Ne haragudj @laiki, és ne vedd támadásnak, de te Buk kezelő vagy, vagy legalább vizsgád van a kezeléséből?? Mert úgy osztod itt az észt vele kapcsolatban mintha több tucat éleslövészeten lettél volna vele! Szerinted, és most függetlenítsük magunkat az ukrán alkalomtól, semmi esély arra, hogy egy alig képzett, valószínüleg teljesen amatőr kezelőszemélyzet nem tud elindítani egy rakétát az indikátoron hirtelen megjelenő zöld pötty felé?? No o
Nem veszem támadásnak, de annyi azért elvárható lenne egy szakmai fórumon, hogy a hozzászóló megtiszteli a többieket azzal, hogy veszi a fáradságot és amiről ír, annak utánna néz és elgondolkodik rajta. Nem véletlenül írok szektorokról, szögekről, távolságról, időről, üzemmódról, stb...
Kérdésedre válaszolva:
- A rakétalövészethez nem ártana működőképes TELAR és nem ártana rakéta se.
- Az alig képzett, teljesen amatőr kezelő be sem tudja üzemelni a rendszert. Jó lenne eldönteni, hogy alig képzett a kezelő, de akkor hogy tudja megjavítani azt, amit azukrán üzemeltetői nem tudtak (vagy szándékosan még jobban tökre is tettek mielőtt hátrahagyták). Mindezt eszközök nélkül, mert az ukránok csak egy pőre TELAR-t hagytak hátra. Vagy nagyon képzett kezelő, mint ahogy papichulo forrása hivatkozik és akkor honnan akasztották le.
- Abban gondolom megegyezhetünk, hogy az oroszok nem viiccből gyártották olyanra a rendszert, amilyen és a TELAR-nak nem alapfunkciója a célkeresés. Ki lehet csiholni belőle egy nagyon korlátozott célkeresési képességet, de biztosan nem egy alig képzett kezelőnek.
- Ahhoz, hogy az a pötty (a színe most nem olyan érdekes, de nem zöld) megjelenjen az indikátoron, a célnak a célkeresési szektorban kell lennie. Alapból a TELAR alacsonyabb szektorban dolgozik, semhogy egyáltalán megláthatta volna az utasszálíltót. Fel lehet emelni a célkeresési szektort, de ez nem lenne túl logikus a szakadárok részéről.
- A szektor szélessége is lényeges és a TELAR elhelyezkedése. Azon kívül, hogy a TELAR a feltételezés szerint egy teljesen ésszerűtlen települési helyen volt, ahonnan a rakéták nem érhették el a frontot, meg kellene magyarázni, hogy miért arra, vagy leginkább miért csak arra nézett. Ha meg két 120 fokos szektort kutatott a forgózsámoly elfogatásával és mindkettőnél az alsó 6,5 fokos fölött még egy 6,5 fokos emelkedési szöget is átvizsgált, akkor egy teljes célkutatási ciklus időtartama válik ésszerűtlenül hosszúvá (21-23 másodperc).
- Még az emelt szögön is csak nagy távolságból lehetett volna észlelni a 10 km-en repülő utasszálítót, bőven kívül a rakéta megsemmisítési zónáján (70 km és 45 km között. Az előbbi a radar maximális észlelési távolsága, az utóbbi a holttér határa 13 fokon, 10 km magaságon). Nehéz magyarázatot találni rá, hogy miért egy ilyen értéktelen és veszélytelen célpontott követtek volna 2-3 percen keresztül, mire beér a megsemmisítési zónába és miért erre pazarolták volna a rakétát.
- Elképzeléseddel elelntétben gyakorlatilag kizárható, hogy hirtelen, a megsemmisítési zónán belül tűnt volna fel az utasszállító, mert ahhoz már a 3. 6,5 fokos célkutatási emelkedési szögtartomány is kevés. Ugye nem azt akarod feltételezni, hogy a kezelő a csillagos ég felé fordította a radart, hogy sem alacsony, sem közepes magaságban ne lásson semmit? Lehetséges a 2. szektorban elkapni a gépet a radarral, de akkor 2-3 percig követni kell és nem azonnal rácsapdosni az indító gombra, mint ahogy képzeled. Közben persze más célpontokat nem lát a kezelő, mert a követés szögtartománya szűk és egyébként is túl magasra kell húzni.
- Ha nem teljesen debil a kezelő, akkor azért csak megpróbálja valahogy azonosítani a célpontot egy olyan környezetben, ahol naponta sokszor annyi polgári gép halad át, mint ahány bevetést az ukrán légierő végrehajt. Erre ott van mindjárt a gép transzpondere, ami bizonyíthatóan sugárzott. De ha nem figyeli a transzponder jelet, akkor ott van a repülési profilja. Még egy olyan felkészültségű kezelőnek is, aki wikipédiáról szerzi a tudását elsőre utaszálíltó kell, hogy beugorjon 10 km repülési magaságról, 900 km/h sebességről, egyenes pályáról. Még egy minimálisan érdeklődő egyén is tudja, hogy a Flightradar24-en saját jelvevő nélkül is megfigyelheti a polgári forgalmat. Még egy amatőrnek is van ideje 2-3 perc és 30-40 km megtett távolság alatt hogy a közelben lévő földi egységeket megkérje, hogy távcsővel nézzenek fel. 70 % felhő borítottságnál 30-40 km távolságon belül csak volt egy rés a felhőkön.
- Még wikipédia szintű ismeretekkel sem lehet összekeverni az utasszállító repülési profilját sem An-26-al, sem Szu-25-el és ha bombákkal, rakétákkal megpakoltnak feltételezed, akkor még Szu-24-el sem.
- Az is okoz némi nehézséget, hogy egyszere célt követni impulzus üzemmődban és alávilágítani folyamatos kisugárzással ugyanazzal a radarral és ugyanazzal sugárzóval, illetve vevővel nem tud a TELAR. Egy TELAR és a felderítő radar együtt (a parancsnoki jármű közreműködésével) vígan megoldja a rávezetést. Két TELAR is meg tudja csinálni, ha kilőtték a célkereső radart. Az egyik követ, a másik rávezet. Egy TELAR esetében azonban másodpercek alatt kiesik a cél a rávezető nyalábból, ha nincs külső adat a cél mozgásáról.
Összefoglalva:
Semmi esély arra, hogy "egy alig képzett, valószínüleg teljesen amatőr kezelőszemélyzet" elindítson egy rakétát "az indikátoron hirtelen megjelenő zöld pötty felé".