[HÍREK] Ukrajnai fegyveres konfliktus
- Téma indítója GrGLy
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Azt hiszem itt sikerült megragadni a lényeget. https://scontent-vie1-1.xx.fbcdn.ne...tUFwtHVJK96MY3q7IdEwz76hOq-3zMyog&oe=625E9190
A Moszkva rakétás cirkál´o elleni támadásról:
Az OP-ban dolgozó forrásunk ezt mondta
a Moszkva cirkáló sikeres művelete az Ukrán Fegyveres Erők / Haditengerészet és Nagy-Britannia / Ausztrália különleges egységeinek közös munkájának köszönhetően vált lehetővé.
A hadművelethez brit Sea Skua hajóelhárító rakétákat használtak, amelyeket két Bayraktar TB2-ről és a Harpoon RGM-84N indítására átalakított Neptune szárazföldi komplexumból indítottak.
Ma pont láttam egy ilyen hírt
Persze komoly kétségeim vannak a valóságtartalmát illetően
Nehezen elképzelhető, hogy a nehéz cuccokat és komoly mennyiségű lőszert, üzemanyagot el tudják juttatni a lengyel határról a donbasszi frontra.
Egy kis elemzés,nem az én tollamból,ajánlom a ruszofóbiás örömködök figyelmébe,remélem az épülésükre válik,bár ebben én magam sem hiszek.Elgondolkodni az olvasottakon biztos hogy nem fognak pedig jobban tennék lesz rá egy hétvégéjük,és átértékelhetnék a csodálatos Amerikai Egyesült Államok és európai csicskásaik globális tevékenységét.
Elemzés
1. Mi a háború valós háttere?
Jelenleg három világnagyhatalom rivalizál egymással: USA, Kína és Oroszország. Kína gazdasága túlnőtte az eddig vezető USA-ét és egyre nagyobb fenyegetést jelent az USA hegemóniájára. Gazdasági túlsúlya elkezdte megingatni a dollárt, amely mögött nincs aranyfedezet. Nagyjából 30 trilliárd dollár. Értékét az adja, hogy az USA világszerte kieszközölte a közel keleti olajtermelő országoknál, miszerint olajat csak és kizárólag dollárért értékesíthetnek (petrodollár). Ez elterjedt és általános lett a világban, ami szinten tartja a dollár iránti keresletet, ami biztosítja a dollár értékét, aranyfedezet nélkül is. (Aki ezt eddig megszegte, az ellen az USA beavatkozott, háborút indított. Pl. Irak.) Az élre törő és roppant erős Kína azonban most mégis megegyezett Szaud Arábiával hogy az dollár helyett Juanért adja neki ezután az olajat. India pedig Rubelért vásárolja fel az orosz olajat. Sok milliárdos tételben. Ez hamar el fog terjedni, ami azonnal a fedezetlen dollár törvényszerű romlását fogja eredményezni. Mivel a világ nagy része dollárban tartja pénzét, egy nagyobb értékcsökkenés azt indítja be, hogy más valutát választanak, ezáltal a dollár értéke még inkább csökken. Ha ez megtörténik, az romba dönti az USA teljes gazdaságát. Ebben a helyzetben az USA egyet tehet: helyreállítja az erőviszonyokat a Kína-Orosz ellenféllel szemben, a közülük gyengébb Oroszország megrogyasztjásával. Ezt szankciókkal és háborúval érheti el.
Az orosz bevonulás célja pedig az USA hegemónia megszüntetése. Ezt Lavrov orosz külügyminiszter a napokban ki is mondta.
Mivel a két fél a kölcsönös atomfenyegetés okán kerüli az egymással való harcérintkezést, így a háborút ún. pufferzónában vívják. Ez jelenleg Ukrajna. Az ukrajna területén zajló háború valójában Oroszország és az USA összecsapása.
2. Mi lett volna, ha Putyin nem indul meg Ukrajnában?
Akárki lenne Oroszország élén, ez a háború ugyanúgy elkezdődött volna, mivel egyetlen nagyhatalom sem tűrheti, hogy a pufferzónában ellenséges katonai potenciál települjön. (Ezt az USA sem tűri. Lásd 1962-es kubai válság. Akkor sem tűrte és ma sem tűrné.) Az USA is tudta ezt. Joe Biden elnök már 1997-ben kijelentette, hogy a NATO orosz határra való kiterjesztése az, ami biztosan beindítja az orosz hadi reakciót. Ezt mostanra realizálták. Az USA tökéletesen tudta, hogy ez lesz Oroszország egyetlen lehetséges reakciója, ennek tudtában folytatta az ukrajnai "provokációt" (fegyverek szállítása, vegyi laborok, oroszellenes kormányzat hatalomra segítése már 2015-ben) majd a "robbanás" előtt hirtelen - a mit sem sejtő világ csodálkozására - kivonult Afganisztánból is, hogy erejét az Oroszországgal való leszámolásra koncentrálhassa.
3. Ki fog- e terjedni a háború máshova is?
Az USA (és a befolyása alatt álló EU) célja egy pufferzónában tartott háború Oroszország ellen, az orosz gazdaság és hadi potenciál legyengítése céljából. Amíg ez megvan, kicsi az esélye a háború nyugatra terjedésének, bár további frontnyitás Oroszország gyengítését szolgálná, tehát a nyugat érdeke. Erre az Oroszországgal szomszédos nem NATO országok a legalkalmasabbak. Pl. Grúzia.
Amennyiben az ukrán hadi potenciál a végére ér, vagy békét köt Oroszországgal, mindenképp új pufferzónára lesz szükség, azaz máshol kell folytatni az Oroszország és USA közti viadalt. Ezek előkészítése már zajlik. A titkosszolgálatok és a média gőzüzemben dolgoznak, növelik a háborús félelmet, területi fenyegetést vizionálva szerte Európában. Mivel ismert, hogy Oroszország nem tűr új közvetlen NATO szomszédot, a recept adott az új pufferzónához: nem NATO szomszédok NATO-ba való csatlakozásának beindítása. (Pl. Finnország) Amennyiben komollyá válik a fenyegetés, az orosz hadi reagálás még a csatlakozás előtt be fog indulni, pont úgy, mint február 24-én. Az új pufferzóna máris adott lesz.
4. Mi lesz, ha Ukrajna megegyezik Oroszországgal?
Mivel ez ellentétes lenne az USA jelenlegi érdekeivel, erre nem kerülhet sor mindaddig, amíg el nem fogy az ukrán emberanyag, vagy Oroszország térdre nem rogy. Erre az USA által támogatott ukrán elnök és kormányzata a garancia. Teljes biztosíték továbbá a régióban tevékenykedő titkosszolgálatok. Pl. Lásd a látszólag előrelépett tárgyalások másnapján orosz területet ért ismeretlen eredetű helikopteres rakétatámadás, amelyet Ukrajna nem ismert el magáénak. (Hamis zászlós hadműveletek) Az Ukrajnával való békekötés jelenlegi feltétele az orosz fél szerint az ukrán katonai semlegesség, valamint az Ukrajnából kivált Dombassz és Luhanszk területéről való ukrán kivonulás. Ezt az ukrán elnök teljes mértékben elutasítja, inkább vállalva a további háborút.
Ha az orosz haderő valamely okból váratlanul kivonulna, az USA katonai jelenlét azonnal visszatérne, látványosan és egyre jobban fenyegetve Oroszországot, egészen az ismételt bevonulásig. (Lásd fent, 1. pontban!)
5. Ha elesne Ukrajna, az oroszok tényleg tovább jönnének nyugatra?
Amíg nincs hadi állapotban a NATO-val, Oroszország célja Ukrajna semleges állapotban tartása, pufferzónaként közte és a NATO között. A mai nagyhatalmi doktrínáknak nem része idegen (értsd kisebbségeik nélküli, távoli) erőszakos területszerzés, "birodalomhoz csatolás". Hegemóniát ma már kormányok feletti gazdasági és politikai kontrollal szereznek. Ez a háború dollár milliárdokból folyik, nem x hektár kukoricatábla a tétje... Ha elesne Ukrajna az azzal járna, hogy elvesztené az oroszlakta keleti régióit és vállalnia kéne a semleges státuszt. Megszállással nem járna.
6. Lesz-e háború Magyarországon?
A fentiek figyelembe véve: amennyiben Ukrajna hadi potenciálja elfogy, azaz békét köt és a szóba jöhető Grúzia, Finnország, Moldávia valamiért nem lesz alkalmas frontot nyitni, vagy ha már az ő hadi potenciáljuk is elfogy és nincs más ütközőzóna, ahol Oroszország kivéreztethető, úgy jobb híján Kelet Európában lesz front nyitva, függetlenül attól, hogy NATO tagállamok. Erre legalkalmasabb a Baltikum (Lettország, Észtország, Litvánia) esetleg Románia, vagy Lengyelország. (Lengyelország és az oroszpárti Fehéroroszország közt már most roppant feszült a helyzet) Egy frontnyitás a jelen helyzetben egy hamis zászlós művelettel, vagy pánikkeltéssel azonnal kiprovokálható. (pl. "az oroszok vegyi támadást terveznek Varsó ellen. Megelőző csapásra van szükség.")
Mivel a Balti országok, Románia és Lengyelország NATO tagállamok, így az ő belesodródásuk egyet jelent hazánk hadbalépésével is. Ez azonban nem jelenti azt automatikusan, hogy területünkön szárazföldi harcok legyenek, mert egy NATO-orosz háború is első időszakban egy pufferzónában zajlana. A felek valószínűleg Fehéroroszországban és ismét az elesett Ukrajnában, vagy Moldáviában vívnák meg a hadműveleteket, mivel Oroszország területe az atomfenyegetés miatt továbbra is tabu fog maradni. (Az orosz doktrina szerint akkor vetnek be atomfegyvert, ha országuk léte, területi épsége veszélybe kerül.) Természetesen a kelet-európai országokba telepített rakéták, repülőterek nem maradnak ellencsapás nélkül, de szárazföldi hadműveletekre nyilván akkor kerülhet csak itt sor, ha a NATO erők visszaszorulnak a puffer zónákból. Ez azonban megjósolhatatlan. Még egy esetben lehetünk mi magunk frontterület, ha Oroszország magához csatolná teljes Ukrajnát, mert akkor mi lennénk az új pufferzóna háború esetén. Erre azonban nagyon-nagyon kicsi az esély, pont azért, mert Oroszországnak szüksége van nem NATO tag pufferzónára és mint fentebb írtam, az erőszakos megszállás fenntartása gazdaságilag nem kifizetődő és nem is cél.
7. Melyik propaganda hazudik?
A háború nem csak a harctéren, de propaganda szinten is zajlik, így teljesen természetes, hogy mindkét fél egyformán dezinformál igyekezve a közhangulatot a maga oldalára állítani. Mivel Európa az USA hegemóniája alá tartozik, így itt az USA narratívát erősítő propaganda nyert teret,, melynek lényege Oroszország és egyedülálló módon az orosz emberek elleni hangulatkeltés.
A világ más, nem USA befolyás alatti térségeiben többnyire az orosz álláspont van elterjedve, amely az ukrajnai orosz kisebbségek védelmét és az ellenük elkövetett ukrán atrocitásokat hangoztatja, fő ellenségként természetesen az USA-t megnevezve.
Mindkét propaganda lényege a másik fél démonizálása (háborús bűntettek egymásra fogása) és főleg a lakosság érzelmi felkészítése a háború kiterjedésére és elhúzódására.
8. Ha a NATO és Oroszország összecsapna, az atomháborút jelent- e?
1945 óta több száz háború zajlott világszerte, köztük több atomhatalom részvételével, de nem vetettek be atomfegyvert. A háborúkat a kölcsönös atomfenyegetés miatt, láthatóan továbbra is kizárólag hagyományos fegyverrel vívják. Ennek feltétele, hogy atomhatalom területe az tabu.
Azonban, amennyiben a helyzet úgy eszkalálódik, hogy atomfegyver kerülne bevetésre, az a közhiedelemmel ellentétben nem jár feltétlenül nukleáris sivataggal és teljes kihalással. A taktikai atomfegyver lényege ugyanis az, hogy gyengített erejű, ami a gyakorlatban a megszokottnál nagyobb pl. kerület szintű területet leromboló robbanást jelent, tartós nukleáris következmények nélkül. A stratégiai atomfegyver az, amely viszont városokat, országokat, egész kontinenseket tenne évszázadokra lakhatatlanná. Vélhetően - és remélhetleg - hacsak nem kerül az egyik fél teljes létezése veszélybe,a logika szerint ez sosem lesz bevetve, hiszen minden fél tudja, hogy ez az ő pusztulását is jelenti. Azonban az emberi tényezőket (beszűkült tudatállapot, reménytelenség, félreértés, hamis információk, tévedés, szuicid zavar stb) lehetetlen megjósolni.
Elemzés
1. Mi a háború valós háttere?
Jelenleg három világnagyhatalom rivalizál egymással: USA, Kína és Oroszország. Kína gazdasága túlnőtte az eddig vezető USA-ét és egyre nagyobb fenyegetést jelent az USA hegemóniájára. Gazdasági túlsúlya elkezdte megingatni a dollárt, amely mögött nincs aranyfedezet. Nagyjából 30 trilliárd dollár. Értékét az adja, hogy az USA világszerte kieszközölte a közel keleti olajtermelő országoknál, miszerint olajat csak és kizárólag dollárért értékesíthetnek (petrodollár). Ez elterjedt és általános lett a világban, ami szinten tartja a dollár iránti keresletet, ami biztosítja a dollár értékét, aranyfedezet nélkül is. (Aki ezt eddig megszegte, az ellen az USA beavatkozott, háborút indított. Pl. Irak.) Az élre törő és roppant erős Kína azonban most mégis megegyezett Szaud Arábiával hogy az dollár helyett Juanért adja neki ezután az olajat. India pedig Rubelért vásárolja fel az orosz olajat. Sok milliárdos tételben. Ez hamar el fog terjedni, ami azonnal a fedezetlen dollár törvényszerű romlását fogja eredményezni. Mivel a világ nagy része dollárban tartja pénzét, egy nagyobb értékcsökkenés azt indítja be, hogy más valutát választanak, ezáltal a dollár értéke még inkább csökken. Ha ez megtörténik, az romba dönti az USA teljes gazdaságát. Ebben a helyzetben az USA egyet tehet: helyreállítja az erőviszonyokat a Kína-Orosz ellenféllel szemben, a közülük gyengébb Oroszország megrogyasztjásával. Ezt szankciókkal és háborúval érheti el.
Az orosz bevonulás célja pedig az USA hegemónia megszüntetése. Ezt Lavrov orosz külügyminiszter a napokban ki is mondta.
Mivel a két fél a kölcsönös atomfenyegetés okán kerüli az egymással való harcérintkezést, így a háborút ún. pufferzónában vívják. Ez jelenleg Ukrajna. Az ukrajna területén zajló háború valójában Oroszország és az USA összecsapása.
2. Mi lett volna, ha Putyin nem indul meg Ukrajnában?
Akárki lenne Oroszország élén, ez a háború ugyanúgy elkezdődött volna, mivel egyetlen nagyhatalom sem tűrheti, hogy a pufferzónában ellenséges katonai potenciál települjön. (Ezt az USA sem tűri. Lásd 1962-es kubai válság. Akkor sem tűrte és ma sem tűrné.) Az USA is tudta ezt. Joe Biden elnök már 1997-ben kijelentette, hogy a NATO orosz határra való kiterjesztése az, ami biztosan beindítja az orosz hadi reakciót. Ezt mostanra realizálták. Az USA tökéletesen tudta, hogy ez lesz Oroszország egyetlen lehetséges reakciója, ennek tudtában folytatta az ukrajnai "provokációt" (fegyverek szállítása, vegyi laborok, oroszellenes kormányzat hatalomra segítése már 2015-ben) majd a "robbanás" előtt hirtelen - a mit sem sejtő világ csodálkozására - kivonult Afganisztánból is, hogy erejét az Oroszországgal való leszámolásra koncentrálhassa.
3. Ki fog- e terjedni a háború máshova is?
Az USA (és a befolyása alatt álló EU) célja egy pufferzónában tartott háború Oroszország ellen, az orosz gazdaság és hadi potenciál legyengítése céljából. Amíg ez megvan, kicsi az esélye a háború nyugatra terjedésének, bár további frontnyitás Oroszország gyengítését szolgálná, tehát a nyugat érdeke. Erre az Oroszországgal szomszédos nem NATO országok a legalkalmasabbak. Pl. Grúzia.
Amennyiben az ukrán hadi potenciál a végére ér, vagy békét köt Oroszországgal, mindenképp új pufferzónára lesz szükség, azaz máshol kell folytatni az Oroszország és USA közti viadalt. Ezek előkészítése már zajlik. A titkosszolgálatok és a média gőzüzemben dolgoznak, növelik a háborús félelmet, területi fenyegetést vizionálva szerte Európában. Mivel ismert, hogy Oroszország nem tűr új közvetlen NATO szomszédot, a recept adott az új pufferzónához: nem NATO szomszédok NATO-ba való csatlakozásának beindítása. (Pl. Finnország) Amennyiben komollyá válik a fenyegetés, az orosz hadi reagálás még a csatlakozás előtt be fog indulni, pont úgy, mint február 24-én. Az új pufferzóna máris adott lesz.
4. Mi lesz, ha Ukrajna megegyezik Oroszországgal?
Mivel ez ellentétes lenne az USA jelenlegi érdekeivel, erre nem kerülhet sor mindaddig, amíg el nem fogy az ukrán emberanyag, vagy Oroszország térdre nem rogy. Erre az USA által támogatott ukrán elnök és kormányzata a garancia. Teljes biztosíték továbbá a régióban tevékenykedő titkosszolgálatok. Pl. Lásd a látszólag előrelépett tárgyalások másnapján orosz területet ért ismeretlen eredetű helikopteres rakétatámadás, amelyet Ukrajna nem ismert el magáénak. (Hamis zászlós hadműveletek) Az Ukrajnával való békekötés jelenlegi feltétele az orosz fél szerint az ukrán katonai semlegesség, valamint az Ukrajnából kivált Dombassz és Luhanszk területéről való ukrán kivonulás. Ezt az ukrán elnök teljes mértékben elutasítja, inkább vállalva a további háborút.
Ha az orosz haderő valamely okból váratlanul kivonulna, az USA katonai jelenlét azonnal visszatérne, látványosan és egyre jobban fenyegetve Oroszországot, egészen az ismételt bevonulásig. (Lásd fent, 1. pontban!)
5. Ha elesne Ukrajna, az oroszok tényleg tovább jönnének nyugatra?
Amíg nincs hadi állapotban a NATO-val, Oroszország célja Ukrajna semleges állapotban tartása, pufferzónaként közte és a NATO között. A mai nagyhatalmi doktrínáknak nem része idegen (értsd kisebbségeik nélküli, távoli) erőszakos területszerzés, "birodalomhoz csatolás". Hegemóniát ma már kormányok feletti gazdasági és politikai kontrollal szereznek. Ez a háború dollár milliárdokból folyik, nem x hektár kukoricatábla a tétje... Ha elesne Ukrajna az azzal járna, hogy elvesztené az oroszlakta keleti régióit és vállalnia kéne a semleges státuszt. Megszállással nem járna.
6. Lesz-e háború Magyarországon?
A fentiek figyelembe véve: amennyiben Ukrajna hadi potenciálja elfogy, azaz békét köt és a szóba jöhető Grúzia, Finnország, Moldávia valamiért nem lesz alkalmas frontot nyitni, vagy ha már az ő hadi potenciáljuk is elfogy és nincs más ütközőzóna, ahol Oroszország kivéreztethető, úgy jobb híján Kelet Európában lesz front nyitva, függetlenül attól, hogy NATO tagállamok. Erre legalkalmasabb a Baltikum (Lettország, Észtország, Litvánia) esetleg Románia, vagy Lengyelország. (Lengyelország és az oroszpárti Fehéroroszország közt már most roppant feszült a helyzet) Egy frontnyitás a jelen helyzetben egy hamis zászlós művelettel, vagy pánikkeltéssel azonnal kiprovokálható. (pl. "az oroszok vegyi támadást terveznek Varsó ellen. Megelőző csapásra van szükség.")
Mivel a Balti országok, Románia és Lengyelország NATO tagállamok, így az ő belesodródásuk egyet jelent hazánk hadbalépésével is. Ez azonban nem jelenti azt automatikusan, hogy területünkön szárazföldi harcok legyenek, mert egy NATO-orosz háború is első időszakban egy pufferzónában zajlana. A felek valószínűleg Fehéroroszországban és ismét az elesett Ukrajnában, vagy Moldáviában vívnák meg a hadműveleteket, mivel Oroszország területe az atomfenyegetés miatt továbbra is tabu fog maradni. (Az orosz doktrina szerint akkor vetnek be atomfegyvert, ha országuk léte, területi épsége veszélybe kerül.) Természetesen a kelet-európai országokba telepített rakéták, repülőterek nem maradnak ellencsapás nélkül, de szárazföldi hadműveletekre nyilván akkor kerülhet csak itt sor, ha a NATO erők visszaszorulnak a puffer zónákból. Ez azonban megjósolhatatlan. Még egy esetben lehetünk mi magunk frontterület, ha Oroszország magához csatolná teljes Ukrajnát, mert akkor mi lennénk az új pufferzóna háború esetén. Erre azonban nagyon-nagyon kicsi az esély, pont azért, mert Oroszországnak szüksége van nem NATO tag pufferzónára és mint fentebb írtam, az erőszakos megszállás fenntartása gazdaságilag nem kifizetődő és nem is cél.
7. Melyik propaganda hazudik?
A háború nem csak a harctéren, de propaganda szinten is zajlik, így teljesen természetes, hogy mindkét fél egyformán dezinformál igyekezve a közhangulatot a maga oldalára állítani. Mivel Európa az USA hegemóniája alá tartozik, így itt az USA narratívát erősítő propaganda nyert teret,, melynek lényege Oroszország és egyedülálló módon az orosz emberek elleni hangulatkeltés.
A világ más, nem USA befolyás alatti térségeiben többnyire az orosz álláspont van elterjedve, amely az ukrajnai orosz kisebbségek védelmét és az ellenük elkövetett ukrán atrocitásokat hangoztatja, fő ellenségként természetesen az USA-t megnevezve.
Mindkét propaganda lényege a másik fél démonizálása (háborús bűntettek egymásra fogása) és főleg a lakosság érzelmi felkészítése a háború kiterjedésére és elhúzódására.
8. Ha a NATO és Oroszország összecsapna, az atomháborút jelent- e?
1945 óta több száz háború zajlott világszerte, köztük több atomhatalom részvételével, de nem vetettek be atomfegyvert. A háborúkat a kölcsönös atomfenyegetés miatt, láthatóan továbbra is kizárólag hagyományos fegyverrel vívják. Ennek feltétele, hogy atomhatalom területe az tabu.
Azonban, amennyiben a helyzet úgy eszkalálódik, hogy atomfegyver kerülne bevetésre, az a közhiedelemmel ellentétben nem jár feltétlenül nukleáris sivataggal és teljes kihalással. A taktikai atomfegyver lényege ugyanis az, hogy gyengített erejű, ami a gyakorlatban a megszokottnál nagyobb pl. kerület szintű területet leromboló robbanást jelent, tartós nukleáris következmények nélkül. A stratégiai atomfegyver az, amely viszont városokat, országokat, egész kontinenseket tenne évszázadokra lakhatatlanná. Vélhetően - és remélhetleg - hacsak nem kerül az egyik fél teljes létezése veszélybe,a logika szerint ez sosem lesz bevetve, hiszen minden fél tudja, hogy ez az ő pusztulását is jelenti. Azonban az emberi tényezőket (beszűkült tudatállapot, reménytelenség, félreértés, hamis információk, tévedés, szuicid zavar stb) lehetetlen megjósolni.
Megmondom őszintén nem követtem az eseményeket az utóbbi időben, de meglep amit látok.
Lenne pár kérdésem.
A bucsai egyéb mészárlásokkal kapcsolatban lesz nemzetközi vizsgálat, vagy hisz mki az ukránoknak? Az hogy fehér karszalagos civileket öltek meg konteo vagy valóban így történt?
Kijev környékéről a Feherorosz határig vonultak vissza az oroszok??
Szumi körüli kivonulás mit jelent?? Telejesen feladták, megszűnt a városok körbekerítése?
Mariupol még hogy a tökömbe tart ki?? Vannak tomeges megadások vagy ez csak propi?? Mekkora részen tartja magát még az Azov és az ukri tengerészgyalogosok?? Mekkora orosz erőket kötnek még le?
A déli ukrán ellentámadás mennyire komoly?? Ilyen jó erőben vannak??
Putyin most már a médiában hetekkel ezelőtt bejelentett támadasra készül a legjobban kiépített ukrán védelmi allasok ellen?? Ez komoly? Mindent 1 lapra?
Mekkora erők állnak a két oldalon? Tüzérséggel, légicsapásokkal megszórják előtte őket, vagy nyílt sisakkal nekimennek??
Van arra esély, hogy az ukránok betámadnak máshol orosz területre??
annál is inkább, mert elvileg a hajón volt/lehetett 2db atom töltet (a hajó-hajó rakéták közül kettőn)
W
Wilson
Guest
Thanx akkor már nem kell bepötyögnöm....
Érdekes a brit Sea Skua-t a brit haditengerészet
2017-ben kivonta amely egy rövid hatótávolságú (25 km) könnyű hajó elleni rakéta, és a brittek Westland Lynx helikoptereken alkalmazták, bár az is igaz, hogy Kuvait parti ütegekben, mind a mai napig hadrendben tartja, és ez az átalakított Neptun indító is érdekes amelyet a Harpoon indítására alakítottak át....Én személy szerint nem zárnak ki teljesen ezt a verziót ,de szerintem annak az esélye kicsi, hogy ezt így oldották meg az ukrik.....
A brittek által felajánlott hajoellenes rakétákkal kapcsolatban itt egy ezzel foglalkozó cikkből egy részlet..
"Az antik gyűjtemény
2020-ban az RN feltáró ajánlatkérést intézett az iparághoz a Harpoons Block 1C hajóelhárító rakéták élettartamának 2027-ig történő meghosszabbítására. Végül a Babcock (Devonport) 2021 elején szerződést kapott a támogatás további egy évvel történő meghosszabbítására. A jelenlegi fegyverkészletek többnyire lejárt élettartamúak. Még ha a védelmi lőszerekkel foglalkozó szervezet jól gondozza és karbantartja is őket, a rakétákban lévő robbanóanyagok és hajtóanyagok idővel lebomlanak. Ezeket az elemeket ki kell cserélni, és a fegyvereket újra kell tanúsítani, különben a legjobb esetben is megbízhatatlanná, vagy akár veszélyesen veszélyessé válhatnak. Hacsak nem indítottak gyors programot az Egyesült Királyság Harpoon-készleteinek gyors újbóli tanúsítására, valószínűleg már csak néhány használható fegyver maradt. A rakéták hiányát jelzi, hogy a 2021-es Carrier Strike bevetésen, amely a Dél-kínai-tenger vitatott környezetében is magában foglalta a műveleteket, a négy RN kísérőhajó közül csak az egyiket (HMS Kent) szerelték fel Harpoonnal.
A Type 45-ös rombolók közül négyet a 2010-es évek elején a kivont Type 22-es Type IIIs sorozatú fregattokról eltávolított Harpoon-berendezésekkel szereltek fel, de most már egyáltalán nem hordozzák a rakétákat. A HMS Kent mellett csak az állandóan a Perzsa-öbölben állomásozó HMS Montrose hordoz Harpoon rakétákat, összesen mindössze 16 darabot. A Harpoon üzemeltetésére és karbantartására kiképzett RN-személyzet száma is egyre csökken.
A tengeralattjáróról indítható változat volt az első Harpoon, amely az RN szolgálatába állt, és közvetlenül a Falkland-szigeteki konfliktus befejezése után, 1982-ben állt szolgálatba. A felszíni indítású Harpoon B1C-t a Boeing 1985-ben vezette be, és először az 1988-ban szolgálatba állított HMS Cornwall fedélzetén állt szolgálatba (GWS60 néven). Az 1980-as években a RAF is vásárolt egy kisebb készletet légi indítású Harpoonokból a Nimrod tengeri járőrrepülőgépek számára. Feltételezhetően ezeket a Nimrod MRA4 2010-es kivonásakor már eladták. A RAF szerint új P8-A Poseidonjait egy újabb Harpoon-változattal fogják felfegyverezni, de nem világos, hogy ezeket mikor fogják megvásárolni, bár az integrációs munkát az USA már elvégezte.
A Block 1C esetében a navigáció a hordozórakéta által biztosított inerciális irányítás és adatok alapján történik. A rakéta előre programozható útvonalakkal is, hogy elkerülje a közvetlen támadási irányt. A végfázisban az irányítás aktív radarkeresővel történik. A rakéta szubszonikus, érzékeny a modern ellenintézkedésekre, és nincs adatkapcsolata a pálya közepén történő korrekcióhoz. Az összetett környezetben a célpontok megkülönböztetésére való képtelensége szintén potenciális tehertétellé teszi a rakétát, amely a végfázisban az első észlelt kereskedelmi hajóba csapódhat.
Az 1982-es Falkland-szigeteki háború idején az argentinok hajóra szerelt Exocet rakétákat szereltek le egy rombolóról, majd a szigetekre repültek velük, és egy utánfutóra szerelték őket. Néhány technikai nehézséget és téves tüzelést követően végül sikerült kilőniük egy rakétát, amely becsapódott a HMS Glamorganba, súlyosan megrongálva a hajót és megölve 14 tengerészt.
Képzeljük el, hogy az Egyesült Királyság képes lesz néhány működő Harpoon rakétát szállítani Ukrajnának. Ezeket repülővel kellene behozni, erős pótkocsikra szerelve, hogy mobilisak és elrejthetők legyenek, hogy elkerüljék az orosz műholdak és drónok általi észlelést. A kilövő számítógépeket integrálni és átprogramozni kellene a szárazföldi működéshez. Mielőtt bármilyen támadást indítanának, a rakétákat célzási adatokkal kellene ellátni egy parti radarról vagy más valós idejű hírszerzési forrásból, és hozzáértő embereket kellene kijelölni a rendszer működtetésére.
Egyéb lehetőségek
Feltételezve, hogy az Egyesült Királyság nem csak közvetítőként szolgál a harmadik féltől vásárolt rakétakészletekkel, az Egyesült Királyság készletében rendelkezésre áll néhány kisebb fegyver. Az MBDA Sea Venom egy új, 30 kg-os robbanófejjel rendelkező, levegőből indítható rakéta, amelyet a gyors szárazföldi támadóhajók vagy korvettek ellen terveztek. Hatótávolsága hivatalosan 20 km, bár a gyakorlatban valószínűleg jóval nagyobb. A rakétát jelenleg integrálják az RN Wildcat helikopterébe, de még nem jelentették be teljes működési képességét. Az orosz flotta elleni helikopteres támadás a legjobb esetben is nagy kockázatú tevékenység lenne. A Sea Venom integrálása a megmaradt ukrán harci helikopterekbe rendkívül nagy kihívást jelentene.
A RAF jelentős készlettel rendelkezik a levegőből indítható Brimstone könnyű távolsági rakétákból, amelyeket eredetileg páncélozott járművek megsemmisítésére terveztek, és Afganisztánban és Szíriában sikeresen alkalmaztak. A Brimstone rendkívül pontos, és hatótávolsága körülbelül 20-25 km. 2013-ban az MBDA bemutatta a Brimstone tengeri változatát, a "Sea Spear" nevű változatot. Ezt egy inerciális navigációs rendszer, nagy felbontású milliméterhullámú radar és félig aktív lézeres célmegjelölés irányítja, és a légi indítású változatnál jóval nagyobb (16 kg-os) robbanófejet hordoz. A Sea Spear a szárazföldön lévő rögzített rakétákról vagy kisebb hadihajókról indítható, és célja a kishajók elleni küzdelem. A Sea Spear nincs gyártásban, de a légi indítású fegyverek potenciális készleteit sietve át lehet alakítani. Nagy számban bevetve a Sea Spear ideális lenne egy kétéltű támadás visszaverésére, de csak korlátozottan használható a Fekete-tengeren a partoktól távolabb telepített nagyobb haditengerészeti egységek ellen.
Ostobaság lenne azt mondani, hogy "ezt soha nem lehet megcsinálni", mivel a háború az improvizáció anyja, de nagyon valószínűtlennek tűnik, hogy az Egyesült Királyság Harpoonokat szállít Ukrajnának, és korlátozott alternatív lehetőségei vannak. Az Ukrajnával szövetséges más nemzetek modern, működőképes, szárazföldi telepítésű, nehézsúlyú hajó elleni rakétákkal rendelkeznek, amelyek sokkal nagyobb potenciállal rendelkeznek, mint bármi, amit az Egyesült Királyság fel tud ajánlani."
Can the UK supply anti-ship missiles to Ukraine? | Navy Lookout
www.navylookout.com
Agymenés az elmúlt 30-40 oldal után:
1.) Az orosz területek (Moszkva) elleni ukrán támadási szándékokról és azok realitásáról
Az ukránok a háború első pillanatától kezdve megtehették volna, hogy tüzérségi eszközökkel, diverzánscsoportokkal vagy légierejük néhány használható egységével csapást mérnek a határ orosz oldalán 10, 20, vagy akár 50 km mélységben, ha nem is jól védett katonai célpontokra, de településekre, hidakra, vasúti csomópontokra, mégis visszafogták magukat e téren. (Bolondok napja környékén iktattak ki egy olajtározót helikopterekkel, ha jól emlékszem.) Miért? Azért, mert tud(hat)ják, hogy ha elkezdenek ilyesmivel szórakozni, azzal sokkal előrébb nem lesznek, onnantól viszont az oroszoknak tényleg biztonsági szükségszerűségből el kell foglalniuk a határaiktól 10, 20, vagy akár 50 km-es mélységig az ukrán területeket, akkor is, ha kő kövön nem marad. A mostani fenyegető nyilatkozatok valószínűleg csak a szokásos, eltúlzott Kijevi háborús hangulatkeltés megnyilvánulásai. Ha mégis meglépik, akkor jön az orosz válaszcsapás, ami jóval fájdalmasabb lesz, atom sem kell hozzá.
2.) Az orosz atomfegyver bevetéséről
A jelenlegi helyzetben valószínűtlennek tartom a nukleáris csapást. Még egy Moszkva (a főváros, nem a hajó) elleni hagyományos ukrán csapás (ami a gyakorlatban aligha okozna komoly károkat és veszteségeket.) esetén sem hiszem, hogy atomfegyvert vetnének be az oroszok. Nem azért, mert ezzel maguk ellen fordítanák a világ közvéleményét (A Nyugatit sokkal jobban már nem lehet, a többiek pedig, bár persze buzgón sopánkodnának, a háttérben azért hálásak lennének, mert ezek után pl. egy Tajvant megszelídítő gombafelhő sem lenne már akkora skandallum.), hanem azért, mert sem politikai, sem katonai értelemben nem lenne semmi haszna és értelme. Ukrajnában nincs olyan célpont, amit ne tudna hagyományos fegyverekkel is megsemmisíteni az orosz haderő. Sőt, talán éppen az az egyik legnagyobb problémájuk, hogy az ellenséges haderő és haditechnika túlságosan szétszórt, dekoncentrált és rejtett. Helyi, taktikai szinten működik, stratégiai léptékben képlékeny, megfoghatatlan. Innentől az atomcsapás célja maximum a polgári lakosság válogatás nélküli és teljes kiirtása lehetne egy-egy városban. (Sajnos idáig is eljuthatunk, de erről később...)
3.) Az aggasztó jövőről
A békére jelenleg esély sincs, mert a háború egyre dagad, a veszteségek pedig mindkét oldalon fájdalmasan nőnek. Oroszország nem teheti meg, hogy kivonul, óriási presztízsveszteség lenne, és ami fontosabb, hogy anyagi, katonai is. Muszáj valamit nyerni, elhozni, felmutatni, minimum a Krímet és a szakadár földeket, de azokat aztán nemzetközileg is elismerten. Olyan nincs, hogy véres fejjel visszavonulunk és kész. Kijev kommunikációjából viszont világosan látszik, hogy Ukrajna sem fog engedni, valószínűleg már nem is teheti, a "nem adunk egy rögöt sem" rögeszméje mélyebbre rágta magát beléjük, mint valaha, plusz Washington (London, Varsó, stb.) is izomból tolja Ukrajnát bele a háborúba. Piszok jól jön ez a háború az USA-nak, de áldás Kínának és a fél világnak is, Brazíliától Izraelig. Miért is lenne vége?
4.) A III. világháborúról
Mivel a két háborúzó fél (olyanok, mint két kölyök az iskola udvarán, akik valami anyázásból kifolyólag régóta készültek a nagy leszámolásra és most a nagyszünetben már ötödik perce hemperegnek összecsimpaszkodva a betonon véresen, fújtatva, bőgve, de nem adhatják föl, mert a fél suli körülöttük állva hecceli őket) nem képes véget vetni a háborúnak és mivel a háború fenntartása sokkal többeknek érdeke, mint ahányaknak a béke vagy akár csak a tűzszünet lenne, ezért az folytatódni és durvulni fog. Oroszország eljuthat arra a pontra, hogy nem gazdaságilag ugyan, de katonailag kivérzik. A Nyugat gazdasága sokkal gyorsabban termeli újra az ukránoknál megsemmisülő fegyvereket, mint ahogyan az orosz gazdaság pótolná a saját hadseregének kieső fegyverzetét (ez eddig két világháborúban bizonyult döntőnek!), ezért eljöhet az a pont, ahol azt teszi, amit az USA tett 1945-ben Japán ellen: Feltétel nélküli fegyverletétel, vagy kétnaponta elhamvad egy ukrán város. De ettől ma még messze vagyunk és ez sem kell, hogy atomháborút generáljon.
Ettől ma még sokkal aggasztóbb az, hogy a Nyugat prominensei és a nyugati média láthatóan megkezdte a lakosság megdolgozását, a közvélemény felkészítését a legrosszabbakra. Az orosz sportolók, művészek, macskák, fák, ételek(!) bojkottja, a jó-gonosz narratíva, a hisztérikus hangulatkeltés mind azt célozza, hogy a lakosság jelentős része, lehetőleg többsége szükséges és elkerülhetetlen rosszként tekintsen bármilyen bekövetkező krízisre, gazdasági összeomlásra, éhínségre, háborúra, akár atomháborúra is.
Sőt, hogy támogassa is azt!
Soros György még márciusban konkrétan ki is mondta, hogy a III. világháború megkezdődött. El is magyarázta, hogy miért: Mert Putyin megőrült. Ennyi a tömegfogyasztásra szánt magyarázat. Aki kérdez, kételkedik, mást mond, az az ellenség ügynöke.
1.) Az orosz területek (Moszkva) elleni ukrán támadási szándékokról és azok realitásáról
Az ukránok a háború első pillanatától kezdve megtehették volna, hogy tüzérségi eszközökkel, diverzánscsoportokkal vagy légierejük néhány használható egységével csapást mérnek a határ orosz oldalán 10, 20, vagy akár 50 km mélységben, ha nem is jól védett katonai célpontokra, de településekre, hidakra, vasúti csomópontokra, mégis visszafogták magukat e téren. (Bolondok napja környékén iktattak ki egy olajtározót helikopterekkel, ha jól emlékszem.) Miért? Azért, mert tud(hat)ják, hogy ha elkezdenek ilyesmivel szórakozni, azzal sokkal előrébb nem lesznek, onnantól viszont az oroszoknak tényleg biztonsági szükségszerűségből el kell foglalniuk a határaiktól 10, 20, vagy akár 50 km-es mélységig az ukrán területeket, akkor is, ha kő kövön nem marad. A mostani fenyegető nyilatkozatok valószínűleg csak a szokásos, eltúlzott Kijevi háborús hangulatkeltés megnyilvánulásai. Ha mégis meglépik, akkor jön az orosz válaszcsapás, ami jóval fájdalmasabb lesz, atom sem kell hozzá.
2.) Az orosz atomfegyver bevetéséről
A jelenlegi helyzetben valószínűtlennek tartom a nukleáris csapást. Még egy Moszkva (a főváros, nem a hajó) elleni hagyományos ukrán csapás (ami a gyakorlatban aligha okozna komoly károkat és veszteségeket.) esetén sem hiszem, hogy atomfegyvert vetnének be az oroszok. Nem azért, mert ezzel maguk ellen fordítanák a világ közvéleményét (A Nyugatit sokkal jobban már nem lehet, a többiek pedig, bár persze buzgón sopánkodnának, a háttérben azért hálásak lennének, mert ezek után pl. egy Tajvant megszelídítő gombafelhő sem lenne már akkora skandallum.), hanem azért, mert sem politikai, sem katonai értelemben nem lenne semmi haszna és értelme. Ukrajnában nincs olyan célpont, amit ne tudna hagyományos fegyverekkel is megsemmisíteni az orosz haderő. Sőt, talán éppen az az egyik legnagyobb problémájuk, hogy az ellenséges haderő és haditechnika túlságosan szétszórt, dekoncentrált és rejtett. Helyi, taktikai szinten működik, stratégiai léptékben képlékeny, megfoghatatlan. Innentől az atomcsapás célja maximum a polgári lakosság válogatás nélküli és teljes kiirtása lehetne egy-egy városban. (Sajnos idáig is eljuthatunk, de erről később...)
3.) Az aggasztó jövőről
A békére jelenleg esély sincs, mert a háború egyre dagad, a veszteségek pedig mindkét oldalon fájdalmasan nőnek. Oroszország nem teheti meg, hogy kivonul, óriási presztízsveszteség lenne, és ami fontosabb, hogy anyagi, katonai is. Muszáj valamit nyerni, elhozni, felmutatni, minimum a Krímet és a szakadár földeket, de azokat aztán nemzetközileg is elismerten. Olyan nincs, hogy véres fejjel visszavonulunk és kész. Kijev kommunikációjából viszont világosan látszik, hogy Ukrajna sem fog engedni, valószínűleg már nem is teheti, a "nem adunk egy rögöt sem" rögeszméje mélyebbre rágta magát beléjük, mint valaha, plusz Washington (London, Varsó, stb.) is izomból tolja Ukrajnát bele a háborúba. Piszok jól jön ez a háború az USA-nak, de áldás Kínának és a fél világnak is, Brazíliától Izraelig. Miért is lenne vége?
4.) A III. világháborúról
Mivel a két háborúzó fél (olyanok, mint két kölyök az iskola udvarán, akik valami anyázásból kifolyólag régóta készültek a nagy leszámolásra és most a nagyszünetben már ötödik perce hemperegnek összecsimpaszkodva a betonon véresen, fújtatva, bőgve, de nem adhatják föl, mert a fél suli körülöttük állva hecceli őket) nem képes véget vetni a háborúnak és mivel a háború fenntartása sokkal többeknek érdeke, mint ahányaknak a béke vagy akár csak a tűzszünet lenne, ezért az folytatódni és durvulni fog. Oroszország eljuthat arra a pontra, hogy nem gazdaságilag ugyan, de katonailag kivérzik. A Nyugat gazdasága sokkal gyorsabban termeli újra az ukránoknál megsemmisülő fegyvereket, mint ahogyan az orosz gazdaság pótolná a saját hadseregének kieső fegyverzetét (ez eddig két világháborúban bizonyult döntőnek!), ezért eljöhet az a pont, ahol azt teszi, amit az USA tett 1945-ben Japán ellen: Feltétel nélküli fegyverletétel, vagy kétnaponta elhamvad egy ukrán város. De ettől ma még messze vagyunk és ez sem kell, hogy atomháborút generáljon.
Ettől ma még sokkal aggasztóbb az, hogy a Nyugat prominensei és a nyugati média láthatóan megkezdte a lakosság megdolgozását, a közvélemény felkészítését a legrosszabbakra. Az orosz sportolók, művészek, macskák, fák, ételek(!) bojkottja, a jó-gonosz narratíva, a hisztérikus hangulatkeltés mind azt célozza, hogy a lakosság jelentős része, lehetőleg többsége szükséges és elkerülhetetlen rosszként tekintsen bármilyen bekövetkező krízisre, gazdasági összeomlásra, éhínségre, háborúra, akár atomháborúra is.
Sőt, hogy támogassa is azt!
Soros György még márciusban konkrétan ki is mondta, hogy a III. világháború megkezdődött. El is magyarázta, hogy miért: Mert Putyin megőrült. Ennyi a tömegfogyasztásra szánt magyarázat. Aki kérdez, kételkedik, mást mond, az az ellenség ügynöke.
W
Wilson
Guest
Mert a Moszkva látta el az egész jelenlegi Fekete-tengeri orosz flotta légvédelmét....
biztos hogy a Harpoon hatótávolsága elég lett volna rá? Sz.tem nem, mert csak a légi indításu verziónak van 220km-es hatósugara, és még az is kevés lett volna.... Angolék meg nem ilyen verziót küldenek/küldtek
Itt az elemzés részletet a Szláva topikból:
Számos taktikai hibát követtek el (ismétlődő manőverek, nem megfelelő távolság a parttól, gyenge légvédelem és elektronikus hadviselés, mint kiderült, ismét gyenge kíséret), ami lehetővé tette a hajó helyzetének kiszámítását és hatékony csapás végrehajtását.
A Moszkva rakétás cirkál´o elleni támadásról:
Persze, eddig nem összeillő Neptun és Harpoont kb 2-3 hét alatt sikeresen integrálnak egymáshoz... A Bayraktar meg papíron éppen hogy elbír egy darab Sea Skua rakétát, de akkora asszimetrikus terhelést kapna, hogy kizárt, hogy így repültek volna. Szóval valami hihetőbb mesét kellene kitalálni.