<blockquote rel="laiki">Aki meg van győződve, hogy szakadárok lőtték le a gépet, annak szolgálnék némi gondolkodni valóval.
A BUK rendszer működéséhez minimum 3 jármű szükséges:
- A szállító, indító jármű, ami a megvilágító radart is hordozza (TELAR). Attól függően, hogy sima BUK-ról, vagy BUKM1-ről van-e szó, a 9A38 így néz ki:
http://i58.fastpic.ru/big/2013/1029/f0/5ea6c2c43d7cbfebb2006cee44edd8f0.jpg
A 9A310M1
http:// veszélyt. Minek pazarolták volna erre a nagyon kevés rakétájukat?
Szép, de nincs igazad. Az a gép, amit fényképeztek, pont tud egyedül lövöldözni, és pont ez az eredménye. Nem tudja, mit is lő. Persze, ezt nekem nem hiszed el, hát nézz át az Index Fórumra, és kérdezd meg azt, aki kezelte.
</blockquote>
1. Ki az a titokzatos egyén, aki kezelte? Magyarországon soha nem volt rendszerben. Ukrajna kivételével még a környékünkön sem. Ki írogat az index fórumára, aki BUK-ot kezelt?
2. A TELAR 9S35 radarja nem célkeresésre, hanem célkövetésre és tűzvezetésre (alávilágításra) lett kitalálva. A célkövetéshez monoimpulzus üzemmódban 2,5x1,3 fokos tűnyalábot használ. Ezzel egy 120 fokos oldalszög tartományt tud végigsöpörni 4 másodperc alatt, de csak 6-7 fokos emelkedési szögön belül. A szakadárok alapvetően alacsonyan támadó gépekkel szemben kellett volna, hogy használják, amire a radarhorizont fölött a 6-7 fok korlátozott mértékben elég is, lévén egy MANPAD lőmagasság fölött 4 km-en közlekedő gépet 40 km távon túl lehet észlelni és erre a 9S35 képes. Egy támadási magasságban repkedő gépet pedig 5-10 km-en túl, ami bőven jó. De egy 10 km magasan lévő cél már 100 km távolságon túl van csak benne ebben az emelkedési szögtartományban. Ez nagyobb távolság semhogy a 9S35 észlelhetné. Azaz alacsony kutatási szektorral kizárt, hogy észlelhették volna az utasszállítót.
3. Nincs sok értelme feljebb emelni a kutatási szektort, mert akkor pont az alacsony magasságon közlekedő gépeket nem észlelnék. Ahhoz, hogy a rakéta hatásos lótávjának határától kifelé észlelje egy 10 km magasan lévő célt már hozzávetőleg 4-szer ilyen széles emelkedési szögtartományt kellene átfésülni. Ehhez még a bólintási szög emeléséhez szükséges időt nem számítva is 16 másodperc kell 120 fokos oldalszög tartományban (azzal együtt meg nagyjából 20 másodperc). A szakadárok szempontjából nem sok értelme lett volna egy ilyen szektor kutatásának, mert csak a valóban veszélyt jelentő alacsony magasságú célok észlelésének lehetőségeit rontották volna a veszélytelen nagy magasságú célok észlelésének érdekében.
4. Azonban ott a bökkenő, hogy még ha célkövető módban célkereséssel próbálkoznak és véletlenül rátalálnak is az utasszállítóra, akkor is át kel váltani tűzvezető üzemmódban. Tűzvezető üzemmódban egy 1,4x2,65 fokos szintén tűnyalábot használnak, de impulzusüzem helyett CW (folyamatos kisugárzás) mellett. A CW az alávilágításhoz szükséges, hiszen a rakéta keresőfejének folyamatosan kell visszavert jelet kapnia. Viszont maga a 9S35 CW üzemmódban vak. A kisugárzott és a visszavert jel is folyamatos és mivel a radar nem frekvencia modulált, nem tudja meghatározni a cél helyzetét (tulajdonképpen venni sem képes a visszavert jelet, mert saját folyamatos kisugárzása elnyomja, de ha képes lenne venni, akkor sem tudná meghatározni a távolságot a jel folyamatossága miatt). Miért probléma ez, hiszen a vevő egység a rakétán van? Azért mert tűnyalábot használ, amiből a cél pillanatok alatt ki tud esni és egy CW üzemmódban még csak észre sem veszi a radar. Ha van célfelderítő radar, akkor az folyamatosan adja a tűzvezető radarnak az irányszöget. De ha nincs, akkor a 9S35 nem tudja egyszerre követni is a célt és alávilágítani is a rakétának.
5. Az is tévedés, hogy pont ez az eredménye, mert az IFF kérdező és válaszjel vevő éppen a 9S35 tűzvezető radaron van, tehát látható a polgári transzponder jel.
6. Ha a célt követésbe vették, akkor tudják a magasságát, sebességét, repülési profilját. Továbbra is kérdés, hogy egy ilyen tipikus utasszállító repülési profilú gépet hogy a szöszbe néznének már ukrán támadó gépnek?
7. Minek lőnének ilyen veszélytelen repülési profilú gépre még akkor is, ha nem tudják azonosítani?
8. Még mindig igaz, hogy az állítólagos elfogott TELAR üzemképtelen volt. Ezért hagyták ott az ukránok.
9. Egyébként ha a TELAR önmagában komoly veszélyt jelentene, gondolod otthagyták volna? Ha igen, akkor nem teszik legalább végérvényesen használhatatlanná?
10. Még mindig igaz, hogy nem volt oka a szakadároknak a lelövésre.
11. Még mindig nem magyaráztad meg hogy honnan vették a kiképzett kezelőket.
12. Még mindig kérdés, hogy miért irányították oda az ukrán légi irányítók?