Number of French that agree with Moscow on Ukraine revealed
March 29, 2022
| RT
Több mint a fele mondta azt, hogy Moszkvának van értelme, míg egyharmaduk helytelenítette, hogy a válság közepette elhallgattassa az orosz médiát – derül ki a legutóbbi közvélemény-kutatásból.
A franciák jelentős része továbbra is szkeptikus az Ukrajna elleni orosz támadásról szóló nyugati narratívával kapcsolatban, és szeretné hallani, mit mond Moszkva tetteiről – mutatta ki egy hétfőn közzétett új közvélemény-kutatás eredménye. A francia közvélemény-kutató intézet (IFOP) által megkérdezett válaszadók több mint fele egyetértett legalább egy orosz „hipotézissel” arról, hogy miért volt jogos az Ukrajna elleni támadás – áll a közvélemény-kutató cég jelentésében.
A leginkább egyetértő érv az volt, hogy az Egyesült Államok és az EU „bátorította Ukrajnát, hogy kérje integrációját a NATO-val”, hogy befolyást szerezzen Oroszországgal szembeni ütközésében. A megkérdezettek 30%-a szerint ez igaz, 29%-uk pedig hamisnak nevezte.
Azt az érvet, miszerint az orosz ajkú ukránok kormányuk általi üldözése igazolta Moszkva katonai akcióját, az emberek 28%-a elfogadta, és 31%-a elutasította. Azt a kijelentést, hogy az ország egyes részein évek óta tart a diszkrimináció, 23 százalék támogatta, 32 százalék pedig elutasította.
Oroszország azon állítását, miszerint nemzetbiztonságát minden eszközzel meg kell védeni a NATO Ukrajna integrálására irányuló törekvése miatt, a válaszadók 22%-a, míg 42%-a hamisnak ítélte.
Az a kijelentés, miszerint Ukrajnát „neonáci mozgalmak által beszivárgott junta” uralja, a megkérdezettek 10 százalékának igaznak tűnt. A többség, 53% elutasította.
Az IFOP megjegyezte, hogy az eredmények azt mutatják, hogy „a franciák [voltak] távolról sem áthatolhatatlanok [Vlagyimir orosz elnök] Putyin narratívája iránt”, az ukrajnai támadásról. Az Euractiv, az EU-politikával foglalkozó ügynökség tovább ment, és az öt hipotézist orosz „összeesküvés-narratíváknak” nevezte, anélkül, hogy elmagyarázta volna az olvasóknak, hogy valójában mik is ezek.
Az EU-tagállamok az ukrajnai ellenségeskedés kezdete óta fokozták az orosz üzenetekkel szembeni ellenállásukat, többek között azzal, hogy az RT és a Szputnyik hírügynökséget betiltották joghatóságukból. Az IFOP kérdésére, hogy jóváhagyták-e a betiltási döntést, a franciák 34%-a azt válaszolta, hogy nem.
Az IFOP vezérigazgatója, Helen Lee Bouygues megjegyezte, hogy „csak sajnálni lehet azt a sebességet, amellyel az orosz propaganda terjed… az ukrajnai háború kezdete óta”. A közösségi médiát és a titkosított üzenetküldő alkalmazásokat, különösen a Telegramot hibáztatta azért, mert nem fogadták el a nyilvánosságot a kormány által preferált Ukrajnára vonatkozó narratívához.