http://www.karpatinfo.net/cikk/belfold/ujraelesztik-az-ukran-politikai-rendezest
"Május 11-én, Berlinben találkoznak újra a minszki tűzszüneti egyezményt tető alá hozó négyek külügyminiszterei, jelentette be szombaton Frank Walter Steinmeier. A német külügyminiszter több európai lapnak nyilatkozva arról beszélt, hogy a kelet-ukrajnai konfliktus rendezése holtpontra került, ezért Berlinbe hívta a francia, ukrán és orosz külügyminisztereket, mert megoldást kell találni a kialakult patthelyzetre, új lendületet kell adni a politikai rendezésnek, túl kell lépni a Kijev és Moszkva közötti „akadályokon”..."
Ez a felfogás így alapjaiban téves. Nem Kijev és Moszkva között kellene közvetíteni, hanem Kijev és Donbassz között, az oldhatna a pillanatnyi helyzeten. Ha az egész problémát meg akarnák oldani, akkor az Orosz ajkú területek, az Ukrán ajkú területek, és a fennmaradó összességében több milliós egyéb jelentős kisebbség között kellene közvetíteni.
Aztán, ha tudnak- és képesek rá, megalakítani egy ezeken alapuló államszövetséget, melyben az Ukránok jelentős kisebbségben lennének ugyan, de az ország egyben maradhatna.
És szinte semmi esély arra hogy ez megvalósuljon.
Jelenleg az Ukránok egész Ukrajnát akarják, de a Nyugat-Ukrajnai felfogás szerint, az egészet ukrán nyelvűvé akarják tenni. Ami nonszensz, mert nem kicsit hanem nagyon nagyon nyelvi és kulturális kisebbségben vannak. Arra hivatkozni, hogy mennyien vallották magukat Ukrán nemzetiségűnek egyes közvélemény kutatások szerint, több okból is hibás. A leglényegesebb hogy bár az ország középső területei is lényegében oroszul beszélnek és orosz kultúrájúak, de mivel az volt egy ország -(Ukrajna) közepe, fővárosa, ezért kialakult egy ország tudat. Ez a Novorossiai régiókban sokkal sokkal kisebb volt. Volt. És most a hírek cikkek és kommentek alapján egyre kisebb és kisebb. Ezt azzal próbálják ellensúlyozni, hogy az összes Novorossiai régióban megpróbálják lecserélni gyakorlatilag a teljes állam és közigazgatást többnyire Nyugat-Ukrajnából áthelyezett/betelepített Ukránokra. És ezzel párhuzamosan lecserélik a teljes rendőrséget is ugyanilyen elvek szerint.. Ezt viszont klasszikusan megszállásnak hívják.
Tekintetbe véve, hogy az a terület ahonnan ez a "munkaerő " érkezik lényegében Ukrajna egy kisebb része, ez egészen egyszerűen fenntarthatatlan.
Úgy is lehet nézni, hogy egy másfajta megosztását nézzük Ukrajnának, mint azt eddig szokták.
1.) Az úgynevezett Novorossia régiók, melyek döntő részben orosz kultúrájúak, és nyelvükben dominánsan orosz ajkúak. A kommunikáció közös nyelve az orosz. Harkov, Nyikolajiv, Dnyepropetrovszk, Zaporozsie, Harkov, Luganszk, Donyeck, Kherson.
Ez önmagában az ország fele. Őket ukránosítani, megkockáztatom, lehetetlen.
2. Az ország középső régiói, Kijev központtal. Malorossiának is hívják.
Lényegében orosz nyelvű többség. Dominánsan orosz kultúra. Eltérőek a számok melyeket az Ukránok és az Oroszok közölnek, de a Kijevi lapeladások, internet, tv és egyéb kommunikáció már pár éve is legalább 80 % orosz volt. Ez az országnak több mint a negyede, lakosságát tekintve még több is.
Ennek a területnek az Ukránosítása elméletileg nem teljesen lehetetlen, de csak akkor , ha ezt a területet sikerül leválasztani nemcsak Oroszországról, hanem a Novorossia területről is. Ekkor viszont kérdés lesz, hogy hol is lesz a megmaradó ország fővárosa. És mivel még a középső területek is nagyobbak mint a többi kisebbség nélküli Nyugat-Ukrajnai területek, már a nyelvi-kultúrális gravitáció miatt sem valószínű hogy bármikor is megtörténhet. De nem kizárt, csak nagyon valószínűtlen. Még a mai modern társadalmi pszichológiai/média módszerekkel is.
3.) Az a rész amit Nyugat- Ukrajnának hívunk. Ez úgy az ország negyede. Itt vannak olyan területek, ahol döntően ukránul beszélnek. És ez azért van így, mert itt rengeteg egyéb kisebbség is megtalálható. Melyet az Ukránok vitatnak, de attól hogy itt rengetegen masszívan orosz ellenesek, az nem jelenti azt, hogy mindenki Ukrán. Legelsőképpen a lengyelek.
De vannak itt románok, magyarok és főleg ruszinok. És ezek a Nyugat-Ukrajnai kisebbségek egy vitatható részét teszik ki az ottani lakosságnak. Ha a Lengyelek bejelentkeznek igényekkel, és mindenki más is, és ezt képes is végrehajtani, akkor lehetséges, hogy annak a területnek kb a fele mondható ukránnak.
Összegzés:
Ha ezt a felosztást nézzük, akkor Ukrajnának a negyede, de akár a nyolcad része mondható egy területileg masszívan Ukránnak mondható országrésznek.
Ez alapján igen nagy merészség azt várni, hogy bármilyen nyugati nyomásra, érdekre, törekvésre, bármilyen tartós pénzügyi háttérrel ez a politikai rendezési elgondolás nemhogy tartósan, de akár közép, sőt ultra rövid távon működhetne.