[HÍREK] Ukrajnai fegyveres konfliktus

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

  • Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:

    • a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
    • a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők

    Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.

    Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.

DTheo

Well-Known Member
2020. augusztus 20.
1 165
3 449
113
Valaki sorolja már fel név szerint ezt az állítólagos 53 települést! Az atlantista oldalak ezen csámcsognak már egy hete de még soha senki nem tudta konkrétan megnevezni őket! :D
Nem tudom felsorolni, de bizonyosan azon településekre gondolnak, amelyek egykor már voltak az oroszok kezén, főleg a háború korai szakaszában. A teljesség igénye nélküli pillanatképek:
16. nap - https://militaryland.net/wp-content/uploads/2022/03/day_16_Southern-Frontline.png
24. - https://militaryland.net/wp-content/uploads/2022/03/day_24_Southern-Frontline.png
30. - https://militaryland.net/wp-content/uploads/2022/03/day_30_Southern-Frontline.png
45. - https://militaryland.net/wp-content/uploads/2022/04/day_45_Southern-Frontline.png
60. - https://militaryland.net/wp-content/uploads/2022/04/day_60_Kherson-Frontline.png
A 164. nap ( https://militaryland.net/wp-content/uploads/2022/08/day_164_Kherson-Front.png ) állása.
A legjobban egy timelapse-videó tudná ezt szemléltetni.

Ám szvsz, a lényeg az, hogy már jó ideje, ott sem volt érdemi változás. Az utolsó ukrán cselekmény a térségben, ami sikeresnek mondható, kb. 45-50 napja ( https://militaryland.net/wp-content/uploads/2022/06/day_118_Kherson-Frontline.png )volt, azóta a front nem nagyon változott. Valahol megértem az ukránokat. A harcimorált valahogy fenn kell tartani, amihez ezek a dolgok is szükségesek.

Szrk.: A linkeket át kellett szerkesztenem, elnézést.
 

boki

Well-Known Member
2012. május 18.
47 731
80 571
113
A rendelkezésre álló hírszerzési adatok megerősítik, hogy a hivatalban lévő ukrán hatóságok elkezdték fokozatosan átadni a nemzetgazdaság ágazatok feletti ellenőrzést a szomszédos Lengyelországnak – jelentette az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat (SzVR) honlapja.


Úgy tűnik a nyugati publikum is kezdi unni a Zelenszkij-show-t. Politikusok sem utaznak már Kijevbe, jött ez a csúnya Amnesty International jelentés is, amely szerint az ukránok pontosan azok, aminek az oroszok beállítják őket. A Vogue fotósorozat sem érdekelt senkit. Valamit gyorsan lépni kellett, amit a kijevi rezsim washingtoni urai gyorsan meg is tettek, küldtek egy hollywoodi sztárszínésznőt a komikushoz.
Jessica Chastain Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színésznő látogatott el az ukrán elnökhöz.

 

boki

Well-Known Member
2012. május 18.
47 731
80 571
113
Az ukrán katonai regisztrációs és besorozási irodák új munkamódszerei Nikolaevben... Aztánmeg nevetnek az LDNR mozgósításán.


Herson irányban a Ka-52-esek módszeresen lőnek ukrán tankokra. Újabb videón a bizonyíték.

 

cirqle

Well-Known Member
2021. december 5.
8 905
48 437
113
Huhh, lefordítottam!
Egy kis háttér, annak aki lemaradt: a Marine Corps Association (az amerikai tengerészgyalogság think tankje, hadtudománnyal foglalkozik elsősorban) a szokásos magazinjának augusztusi számában (Marine Corps Gazette, innen tölthető akit érdekel) közreadott egy pár oldalas elemzést a 2022-es orosz hadműveletekről, hadtudományi szempontból.
Említettem a fórumon és kifejezetten az ukrán topikban is előforduló katonáinkat (@Filter @dudi @krisss és a többiek), hogy nekik valószínűleg érdekes lesz, ezt továbbra is tartom. Úgyhogy a kézműves fordításomat nekik ajánlom :)
Előrebocsájtom, hogy lehetnek elírások benne, illetve nem vagyok katonai szakfordító...

Első rész:

Mentális és morális területek


Ha csupán fizikai jelenségként vizsgáljuk, az orosz szárazföldi erők ukrajnai hadműveletei 2022-ben furcsa képet mutatnak. Északon az orosz BTG-k nagy távolságon hatoltak be anélkül, hogy az átmeneti megszállást tartóssá tennék. Ami azt illeti, miután eltöltöttek öt hetet ezekben a régiókban, ugyanolyan gyorsan távoztak, ahogy megérkeztek.
Délen a hasonlóan rapid előrenyomulás után, az északi fronttal ellentétben az oroszok megerősített állásokat építettek és politikai, gazdasági illetve kulturális intézkedéseket kezdtek foganatosítani.
A harmadik hadszíntéren (Kelet-Ukrajna), ellentétben az előzőekkel, az orosz formációk komoly tüzérségi támadásokkal szereznek viszonylag kis területeket.

Egy lehetséges módja a fent vázolt ellentétek feloldásának, ha a három frontra három külön hadjáratként tekintünk. Tovább tisztázódik a kép, ha tudatosítjuk magunkban, hogy mindhárom hadjárat olyan modellekre épít, amelyek már rég részei az orosz hadműveleti repertoárnak.
Ugyanakkor ez nem ad magyarázatot arra, hogy az orosz vezetés miért pont ezeket a modelleket alkalmazta az adott hadműveletekben. Hogy ezt megválaszoljuk, ahhoz meg kell vizsgálnunk a hadjáratok mentális és morális okait-céljait.

Északi rajtaütések

Az amerikai tengerészgyalogság már jó ideje használja a "rajtaütés" (raid) szót azon műveletekre, amelyekben egy kis méretű haderő gyorsan benyomul egy adott területre, ott végrehajt egy konkrét küldetést, majd olyan gyorsan távozik, ahogy tud. Az orosz katonák által használt, hasonló kifejezés ("rejd") ugyanakkor más jelentéssel bír. Míg maga a benyomulás cselekedete csupán arra szolgál, hogy az adott haderő helyet változtasson és a térkép egy adott pontját elfoglalja, a rejd-et végrehajtó, sokszor egész nagy haderőcsoportok már komoly műveleti hatásokra képesek. Ez jelentheti az ellenfél parancsnokainak csapatmozgásokkal történő összezavarását vagy akár az ellenfél logisztikájának semlegesítését is. De jelentheti azt is, hogy mivel az orosz erők ellenőrzésük alatt tartják a megszállt területeket, az ellenfél kormányának legitimációja így megcsappan.
Továbbá, szemben egy amerikai típusú rajtaütéssel, amely mindenképp követ valamilyen forgatókönyvet, egy rejd ennél sokkal nyíltabb végű művelet, amely módot ad új lehetőségek kihasználására, új veszélyek elkerülésére de akár új célok elérésére is.
A rejd kifejezés a 19. század végén került be az orosz hadtudományi lexikonokba, amikor a hadtudósok felfedezték a hasonlóságokat az amerikai polgárháborúban bevetett független lovashadműveletek és az oroszok által már jó ideje ismert nagy mozgékonyságú hadoszlopok között. Ezek többnyire kozákokból álló hadcsoportok voltak, amelyeket tipikusan hosszabb ideig tartó hadműveletekre vetettek be, az ellenséges arcvonalak mögött. Egy korai példa ilyen rejdekre az Alekszandr Csernyisev által a Napóleoni Háborúk alatt vezetett hadcsoport. 1813 szeptemberében ez a 2300 lovasból és két könnyű tábori ágyúból álló hadcsoport egy 400 mérföldes kört tett meg ellenséges területen. Útjuk felénél a csoport elfoglalta és két napig megszállva tartotta Kassel városát, amely a korabeli Francia Birodalom egyik szatelitállamának fővárosa volt akkor. Napóleon, attól tartva, hogy ez a szégyen megismétlődik, ezek után két hadtestet küldött Drezdába, egy másik szövetségesének fővárosába. Ennek nyomán, amikor a Lipcsei csatára került sor, a Grande Armée csak jóval kisebb erőt tudott felmutatni, mint amire képes lett volna.
2022-ben a számos BTG-ből álló orosz hadtest, amely mélyen benyomult Észak-Ukrajnába a háború első napjaiban, az útjukba eső nagyobb városokat egyszerűen megkerülte, ritkábban, a kisebb településeket pár órára megszállta. A gyorsan mozgó orosz BTG-k így hasonló hatást értek el, csak nagyobb szinten, mint Csernyisev 2300 fős csoportja 1813-ban - meggyőzték az ukrán vezetést, hogy gyengítse a fő hadseregét, mely akkor a Donbasszban állomásozott, hogy a távolabbi városok védelmét erősítsék.

A Dél gyors elfoglalása

Sebesség és megtett út tekintetében az orosz műveletek a déli partvonal és a Dnyeper közti területeken hasonlítottak az északon látottakhoz. A települések viszonyában viszont egész más képet láttunk: Míg az orosz haderő Kijev mellett elkerülte a városias területeket, amennyire csak tudta, délen permanens módon foglaltak el komoly városokat is. Néhány esetben, például az Azov-tengertől Melitopolig tartó manővernél napokon belül megszállták a városokat, de például Szkadovszk esetében az oroszok csak hetekkel később álltak neki felpuhítani a korábban csak megkerült városvédőket.
Ahogy egy várost megszálltak, az orosz parancsnokok délen hasonló politikát folytattak, mint északon: kezdetben meghagyták az ukrán állam helyi képviselőit pozícióikban, még az ukrán zászlókat se szedték le. Nem sokkal ezután azonban orosz köztisztviselőkre cserélték az ukránokat, kicserélték a zászlókat és úgy általában az ukrán intézményrendszert is lecserélték (bankok, telefonszolgáltatók, stb).
Ahogy a rejd-típusú műveletek, úgy a gyors katonai megszállást politikai átalakulással járó műveletek is jó ideje részei már az orosz katonai kultúrának. Így nem nehéz párhuzamot találni a délen lezajlott események és a szovjet rezsim által, 1939 óta végrehajtott műveletek közt: a balti államok megszállása 1940-ben; a reformtörekvések leverése Magyarországon és Csehszlovákiában a hidegháború idején; Afganisztán megszállása 1979-ben.
Míg a déli orosz haderő egy része a megszállt területek biztosításával volt lekötve, más részek rajtaütéseket hajtottak végre Nyikolajev körül. Ahogy az északon is történt, ezzel azt érték el, hogy az ukrán vezetés komoly erőket csoportosított át a Donbasszból az általa délen megvédeni kívánt városok védelmére (Nyikolajev és Odessza). Emellett a déli front északi szakaszán jelentős méretű "senkiföldjét" hoztak létre az oroszok által megszállt és az ukrán kormány által ellenőrzött területek között.
 

cirqle

Well-Known Member
2021. december 5.
8 905
48 437
113
Második rész:

Sztálingrád Keleten
Az északi és déli hadműveletek meglehetősen kevés tüzérségi támogatással zajlottak. Ez csak részben volt logisztikai kérdés - bár úgy északon, mint délen az orosz haderőoszlopoknak nem volt könnyű komoly mennyiségű tüzérségi lőszert/rakétát mozgatniuk. A fő ok inkább arra vezethető vissza, hogy északon nem akarták még jobban magukra haragítani a helyi (inkább ukránpárti) lakosságot, délen pedig meg akarták kímélni a magukat inkább orosznak tartó embereket.
Nem így Keleten - az orosz tüzérségi támogatások itt időben és intenzitásban a világháborús tüzérségi csapásokkal vetekedtek. Rövid, biztosított és végletekig redundáns ellátási vonalakkal megtámogatva ezek a tüzérségi csapások három célt szolgáltak:
1. Az ukrán gyalogságot a megerődített állásaikba kényszeríteni, ezzel megfosztva őket a mozgás lehetőségétől.
2. Komoly veszteségeket okozni az ukrán erőknek (az elesetteken túl a pszichológiai veszteségek sem elhanyagolhatók).
3. Ha elég ideig tudják tartani a tüzérségi csapásokat (akár hetekig), azzal elérhető, hogy a megerődített állásokat a védők elhagyják - vagy megadják magukat.
A méretek szemléltetése végett hasonlítsuk össze a Popasznaért zajló harcokat az Iwo Jimáért zajló csatával. Iwo Jimán a tengerészgyalogság öt héten keresztül harcolt a japán védőkkel egy 8 négyzetmérföldes, szakértő módon megerődített szigetért. Popaszna esetében egy hasonló méretű területen kialakított erődrendszert lőttek az orosz tüzérek nyolc héten át, mire az ukrán vezetés kivonta erőiket a városból és a környezetéből.
A tüzérséggel elhódított területek nagyban hozzájárultak a katlanok kialakításához. A katlanok koncepciója, mint annyi minden más az orosz hadtudományban a német manőverező harc tradíciójából, a csataharcból (Schlachtkessel) merített. Ugyanakkor, míg a németek tipikusan gyorsan alakítják ki katlanjaikat és gyorsan is zárják be azokat, az orosz katlanharc lehet meglepően gyors, de "elkerülhetetlenül" lassú is. A szovjetek sikeres offenzívái, amely végül megsemmisítette a német 6. hadsereget Sztálingrádnál, mindkét fajta katlant sűrűn alkalmazta.
Az, hogy az orosz vezetés nem feltétlenül akart "gyors" katlanokat kiakalítani, így nem kényszerítette az orosz harcoló csapatokat, hogy a területek megtartásával kössék le erőiket. Így amikor egy elszánt ukrán támadással néztek szembe, az orosz (páncélos és gyalogos)csapatok gyakran visszavonultak a megtámadott területekről - ezzel egyrészt kevesebb veszélynek kitéve azokat, másrészt egy rövid lehetőséget biztosítva a saját tüzérségüknek, hogy az immáron fedezék nélkül mozgó ukrán csapatokat gránátokkal és rakétákkal lőjék. Máshogy fogalmazva: az ilyen típusú, visszavonulást támogató tüzérségi csapásokra az orosz vezetés úgy tekintett, mint az ellenfél sorait tizedelő lehetőségekre.
1917 tavaszán, a nyugati fronton harcoló német csapatok hasonló taktikát követtek, amikor például egy, a franciák által elfoglalt dombról, lejtmenetben előrenyomuló francia gyalogság hirtelen, a nyílt terepen kapott tüzérségi és géppuskás támadást. Ennek olyan hatása volt a francia morálra, hogy ötven hadosztályban tagadták meg tömegesen a parancsot - "tartjuk a frontot, de nem támadunk". 2022 májusában ehhez hasonlóan több videó is napvilágra látott, amelyekben Donbasszban harcoló, vélhetően ukrán katonák fejtik ki, hogy hajlandóak a vonalaikat megvédeni, de semmilyen támadást nem fognak végrehajtani.


Az ellentmondás feloldása
A manőverező háborúkat övező viták hajnalán, a "manőveristák" többnyire úgy mutatták be az általuk előnyben részesített filozófiát, mint az anyagháború és a tűzerőre alapozó hadviselés logikus ellentétjét. Még 2013-ban is az "Attirtionist Letters" névtelen szerzői ezzel az ellentéttel keretezték kritikájukat, amelyet a manőverező hadviselés szellemiségével ellentétesnek gondoltak. Csakhogy az oroszok ukrajnai hadjáratában a manővereket többször is tüzérségi tűzerőre alapozták, azzal támogatták.
Egy lehetséges módja, hogy feloldjuk ezt a nyilvánvaló ellentmondást, hogy a háború első öt hetében látott rajtaütéseke valójában megtévesztő műveletekként tekintünk, amelyek bár kevéssé voltak megsemmisítő erejűek, lehetővé tették az ukrán erők későbbi felőrlését.
Konkrétan a rajtaütések jelentette fenyegetettség annyira megbénította az ukránokat, hogy azok csak késve csoportosították át erőiket a fő hadszíntérre - amikor az oroszok már odaszállították a tüzérségüket, kialakították a logisztikai hálózatukat és felhalmoztak annyi muníciót, amely a hosszú tüzérségi műveletekhez kellettek. Ez a késedelem azt is jelentette, hogy mire az ukránok átcsoportosítottak a Donbasszba, a csapatok és az utánpótlás mozgatása már sokkal nehezebbé vált az ukrán vasúti infrastruktúrára mért rakétacsapások miatt.
Más szavakkal az oroszok egy rövid, északi manőverező hadjárattal biztosították a későbbi anyagháborújuk előkészítését Keleten.
Az Ukrajna északi, keleti és déli régióiban folytatott, különböző jellegű hadjáratok aláhúzták az orosz információs hadviselés fő üzenetét: az orosz propaganda a kezdetektők ragaszkodott ahhoz, hogy a "Különleges Katonai Művelet"-nek három célja van: a két oroszbarát szakadár állam védelme; demilitarizáció; denacifikáció. Mindhárom célhoz elengedhetetlenül szükséges, hogy az ukrán erők Donbasszban állomásozó csapatai komoly veszteségeket szenvedjenek.
Ugyanakkor egyik cél sem igényelte, hogy az oroszok megszállják Ukrajnának inkább ukrán identitásún területeit. Pont ellenkezőleg: ha az oroszok ragaszkodtak volna ezekhez a területekhez, az csak arra utalt volna, hogy egész Ukrajna megszállására törekednek.
A déli hadjárat direkt politikai célokat szolgált: hogy az orosz többségű területeket beolvasszák az "Orosz Világba" (Russzkij Mir).
Ugyanakkor Herszon és Melitopol gyors elfoglalása nagyban elősegítette a megtévesztést is: azt sugallva, hogy a Kijev melletti orosz csapatok hasonlóan járnak majd el Csernyihivvel és Zsitomirral is. Ugyanígy a Herszontól északra végrehajtott rajtaütések utalhattak arra, hogy az oroszok megpróbálnak más városokat is bevenni, közülük a legfontosabbat, Odesszát is.

Irányított rakéták

Az orosz irányított rakétacsapások, a három szárazföldi hadjárattal párhuzamosan végrehajtva számos morális hatással járt melyek kedveztek az orosz háborús erőfeszítésnek.
A legfontosabb ezek közül a járulékos veszteségek elkerülése, mely nem csak a felhasznált fegyverek hihetetlen pontosságából adódott, hanem a célok megfontolt kiválasztásából is. Így Oroszország ellenségei nemigen címkézhették máshogy az üzemanyag- és lőszerraktárak elleni támadásokat, mint katonai célpontok elleni csapásoknak.
Hasonlóképp az oroszok célja, hogy elnehezítsék a vasúti közlekedést, jelenthette volna azt, hogy erőműveket támadnak, melyek energiával látják el a civil közösségeket és a vonatokat is. Ez azt eredményezte volna, hogy jóval többen vesznek oda (pl erőművi dolgozók) illetve a civil lakosság is nagyobb szenvedésnek lett volna kitéve az áramkimaradások miatt. Ezzel szemben Oroszország azt választotta, hogy a vontató alállomásokat támadja, melyek a villanymozdonyok elektromos hálózatát meghajtó transzformátorállomások.
Voltak esetek, amikor a "kettős felhasználású" létesítmények támadása azt a látszatot kelthette, hogy az oroszok tisztán civil infrastruktúrát rakétáztak. A legégetőbb példa a március 1-i, kijevi tévétorony elleni támadás volt: ha volt is igazságalapja az oroszok állításának, miszerint a tornyot katonai célokra is használták, egy támadás egy ilyen ikonikus, látványosan civil felhasználású épület ellen nagyban csökkentette az oroszok azon állításának jelentőségét, miszerint ők csak katonai célpontokat támadnak.

A kihívás

A három hadjárat, melyet Oroszország folytatott Ukrajnában 2022-ben nagyban hagyományos modelleken alapul. Ugyanakkor a precíziós rakétacsapások itt látott felhasználása valóban forradalminak nevezhető. Új vagy régi, a hadműveleteket olyan módon hajtották végre, amely azt tükrözi, hogy az oroszok mélyen megértik, hogy a háborút három hadszíntéren vívják: fizikai, mentális és morális.
Meglehet, hogy az ukrajnai orosz invázió egy új hidegháború kezdetét hozza, hasonlóan ahhoz, amelynek a szovjet birodalom végével intettünk búcsút 30 éve.
Ha ez így van, egy olyan ellenféllel nézünk majd szembe, amelyik bár nagyban merít a szovjet katonai hagyományokból, felszabadult már a lenini tanítások brutalitásából és a marxizmus szemellenzőjét is levetette.
Vagy ami még rosszabb, egyenesen John R Boyd tanítványaival állunk majd szemben.
 

SenkiFia

Well-Known Member
2022. április 4.
1 443
12 410
113
Hoholisztán:
A volt ukrán védelmi minisztert "árulással" vádolták meg az orosz flotta krími telepítésének engedélyezése miatt.

Az Állami Nyomozóiroda szerint Mihail Ezhel törvénytelenül koordinálta Oroszország és Ukrajna harkivi megállapodásait.

Korábban a nyomozás távollétében vádat emelt az ukrán külügyminisztérium és az igazságügyi minisztérium volt vezetői ellen.

Ők is részt vettek a Moszkva és Kijev által 2010-ben elfogadott dokumentum kidolgozásában.

A harkivi megállapodások egy orosz-ukrán megállapodás, amely 2042-ig meghosszabbította az orosz fekete-tengeri flotta krími tartózkodását.
 

krokomach

Well-Known Member
2010. április 27.
10 729
11 461
113
https://karpathir.com/2022/08/08/otven-evre-kitiltanak-az-oroszokat-ukrajnabol/
"ÖTVEN ÉVRE KITILTANÁK AZ OROSZOKAT UKRAJNÁBÓL
Ötven évre tiltsák meg az orosz állampolgárok beutazását Ukrajnába, javasolja az a petíció, amelyet az Elnöki Hivatal honlapjára töltöttek fel május 23-án.
Mivel a beadvány augusztus 8-ig megszerezte az áttekintéséhez szükséges 25 385 ezer aláírást, Volodimir Zelenszkijnek foglalkoznia kell a kérdéssel. A beadvány beterjesztője, Andrij Kuzmin szerint kivételt csupán azok képezhetnének, akik jelenleg Ukrajna oldalán harcolnak az orosz agresszor ellen.
„SAJNOS AZ ELMÚLT NYOLC ÉV ALATT A HATALOM NEM TUDTA MEGVÉDENI UKRAJNÁT A SZABOTŐRÖKTŐL, ÜGYNÖKÖKTŐL, AKIK EZ IDŐ ALATT AZ OROSZORSZÁGGAL ÉRVÉNYBEN LÉVŐ VÍZUMMENTESSÉG RÉVÉN ÉRKEZTEK UKRAJNÁBA. TÖBB EZER ÉLETTEL FIZETTÜNK EZÉRT. MINDEN UKRÁN BIZTONSÁGA ÉRDEKÉBEN MOST ÉS A JÖVŐBEN IS AZT JAVASOLJUK, HOGY A KÖVETKEZŐ 50 ÉVRE TILTSÁK BE AZ UKRAJNÁBA VALÓ BEUTAZÁST MINDEN OROSZ ÁLLAMPOLGÁR SZÁMÁRA, ÉS NE ADJANAK KI ÚTI OKMÁNYT OROSZOKNAK, KIVÉVE AZOKAT, AKIK UKRAJNA OLDALÁN HARCOLTAK AZ OROSZ-UKRÁN HÁBORÚBAN”– írta magyarázatában."
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
46 794
75 854
113
Szögvisszaverő magyarul. A legtöbb hadsereg használ ilyesmit.

5f507e7c4b07e648652841.jpg
Semmit nem ér már a Gripen radarja ellen sem, kipróbálták pár éve.
 

cirqle

Well-Known Member
2021. december 5.
8 905
48 437
113
@dudi ez mi ez és mire jó?Nem láttam még ilyent.
A sarokreflektor egy radarnak olyan felület, amelyről szinte garantáltan a radar felé fog visszaverődni az elektromágneses hullám. Leegyszerűsítve olyan, mint egy tükör, amely mindig a lámpád felé tükröz.
Így a radar lokációs listájában (a mért pontok listája) szándéktól függően lehet némi zavart lehet. Itt, a híd esetében a szándék valószínűleg az, hogy a csapásmérő rakéta végfázisban működő, kis, szedett-vedett radarjának mutassanak egy "világosabb" radarjelet a híd mellett és inkább oda akarjon menni a rakéta.

Ha nem megtévesztési szándékkal használnak ilyesmit, akkor általában hajókra, és navigációs bójákra pakolgatnak ezekből, hogy a radarernyőn jobban látszódjanak.
 

SenkiFia

Well-Known Member
2022. április 4.
1 443
12 410
113
‼️ Képek az Antonov híd elleni éjszakai HIMARS-támadások utóhatásairól Herszonban Emlékezzünk vissza, hogy az éjszakai lövöldözés után tűz ütött ki a hídon - a javító személyzet által hátrahagyott üzemanyaghordó és egy generátor égett. t.me/btr80/1662

‼️☢️ Oroszország meghívta a NAÜ képviselőit a Zaporizzsjai atomerőmű meglátogatására
Erről a Bloomberg számol be egy bécsi diplomaták között terjesztett feljegyzésre hivatkozva. Az ellenőrök feladata "a biztosítéki intézkedések végrehajtásának részeként végzett tevékenységek, valamint a nukleáris biztonság állapotának ellenőrzése".
--
Na, a hoholok most lőhetnek majd. És hazudhatnak, hogy az Oroszok lőnek.

Kicsit gyengusz a fordítás, de érthető (ne feszítsetek keresztre, köszi):
A krími hídra mért csapás forgatókönyve.

Ocsakovban és Csernomorszkban lévő források arról számoltak be, hogy a krími híd tenger felől történő megtámadásának konkrét forgatókönyvét vitatják meg.

A (valószínűleg brit) terv egy ukrán legénységgel rendelkező kereskedelmi hajó (a rangidős legénységet csapásmérő fegyverek hordozójaként használják - hajó elleni vagy cirkálórakéták indítóállványaként, esetleg konténer típusúak (a képen kínai és iráni tapasztalatokból származó példák láthatók, hasonló tervek léteznek az izraeli Lora rakétarendszerhez).

Egy lehetséges művelet elképzelése a következőképpen fejeződik ki. Egy ukrán hajó (esetleg a 3. ország lobogója alatt), amely Odesszából indul, áthalad a Boszporuszon, kirakodja a gabonakereskedés részeként a rakományát, majd valamelyik európai kikötőben (például a ciprusi Limassolban az akrotiri brit légibázisról, ahol egy nagy repülőtér van az ilyen rakományok szállítására) berakja a konténert vagy rakétavetőt (alternatívaként robbanóhajó vagy UAV jöhet szóba) és egy végrehajtó csapat, valószínűleg NATO-tisztek. A hajó ezután visszatér a Fekete-tengerre a feltételezett rakománnyal Trabzonba vagy Batumiba, a gabonakereskedelmet nem ellenőrizve. Az út során, miután a rossz időjárás időszakát beillesztette és éjszaka működik, a hajó a krími híd felé tesz egy kitérőt és rakétákat indít a Fekete-tengeren rendszeresen működő NATO felderítő repülőgépek parancsára + kihasználva az SMM hírszerző ügynökségének lehetséges lehetőségeit az objektum "kiszúrására" a földön. A kilövések után a személyzetet motorcsónakkal eltávolítják, és elhagyják a kilövés helyszínét, a hajó pedig visszatér a célállomásra, ahol a kilövőegységet eltávolítják a hajóról, és a NATO egyik grúziai bázisára szállítják. Nem zárható ki, hogy a hordozórakétát/konténert török területen rakodják be.

Nem valószínű, hogy egy ilyen támadás kritikus károkat okozna a hídban, de a hangsúly itt a médiahatáson van, hogy egy fontos létesítményt találjanak el, miközben megkerülik a Zaporizzsja felől várakozó légvédelmi eszközöket.
 

boki

Well-Known Member
2012. május 18.
47 731
80 571
113
A zaporozsjei atomerőműben az ukrán hadsereg lövöldözése miatt áramlökés keletkezett, amely füstöt okozott az erőmű nyitott kapcsolóberendezésén. A tűzoltóknak sikerült eloltaniuk a füstöt. A Zaporizzsja Atomerőmű üzemzavarainak elkerülése érdekében az 5. és 6. blokk teljesítményét 500 megawattra csökkentették – közölte a minisztérium.

A Zaporizzsja atomerőművet augusztus 7-én 12 óra 40 perckor ágyúzták. A tüzet a 44. ukrán tüzérdandár egységeinek támadása okozta a Kahovka-tározó túlpartjáról, Marganets település környékéről.

Az ágyúzás következtében megsérült a Kahovskaya magasfeszültségű vezeték, amely Zaporozhye és Herson régiókat látja el árammal.


Korábban...
be_c1YtfuBc.jpg




Hoholok felkészítik a világot egy nukleáris balesetre
xog_84hMHtY.jpg
 

blogen

Well-Known Member
2010. április 20.
15 993
26 477
113
Semmit nem ér már a Gripen radarja ellen sem, kipróbálták pár éve.
Igen, én is arra gondoltam, hogy ez egy régi világ rekvizítuma. Ráadásul az elektro-optikai képalkotás már fontosabb a célravezérlésnél. Ezzel talán már radarvezérlésű cirkálórakétákat se lehet megtéveszteni valószínűleg, mert már azokon is komolyabb radar van.