Jó meglátások, szeretném kiegészíteni.
A Sunát most jól behúzták, mert a repülés nem olyasmi biznisz, mint a harcjármű vagy a kézifegyverek – itt 100 millió dodók repkednek. És ezt mind-mind az angol adófizetők fogják fizetni, miközben a saját hazájuk védelmi képessége ezzel arányosan csökken...
- Kezdjük azzal, hogy a pilótaképzés egy elképesztő költséges valami. Először ugye SEP/MEP, aztán jöhet az alapfokú gázturbinás kiképző – na már ez sem két fillér, de ez még semmi, mert a vége végül a céltípus kétüléses verziója. Egy Eurofighter repült óráját figyelembe véve az, hogy itt el kell töltenie több mint 100 órát, ha nem csak basic skill a cél (hogy majd az alakulatnál szerezze meg a minősítéseket), hanem hogy hazaérve egy fullos légierő/légvédelem ellen repüljön harci bevetéseket, na ott már indul a csuklás a költségeket tekintve. És mivel vagy 200 gépet kért a karvalyorrú, az alaphangon 300 pilóta, vagyis csak a kiképzés indul 3000+ Typhoon repórával... persze ez elaszlik több országra és típusra, de ezt Európa fizeti megint.
És mondom, alapkészségek, nem Red Flag edzett sok ezer órával a kezében repkedő pilóta (nyugati típuson és taktikai közegben, még ha gyakorlott Szuhoj pilóta is az illető, de nem hiszem az sok maradt). És ezt a Typhoonra mind az UK fizeti. Have fun.
Aztán ott van a maintenance kérdése. Gépenként kell minimum olyan 8 magasan képzett (hibakeresésre alkalmas) Level 1 (civil B1 megfelelője) szerelő, aki nem csak a repelőtti/utáni szemmelverést tud, hanem képes hibajavításra, berendezések cseréjére. Civilben is ez évek, egyszerűen kell a rutin, a típus ismerete (csináltam eleget, friss Kossuthos gyerek vs. többéves szaki az két külön világ). Nem lebecsülendő a szárazföldi műszakiakat, de itt azért más a közeg. És ez pénz, gyakorlóbázison, osztálytermi képzések... mert oda angol nem megy, mert elég repterestül, és ő is tudja (inkább kimegy SA-ba 90 Fontos óradíjért...).-
És persze a fegyverzet – fizetve angol adófizetők által, mert amúgy nekik sincs elég. Gépenként 3-8 javadalmazás, legyen az AMRAAM/ASRAAM, Storm Shadow és a többi nyalánkság. A pénztárgép csilingel... -
És a legszebb – hogy a BAE máris örömmel helyesli az ötletet – naná, mert ugye egy repülőgép esetén nem a bekerülés a drága (annyira, olyan 100 milla/airframe), hanem utána az alkatrész support. Az meg valami eszeveszetten drága, mert ők fogják reptetni másnak, tökingyen. Ízlelgessük - reptetik és supportolják a méregdrága Eurofighter platformot tökingyen, miközben a saját piótáiktól veszik el a vasat, a repidőt, a fegyverzetet...
A Typhoon egy elképesztően veszedelmes vas, így az orosz szemrebbenés nélkül szét fogja lőni az összes betont, amire le akarja tenni a tappancsait – itt nincs Sivatagi Vihar féle nyugis felvonulás. Nem a Szu-35/MiG-31 meg az R-37 az igazi baj nekik, hanem az a valag BM, amivel a földön számolniuk kell. Mert ilyen gépekre kitáraznak azzal, ami van, induljon az bárhonnan – Ukrajnán belül vagy kívül. A levegőben nem találkozhatnak velük, tudják ők is - bár az AWACS support és az S-400 coverage azért mellettük áll.
A legnagyobb baj pedig, hogy megint egy európai fegyverrendszer megy darálásra, ami helyett majd venni kell valamit - persze az az F-35 lesz. Ugyan aza story, mint a Leopard 2 esetén - ezért került le a napirendről az F-16 igen gyorsan. Ezzel ki lehet véreztetni az európai repipart mégjobban.
Az FCAS pedig meg lesz fojtva az fix, hogy meglegyen a kegyelemdöfés..
