t.me
Szó volt hogy az USA lobbizik Dél-Amerikában orosz eredetű fegyverek átadásáért.
Felmerül a kérdés bennem a háború kezdete óta újra és újra.
Oroszok tényleg ekkora balekok?
Hogy lehet az, hogy az ő cuccaikat el lehet ajándékozni mindenféle jogi következmények nélkül?
Gyanítom, hogy a konfliktus csitulása után változni fog a hozzáállás ehhez is. Itt is - ott is.
Szeretnék már adatokat látni arról a "szörnyü" orosz veszteségröl,mert ismételgetni amit hallottunk valakitöl,más egyéb emberektöl, az igy nagyon kevés,legfeljebb a sulykolás fogalmát meriti ki.Mert ebben a magas intenzitású konfliktusban csak a magukat ukránnak képzelö egyedek csoportosulásában vannak "szörnyü" veszteségek,amit a magam részéröl még mindig csekélynek tartok.
Én egy egyszerű gondolkodású ember vagyok, bár részemről igény vóna a szofisztikáltra...
A szimpátiának, unszimpátiának itt semmi helye és jelentősége:
Teljesen mindegy, hogy mekkora az oroszok vesztesége - már persze a végkimenetel szempontjából.
Két dolog számít:
1, Mennyi arányaiban a mobilizálható emberanyag a két oldalon?
Ebből a szempontból akár ötször annyi vesztesége is lehet az oroszoknak, mint az ukránoknak, hiszen még akkor sem ők fognak hamarabb elfogyni.
De valószínűtlen, hogy nemhogy ez, de akár 2:1 is lenne az arány. A mi vélt ismereteink szerint az oroszok tudnak többféle fegyvernemet, nagyobb mennyiségben bevetni: Légierő, tüzérség, harckocsik.
Hacsak nem egy Zsukov a parancsnokuk, akkor inkább max. az 1:1 az arány. Akár.
S ezen az sem tudna változtatni, ha a Nyugat léptéket váltana, s nagyságrendileg növelné a haditechnikai beszállítás nagyságát.
Mert ahhoz már személyzetet is kéne biztosítani - hasonló szintet lépve.
Persze akkor már megugranának az orosz veszteségek.
Viszont azt már nem is ebben a topikban kéne kitárgyalni, hanem valami konkrétan NATO vs. Oroszország háború címűben vagy NATO vs. Oroszország és szövetségesei, vagy III. VH. topikban.
Ha még tudnánk...
2, Bármennyire kicsi vagy nagy is nagyságában és/vagy arányaiban az orosz veszteség, nem az számít.
Ahogy az sem számít, hogy mennyi T-90M-et, Ka-52-őt, stb. mernek elveszteni.
Hanem az, hogy mekkora emberi veszteséget hajlandóak elviselni anélkül, hogy a tábornoki
karnak megremegne a
keze.
Khm...
Ebben pedig mindig is nagy tűrésűek voltak. Viszonylag.
S szerintem nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a háborús veszteségek elviselésére is igaz az, ami eredetileg a szerencsejáték veszteségekre lett kitalálva, de mindenféle veszteségre igaz; az általam már unásig linkelt szentpétervári paradoxon:
"...Bernoulli arra jött rá, hogy bár a tények mindenkinek azonosak, mégis az egyéni körülmények, a személy különleges állapota alapján a kockázat érzete egyénileg változó.
Az emberek tehát nem kizárólag a racionális alapokra helyezik a hangsúlyt, hanem egyéni hasznosságuk, hasznosságérzetük alapján döntenek a különböző lehetőségek között..."
A szentpétervári paradoxon témakörhöz kapcsolódó tananyagrész
tudasbazis.sulinet.hu
S ilyen szempontból már inkább kérdés az, hogy a politikusok mekkora veszteségeket hajlandóak bevállalni.
Itt is, ott is.
(S ki hitte volna, hogy az orosz politikai vezetés bele mer vágni 2022-ben egy akár hagyományos, húsdaráló háborúvá is fajulható akcióba!?)
Ha ez nem lenne igaz, akkor az USA-nak nem így ért volna véget Vietnám, stb., stb.
S akkor tegyük fel a kérdést: Mekkora emberanyag veszteséget hajlandóak bevállalni Nyugat-Európa politikusai?
Faites vos jeux, messieurs!