A művelt latin meg úgy mondja, hogy Divide et impera!Ahogy a művelt indiai mondja, egy elefántot célszerű kiskanállal elfogyasztani.
És alapvetően ez jelenleg a "Mit nekünk a hiperszonikus fegyver" platform mottója itt a fórumon.
Mert részleteiben megpróbálják megcáfolni az alapvetést, hogy nem tudnak mit kezdeni az amerikaiak és ezzel együtt a NATO a hiperszonikus fegyverek okozta kihívással.
Részletekben, meg elméleti fizikai okoskodásban lehet, hogy cáfolható a dolog (kizárólag irreális alapesetek felvetésével, mint a Mach20-as sűrűlégköri HGV mozgás), ugyanakkor ha a valós helyzetet nézzük, akkor teljesen más a helyzet.
A valós helyzet az, hogy az SM-6-os kezdeti "labor" tesztek is bukók voltak, nemhogy valódi HGV-re egyáltalán gondolhattak volna.
Erre gondolsz?:Ha elolvastad volna a cikk alapfelvetését, szerinte a radarok csak 30km magasságig képesek célt felderíteni...
(olvasni is kellene, nem csak írni)
Mivel szeretnél vele vitatkozni?Általánosan elfogadott tény, hogy a nagy hatótávolságú légtérellenőrző rádiólokátorok ún. „cosec” négyzetes felderítési terei egyazonos magassági tartományból (kb.30 km-es magasságig) és egy azonos távolsági tartományból (kb. 450 km-ig) állnak (6. ábra). Ennek következtében a
napjainkban széles körben elterjedt radarok nem képesek a hiperszonikus fegyvereket detektálni, útvonalba fogni, az útvonalakat fenntartani és céltárgyként azonosítani.
A RAT-31DL gyári adatai gyakorlatilag megegyeznek az itt leírtakkal (30km magasságig, 470-500km-es sugárral).
Mennyivel jobb egy Aegis romboló SPY-1D-jének a felderítési képessége?