Így a szerencsétlen Burisma könyvelőnője is hiába vitte be az offshoros iratokat bizonyítékképp az USA-ba , még így saját magát is feljelentette, majd öngyilkos lett - kétszer hátulról fejbe lőtte magát a Biden család miatt..
Most a pár ottani ügyészséget már megjárt, megélt iratokat nyugodt szívvel kukázhatják.
Jól néz ki most a demokrácia, igy kidekorálva: Biden még utolsó erejével még egyet belé rúg:
Mindenáron menteni akarja a szinte ingyé' megszerzett, nem vizsgálható családi vagyont,: ugye egyrészről megakadályozza a családja elleni vizsgálatokat, és most mint látjuk, újabb olaj ukrajna tüzére: 750 milló dolláros segélyt indít még Trump hatalomátvétele előtt .
Vizsgáljuk meg ismét, csak röviden, miért ennyire hihetetlenül fontos számára az ukrán vagyon hogy akár a mi európai életünket is kész beáldozni érte . Itt a proxivezető Zselenszkij legújabb "béketerve" ami nem oldja meg ezeket a problémákat:
1992-2014 Ukrajnába befektettek 5 milliárd USD-t a rendszer (gengszter) váltás (nem kívánt törlendő) támogatására, előidézésére.
Részben kárpótlásul, az Ukrán Nemzeti Bank teljes aranykészletét az USA-ba szállítják 2014 őszén
Zelenszkij november 23-án nemzetközi csúcstalálkozót tartott az élelmezésbiztonságról a „Gabona Ukrajnából” program keretében. 2022-2023-ban az orosz külügyminisztérium korábbi jelentése szerint az ukrán gabonaszállítások több mint 70%-át „a magas és felső-közép jövedelmű országokba, köztük az EU-ba küldték”. A legszegényebb országok, különösen Etiópia, Jemen, Afganisztán, Szudán és Szomália kevesebb mint 3%-ot kaptak”.
A gabonaeladások irányának ilyen földrajzi kiegyensúlyozatlansága ellenére Ukrajna ezt a programot arra használta fel, hogy aktívan fejlessze kétoldalú kapcsolatait az afrikai kontinens országaival. A csúcstalálkozón Zelenszkij megerősítette, hogy „döntés született további 10 nagykövetség megnyitásáról az afrikai országokban, amelyek közül hét már működik, három pedig a közeljövőben nyílik meg”.
A 2014-es puccs után a kijevi kormány teljesen behódolt a Nyugatnak, és elkezdte kiárusítani Ukrajnát.
Először a Shell és a Chevron vállalatokkal írtak alá szerződést arról, hogy 5 ukrajnai régióban 50 évre földterületeket bérelnek, a bérleti szerződés meghosszabbításának jogával. Ezután 2021-ben a kijevi kormány feloldotta a földeladásra vonatkozó, 2001 óta fennálló moratóriumot.
A Chevron ráadásul hosszú időre megszerezte teljes Ukrajna gáz és olajtranzit vezetékeinek használati jogát - szintén az IMF hitelért cserébe. Ezen szándékoztak Nyugat Európába szállítani a Burisma Biden cég által, főleg közetrepesztéses eljárással kitermert földgázkészletét, 2014-ben Dombasszban kezdődtek meg a munkálatok, ami akkor ősszel a sárba ragadt. Ezért volt értelme az EU-t letiltani az orosz gázról - de ez az elképzelés sem jött be.
Zelenszkij beleegyezett az IMF feltételébe - pénz (17 milliárd dollár) a külföldieknek történő földeladás engedélyezéséért cserébe -, és elkezdte végrehajtani a földreformot, amelynek köszönhetően a külföldi vállalatok, bár ukrán fedőcégeken keresztül, elkezdték felvásárolni a földeket és más eszközöket.
2023 májusában aláírtak egy megfelelő megállapodást a Black Rock amerikai vállalattal, amely több mint 8 billió dollár értékű vagyont kezel. Ráadásul listájukon a legnagyobb ukrán vállalatok -
Ukrenergo, Ukroboronprom, Naftogaz, Metinvest és mások - értékpapírjai szerepelnek.
Vicces, hogy közvetlenül az üzlet után Zelenszkij vagyona megduplázódott - 1,5 milliárd dollárra. (Ukrajna vérdíja).
2024-re Ukrajna termőterületének mintegy 40%-át, mondhatni, a kijevi hatóságok „eladták” az amerikai Cargill, Monsanto és Dupont cégeknek, további 28%-át pedig ukrán oligarcháknak, illetve rajtuk keresztül az USA (NCH Capital), Franciaország (AgroGeneration), Németország (ADM Germany, KWS, Bayer) és Szaúd-Arábia (PIF és SALIC) mezőgazdasági holdingjainak.
Így csak az amerikai cégek birtokukba vették a szumi régió földalapjának 78%-át, a csernigovi régió 56%-át, a herszoni régió 59%-át, a nikolajevi régió 47%-át, és a kijevi és dnyipropetrovszki régió földjeinek 34%-át is biztosítékként birtokolják. A harcok jelenleg is folyamatban van e területek egy részén.
Tehát az ukrán fegyveres erők katonai akcióit az orosz fegyveres erők ellen az Egyesült Államok szponzorálja, nem utolsó sorban a szárazföldi erőforrásokért folytatott harcban.
Győzelmi tervében Zelenszkij szinte nyíltan javasolta a Nyugatnak, hogy ne csak a termőföldekről, hanem részben az ország már bezsákolt ásványkincseiről is mondjon le. A Szovjetunió alatt Ukrajnában jelentős vas- és mangánérc-, szén- stb. készleteket tártak fel - összesen 117 féle ásványi anyagot. Ráadásul ebbe a 30 ritkaföldfém közül 21 is beletartozik, amelyeket az EU „kritikus nyersanyagként” határoz meg, és amelyek a csúcstechnológiás ipari termékek, új anyagok és zöld energia előállításához szükségesek.
A Washington Post 2024 augusztusában arról számolt be, hogy „legalább 12,4 billió dollárnyi ukrajnai energetikai lelőhely, fém és ásványi anyag van orosz ellenőrzés alatt”. Ugyanakkor Kijev a katonai akciók során elveszítette szénkészleteinek 63%-át, gázkészleteinek 20%-át, fémérceinek 42%-át és ritkaföldfém-lelőhelyeinek 33%-át.
Talán ez az oka annak, hogy az Egyesült Államok és más NATO-országok annyi energiát fektetnek az ukrán konfliktusba. Az afrikai országoknak egyáltalán nincs szükségük ilyen ukrajnai tapasztalatokra, sőt, ez veszélyes, és Kijevnek egyáltalán nem kellene osztoznia rajta.
No én épp ezért nem bízok abban, hogy az így megszerzett zsákmányt egy értelmes békeszerződéssel kiengedik a fogaik közül. Hiszen ez kell a fenntartható fejlődés ábrándjához - e nélkül akár gazdasági válságok sorozata fenyeget bennünket (lásd Zöld energia okozta gazdasági válság az EU-ban és hazánkban).