Egy ukrán cikk arról, hogy ők hogy látják az Iszkander elleni védekezés lehetőségeit.
defence-ua.com
Érdemes annak fényében is elolvasni, hogy mi mit gondolunk a saját rakétatüzérségi eszközeink beszerzéséről. A cikk első részét nem linkelem, mert egyrészt elérhető az íráson belül, másfelől csak listázással végig veszi, hogy mit tud Moszkva a határra csoportosítani. Amiből tanulhatunk, az ez a rész, ahol felvázolja a valószínű bevetési módokat és próbál ellene valami védekezés félét felállítani.
Röviden:
-Az Iskander műveleti plafonja -ahogy egy ATACMSnál is- túlságosan messze van ahhoz, hogy egy Gripen IRIS-T-vel vagy bármilyen vadászrepülő rövid hatótávolságú fegyverrel utána másszon és leszedje. Azon kell elgondolkodni, hogy mi az a kompromisszumos eszköz, amivel egy salvo megritkítható és valamivel több túlélést biztosít az ellenség célpontjának. (Például egy Meteor árban ott van, ahol egy ATACMS, nem garantálható vele a 100%-os találat vagy az, hogy a megtámadott egységünk/objektumunk nem fog pusztulni a végén. Tehát drágább így védekezni, mint ezekkel a méreg drága eszközökkel támadni. Az AMRAAM rakéták viszont negyed annyiba kerülnek, szinte filléres a 4-500ezres $ ára. A 2 millás rakétához képest egészen biztosan megérős.)
-A földi légvédelmi egységek is pláne szembetalálhatják magukat azzal a problémával, hogy nem tudnak elég magasan célpontot elfogni, simán elrepülhet a fejük felett és hiába van dollár milliókért betöltve az indítókba például egy AMRAAM. Akkor tudnak segíteni a védekezésben, ha a célpontra zuhanás közben kapják el. (Például pont a NASAMS radarja a célpont, de ha egy hátországi lőszerraktár, akkor már gond lehet.)
-Rövid hatótávolságú rakéták nagyon olcsó megoldások, de a mű kiemeli, hogy csak akkor van esélyük elkapni bármit, ha pont azt az objektumot védik és időben figyelmeztetik a személyzetet, hogy merre kell nézni.
-EW komoly szerephez juthat egy támadás elhárításában. Én azon gondolkodtam az olvasás közben, hogy ha egy román ATACMS salvo érkezésekor simán zavarjuk a GPS jelet és így mondjuk 50-100 méterrel mellé megy, az mennyiben segít? Az INS még mindig célba tudná vezetni? (Viszont ne felejtsük el, hogy az EW olcsó csodaszer mindenre, a drónok és minden más ellen is, az egyetlen kérdés mindig az, hogy működik-e vagy nem tudtuk törni a rendszert.)
-Álcázás, maszkolás, elterelés, stb. A szerbek annak idején megmutatták a jenkik ellen, hogy akár az 50%-ra is levihető a találatok száma. Ezzel jelentősen megnőne a célpont kilövésére fordítandó rakéta igény, ezzel pedig a támadó költségei.
Az ukránok nem is álmodnak róla, de én mellé tenném egy AWACS gép jelentette behozhatatlan előnyt. Az integrált légvédelemben nem lehetne a felderítő lokátorokat támadni, viszont mi magasabbról belátnánk az ellenséget. Jóval hamarabb értesülnénk a rakéták elindulásáról, mint ők a mieinkről.
Як Збройним Силам України забезпечити оборону проти російських ОТРК "Искандер-М" (частина 2) | Defense Express
Defense Express пропонує до уваги читачів другу частину матеріалу з серії "Чим загрожують Україні російські ракетні комплекси "Искандер-М" та як з ними боротися"
defence-ua.com
Érdemes annak fényében is elolvasni, hogy mi mit gondolunk a saját rakétatüzérségi eszközeink beszerzéséről. A cikk első részét nem linkelem, mert egyrészt elérhető az íráson belül, másfelől csak listázással végig veszi, hogy mit tud Moszkva a határra csoportosítani. Amiből tanulhatunk, az ez a rész, ahol felvázolja a valószínű bevetési módokat és próbál ellene valami védekezés félét felállítani.
Röviden:
-Az Iskander műveleti plafonja -ahogy egy ATACMSnál is- túlságosan messze van ahhoz, hogy egy Gripen IRIS-T-vel vagy bármilyen vadászrepülő rövid hatótávolságú fegyverrel utána másszon és leszedje. Azon kell elgondolkodni, hogy mi az a kompromisszumos eszköz, amivel egy salvo megritkítható és valamivel több túlélést biztosít az ellenség célpontjának. (Például egy Meteor árban ott van, ahol egy ATACMS, nem garantálható vele a 100%-os találat vagy az, hogy a megtámadott egységünk/objektumunk nem fog pusztulni a végén. Tehát drágább így védekezni, mint ezekkel a méreg drága eszközökkel támadni. Az AMRAAM rakéták viszont negyed annyiba kerülnek, szinte filléres a 4-500ezres $ ára. A 2 millás rakétához képest egészen biztosan megérős.)
-A földi légvédelmi egységek is pláne szembetalálhatják magukat azzal a problémával, hogy nem tudnak elég magasan célpontot elfogni, simán elrepülhet a fejük felett és hiába van dollár milliókért betöltve az indítókba például egy AMRAAM. Akkor tudnak segíteni a védekezésben, ha a célpontra zuhanás közben kapják el. (Például pont a NASAMS radarja a célpont, de ha egy hátországi lőszerraktár, akkor már gond lehet.)
-Rövid hatótávolságú rakéták nagyon olcsó megoldások, de a mű kiemeli, hogy csak akkor van esélyük elkapni bármit, ha pont azt az objektumot védik és időben figyelmeztetik a személyzetet, hogy merre kell nézni.
-EW komoly szerephez juthat egy támadás elhárításában. Én azon gondolkodtam az olvasás közben, hogy ha egy román ATACMS salvo érkezésekor simán zavarjuk a GPS jelet és így mondjuk 50-100 méterrel mellé megy, az mennyiben segít? Az INS még mindig célba tudná vezetni? (Viszont ne felejtsük el, hogy az EW olcsó csodaszer mindenre, a drónok és minden más ellen is, az egyetlen kérdés mindig az, hogy működik-e vagy nem tudtuk törni a rendszert.)
-Álcázás, maszkolás, elterelés, stb. A szerbek annak idején megmutatták a jenkik ellen, hogy akár az 50%-ra is levihető a találatok száma. Ezzel jelentősen megnőne a célpont kilövésére fordítandó rakéta igény, ezzel pedig a támadó költségei.
Az ukránok nem is álmodnak róla, de én mellé tenném egy AWACS gép jelentette behozhatatlan előnyt. Az integrált légvédelemben nem lehetne a felderítő lokátorokat támadni, viszont mi magasabbról belátnánk az ellenséget. Jóval hamarabb értesülnénk a rakéták elindulásáról, mint ők a mieinkről.
És még mondja azt valaki, hogy a Lajtától nyugatra nincs baj a fejekben.
