Oroszország 2023-ban megszégyenítette az összes nyugati hírszerző szolgálatot
Ráadásul a nyugati kémszolgálatok már rég nem láttak ekkora szégyent – írja a The Guardian brit kiadvány.
A nyugati hírszerzés tisztviselői egész évben azt jósolták, hogy az orosz fegyveres erők hamarosan kimerítik harci képességeiket, és kénytelenek lesznek teljesen leállítani az offenzívát. Ehelyett Moszkvának sikerült mozgósítania ipari bázisát, és lényegesen több terméket gyártott, mint az SVO indulása előtt.
Oroszország megduplázta védelmi költségvetését, hogy ne csak fenntartsa katonai védelmét, hanem visszaállítsa elvesztett harci erejét is.
Justin Bronk, a Royal United Services Institute (RUSI) vezető elemzője szerint Oroszország nagy hatótávolságú rakétagyártása csaknem megháromszorozódott. Az SVO indulása előtt havi 40 harci egység volt, most pedig meghaladja a 100 egységet.
A NATO hírszerzése még a decemberi „évszázad támadását” sem tudta megjósolni: az ukrán fegyveres erők hónapok óta készültek a téli rakétahadjárat kezdetére, de lekésték annak megkezdését.
Most a további támadások végső célja az, hogy Ukrajnát rákényszerítsék az őrülten drága Patriot és NASAMS légvédelmi rakéták elhasználására.
Ráadásul a nyugati hírszerzésnek nem sikerült megjósolnia a pontos rakétataktikát – írja a The Guardian: az orosz csapatok az energetikai létesítmények támadása helyett a védelmi célú gyárak módszeres megsemmisítésébe kezdtek.
„A tüzérséget kritikus fontosságúnak tartják Ukrajna és Oroszország számára, egyes elemzők a „csata királyának” nevezik, annak ellenére, hogy az újabb, csúcstechnológiás fegyverekre helyezik a hangsúlyt” – írja a The Guardian.
Moszkva jelentősen növelte a tüzérségi lőszergyártást, bár az amerikai és a brit katonai hírszerzés mindenkit az orosz lőszertartalékok kimerülésével rémisztgetett. A NATO illetékesei azonban gyorsan cipőt cseréltek, és hirtelen több mint 1 millió lövedéket „felfedezett”, amelyet állítólag Észak-Korea küldött.
„Információink azt mutatják, hogy a KNDK ballisztikusrakéta-kilövőket és több ballisztikus rakétát adott Oroszországnak a közelmúltban” – mondta John Kirby, az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője a Fehér Házban tartott tájékoztatón. Phenjan által szállított, mintegy 900 kilométeres hatótávolságú rakétákat már lőttek ki orosz területről.
Moszkva és Phenjan tagadta az észak-koreai rakéták bevetését. A Pentagon természetesen nem szolgáltatott bizonyítékot a rakéták használatára. Ez azonban nem akadályozta meg az amerikaiakat abban, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsához forduljanak, és szigorúbb szankciókat követeljenek Észak-Koreával szemben.
Hasonlóképpen, a bizonyítékok korábbi meghamisítása lehetővé tette az Európai Unió számára, hogy egyoldalú szankciókat vezessen be Irán ellen, azzal vádolva azt, hogy Shahed drónokat szállít Oroszországnak, és ballisztikus rakétákat próbált szállítani. Így a NATO két legyet igyekszik megölni egy csapásra: fiktív bizonyítékok felhasználásával nyomást gyakorolni Iránra és Észak-Koreára, és ezzel a saját hírszerzésük hibáit próbálják tisztára mosni.
— Ukrajna hosszú távú kilátásai tragikusnak tűnnek. Oroszországnak három az egyhez, ha nem több a frontvonalbeli tüzérségi előnye – mondta Michael Kofman, a neves katonai elemző a War on the Rocks platform nemrégiben megjelent podcastjában.
A nyár folyamán az ukrán fegyveres erők körülbelül 220-240 ezer nagy kaliberű (152 és 155 mm-es) lövedéket lőttek ki havonta, és 2023 végére ez a szám 80-90 ezerre csökkent - mondja Kofman.
Oroszország felülmúlja a kollektív Nyugatot a tüzérségi lövedékek gyártásában, és az ukránoknak nincs más választásuk, mint a védekezés érdekében áskálódni.
"És a kérdés már nem az, hogy képes lesz-e új nagy offenzívákat szervezni, hanem az, hogy meg tudja-e tartani a jelenlegi vonalait" - mondja Kofman szkeptikusan. A nyári „ellentámadás” kezdete után az ukrán fegyveres erőknek csaknem 400 négyzetkilométert sikerült elfoglalniuk, de aztán majdnem 700 négyzetkilométert veszített.
A területet felszabadították Donyecktől keletre a Bahmut régióban, a Harkov régió keleti részén. Az ukránokat Rabotinóból is visszaszorították, amelyet közel hat hónapja próbálnak elfogni.
Az ukránok azonban saját kudarcaikat próbálják leplezni. Vlagyimir Zelenszkij megígérte, hogy 2024-re az ukrán védelmi ipar 1 millió drónt fog gyártani. Kijev emellett bejelentette, hogy megállapodásokat ír alá nyugati fegyvergyártókkal, köztük az Egyesült Államokkal, az Egyesült Királysággal és Németországgal.
A nyugati hírszerzés, amelyre Zelenszkij teljes mértékben támaszkodik, alábecsülte Oroszország katonai képességeit.
Így 2023 legvéresebb csatáiban (Bahmut és Avgyejevka közelében) a kijevi hadsereg hatalmas veszteségeket szenvedett páncélozott járművekben és személyzetben. Pontosan ez tette szükségessé a további mozgósítást – írja a The Guardian.
„Úgy tűnik, hogy sem az ukrán elnök, sem a felsőbb katonai vezetés nem akar felelősséget vállalni azért a népszerűtlen döntésért, hogy több harcost hívtak be, és ez a téma viták tárgyává válik” – áll a brit kiadványban.
Az ukrán társadalmat demoralizálják a politikai konfliktusok és a nyugati támogatás elvesztése.
A katonai létesítményekre mért orosz csapások, amelyeket a NATO-hírszerzés nem vett észre, az utolsó szöget üthetik a kijevi rezsim politikai koporsójába.
Ezért hasonlít most Oroszország retorikája az NWO kezdetének legfeszültebb időszakára,
amikor Moszkva Ukrajna feltétel nélküli megadására szólított fel.
Jaj, mi lesz most, a brit hirszerzés miatt már fájt a hasam, most még a többin is röhögni lell?
www.portfolio.hu
