<blockquote rel="ulippo"><blockquote rel="rumcajsz"><blockquote rel="ulippo">Az EU-s piacra érdemes termelni. Ukrajna már 2015-ben főleg az EU-s piacra exportált.
A magyar paic is a fő felvevők között van, bár szamóca most akad nálunk is de lengyel-német-francia vonalon biztos van rá fizetőképes keresletet.
Elég vastagon belelátok a mezőgazdaságba itt és Magyarországon és azt kell mondjam néhány üdítő kivételtől eltekintve (melegházi hajtatás, gyümölcstermesztés,) az ukrán gazda esélytelen az eu-s piacokon. Géppark , növényvédő szer, műtrágya ellátás siralmas. A falumban két új traktor van (azokat is segélyből vették a farmerek) a többi szovjet-korosztály. A nagy kézimunka-igényű kultúrákban van valami esély mert itt azért jóval olcsóbb a munkaerő, de búzát, kukoricát, burgonyát nem tudunk olyan színvonalin termelni mint a szabolcsi gazdák. Mit gondolsz tavaly mennyi volt Kárpátalján a búza hektáronkénti termésátlaga? Kereken 38 mázsa a minőségben meg 15 százaléka ha megfelelt malomipari célokra. Mondtam ezt a csibenevelést. Na képzeld el, hogy hiába lehetne Ukrajna szója-nagyhatalom az adottságok okán, mégis brazil szóját etetünk a baromfival. Ha látom a Nagyalföldön, hogy milyen kultúrállapotban vannak a földek, milyen gépekkel dolgozik a magyar gazda, majd odahaza lóval kell megsorköziművelnem a burgonyát és a kukoricát (pont most végeztem vele) sírhatnékom támad. Bent a csernozjom-zónában meg az is baj, hogy nagyon elszoktak a munkától. Órákig mehetsz és az út mentén csak gurdajt látsz. Persze van egy-két menő farmergazdaság, de ahhoz, hogy 150-200 hektáron önállóan tudj gazdálkodni irgalmatlan tőkeerő kell. Pénzhez itt meg kétkezi munkával nem tudsz hozzájutni, tehát az ilyen gazdaságok 80 százaléka pénzmosoda. </blockquote>
Ukrajna 2015-ben másfél milliárd dollár értékben exportált búzát, inkább az EU piacra mint az oroszra mert az oroszok háromszor annyi búzát exportáltak, Kanada is és USA is hatszor annyit. A búza tömegtermék, Ukrajnában van elég terület a tömegtermeléshez, de Kárpátalján a terep sem ideális a nagy búzamezőknek, ha a minősége sem jó akkor nem érdemes erőltetni.
Kárpátalján a zöldség-gyümölcs kivitelt lehetne kamatoztatni, Magyarországon is de még inkább nyugatabbra megvannak a piacok ahol a kicsi feleakkora de bio zöldséget-gyümölcsöt kétszer annyiért adják-veszik. A biotermelést a tőkeszegény Kárpátalján is ki lehet próbálni, mert nem igényel nagy befektetést és sok tápszert inkább csak több gondozást és munkát. De a kárpátaljai földműves nem fogja megtalálni ezeket a piacokat, kéne nekik olyan kereskedő cég aminek megvan a tőkéje és logisztikai bázisa a kivitel lebonyolítására. Mert lehet vámmentesen exportálni és ha euróval fizetnek abból a termelőknek is juthat elég hrivnya.</blockquote>
Tudod Te, hogy mennyibe kerül csak a minősítési eljárás? Meg a megfeleltetés? Meg az átállás alatt mit csináljon a kárpátaljai paraszt? Ha annyira megérné a parasztnak a bio, akkor mindenki abban a rendszerben termelne. </blockquote>
Bio gyümölcs Csernobilból.