Hiperszonikus csapásmérő eszközök fejlesztése
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Ha ez így lenne akkor mi a faxomért ölnek bele a világon dollár milliárdokat !
Nem akarlak elkeseríteni, de az 1980-as években kifejlesztett P-270 Moskit az egy benga nagy, 5 tonnás, tengerszinten 700 m/s-el repülni képes rakéta volt, amely a végső szakaszban 12 G-s elkerülő manővert tudott végre hajtani.
Ez volt 40 éve az SZU-ban.... Most 2022-van!
Az USA-ban a 80's években meg ott volt a Pershing II amely egy pályaletörésre képes középhatótávolságú ballisztikus rakéta volt.
Ezt tudta az emberiség 40 éve!
Szerinted nem fejlődött azóta a technológia?
Az a baj, hogy te középiskolás fizikával próbálsz megérteni annál sokkal fejlettebb dolgokat.
M
molnibalage
Guest
A PII is csak a törést tudta belevinni, és amúgy vicces, hogy beteszel egy 2x2 ábrát, amit ismerek ezer éve. A HTÖ-ben is ott van.Nem akarlak elkeseríteni, de az 1980-as években kifejlesztett P-270 Moskit az egy benga nagy, 5 tonnás, tengerszinten 700 m/s-el repülni képes rakéta volt, amely a végső szakaszban 12 G-s elkerülő manővert tudott végre hajtani.
Ez volt 40 éve az SZU-ban.... Most 2022-van!
Az USA-ban a 80's években meg ott volt a Pershing II amely egy pályaletörésre képes középhatótávolságú ballisztikus rakéta volt.
Ezt tudta az emberiség 40 éve!
Szerinted nem fejlődött azóta a technológia?
Az a baj, hogy te középiskolás fizikával próbálsz megérteni annál sokkal fejlettebb dolgokat.
Ja, az ábrán egy fia szám nincs, ami tech. paraméter.
Ez is volt már, megkommentelem akkor is. Unalmas újra ugyanazon hülyeségeket felhozni.
@molnibalage Akkor szerinted az is hülyeség volt, hogy az oroszok kifejlesztettéo az Avangardot?
Mrg gondolom az is csak a véletlen műve, és tökre felesleges, hogy pl a legújabb ICBM, amitől jelenleg az egész vipág fosik, az orosz Sarmat képes Avangardot IS szállítani?
Ember..
Mrg gondolom az is csak a véletlen műve, és tökre felesleges, hogy pl a legújabb ICBM, amitől jelenleg az egész vipág fosik, az orosz Sarmat képes Avangardot IS szállítani?
Ember..
M
molnibalage
Guest
Igen, semmi értelme az egésznek.
Pont úgy elháríthatatlan ma egy tömeges atomcsapas, mint 50+ eve. Még azon rakéták ellen is
Semmiféle számokkal leírható érv nincs. Itt is csak mindenféle vicces jelzők dobalasan túl semmi sincs
Abban van igazsága Molninak, hogy valóban számtalan példa akad arra, hogy adott fegyvertípusok vagy rendszerek esetében számolatlanul költötték a pénzt, időt és energiát, a végeredmény meg lett az, ami. Általában ez mindig utólag derült ki, még abban az esetben is, ha voltak hangok, amelyek már előre jelezték, hogy ez nem feltétlenül lesz nyerő út, de hát a puding próbája az evés.
Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy egy adott fegyverrendszer fejlesztésének számtalan egyéb pozitív hozadéka is lehet, még akkor is, ha a végeredmény nem teljesen hozza a várt vagy beharangozott reményeket.
A fejlesztések során rengeteg olyan egyéb ismeret, tapasztalat gyűlik össze, amely egy sor egyéb területen később akár bőségesen behozhatja a korábban elköltött pénzeket, ezzel párhuzamosan a hadiipar és a beszállítók is megrendelést, munkát és pénzt keresnek, ami nemcsak effektív gazdasági hasznot eredményez, hanem a munkanélküliség sem növekszik miattuk, illetve a megfelelő szakember gárda is megtartható.
További előnye a dolognak, hogy a riválisokat is rákényszeríti arra, hogy a lépést tartsák, tehát más területekről kényszerít forráselvonásra, gondoljunk csak arra, hogy – maradva a konkrét hiperszonikus támadó fegyvereknél – a rivális nagyhatalom értelemszerűen nem csak adott támadó eszköz fejlesztésével lesz szintén kénytelen foglalkozni, hanem az ellene való védelemre is időt, pénzt és energiát kell fordítania. Nyilván ennek minden, az előzőekben felsorolt, később akár pozitív hozadékával együtt.
A hiperszonikus támadó fegyverek fejlesztése folyamatban van, ez egy ténykérdés, Oroszország, Kína és az USA dolgozik ezen, tehát sem haditechnikai, sem taktikai/stratégiai szempontból nem lehet figyelmen kívül hagyni, még akkor sem, ha teszem azt értelmetlennek/zsákutcának tartja bárki is ezt a fejlesztési utat. Arról persze lehet vitázni, hogy szigorúan véve harcászati-hadászati szempontból ezek a fegyverek hozhatnak-e annyit a konyhára, hogy megéri beleölni egy csomó mindent, de egyelőre a katonai nagyhatalmak úgy döntöttek, hogy igen, tehát nyilván látnak benne rációt.
Nem fogok tudni modelleket és egyenleteket kidolgozni és levezetni azzal kapcsolatban, hogy egy ilyen fegyver bevetési profilja hogyan működik, miben előzi meg a többi korábbi generációt képviselő hasonló eszközöket és melyek a hátrányai, ehhez sem elég szaktudásom, sem elég információm nincs, tehát ezt ne is kérjétek tőlem számon.
Azt viszont nem lehet vitatni – ahogy korábban is írtam már ezt – hogy egy támadó fegyvernél még sosem volt hátrány a nagy sebesség, ebből következően a még nagyobb támadó sebesség sem lesz az.
Kicsit más terület, de a hasonlat talán érthető lesz:
Kína 219 új ICBM rakétasilót épít, méghozzá földrajzi szempontból úgy elhelyezve őket, hogy a hadihajókra telepített amerikai rakétavédelmi rendszerek akkor sem tudnák emelkedő fázisban elkapni a rakétákat, ha előtte kikötnének valamelyik kínai kikötőben. Innentől kezdve Kína „legyártott” 219 elsőrendű stratégiai célpontot, amivel az USA kénytelen foglalkozni, magyarul az amerikai hadászati fegyverek kapnak ennyi új „kötelező” célpontot. A nukleáris hadászat szempontjából sikeres első csapás csak akkor kivitelezhető, ha a megtámadott fél válaszcsapásra alkalmas kapacitását az első csapással kiiktatja a támadó. Azaz tök mindegy, hogy az új kínai ICBM silókban lesznek-e valós atomrakéták, vagy csak üresen pihennek, a lényeg az, hogy a potenciális ellenfél nem végtelen támadó kapacitásának egy jelentős része azonnal le van kötve.
Ugyanilyen logika alapján egy hiperszonikus támadó fegyver esetén (akár stratégiai/hadászati, akár taktikai/harcászati) adott szempontból az előre megsaccolt képesség és fenyegetés is jelentőséggel bír, hiszen ezek ellen vagy kénytelenek komoly védelmi ellenlépéseket kidolgozni, harceljárásokat változtatni, ami ismét pénz, idő és energia plusz erőforrás lekötés, vagy eleve elrettentő erővel bírhat egy potenciális konfliktus kirobbanása esetén. Tehát a fegyverrendszer „hírneve” és a miatta keletkező „aggodalom” máris effektív valós hatást gyakorolhat a riválisra, pedig még be sem vetették az eszközt.
Tehát mielőtt egymás torkának esik mindenki, tudomásul kell venni azt, hogy a hiperszonikus fegyverrendszerek napi realitássá váltak, ezeknek van „sejtett” és van valós katonai potenciálja. Hogy a kettő közül melyik nyom többet a latban, majd a jövő eldönti. Azt viszont a nagyhatalmak már eldöntötték helyettünk is, hogy ezek a fegyverek hadrendbe kerülnek, tehát számolni kell velük.
Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy egy adott fegyverrendszer fejlesztésének számtalan egyéb pozitív hozadéka is lehet, még akkor is, ha a végeredmény nem teljesen hozza a várt vagy beharangozott reményeket.
A fejlesztések során rengeteg olyan egyéb ismeret, tapasztalat gyűlik össze, amely egy sor egyéb területen később akár bőségesen behozhatja a korábban elköltött pénzeket, ezzel párhuzamosan a hadiipar és a beszállítók is megrendelést, munkát és pénzt keresnek, ami nemcsak effektív gazdasági hasznot eredményez, hanem a munkanélküliség sem növekszik miattuk, illetve a megfelelő szakember gárda is megtartható.
További előnye a dolognak, hogy a riválisokat is rákényszeríti arra, hogy a lépést tartsák, tehát más területekről kényszerít forráselvonásra, gondoljunk csak arra, hogy – maradva a konkrét hiperszonikus támadó fegyvereknél – a rivális nagyhatalom értelemszerűen nem csak adott támadó eszköz fejlesztésével lesz szintén kénytelen foglalkozni, hanem az ellene való védelemre is időt, pénzt és energiát kell fordítania. Nyilván ennek minden, az előzőekben felsorolt, később akár pozitív hozadékával együtt.
A hiperszonikus támadó fegyverek fejlesztése folyamatban van, ez egy ténykérdés, Oroszország, Kína és az USA dolgozik ezen, tehát sem haditechnikai, sem taktikai/stratégiai szempontból nem lehet figyelmen kívül hagyni, még akkor sem, ha teszem azt értelmetlennek/zsákutcának tartja bárki is ezt a fejlesztési utat. Arról persze lehet vitázni, hogy szigorúan véve harcászati-hadászati szempontból ezek a fegyverek hozhatnak-e annyit a konyhára, hogy megéri beleölni egy csomó mindent, de egyelőre a katonai nagyhatalmak úgy döntöttek, hogy igen, tehát nyilván látnak benne rációt.
Nem fogok tudni modelleket és egyenleteket kidolgozni és levezetni azzal kapcsolatban, hogy egy ilyen fegyver bevetési profilja hogyan működik, miben előzi meg a többi korábbi generációt képviselő hasonló eszközöket és melyek a hátrányai, ehhez sem elég szaktudásom, sem elég információm nincs, tehát ezt ne is kérjétek tőlem számon.
Azt viszont nem lehet vitatni – ahogy korábban is írtam már ezt – hogy egy támadó fegyvernél még sosem volt hátrány a nagy sebesség, ebből következően a még nagyobb támadó sebesség sem lesz az.
Kicsit más terület, de a hasonlat talán érthető lesz:
Kína 219 új ICBM rakétasilót épít, méghozzá földrajzi szempontból úgy elhelyezve őket, hogy a hadihajókra telepített amerikai rakétavédelmi rendszerek akkor sem tudnák emelkedő fázisban elkapni a rakétákat, ha előtte kikötnének valamelyik kínai kikötőben. Innentől kezdve Kína „legyártott” 219 elsőrendű stratégiai célpontot, amivel az USA kénytelen foglalkozni, magyarul az amerikai hadászati fegyverek kapnak ennyi új „kötelező” célpontot. A nukleáris hadászat szempontjából sikeres első csapás csak akkor kivitelezhető, ha a megtámadott fél válaszcsapásra alkalmas kapacitását az első csapással kiiktatja a támadó. Azaz tök mindegy, hogy az új kínai ICBM silókban lesznek-e valós atomrakéták, vagy csak üresen pihennek, a lényeg az, hogy a potenciális ellenfél nem végtelen támadó kapacitásának egy jelentős része azonnal le van kötve.
Ugyanilyen logika alapján egy hiperszonikus támadó fegyver esetén (akár stratégiai/hadászati, akár taktikai/harcászati) adott szempontból az előre megsaccolt képesség és fenyegetés is jelentőséggel bír, hiszen ezek ellen vagy kénytelenek komoly védelmi ellenlépéseket kidolgozni, harceljárásokat változtatni, ami ismét pénz, idő és energia plusz erőforrás lekötés, vagy eleve elrettentő erővel bírhat egy potenciális konfliktus kirobbanása esetén. Tehát a fegyverrendszer „hírneve” és a miatta keletkező „aggodalom” máris effektív valós hatást gyakorolhat a riválisra, pedig még be sem vetették az eszközt.
Tehát mielőtt egymás torkának esik mindenki, tudomásul kell venni azt, hogy a hiperszonikus fegyverrendszerek napi realitássá váltak, ezeknek van „sejtett” és van valós katonai potenciálja. Hogy a kettő közül melyik nyom többet a latban, majd a jövő eldönti. Azt viszont a nagyhatalmak már eldöntötték helyettünk is, hogy ezek a fegyverek hadrendbe kerülnek, tehát számolni kell velük.
M
molnibalage
Guest
Látom, van itt baj.
Oké, felesleges kommunikációt nem erőltetünk tovább.
Az új hipsz fegyverek nem tudnak többet, mint egy 50+ éves ICBM?
Kérnék egzakt mért és validált adatokat erre vonatkozóan, mert enélkül ez is csak rizsa.
Oké, felesleges kommunikációt nem erőltetünk tovább.
Az új hipsz fegyverek nem tudnak többet, mint egy 50+ éves ICBM?
Kérnék egzakt mért és validált adatokat erre vonatkozóan, mert enélkül ez is csak rizsa.
M
molnibalage
Guest
Otthonról majd hosszabban kifejtem. De te is csak rizsat tolsz. Most is...
Logikailag nem illeszkedő dolgokat dobalsz egymásra és s fizikát te is szépen tojod le
Logikailag nem illeszkedő dolgokat dobalsz egymásra és s fizikát te is szépen tojod le
K
kamm
Guest
Engedd mar el ezt a fizikas szoveget, mindenki tudja mar, hogy ez egy gyerekes zoldseg.
Szó sincs erről és a fizikát sem tojom le.
Azt állítottad, hogy nincs értelme ennek a fejlesztésnek, mégpedig azért, mert ezek az eszközök nem tudják majd azt, amit a fejlesztők ígérnek, sőt, egy 50 éves ICBM is pont ennyit tud. Tegyük fel, hogy ebből a szempontból igazad van, ebbe bele sem mennék jobban.
Ellenben a fejlesztéseknek egy csomó egyéb szempontból is van értelme, ami viszont nem feltétlenül fizikai képletgyűjteményt jelent - erről írtam.
Viszont sem te, sem senki ezen a fórumon nem rendelkezik egzakt adatokkal semelyik hiperszonikus rendszerről, pláne az Avangardról, ellenben példának okáért a Pentagon igen, mivel az eddigi összes orosz kísérletet real-time lekövették és kielemezték. Szerintük ezzel foglalkozni kell, szerinted nem. Oké, nekem ez is tök mindegy, a lényeg, hogy ezek a fegyverek megjelentek, vannak és a jövőben várhatóan el is fognak terjedni.
Egyébként is, az oroszoknál eddig is voltak szuperszonikus cirkálórakéták, most legfeljebb ezeknél egy kicsit gyorsabbak is lesznek majd, gyakorlatilag egy teljesen logikus következő lépés az, hogy egy eleve nagy sebességű támadó fegyver sebességét még tovább növelik. Hogy ez gyakorlati oldalról mennyi pluszt jelent az eddigiekhez képest majd az idő eldönti.
M
molnibalage
Guest
Amikor te arról írkalsz, hogy átrepül SAM felett vegytiszta indikátora, hogy te sem érted és csak jelzokben tudsz gondolkodni...
Az, hogy többet tud, harcászatilag nem értelmezhető. 60 eves icbm ellen sincs védelem, csak a GMD specifikusan. Akkor hova kell ez?
Mintha egy kalapccsal kéne egy butorba szoget beverni, de te nm pontosságu robottal csinalod kezd helyett. Kb ennyit jelent egy hsm. Nincs eltérés a végeredményben, s szög meg a butorban lesz. Mert a szög így és úgy is belemegy a fába...
De akkor lesz erről videó, de úgy látom egyesek számára felesleges, mert a hit erős, de még a kozepsulis fizika is magas...
Az, hogy többet tud, harcászatilag nem értelmezhető. 60 eves icbm ellen sincs védelem, csak a GMD specifikusan. Akkor hova kell ez?
Mintha egy kalapccsal kéne egy butorba szoget beverni, de te nm pontosságu robottal csinalod kezd helyett. Kb ennyit jelent egy hsm. Nincs eltérés a végeredményben, s szög meg a butorban lesz. Mert a szög így és úgy is belemegy a fába...
De akkor lesz erről videó, de úgy látom egyesek számára felesleges, mert a hit erős, de még a kozepsulis fizika is magas...
Nem írtam olyat, hogy átrepül bármi felett is, nem tudom, valakivel összekeversz.
Ha ezek az új fegyverek gyorsabbak, mint egy klasszikus ballisztikus rakéta és közben képesek bármilyen manőverre, akkor már többet tudnak, mint egy szimplán "elhajított" robbanófej. Ez nem értelmezhető harcászatilag?
Valójában az a gond, hogy lóf.szt sem tudunk ezekről az eszközökről sem harcászatilag, sem hadászatilag, csak annyit, hogy gyorsak és képesek lehetnek olyan pályaíven jönni, amire egy klasszik ötven éves BM robbanófej nem. A többi spekuláció, ami egyébként nem gond, pont ezért vannak a szakmai fórumok.
A nm pontosságú robottal végezett szögbeverés és a kéz+kalapács végeredménye és az 50+ éves BM és a mai hipsz fegyverek végeredménye arányaiban valóban ekvivalensek egymással? Ennyi erővel sok különbség nincs egy muskéta és egy AK "végeredménye" között sem, ha mindkettővel jó közelről seggbe lőnek...
Nem tudom, milyen hitről beszélsz nekem, nem regéltem hitről sehol. Arról írtam, hogy a célirányos fejlesztések során számos járulékos előny is származhat a dologból, még akkor is, ha az eredeti cél nem egészen teljesül. Ez se nem cáfolja, se nem erősíti meg az állításaidat.
Ha készítesz erről a témáról is videót, az jó ötlet. A középsulis fizikán meg lépjünk már túl, a katonai nagyhatalmak mondanak ellent neked, nem én.
Ha nem haragszol, akkor viszont tovább már nem magyaráznám amit írtam korábban, szerintem egyértelmű és érthető.
Hát akkor ismét, legalábbis ahogy én látom.
1; Hiperszonikus manőverező siklók (HGV), nukleáris töltettel és interkontinentális ballisztikus rakétákkal, rakétafokozatokkal feljuttatva, mint az Avangard.
Volt már a múltban is pár eszköz, ami hasonló tartományban repkedett. Már a hatvanas években is.
ASSET (spacecraft) - Wikipedia
Martin X-23 PRIME - Wikipedia
És az űrsikló (Space Shuttle) is egy hiperszonikus manőverező sikló, csak nyilván némileg más a kialakítása és emiatt a repülési profilja, mivel nem fegyvernek volt szánva.
Nukleáris fegyver végül nem lett ebből a koncepcióból. Talán azért, mert nem is lett volna értelme. Érdemben védekezni a "normál", egyébként szintén ugyanúgy hiperszonikus visszatérő egységek ellen sem lehet, amikkel az interkontinentális ballisztikus rakéták vannak szerelve. Mert még ha van is elhárító rendszer, mint mostanában a GBI, vagy a Moszkvát védő rendszer Oroszországban, vagy korábban az észak-dakotai ICBM indítókat védő rendszer az USA-ban, azokat simán túl túl tudja terhelni a másik fél a hagyományos rakétákkal, visszatérő egységekkel is már, ha a rakéták pályája egyáltalán bele is esne a rendszer hatósugarába (a GBI esetén). A legvégső fázisban meg már nem nagyon van lényegi különbség a sikló és a hagyományos visszatérő egység között védekezés szempontjából sem, ez akkor lényeges, ha a védendő objektumhoz van telepítve a védekező rendszer (a volt észak-dakotai rendszer és a jelenlegi moszkvai ilyen).
Az Avangard nyilván azért fejlettebb már és jobb "lift-to-drag" aránnyal rendelkezik, mint a 60-as, 70-es évek hasonló repülési tartományra szánt eszközei, de az értelme nagyjából annyi lehet szerintem, de még ez is főleg csak USA-relációban hogy, ha mondjuk annyira tele lenne szórva GBI-indítótelepekkel az USA, hogy a hagyományos ballisztikus pályán haladó, hagyományos visszatérő egységekkel szerelt rakéták nagy részét le tudnák szedni (ilyen kb. soha nem lesz, mert a világ pénze nem lenne elég hozzá), akkor ezzel jelenleg át tudnának jutni a GBI-ken, mert a GBI "Exoatmospheric Kill Vehicle-je" (a GBI harci része) nem működik abban a tartományban, ahol a sikló halad, vagyis a légkör és a világűr határán (kb. 50-80km magasan), hiszen az kifejezetten a légkörön kívüli működésre van tervezve.
Szóval akkor a GBI-k mellett még tele kéne szórniuk THAAD-okkal is az egész USA-t, de még sokkal sűrűbben, vagyis gyakorlatilag minden potenciális célpont közelébe kéne tenni pár THAAD üteget, mivel az van erre a tartományra tervezve, viszont jóval kisebb a hatótávja, mint a GBI-nek. Vagy készíteni kell olyan harci részt a GBI-hez, ami működik ebben a tartományban, vagy valamelyik másik meglévő rakétához, amivel nagyobb lesz a hatótávja, mint a jelenlegi THAAD-é, vagy egy teljesen új, a THAAD-nál nagyobb hatótávolságú rakétát és harci részt.
De mivel GBI-ből sincs és nem is lehet annyit telepíteni, amennyi kivédhetné az orosz arzenál akár csak egy kisebb részét is, ezért fegyverként az Avangard jelenleg nem oszt, nem szoroz. Az persze egyáltalán nem baj, hogy ezen a területen is történt fejlesztés. És arra is jó, hogy az amcsi fegyvergyártóknak kitömjék a zsebét közpénzből a hisztit gerjesztve és meglovagolva a politikusok (ami ugye meg is történt), de aminek szintén lesz-lehet azért némi technológiai fejlődésbeli haszna is persze.
A nem nukleáris töltetű és akár egy jelenlegi interkontinentális rakétánál kisebb felszíni rakéta, vagy repülőről indított rakéta által hordozott hiperszonikus siklóknak viszont talán több értelme lenne, a nagy távolságban lévő és esetleg csak mélyen a nem baráti területen-szárazföldön át megközelíthető, elsősorban időkritikus célpontok esetén. Tehát nem két nukleáris szuperhatalom közötti csörtében, hanem mondjuk egy iráni, vagy bármely hasonló, nem nukleáris nagyhatalom országbeli célpont esetében. Ilyen koncepciójú fegyver lett volna a csak tervként létezett, majd törölt ArcLight rakéta.
2; Hiperszonikus kváziballisztikus-manőverező, rakétahajtású, légi indítású rakéták, mint a Kinzsal. Ebben nincs semmi különösebb technológiai kihívás szerintem, kell egy szép nagy rakéta, meg egy nagy gép, ami felviszi a ritkább légkörbe, hogy a rakéta megspórolja az emelkedést a sűrű légkörben és ezzel rengeteg energiát takarítson meg és így gyorsabb lehessen-messzebbre juthasson. Az USA is bármikor képes ilyesmire, szándék kérdése, hogy akarnak-e ilyet.
Hogy van-e értelme? Gyors, tehát gyorsan elér a célig és a sebessége, meg a (viszonylagos) manőverezőképessége miatt nyilván nehezebb elhárítani, mint egy egyáltalán nem manőverező és lassabb rakétát, legalábbis a középső repülési fázisban, illetve, mivel a pályája egy részén nagyon magasan repül, ezért azon a repülési szakaszon teljesen kívül esik a kisebb elhárítórakéták, mint a PAC-3 is, megsemmisítési zónáján. Ennek területvédelem esetén lehet főleg jelentősége. Pontvédelem esetén nem nagyon, de ha sok a védendő objektum, akkor a pontvédelemhez nyilván sokkal több elhárítórakéta-rendszer kellene. Tehát szerintem van értelme, hagyományos fegyverekkel vívott konfliktusokban főleg.
Felszíni indítású verzió ebből a fegyverfajtából ugyanez amúgy, csak értelemszerűen azonos méret-tömeg és harci rész esetén jóval kisebb lesz a hatótávolsága (Kinzsal kb. 1000 km, Iszkander-M kb. 500 km) és a maximális repülési magassága.
3; Hiperszonikus manőverező cirkálórakéták scramjet, vagy hasonló, légköri oxigént használó hajóművel, mint a Cirkon. Alapvetően ugyanarra jó, mint a fentebbi kategória, de mivel az oxidálószert nem kell magával cipelnie, ezért azonos tömeg esetén még nagyobb lehet a hatótávolsága és/vagy a sebessége, még a végfázisban is és több manőverre lehet képes tartós sebességvesztés nélkül.
Ha az oroszoknak tényleg sikerült megcsinálni és működik, akkor ebben a kategóriában valóban lelépték az amcsikat, mert ők jelenleg ezen a területen mintha kissé gyengélkednének mostanság, az X-51 óta nem nagyon történt náluk előrelépés, pedig szándék azért volt rá, amennyire tudom.
Csak a teljesen fogalmatlanok, vagy a szándékosan az érzelmeket valamelyik irányba gerjeszteni akarók "fosnak" a Szarmattól és az Avangard siklótól jobban, mint bármelyik korábbi orosz ICBM-től, mint amilyen a Sátán, a Jarsz, a Bulava is stb. Ugyanis jelenleg mindegyik pontosan egyformán veszélyes, amennyiben nem egy-egy darabról beszélünk. És az oroszoknak nem egy-egy darab van a korábbi rakétákból.
@wolfram én csak annyit tudok, és azért is írtam, hogy fosnak, mert ezt olvastam. Vagyis amikor az oroszok közzétették a Sarmat indítását, nem sokra rá jött az usa nyilatkozat, hogy ezt szabályozni kéne, meg ilyesmi. Csak ezért írtam, hogy fosnak. Ja, meg a britek is elmondták, hogy igen, ez veszélyes. Persze a többi, korábbi icbm is nyilván, nem mondtam, hogy nem.
A kínai fegyveres erők ma sikeresen tesztelték hiperszonikus cirkálórakétájukat, gratulálva Amerika testvéri népének a függetlenség napján.
Az amerikai felderítő RC-135S Сobra Ball kétnapos, először július 3-i, majd július 4-i tevékenysége valószínűleg az amerikai GRU várakozásaihoz és megfigyeléséhez köthető.
A kínai rakéta tesztrepülésének pályája (kép). Ma indították a Taiyuan traktusban található űrközpont kilövési helyéről k.e. idő szerint 07:30 körül a Hszincsiang Ujgur Autonóm Területben található katonai gyakorlótér irányába.
A rakéta becsült repülési hatótávja körülbelül 2200 kilométer volt.0:34
vk.com
Az amerikai felderítő RC-135S Сobra Ball kétnapos, először július 3-i, majd július 4-i tevékenysége valószínűleg az amerikai GRU várakozásaihoz és megfigyeléséhez köthető.
A kínai rakéta tesztrepülésének pályája (kép). Ma indították a Taiyuan traktusban található űrközpont kilövési helyéről k.e. idő szerint 07:30 körül a Hszincsiang Ujgur Autonóm Területben található katonai gyakorlótér irányába.
A rakéta becsült repülési hatótávja körülbelül 2200 kilométer volt.0:34
VK | VK
vk.com