Hagyjuk az észérveket. Látom, valahol, talán külföldön katona voltál (vagy vagy). Én csak soros civiil voltam, de, ha az én lelkiállapotomat (tényleg) akarod tudni, kvázi érdekel, mit írtam, kérlek olvass vissza a mai napra. Azután tudnánk beszélgetni, miután ismernéd egy "bekattant" honvéd lelkiállapotát... Én régebb óta olvaslak itt, mint gondolnád, úgyhogy tényleg csekély a kéréserm....
Soros vagy nem....
Egy hadsereg soha nem volt demokratikusan működő intézmény. Lényegéből adódóan nem lehet az.
Erőszakszervezet. Harcra, túlélésre,kitartásra, edz, tanít.
Ilyen rendszert csak a legkeményebb fegyelmező eszközökkel, és belső kontrollal lehet működtetni.
A Franciáknál, mikor " Caporal" képzőn voltam, már oktatták , mire figyeljünk a beosztottainkal kapcsolatban. Mik a jelek, mi jelzi hogy el fog borulni a harcos. Nekem 4 fő parancsnokaként kutya kötelességem volt ezen dolgokra odafigyelni.
Elborultak? Igen.
Én elborultam? Igen.
Háború az ilyen. De azért vagy közösségben , hogy legyen aki átsegítsen, mérlegeljen, helyetted, ha nem vagy magad ura.
Olvastam amit írtál.
De ez a bajonettes sztori, minősíthetetlen....
Lelövöd,ok, elborultál.( Amúgy baromira nem OK. Mert katona vagy, uralod a tested, a lelked, az érzelmeid. Gép vagy.)
De ez szadizmus. Ez nyílt szadizmus. Egy beteg ember aki fegyverrel szaladgál egyenruhában.