbomlik hidrogénre és oxigénre, tehát nem szabadul fel olyan energia, ami a rakétát előre mozgatná.
A magasabb sebességek eléréséhez szuperszonikus belsőégésű ramjet-re (SCRAM-JET) van szükség. Ennek a kialakításánál csökkentik a belépőnyílásnál a légáram összenyomódását, ezért az nem lassul le hangsebesség alá. A szuperszonikus áramlásban nem alakulnak ki a nagy energiájú torlóhullámok, a levegő hőmérséklete nem növekszik olyan nagy mértékben, mint a ramjet-ek esetében. Az üzemanyagot ebbe a szuperszonikus légáramba fecskendezik be, ahol összekeveredik a levegővel és ezred másodpercek alatt elég. A scram-jet-ek felső sebességhatárát egyenlőre még nem határozták meg, de elméletileg magasabb annál, mint ami a Föld körüli pályára álláshoz szükséges, vagyis 7,9km/s (20-25 Mach).
A hiperszonikus scram-jet hajtóművek számos különféle üzemanyaggal működhetnek, többek között hidrogénnel és szénhidrogénekkel is. A szénhidrogéneket viszont nem lehet jól hasznosítani, mert alkalmazhatóságuk felső határa kevesebb, mint 8 Mach. Az érkező szuperszonikus légáram lökéshullámot hoz létre a repülőtest orránál és szétterjed az atmoszférában. A jármű alsó fele és a lökéshullám között lévő összenyomott levegő kerül a hajtóműbe. A belépő diffúzoron az áramlás lassul, a levegő emiatt felmelegszik. Az égéstérben elég az üzemanyag, majd a reakció végterméke egy belső és egy külső fúvókán át kitágul, aminek eredményeképpen tolóerő generálódik. A jármű alsó részén fellépő magas nyomás nagy felhajtóerőt is biztosít, ami levegőben tartja.
A mérnökök olyan rakétákat terveztek, amelyek mind scram-jet, mind ramjet üzemmódban képesek repülni. Az ilyen kétféle üzemmódú működés kétféleképpen érhető el
1. Változtatható geometriájú hajtóművet szerkesztünk,
2. A különböző helyeken lévő szerkezetek között váltogatjuk az üzemanyagáramot.
Mivel sem a ramjet-ek, sem pedig a scram-jet-ek nem működnek hatékonyan 2 vagy 3 Mach alatt, felszálláshoz egy hagyományos gázturbina vagy rakéta hajtóműre van szükség. Az úgy nevezett rakéta alapú kombinált ciklusú hajtóművet beépítenek a scram-jet égőterébe, hogy biztosítsa a tolóerőt a felszállás után a hangsebesség alatti és az alacsony szuperszonikus sebességeknél. 6 Mach környékén a ramjet működési módot a scram-jet üzemmód követi (Mach 12-ig), ami után ismét a rakéta lép működésbe a scram-jet-et kiegészítve. 18 Mach felett már ismét a rakéta mozgatja. mivel a scram-jet működéséhez szükséges levegő nem áll rendelkezésre.
Most valószínűleg néhányan kitérnek a hitükből, viszont nem ártana egy kicsit magával a fő problémával foglalkozni, magyarán a hiperszonikus rakéták felépítésével, működési mechanizmusaival, technikai paramétereivel, képességeikkel, fejlődésükkel, repülési körülményeivel, alkalmazásukkal. Amikor ezek letisztultak, akkor beszélhetünk az ellenük való eszközökről, azok lehetőségeikről.
 
S

speziale

Guest
Senki nem mondta, hogy nem tudhatunk semmit.
Nem tudhatunk eleget. A fajtánkat hívd inkább nemtudhatunkeleget lovagoknak - vagy lovagináknak, hátha van köztünk hölgy vagy hölgyaspiráns is, nem tudhatjuk, ugye...

Kérdéseim:
Melyik az "egyszerűbb" és olcsóbb: hiperszon cuccokat legyártani és hajókat/repziket/tengókat és TEL járműveket felfegyverezni velük, vagy ezek ellen megfelelő méretű és mennyiségű fix és mobil védelmi rendszereket kiépíteni és fenntartani?
Kinek van "könnyebb" dolga: aki ilyenekkel támad vagy aki ilyenek ellen kénytelen védekezni?

Ezek ugyanis alapvető és szerteágazó - nem csak katonai értelemben vett - stratégiai kérdések is, tehát sejtésem szerint bőven van létjogosultsága ezeknek a szuper új csili-vili gyilkoló eszközöknek, hátha ezek is hatékonyan tudnak majd népességet csökkenteni, ha itt az idő. Másrészről hála az oroszoknak és Kínának, az USA még szuperebb védelmi eszközöket fejleszthet, ezzel is növelve a saját és a demokrácia védelmét a gaz keleti bagázstól. Voltaképpen ezt az egészet szinte pozitív tendenciának is tekinthetjük, hisz mindenkiből csak a legjobbat hozza ki.

Viccet félretéve, a kérdéseim komolyak voltak, a többire nem kell reagálni.

elmondom én, hogy látom. Egyfelől ott van Mr Wall of text aki kilóméternyi szövegeket képes ide bemásolni. aztán ezekből a szövegekből szemezgetve extrapolál a végtelenbe.
nézzünk egy példát:
a HGV érzékelése. @Wilson által berakott kép nagyon jól szemlélteti azt, hogy miért nehezebb érzékelni egy HGV-t, mint egy ballisztikus rakétát. Másfelől viszont ne felejtsük el, hogy egy 25-30 km magasan repülő tárgy esetében a radarhorizont sok 100 km. Ami még jobban kiterjeszthető egy AWACS géppel. És akkor arról nem is beszéltünk, hogy egy f35 EOTS szenzora 1000km-ről érzékelt egy ballisztikus rakéta indítást
nyilván amiket én most leírok azok leginkább a CSG-k ellen tervezett HGV esetében jó eszközök.
Persze a legtutibb megoldás az az amit az USA akar, hogy legyen egy globális műhold megfigyelő hálózat ami képes végig track-elni egy HGV-t. Na ez ami 2026-27 előtt nem fog kiépülni...
Mi következik mindebből: van az USA-nak eszköze a HGV érzékelésére? Van. A jelenlegi eszközeiknek van korlátja a HGV-k ellen? Igen. Akar az USA olyan rendszert aminél nincsenek ilyen korlátok? Igen
namost mindebből viszont egyesek azt a következtetést vonják le, hogy az USA még érzékelni sem képes a HGV-t.

A manőverezés ugyanez. Induljunk ki abból amit @molnibalage írt, hogy 3Mach-nál az SR71 tudott 1,5G-t. Most nem keresem vissza azt a MACH szám-G manőver táblázatot, de ha feltesszük, hogy a HGV tud ennyit 8-9Mach-nál, akkor 100km-es nagyságrendű fordulósugár adódik. Ezzel persze nem fog kimanőverezni semmit, de ettől még nem értelmetlen.
Miért:
hát mert mondjuk azzal, hogy nem csak egyenesen tud repülni jelentősen növeli pl. az indítóeszköz taktikai rugalmasságát. vagy pl. azért mert így egy több ezer km2-es területen vannak a lehetséges célpontok...vagy lehetséges akár így több irányból támadni, hogy egyszerre érjenek a célhoz az eszközök

és Kína meg az oroszok egyáltalán nem hülyék, hogy ilyet fejlesztenek....ugyanis azzal, hogy jön az ESSM block 2, illetve a CAMM a nyugati haditengerészetek hagyományos ASM ellen olyan képességet kapnak, amit reálisan kb. lehetetlen lenne túlterhelni. Meg ugye már azt is demonstrálta a Navy, hogy Sm6-tal képes a horizont alá lőni

Kína helyzete meg a következő: Európának van jelenleg 3 hordozója...szóval ha melegszik a pite az USA valszeg 7-8 carriert állomásoztathat a Csendes-Óceánon....amiket még ki tud egészíteni az Amerika/Izumo osztályokon lévő F35b mennyiség is. És akkor a tervezett DK CV-ről nem is beszéltünk. Kínának ezzel szemben nincs 5. gen hordozófedélzeti gépe (jelenleg még igazándiból üzemelő carrier-je se nagyon). Hagyományos (értsd: olyan 2,5-3 Mach sebességig) ASM-ből nem tud elég tűzerőt felvonultatni, hogy esélye legyen áttörni egy CSG védelmét...

az meg, hogy mennyire drága védekezni a HGV ellen? Hát az AWACS meg SM3/SM6 rakéták más célokra is használhatóak. A Navy-nak már van kb. 500 darab belőle. Ami valódi új költséget jelent az a műholdhálózat
 

MangaMonguz

Well-Known Member
2021. április 14.
1 018
9 228
113
elmondom én, hogy látom. Egyfelől ott van Mr Wall of text aki kilóméternyi szövegeket képes ide bemásolni. aztán ezekből a szövegekből szemezgetve extrapolál a végtelenbe.
nézzünk egy példát:
a HGV érzékelése. @Wilson által berakott kép nagyon jól szemlélteti azt, hogy miért nehezebb érzékelni egy HGV-t, mint egy ballisztikus rakétát. Másfelől viszont ne felejtsük el, hogy egy 25-30 km magasan repülő tárgy esetében a radarhorizont sok 100 km. Ami még jobban kiterjeszthető egy AWACS géppel. És akkor arról nem is beszéltünk, hogy egy f35 EOTS szenzora 1000km-ről érzékelt egy ballisztikus rakéta indítást
nyilván amiket én most leírok azok leginkább a CSG-k ellen tervezett HGV esetében jó eszközök.
Persze a legtutibb megoldás az az amit az USA akar, hogy legyen egy globális műhold megfigyelő hálózat ami képes végig track-elni egy HGV-t. Na ez ami 2026-27 előtt nem fog kiépülni...
Mi következik mindebből: van az USA-nak eszköze a HGV érzékelésére? Van. A jelenlegi eszközeiknek van korlátja a HGV-k ellen? Igen. Akar az USA olyan rendszert aminél nincsenek ilyen korlátok? Igen
namost mindebből viszont egyesek azt a következtetést vonják le, hogy az USA még érzékelni sem képes a HGV-t.

A manőverezés ugyanez. Induljunk ki abból amit @molnibalage írt, hogy 3Mach-nál az SR71 tudott 1,5G-t. Most nem keresem vissza azt a MACH szám-G manőver táblázatot, de ha feltesszük, hogy a HGV tud ennyit 8-9Mach-nál, akkor 100km-es nagyságrendű fordulósugár adódik. Ezzel persze nem fog kimanőverezni semmit, de ettől még nem értelmetlen.
Miért:
hát mert mondjuk azzal, hogy nem csak egyenesen tud repülni jelentősen növeli pl. az indítóeszköz taktikai rugalmasságát. vagy pl. azért mert így egy több ezer km2-es területen vannak a lehetséges célpontok...vagy lehetséges akár így több irányból támadni, hogy egyszerre érjenek a célhoz az eszközök

és Kína meg az oroszok egyáltalán nem hülyék, hogy ilyet fejlesztenek....ugyanis azzal, hogy jön az ESSM block 2, illetve a CAMM a nyugati haditengerészetek hagyományos ASM ellen olyan képességet kapnak, amit reálisan kb. lehetetlen lenne túlterhelni. Meg ugye már azt is demonstrálta a Navy, hogy Sm6-tal képes a horizont alá lőni

Kína helyzete meg a következő: Európának van jelenleg 3 hordozója...szóval ha melegszik a pite az USA valszeg 7-8 carriert állomásoztathat a Csendes-Óceánon....amiket még ki tud egészíteni az Amerika/Izumo osztályokon lévő F35b mennyiség is. És akkor a tervezett DK CV-ről nem is beszéltünk. Kínának ezzel szemben nincs 5. gen hordozófedélzeti gépe (jelenleg még igazándiból üzemelő carrier-je se nagyon). Hagyományos (értsd: olyan 2,5-3 Mach sebességig) ASM-ből nem tud elég tűzerőt felvonultatni, hogy esélye legyen áttörni egy CSG védelmét...

az meg, hogy mennyire drága védekezni a HGV ellen? Hát az AWACS meg SM3/SM6 rakéták más célokra is használhatóak. A Navy-nak már van kb. 500 darab belőle. Ami valódi új költséget jelent az a műholdhálózat
Köszi a jó kis összefoglalást.

Nyilván ketté kell választani egy Cirkon kategóriájú fegyvert egy Avangardtól, a Kinzhal meg valahol - némi "külpontossággal" - talán a kettő között félúton van, bár ha igazak a hírek a Kinzhal az sima ballisztikus pályán reppen. Ha nem, akkor bocs.
SM3/SM6 egy Avangard ellen esetleg, egy Kinzhal ellen meg többnyire jó lehet, egy Cirkon ellen meg a fene tudja - legalábbis, ha jól értelmeztem az eddigi infókat, bár lehet, itt inkább a THAAD-ot kellett volna írnom.

Mivel az ICBM/SLBM indításokat is képesek érzékelni, így nyilván egy Avangard rendszerrel felszerelt orosz, vagy egy DF-21 kínai rakétát is érzékelni fognak. A Cirkon már kérdőjeles, bár eleinte relatíve elég magasra felmászik, de a hatótávolsága nem igazán teszi stratégiai fegyverré és ha tengókra vagy szárazföldi TEL járművekre telepítik, akkor azok kicsit rejtettebben tudnak mozogni. A Kinzhal ebből a szempontból is kakukktojás, hiszen egy MiG-31-ről indítják, így ennek az indítását elképzelhető, hogy talán a legnehezebb kiszúrni.

Ugyanakkor számomra nem is az indítás érzékelése a fő kérdés, hanem ami utána jön - követhető-e a fegyver? Pláne, ha 8-10 ezer km-t hullámvasutazik és közben még bedob néhány kanyart is. Nyilván ez a strat Avangardra vonatkozik, szerintem egyébként is ez a legütősebb cucc az összes közül.

Érdekel a téma, mert úgy látom, itt biza történik valami, ami kissé módosíthatja az eddigi harcászati illetve hadászati helyzetet, pláne, ha az oroszok, Kína és az USA után még páran rágyógyulnak a dologra. Márpedig rá fognak, ez szinte biztos.
 

MangaMonguz

Well-Known Member
2021. április 14.
1 018
9 228
113
Nem akarok senkit elkeseríteni, de most már ideje lenne rendbe tenni néhány dolgot.
Most bedobom a nagy követ a vízbe.
Az, hogy a rakéták csak szárnyakkal tudnak repülni és főleg manőverezni, egy nagy baromság. Eleve kormány felületeket használnak a sűrű légtérben, mert ebben a közegben könnyebb velük manőverezni. A légritka, illetve légüres térben nincs szükség rájuk, azokon a rakétákon, amelyek ilyen közegben mozognak, nincsenek is kormány felületeik. Alapvetően manőverező hajtóműveket használnak, amelyeket több helyen helyezhetnek el. Felhajtóerő pedig ebben a közegen nincs!!!
"Édes istenem, fizika, az a közös pont.


  • A szárnyprofilnál nincs hatékonyabb felhajtóerő termelő eszköz adott felületre nézve.
  • Egy HSM és HGV Cd/Cl értéke tehát rosszabb.
  • A felülete kisebb.
  • Sokkal ritkább levegőben repül.
  • Szárnyuk, na az semmi.
  • Cserébe jó nehezek.
Akkor ebből hozzad ki fizikával, hogy hogy a búbánatba termelnek felhajtóerőt bármilyen manőverezéshez.
Ez az összefüggés MINDIG igaz. Pont.

Tehát, ha nincs se jó Cl-ed, se levegő sűrűséged, se felületed, akkor a hatalmas sebesség sem tudja ezt kompenzálni."

Milyen szárnyprofilról is van szó. Mert pl. a szuperszonikus szárnyaknak ilyen értelemben közük sincs a "hagyományos szárnyprofilhoz", oda még több mindenre van szükség. De mi nem repülőgépekről beszélünk, hanem rakétákról és légritka térben, szárnyak nélkül. Ott teljesen más fizikai törvényszerűségek vannak, mint a sűrű légtérben, hiába próbálják egy kalap alá venni a kettőt. A Newtoni fizikát alapvetően csak itt, közvetlenül a földön, főleg a sűrű légtérben lehet elfogadni, használni, mivel nagy hibát még nem okozunk vele. Minél jobban távolodunk, annál kevésbé írja le jól a törvényszerűségeket, amelyek még meg is változnak. A "hétköznapi halandónak" viszont teljesen megfelel. Miért is írom le ezt. Mert nagy magasságokban teljesen más erők hatnak a rakétákra, illetve tárgyakra.
Léteznek olyan új hajtóművek, amelyek adott körülmények között termelnek olyan komoly felhajtóerőt, amelyek a "köztes"légtérben szükségesek. A rakéták itt aránylag kis erőkkel is képesek "komolyabb" pályamódosításokra.
Akkor egy kis rakéta-hajtómű elmélet, mivel ezek képezhetik a hiperszonikus fegyverek alapjait.
A torlósugár-hajtómű (RAMJET) mozgó alkatrész nélküli sugárhajtómű. A hajtóműben nincsenek a hagyományos gázturbinákra jellemző kompresszor-, és turbina lapátsorokat, mert a beömlőnyílás változó keresztmetszetű diffúzoros kialakítása, miközben lelassítja szubszonikusra (hangsebesség alá) az áramlást, össze is sűríti a levegőt. A kompresszió hatására felmelegedett levegő a tüzelőtérbe kerül, ahol a tüzelőanyaggal keveredik és meggyullad. Az égéstermék egy speciális Laval-fúvókán keresztül nagy sebességre gyorsul és tolóerőt hoz létre. A torlósugaras rakétahajtómű a rakétahajtómű és a torlósugár-hajtómű kombinációja. Előnye, hogy önállóan indítható, és a légkör oxigéntartalmát használja fel egy szakaszon az üzemanyag elégetésére. Az igazi nyereség ebben a rendszerben annak az oxidálószer-tömegnek a megspórolása, amely 2 Machról 6 Mach sebességre történő gyorsításhoz szükségeltetett volna. A felső határ körülbelül 6 Mach, efölött az égéstér olyan forróvá válik, hogy az égéstermék (víz) elbomlik hidrogénre és oxigénre, tehát nem szabadul fel olyan energia, ami a rakétát előre mozgatná.
A magasabb sebességek eléréséhez szuperszonikus belsőégésű ramjet-re (SCRAM-JET) van szükség. Ennek a kialakításánál csökkentik a belépőnyílásnál a légáram összenyomódását, ezért az nem lassul le hangsebesség alá. A szuperszonikus áramlásban nem alakulnak ki a nagy energiájú torlóhullámok, a levegő hőmérséklete nem növekszik olyan nagy mértékben, mint a ramjet-ek esetében. Az üzemanyagot ebbe a szuperszonikus légáramba fecskendezik be, ahol összekeveredik a levegővel és ezred másodpercek alatt elég. A scram-jet-ek felső sebességhatárát egyenlőre még nem határozták meg, de elméletileg magasabb annál, mint ami a Föld körüli pályára álláshoz szükséges, vagyis 7,9km/s (20-25 Mach).
A hiperszonikus scram-jet hajtóművek számos különféle üzemanyaggal működhetnek, többek között hidrogénnel és szénhidrogénekkel is. A szénhidrogéneket viszont nem lehet jól hasznosítani, mert alkalmazhatóságuk felső határa kevesebb, mint 8 Mach. Az érkező szuperszonikus légáram lökéshullámot hoz létre a repülőtest orránál és szétterjed az atmoszférában. A jármű alsó fele és a lökéshullám között lévő összenyomott levegő kerül a hajtóműbe. A belépő diffúzoron az áramlás lassul, a levegő emiatt felmelegszik. Az égéstérben elég az üzemanyag, majd a reakció végterméke egy belső és egy külső fúvókán át kitágul, aminek eredményeképpen tolóerő generálódik. A jármű alsó részén fellépő magas nyomás nagy felhajtóerőt is biztosít, ami levegőben tartja.
A mérnökök olyan rakétákat terveztek, amelyek mind scram-jet, mind ramjet üzemmódban képesek repülni. Az ilyen kétféle üzemmódú működés kétféleképpen érhető el
1. Változtatható geometriájú hajtóművet szerkesztünk,
2. A különböző helyeken lévő szerkezetek között váltogatjuk az üzemanyagáramot.
Mivel sem a ramjet-ek, sem pedig a scram-jet-ek nem működnek hatékonyan 2 vagy 3 Mach alatt, felszálláshoz egy hagyományos gázturbina vagy rakéta hajtóműre van szükség. Az úgy nevezett rakéta alapú kombinált ciklusú hajtóművet beépítenek a scram-jet égőterébe, hogy biztosítsa a tolóerőt a felszállás után a hangsebesség alatti és az alacsony szuperszonikus sebességeknél. 6 Mach környékén a ramjet működési módot a scram-jet üzemmód követi (Mach 12-ig), ami után ismét a rakéta lép működésbe a scram-jet-et kiegészítve. 18 Mach felett már ismét a rakéta mozgatja. mivel a scram-jet működéséhez szükséges levegő nem áll rendelkezésre.
Most valószínűleg néhányan kitérnek a hitükből, viszont nem ártana egy kicsit magával a fő problémával foglalkozni, magyarán a hiperszonikus rakéták felépítésével, működési mechanizmusaival, technikai paramétereivel, képességeikkel, fejlődésükkel, repülési körülményeivel, alkalmazásukkal. Amikor ezek letisztultak, akkor beszélhetünk az ellenük való eszközökről, azok lehetőségeikről.
Ezt még párszor végigolvasom és megpróbálom felfogni. Nem semmi, thx.
 
  • Tetszik
Reactions: ogretankHU
K

kamm

Guest
elmondom én, hogy látom. Egyfelől ott van Mr Wall of text aki kilóméternyi szövegeket képes ide bemásolni. aztán ezekből a szövegekből szemezgetve extrapolál a végtelenbe.
Sokszor utaltam mar ra: nem nekem ciki, ha valaki meg egy forditot sem hajlando megtanulni hasznalni... az meg plane, hogy masok altal vilagosan megertett, logikus erveket ilyen gyerekes "wall of text" mellebeszelessel probalnak egyesek kikerulni. Marmint plane nem nekem ciki. :)
 
M

molnibalage

Guest
Az, hogy a rakéták csak szárnyakkal tudnak repülni és főleg manőverezni, egy nagy baromság.
Senki nem mondta, hogy csak azzal tudnak, de az a leghatékonyabb.
Elég érdekes kődobás az, ahol azt próbálod cáfolni, amit senki nem állított...
A Saturn V-nek sincs szárnya mégis képes volt manőverezni.


Ahhoz, hogy egy test gyorsuljon erőre van szükség.
Az akkor elő kell állítani. Nézegetheted a szárnyprofilok és lifting body-k Cl/Cd-jét.
Okkal van az, hogy a F-14 hatalmas centroplán része is vagy hányszor nagyobb is, mint a szárnya?
És mégis, a felhajtóerő 70%-át a felület kb. 30%-a állítja elő.

Nahát...

Nah, akkor szerinted egy bármilyen rakéta esetén, aminek, ha kis szárnyai vannak, akkor mi állítja elő az erőt?
Az irányváltoztatáshoz szükséges erőt és annak teljesítményét nem tudod elvarázsolni...
Eleve kormány felületeket használnak a sűrű légtérben, mert ebben a közegben könnyebb velük manőverezni. A légritka, illetve légüres térben nincs szükség rájuk, azokon a rakétákon, amelyek ilyen közegben mozognak, nincsenek is kormány felületeik. Alapvetően manőverező hajtóműveket használnak, amelyeket több helyen helyezhetnek el. Felhajtóerő pedig ebben a közegen nincs!!!
Dehogy nincs. Okkal van a Kármán vonal kb. 100 km magasan. Az magasság az, ahol olyan gyorsan kell repülni, hogy értelmezhető felhajtóerőd legyen, hogy azzal már nagyon alacsony földkörüli pályára lehet állni. Addig igenis van értelmezhető, ha elég gyorsan repülsz.

De meg is mutattam, hogy 80 km magasan ez mire elég. De ettől még ott van az az erő.
Milyen szárnyprofilról is van szó. Mert pl. a szuperszonikus szárnyaknak ilyen értelemben közük sincs a "hagyományos szárnyprofilhoz", oda még több mindenre van szükség. De mi nem repülőgépekről beszélünk, hanem rakétákról és légritka térben, szárnyak nélkül. Ott teljesen más fizikai törvényszerűségek vannak, mint a sűrű légtérben, hiába próbálják egy kalap alá venni a kettőt.
Nem igaz, minden állásszöggel repülő test termel felhajtóerőt, egy tégla is. A kérdés mindig a Cl/Cd és az, hogy mekkora szerkezeti tömeggel és milyen áron generálod azt, hogy van-e értelme még tömeget beleépíteni a plusz felhajtóerőért.
A Newtoni fizikát alapvetően csak itt, közvetlenül a földön, főleg a sűrű légtérben lehet elfogadni, használni, mivel nagy hibát még nem okozunk vele. Minél jobban távolodunk, annál kevésbé írja le jól a törvényszerűségeket, amelyek még meg is változnak. A "hétköznapi halandónak" viszont teljesen megfelel. Miért is írom le ezt. Mert nagy magasságokban teljesen más erők hatnak a rakétákra, illetve tárgyakra.

Bocsánat, de ekkora téveszme után folytassam a válaszadást...?
A bolygóközi repülések esetén is Newtoni fizika van.
Bárki, aki le mer írni olyat, hogy a Newtoni fizika nem igaz, azt kb. zárójelbe is tehetném, mert némi szóviccel élve orbitális marhaságot mondott.

Classical mechanics is a physical theory describing the motion of macroscopic objects, from projectiles to parts of machinery, and astronomical objects, such as spacecraft, planets, stars, and galaxies. For objects governed by classical mechanics, if the present state is known, it is possible to predict how it will move in the future (determinism), and how it has moved in the past (reversibility).

+

Kepler’s laws can be derived from Newton’s laws of motion and gravitation.

Egészen elképesztőnek találom, hogy egyesek valami homályos indítattásból a valóság ennyire erős tagadásába élnek, vagy csak simán tudatlanok...

Léteznek olyan új hajtóművek, amelyek adott körülmények között termelnek olyan komoly felhajtóerőt, amelyek a "köztes"légtérben szükségesek. A rakéták itt aránylag kis erőkkel is képesek "komolyabb" pályamódosításokra.
Mi ez a hülyeség...?
Rizsa, konkrétum semmi, a Newton törvények meg a sarokba vannak állítva.

Akkor egy kis rakéta-hajtómű elmélet, mivel ezek képezhetik a hiperszonikus fegyverek alapjait.
A torlósugár-hajtómű (RAMJET) mozgó alkatrész nélküli sugárhajtómű. A hajtóműben nincsenek a hagyományos gázturbinákra jellemző kompresszor-, és turbina lapátsorokat, mert a beömlőnyílás változó keresztmetszetű diffúzoros kialakítása, miközben lelassítja szubszonikusra (hangsebesség alá) az áramlást, össze is sűríti a levegőt. A kompresszió hatására felmelegedett levegő a tüzelőtérbe kerül, ahol a tüzelőanyaggal keveredik és meggyullad. Az égéstermék egy speciális Laval-fúvókán keresztül nagy sebességre gyorsul és tolóerőt hoz létre. A torlósugaras rakétahajtómű a rakétahajtómű és a torlósugár-hajtómű kombinációja. Előnye, hogy önállóan indítható, és a légkör oxigéntartalmát használja fel egy szakaszon az üzemanyag elégetésére. Az igazi nyereség ebben a rendszerben annak az oxidálószer-tömegnek a megspórolása, amely 2 Machról 6 Mach sebességre történő gyorsításhoz szükségeltetett volna. A felső határ körülbelül 6 Mach, efölött az égéstér olyan forróvá válik, hogy az égéstermék (víz) elbomlik hidrogénre és oxigénre, tehát nem szabadul fel olyan energia, ami a rakétát előre mozgatná.
És ennek mi köze van ahhoz, hogy pályamódosításhoz erő kell? Semmi. A többi rész is rizsa.


Ezt még párszor végigolvasom és megpróbálom felfogni. Nem semmi, thx.
Kb. a fingot reszelte, és tagadta a newtoni mechanika érvényességét.
Ennyi erővel konteókat is olvashatnál. De, hát kinek mi a hobbija...
 
M

molnibalage

Guest
a HGV érzékelése. @Wilson által berakott kép nagyon jól szemlélteti azt, hogy miért nehezebb érzékelni egy HGV-t,
Nem, az a kép az akkora faszság, mint ide Lacháza kétszer, mert szándékosan eltúlozva és torzítva mutatja a valóságot, ezért hülységet vezetsz le belőle. Erről a képről van szó. Ja, hogy az arányok teljesen ostobák rajta...?

7W2dbwVLD2N6N1Cxs.jpeg


Egy 50-km magasan repülő HGV/HSM csak laza 900 km-ről lehe érzékelni. Egy néhány m2-es RCS-ű célnál ehhez már kb. a Nyebo kategóriájú radarra van szükség, hogy csak 350-450 km-ről érzékeljen. Vagy, ha kisméretű vadászgép a cél, akkor is legfeljebb 550-600 km érzékelési táv van.


Tehát semmiféle érzékelési hátrányt nem okoz ez.
Nem a radarhorizont a gát még a legkisebb elékpzelhető HSM magasságnál is, hanem a célpontok RCS értéke...
2021-07-08-09-35-27-Window.jpg


Tehát, ha valakinek van kellően erős radarja, akkor a tengerszintről képes 800 km+ távolságról érzékelni egy ilyen izét. Ha még 9-szal jönne is - ennyit adnak meg a Cirkonra - akkor ez kb. 2700 m/s. Ha ez nem elég idő reagálni, akkor nem tudom mi...

Ez majd 5 perc. Ennyi idő alatt egy CV is elfordul és egy AB osztályú hajó / Tico fordul 90 fokot és 30 csomóval km-eket tehetnek meg, hogy javítsák a tüzelési helyzetet.

Mikor van 600 km-es ballisztikus pályamagasság?
Ökölszámok.

Flight Times of Ballistic Missiles lofted in Maximum-Range Trajectories
Flight Time = SQRT (Range) * 14
where
Flight Time is in seconds
Range is in kilometers

Speeds of Ballistic Missiles lofted in Maximum-Range Trajectories
Speed = SQRT (Range) * 0.09
where
Speed is in km/sec
Range is in kilometers

Apogees of Ballistic Missiles lofted in Maximum-Range Trajectories
Apogee = Range * 0.25
where
Apogee is in kilometers
Range is in kilometers


2400 km-es hatótávolságú BM meg fel 600 km tájára.
Az égésvégi sebesség ehhez kb. 4400 m/s.

namost mindebből viszont egyesek azt a következtetést vonják le, hogy az USA még érzékelni sem képes a HGV-t.
Ami nettó hülyeség.

és Kína meg az oroszok egyáltalán nem hülyék, hogy ilyet fejlesztenek....ugyanis azzal, hogy jön az ESSM block 2, illetve a CAMM a nyugati haditengerészetek hagyományos ASM ellen olyan képességet kapnak, amit reálisan kb. lehetetlen lenne túlterhelni. Meg ugye már azt is demonstrálta a Navy, hogy Sm6-tal képes a horizont alá lőni
Hogy már leírtam, ha ilyen rakéta jön, akkor az ESSM Block I/II és régebbi SM2-*ők egy része zárójelbe van téve.
Az ilyen fegyvereknél a védekezés minimális mértéke kerül nagyon magas tech. szintbe és sok pénzbe.
De ettől úgy kezelni őket, mint valami csodfegyvert és egyesek még a newtoni fizikát is tagadják, hogy nem érvényes...?

Hát beszarok...
 

MangaMonguz

Well-Known Member
2021. április 14.
1 018
9 228
113
molnibalage
"Kb. a fingot reszelte, és tagadta a newtoni mechanika érvényességét.
Ennyi erővel konteókat is olvashatnál. De, hát kinek mi a hobbija..."


Én azért elolvasom még párszor, hogy felfogjam. Lehet, hogy téved bizonyos dolgokban - mint itt bárki más is - de ettől még lehetnek jó meglátásai, úgyhogy én nyitott maradnék azért arra, hogy más gondolatmenetét megértsem és tartózkodnék attól, hogy bárkit jelzőkkel illessek, még akkor is, ha nem értek vele egyet.
De mindenki azt csinál, amit akar, nem az én dolgom.
 
M

molnibalage

Guest
molnibalage
"Kb. a fingot reszelte, és tagadta a newtoni mechanika érvényességét.
Ennyi erővel konteókat is olvashatnál. De, hát kinek mi a hobbija..."


Én azért elolvasom még párszor, hogy felfogjam. Lehet, hogy téved bizonyos dolgokban - mint itt bárki más is - de ettől még lehetnek jó meglátásai, úgyhogy én nyitott maradnék azért arra, hogy más gondolatmenetét megértsem és tartózkodnék attól, hogy bárkit jelzőkkel illessek, még akkor is, ha nem értek vele egyet.
De mindenki azt csinál, amit akar, nem az én dolgom.
A komment nagy része csak egy copy paste szöveg a hajtóművekről, aminek semmi köze nincs ahhoz, hogy egy test hogyan változtat irányt és mi az energiaköltsége annak.

A másik felében meg csak simán olyan butaságot írt, hogy nem igaz a newtoni mechanika.

Ezen mit kell elolvasni többször, számomra homály...
 

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
23 832
47 145
113
Ha már @ozymandias ilyen szépet modellezett...

f380bb36aceeb553383be75975b90d6b.jpg


... akkor számoltam hozzá egy cm-es lokátor radarhorizontot:
(méteres hullámhosszú lokátornál ez némileg nagyobb)

2021-07-08-11-48-52-Window.jpg
Na erre most már kíváncsi vagyok! :)
Akkor ebből mi is következik?
Nem vagyok benne biztos, hogy mindenki átlátja a @ozymandias fügvényét.
Fontos támpontok:
  • a sebesség skála m/s-ban van megadva. 5Mach = 1700m/s
  • a távolság pedik km-ben. Azaz a fentebb berajzolt radarhorizont függvényt valahol @ozymandias grafikonjának az utolsó 1000km-én lehet érdekes.
  • nem tudjuk a HGV radarkeresztmetszetét, de a fentebb megrajzolt radarhorizont függvény csak egy elméleti érzékelési határ. Tehát lehetséges, hogy 400-600km-es távolságban sem fogja érzékelni a radar, a kisebb radarkeresztmetszet miatt.
  • a HGV mozgása egy tetszőlegesen választott hullámvasút mozgásra lett ráillesztve, ahol a fun factor a lényeg. Ez viszont egy támadó rakéta kapcsán ritka szempont. :)
  • Érdemes megnézni még ezen a hullámvasút függvényen is, hogy mikor esik be az 5M sebesség tartomány alá!
 

Kim Philby

Well-Known Member
2020. december 16.
10 518
31 958
113
A komment nagy része csak egy copy paste szöveg a hajtóművekről, aminek semmi köze nincs ahhoz, hogy egy test hogyan változtat irányt és mi az energiaköltsége annak.

A másik felében meg csak simán olyan butaságot írt, hogy nem igaz a newtoni mechanika.

Ezen mit kell elolvasni többször, számomra homály...
Mi van akkor, ha az orosz/kínai "hipszter" rakéták orrkialakítása olyan, hogy a sűrűbb légkörben "összetorlódik" előtte a levegő, ami viszont kitérésre és egyben lassulásra kényszeríti a rakétát, ami a sokat emlegetett "beszitálást" eredményezi, mindenféle előzetesen beprogramozott irányítás nélkül, szimplán egy jól ismert fizikai jelenséget kihasználva.
(Röplabdás körökben ismert jelenség, amikor nyitáskor úgy ütöd meg a labdát, hogy az "álljon", ne forogjon előrefelé a levegőben, így egyszercsak a feltorlódott levegő hatására nehezen kiszámíthatóan mozog, szitál. ;) )
 
T

Törölt tag 1945

Guest
Na erre most már kíváncsi vagyok! :)
Akkor ebből mi is következik?
Nem vagyok benne biztos, hogy mindenki átlátja a @ozymandias fügvényét.
Fontos támpontok:
  • a sebesség skála m/s-ban van megadva. 5Mach = 1700m/s
  • a távolság pedik km-ben. Azaz a fentebb berajzolt radarhorizont függvényt valahol @ozymandias grafikonjának az utolsó 1000km-én lehet érdekes.
  • nem tudjuk a HGV radarkeresztmetszetét, de a fentebb megrajzolt radarhorizont függvény csak egy elméleti érzékelési határ. Tehát lehetséges, hogy 400-600km-es távolságban sem fogja érzékelni a radar, a kisebb radarkeresztmetszet miatt.
  • a HGV mozgása egy tetszőlegesen választott hullámvasút mozgásra lett ráillesztve, ahol a fun factor a lényeg. Ez viszont egy támadó rakéta kapcsán ritka szempont. :)
  • Érdemes megnézni még ezen a hullámvasút függvényen is, hogy mikor esik be az 5M sebesség tartomány alá!

Csak azt hogy ez a rajz mekkora ökörség is valójában:

7W2dbwVLD2N6N1Cxs.jpeg


Az @ozymandias első cakkjánál, ami a legideálisabb a HSGV számára, 5.8km/s sebesség és 40km magasság esetén is a radarhorizont uszkve 800km.
800/5.8 = 138s vagyis több mint 2 perc lenne észleléstől a becsapódásig.

Persze egy átlag cm-es tűzvezető lokátor messze nem lát egy vadászrepülő méretű célt 300~350km-nél távolabbról, szóval a valóságban nem a radarhorizont jelenti a gondot, mint azt a fenti (eszméletlenül torz) rajzocska sugallni próbálja.
 
M

molnibalage

Guest
Mi van akkor, ha az orosz/kínai "hipszter" rakéták orrkialakítása olyan, hogy a sűrűbb légkörben "összetorlódik" előtte a levegő, ami viszont kitérésre és egyben lassulásra kényszeríti a rakétát, ami a sokat emlegetett "beszitálást" eredményezi, mindenféle előzetesen beprogramozott irányítás nélkül, szimplán egy jól ismert fizikai jelenséget kihasználva.
(Röplabdás körökben ismert jelenség, amikor nyitáskor úgy ütöd meg a labdát, hogy az "álljon", ne forogjon előrefelé a levegőben, így egyszercsak a feltorlódott levegő hatására nehezen kiszámíthatóan mozog, szitál. ;) )
OFF

Az, hogy a röplabda szitál az alapvetően két dolog miatt van.

1. Gömb formájú tárgy, erre teljesen szimmetrikus tárgyak is képesek a Kármán féle örvénysorok miatt.
2. A felületi kialakítása, ami miatt amúgy a Cd értéke elég durván változik.

Anno ennek utánanéztem a cimibik kedvéért.
A táblázat, a labda légellenállási tényezőjét mutatja.

vC
m/s Cd
10.2 0.47 (cirka 30 km/h)
15.7 0.15
17.0 0.10
19.7 0.08 (cirka 72 km/h)

36 km/h és 72 km/h táján a tényező közötti eltérés hatszoros... A labdát lassító erő egyenesen arányos a Cd-vel és igen jó közelítéssel négyzetesen a sebességgel. Tehát a labda jobban lassul kisebb sebességnél. Emiatt van az, akkor, hogy a lassú nyitások, az ejtések olyan furán képesek leesni.

Meg a labra pörgésének is utána néztem, hogy mennyit lehet vele nyerni a Magnus hatás által.

http://ac.els-cdn.com/S187770581000...t=1496084817_3042be6e9efc0cc9b292fb7807d108c5
https://www.rose-hulman.edu/mathjournal/archives/2006/vol7-n2/paper11/v7n2-11pd.pdf
https://www.asee.org/documents/sections/midwest/2008/103-1.pdf

Amúgy egy minimális összevissza szitálás ilyen arányokban az semmi és pont hátrány lenne.
Csodák nem léteznek, bármennyire is szeretnék egyesek az hinni.
 
  • Tetszik
Reactions: jOkA and Kim Philby

Filter

Well-Known Member
2021. január 7.
2 590
14 592
113
OFF.
Mikor egy ilyen eszköz "PLAZMA"-t hoz létre maga körül az kb a test mekkora részét takarhatja? Értelmezhetem úgy mint az "Aranyhal" kavitációs torpedóit?
Akik gyakorlatilag légmentes közegben haladtak úgy, hogy csak az irányítófelületeik lógtak ki a vákuum zónából? Illetve a PLAZMA ,mint anyag, milyen mértékben radarsugár elnyelő? PLAZMA felület lehet-e "varázsköpeny" ezen eszközök számára?
ON.
 

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
23 832
47 145
113
Csak azt hogy ez a rajz mekkora ökörség is valójában:
Már miért lenne ökörség? Ezt a rajzot én egy a Konresszusnak készített tanulmáyban láttam.
Ez egy sematikus ábra arról, hogy miért életbevágó, hogy létrehozzák az űrbe telepített előrejelző rendszert.
Az @ozymandias első cakkjánál, ami a legideálisabb a HSGV számára, 5.8km/s sebesség és 40km magasság esetén is a radarhorizont uszkve 800km.
800/5.8 = 138s vagyis több mint 2 perc lenne észleléstől a becsapódásig.
Ezért írtam, hogy @ozymandias modellje nem valós pálya tulajdonságokkal dolgozik.
Alapvetően felesleges fel-le ugrálnia a magas légkörben. Ez az oszcilláló mozgás a "hullámvasút" modell maradványa.
Minden irányváltás csökkenti a mozgási energiát. Az irányváltásokat a végfázisra kell spórolni. Végfázisban viszont simán bemehet 40km alá is.
 
  • Tetszik
Reactions: fip7 and ogretankHU

ghostrider

Well-Known Member
2014. július 18.
9 294
26 339
113
Sajnos az jött vissza, amit vártam, Molni professzor Úr hozta a formáját. Az értő olvasás nem az erőssége, de már megszoktam tőle. Amit a Newtoni fizikáról írtam, talán nem ártana értelmeznie, nem fogom megint leírni, benne van a lényeg. Nem véletlenül írtam, úgy ahogyan leírtam.
A számításoknál az a baj, hogy nem jó a kiindulási pont, nincs figyelembe véve, hogy mások a környezeti feltételek. Előfordul a "magasan képzett szakembereknél", hogy adott szinten nagyon bonyolultan akarnak valamit megoldani, pedig létezhet sokkal egyszerűbb megoldás is.
A hozzászólásom első részében Molni-nak válaszoltam, hogy a rakéták mozgásáról elég furcsa, téves elképzelései vannak. (pl. szárnyak, manőverezés). Rakéta elméletet és rendszer technikát tanultam, ennek ellenére mégsem vagyok rakéta mérnök, kicsit sem. Még a fizika sem ördögtől való számomra.
A hozzászólásom második részében a hiperszonikus fegyverek egyik legfontosabb részéről, a speciális hajtóművekről írtam, aminek semmi köze nem volt a manőverezéshez. Ehhez persze hozzászólni már nem tudott, csak lefikázta. Igen, vettem a fáradtságot és utána olvastam kicsit, majd közreadtam, mert idáig senki sem vette a fáradtságot hozzá.

Kérlek írd már le normálisan, mit akarsz mondani.
Azt hiszem most többet tettem le műszakilag, mint a te nagyképű, kioktató, téves alapokon nyugvó számolgatásod.