[HÍREK] Ukrajnai fegyveres konfliktus
- Téma indítója GrGLy
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
️
Így kell megköszönni a segitséget. Külföldi dezertőr... szép fogalom.
Bontsuk ketté a dolgokat!Remélem ezt az oroszok másként gondolják, és rendezik a román mioritikus birodalom kérdését.
Bár az amerikaiak is gondolhatják ezt ilyen kijelentés után. Nem lesz itt ábrahám.
Orosz és USA részre, azaz a románok jövőbenni esetleges magatartására adott válaszok tekintetében.
1. Oo.-g ha nyer Ukrajnában, valószínű, hogy tovább fog lépni, főleg ha az USA-nak meg lesz gyűlve a baja valahol máshol és nem proxiban. Ebben az esetben a balkáni kisgöböcöt a medve kipukkasztja. Ha átáll, ha nem. Ennyi. Már egy jó ideje rájött a muszka, hogy nagy kár volt segíteni ennek az országnak a létrejöttében (pl. a Balkáni békék alatti és az 1916-os mellettük való kiállással). Alaposan megbánták ezt, és a tisztán látó stratégáik le is írták ezzel kapcsolatos véleményüket. De ha ez nem lenne elég, akkor is útjában állnak a nagy szláv kapcsolat (észak-kelet-déli-nyugati) megteremtésében, amihez a kulcsot nagyjából Dobrodzsa jelenti. Ezt a területet akkor is elveszítené Ro. ha átállna és a muszka elfogadná a behódolását. Ez a korridor létszükségletű a szláv egység számára, de főleg ahhoz, hogy a nyugat többé ne tudja megvetni a lábát a Balkánon.
2. Az USA pedig nagy valószínűséggel Erdéllyel zsarolja őket. Meg van mondva kerek perec, hogy ha nem fogadnak szót, bukják Erdélyt, úgy ahogy van és mg ha önálló entitás is lesz, akkor is az ősellenségük fogja gyakorolni a patronátust. Na ettől biztosan kiverte a románokat a víz. Vagyis, nem áll jól a szénájuk és ne is tehetik meg azt amit már oly sokszor megtettek a történelem során, azaz az átállást.
Egy szó mint száz, be vannak rendesen szorítva a sarokra. Ha lépnek akkor az USA áll bosszút rajtuk, ha nem akkor az orosz (ez mindenképpen).
Hogy is nézne ez ki.
1. Ha átállnak az orosz oldalára, az USA és a NATO kimenti csapatait Órománia (Moldva és Havasalföld) területéről, a Kárpátok gerincén túlra, Erdélybe. A szorosokat és hágókat pedig az orosz betörés megakadályozása végett bevédi mindennel ami a kezében van. A nyugaton maradt volt román területekből pedig csinál egy önálló több nemzetiségű állami entitást, és ha jól szerepelünk, talán nekünk passzolja Párciumot, azaz a részeket Aradtól Nagybányáig. Ez kb. 1.8 millió lakos, aminek negyede magyar - de ha szorul a kapca akkor 1/3-a is annak fogja vallani magát. Az új állam pedig bár mennyire is kapálózna, nem tudná kivonni magát Mo.-g befolyási övezetéből. Már a földrajza is erre predesztinálja. A Kárpátokon túli Órománia jó esetben egyben marad, rossz esetben pedig egyesül a két Moldva és marad egy Bukarest központú Havasalföld. Szerintem ez utóbbi lenne.
2. Ha nem állnak át az orosz oldalra, akkor szépen visszavonulnak a hegyek közé a védhetetlen síkságokról, ahol aztán együtt védik a hágókat a nyugattal. Ebben az esetben nekünk nem esne le a Párcium, mert kisírnák, hogy legyen egy román irányítású Erdély (eleve többen lennének létszámban, főleg ha az orosz által elfoglalt területekről is oda menekülnének). Igaz, ebben az Erdélyben, a béke megőrzése okán az USA tenne nekünk is engedményt, mondjuk egy területi autonómia formájában, ami már garantálná a megmaradásunkat. Az Óromán területekre ugyanaz várna mint az 1. verzió esetében, azaz Szláv Korridor, Nagy Moldva és kicsi Havasalföld.
Miért is ölné magát az orosz egy Herszon alatt létrehozott hídfő felszámolásáért. Hadd jöjjön az ukrán. majd ha jó sokan lesznek, akkor a folyón átívelő, nagyon sebezhető utánpótlási vonalakat legyalulja, hogy ne legyen mivel harcolgati az ukránoknak. Ha pedig nem menne, akkor szépen rájuk robbantja a következő vízgyűjtőt, hogy legalább három hétig az ukránok egymást nézegethetik a két partról, mert semmit sem fognak tudni átdobni az áradás miatt. Ez az idő pedig pont elég lesz arra, hogy az átdobott erőket tönkreverje a muszka.
Nem mellékesen látszik az egész ukrán partaszállós műveletről, hogy elterelés, azaz orosz erőket akar elvonni más frontszakaszokról.
Az orosz helyében én sem foglalkoznék ezzel a bohóckodással.
Nem is értem, hogy gondolják az ukránok, hogy ennek a cselnek egy épeszű katona bedől. Az orosz tisztában van azzal, hogy ha ő nem tudta megtartani Herszont kiépített állásokkal, bunkerekkel több száz technikával, akkor az ukrán sem tudja megtartani a mező közepén lévő hevenyészett állásokból álló, hibahatáron belüli számú technikávala a "hídfőt".
16 szolgaltatas?
Ezekre biztosan kivancsi lennek... Amugy ezeken van angol hang vagy legalabb felirat? Irott oroszt meg lassan kirakom-megertem, de a beszelt messze tul gyors nekem.
T
Törölt tag
Guest
Zárásképpen estére:
North Korea outdelivered the entire fucking EU in artillery shells by a margin of 1:3 in 2 months compared to 18 months.
North Korea outdelivered the entire fucking EU in artillery shells by a margin of 1:3 in 2 months compared to 18 months.
A közmédiában azt fejtegették, hogy "Európa olyan, mint az utolsó japán katona, aki még harcol a bokorban"
Propeller ma, 08:22 48 perc
Vajon Ukrajna kezét engedték el az amerikaiak – és ezzel együtt a háború támogatásával is felhagynak –, vagy csak Zelenszkij elnökét? – merült fel a kérdés a 48 perc – Házigazda: Lánczi Tamás legújabb adásában. Ezúttal Kiszelly Zoltán politológus, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója, Kötter Tamás író és Megafon-véleményvezér, valamint Pócza István, a Batthyány Lajos Alapítvány szakmai programvezetője vitatták meg a legfontosabb közéleti eseményeket.
A hirado.hu beszámolója szerint a műsor házigazdája felvetette: mintha a mainstream nyugati médiában valami megváltozott volna Ukrajnával kapcsolatban augusztus óta.
Lánczi Tamás ezt arra alapozta, hogy korábban nem lehetett hallani a nyugati médiában az ukrán háborús veszteségekről, most viszont beszámolnak róla, valamint napvilágot látnak olyan kutatások is – például az amerikai CNN-től – melyek szerint az amerikaiak egyre kevésbé támogatják az "orosz-ukrán, vagy más megfogalmazásban amerikai-orosz háborút".
Újabban azt is egyre gyakrabban lehet hallani, hogy többen vannak Amerikában, akik szerint már túl sok támogatást adtak az ukránoknak.
Minél több elemzést hallgatunk, egyre inkább az az érzésem, hogy olyanok vagyunk – beleértve engem is –, mint a madárjósok, akik a madarak röptéből próbálják a jövőt kitalálni – mondta Kötter Tamás író.
Szerinte a Lánczi Tamás által felsorolt jelenségek valóban léteznek, ugyanakkor hozzátette, a háborúnak van egy másik szereplője is, Oroszország, mely lehetséges, hogy nem akarja befejezni a harcokat.
Oroszország belekóstolt a vérbe, belekóstolt abba, hogy egy új világrendet hoz létre, és egyáltalán nem érdeke, hogy vége legyen a háborúnak – fogalmazott.
Lánczi Tamás viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy a nyugati médiában egyre többször írják le, mondják ki, hogy nem reálisak az Ukrajna által felvázolt katonai célok, az, hogy a háború előtti összes területüket visszafoglalják.
Pócza István szerint nem mindegy, hogy mit értünk "nyugati média" alatt, mert ebben a kérdésben az amerikai és az európai média teljesen más álláspontot képvisel.
A műsor házigazdája úgy reagált: "Európa olyan, mint az utolsó japán katona, aki még harcol a bokorban. Az amerikaiak szépen hátrálnak ki a történetből, az Európai Unió meg még mindig fegyvert küldene – ugyan nincs több fegyverük –, meg még több pénzt".
Pócza István szerint a különbség az, hogy míg az amerikaiak azt próbálják kommunikálni a sajtójukban, hogy miért nem történt meg az az áttörés, amit ők finanszíroztak, addig az európaiak arról akarják meggyőzni a partnereiket, hogy mindent ugyanúgy folytatni kell, mint eddig.
Talán nem Ukrajna, hanem Zelenszkij kezét engedték el – vetette fel Kiszelly Zoltán. A politológus emlékeztetett: nyáron Zelenszkij rendeletben tiltotta meg a béketárgyalásokat, a Nyugat pedig Putyint háborús bűnösnek kiáltotta ki egy olyan vádpontban, amit nem lehet az amerikaiakra ráhúzni. Ez a gyermekek elrablása volt. Az ugyanis az Egyesült Államokkal is előfordult, hogy az ENSZ felhatalmazása nélkül indítottak háborút, például Irakban vagy Líbiában.
"Innentől kezdve a tárgyalásnak kisebb esélye van" – vélekedett Kiszelly Zoltán.
A játékszabályok megváltoztatása.
Ritter volt hírszerző tiszt: az orosz hadsereg drónrajokkal képes csapást mérni az AFU-ra
Az orosz hadsereg képes drónok "rajával" csapást mérni az ukrán erőkre - mondta Scott Ritter, az amerikai tengerészgyalogság volt hírszerző tisztje az amerikai fegyveres erőknek.
"Oroszországnak vannak olyan fegyverei, amelyek képesek drónrajokat bevetni - több tucat gépet, amelyek összehangolódnak egymással, célpontokat választanak és csapást mérnek. Ez a technológia megváltoztatja a játékot" - mondta az Ask The Inspector nevű YouTube-csatornának adott interjúban.
A szakértő szerint a Nyugatnak most "fogalma sincs" arról, hogy miként kellene kezelni az ilyen technológiát.
Azok az ukrán katonák, akik harcban szembekerültek az orosz drónokkal, azt mondták, hogy hozzájuk képest a hagyományos tüzérségi csapások "nem olyan ijesztőek" - jegyezte meg Ritter.
Propeller ma, 08:22 48 perc
Vajon Ukrajna kezét engedték el az amerikaiak – és ezzel együtt a háború támogatásával is felhagynak –, vagy csak Zelenszkij elnökét? – merült fel a kérdés a 48 perc – Házigazda: Lánczi Tamás legújabb adásában. Ezúttal Kiszelly Zoltán politológus, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója, Kötter Tamás író és Megafon-véleményvezér, valamint Pócza István, a Batthyány Lajos Alapítvány szakmai programvezetője vitatták meg a legfontosabb közéleti eseményeket.
A hirado.hu beszámolója szerint a műsor házigazdája felvetette: mintha a mainstream nyugati médiában valami megváltozott volna Ukrajnával kapcsolatban augusztus óta.
Lánczi Tamás ezt arra alapozta, hogy korábban nem lehetett hallani a nyugati médiában az ukrán háborús veszteségekről, most viszont beszámolnak róla, valamint napvilágot látnak olyan kutatások is – például az amerikai CNN-től – melyek szerint az amerikaiak egyre kevésbé támogatják az "orosz-ukrán, vagy más megfogalmazásban amerikai-orosz háborút".
Újabban azt is egyre gyakrabban lehet hallani, hogy többen vannak Amerikában, akik szerint már túl sok támogatást adtak az ukránoknak.
Minél több elemzést hallgatunk, egyre inkább az az érzésem, hogy olyanok vagyunk – beleértve engem is –, mint a madárjósok, akik a madarak röptéből próbálják a jövőt kitalálni – mondta Kötter Tamás író.
Szerinte a Lánczi Tamás által felsorolt jelenségek valóban léteznek, ugyanakkor hozzátette, a háborúnak van egy másik szereplője is, Oroszország, mely lehetséges, hogy nem akarja befejezni a harcokat.
Oroszország belekóstolt a vérbe, belekóstolt abba, hogy egy új világrendet hoz létre, és egyáltalán nem érdeke, hogy vége legyen a háborúnak – fogalmazott.
Lánczi Tamás viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy a nyugati médiában egyre többször írják le, mondják ki, hogy nem reálisak az Ukrajna által felvázolt katonai célok, az, hogy a háború előtti összes területüket visszafoglalják.
Pócza István szerint nem mindegy, hogy mit értünk "nyugati média" alatt, mert ebben a kérdésben az amerikai és az európai média teljesen más álláspontot képvisel.
A műsor házigazdája úgy reagált: "Európa olyan, mint az utolsó japán katona, aki még harcol a bokorban. Az amerikaiak szépen hátrálnak ki a történetből, az Európai Unió meg még mindig fegyvert küldene – ugyan nincs több fegyverük –, meg még több pénzt".
Pócza István szerint a különbség az, hogy míg az amerikaiak azt próbálják kommunikálni a sajtójukban, hogy miért nem történt meg az az áttörés, amit ők finanszíroztak, addig az európaiak arról akarják meggyőzni a partnereiket, hogy mindent ugyanúgy folytatni kell, mint eddig.
Talán nem Ukrajna, hanem Zelenszkij kezét engedték el – vetette fel Kiszelly Zoltán. A politológus emlékeztetett: nyáron Zelenszkij rendeletben tiltotta meg a béketárgyalásokat, a Nyugat pedig Putyint háborús bűnösnek kiáltotta ki egy olyan vádpontban, amit nem lehet az amerikaiakra ráhúzni. Ez a gyermekek elrablása volt. Az ugyanis az Egyesült Államokkal is előfordult, hogy az ENSZ felhatalmazása nélkül indítottak háborút, például Irakban vagy Líbiában.
"Innentől kezdve a tárgyalásnak kisebb esélye van" – vélekedett Kiszelly Zoltán.
A játékszabályok megváltoztatása.
Ritter volt hírszerző tiszt: az orosz hadsereg drónrajokkal képes csapást mérni az AFU-ra
Az orosz hadsereg képes drónok "rajával" csapást mérni az ukrán erőkre - mondta Scott Ritter, az amerikai tengerészgyalogság volt hírszerző tisztje az amerikai fegyveres erőknek.
"Oroszországnak vannak olyan fegyverei, amelyek képesek drónrajokat bevetni - több tucat gépet, amelyek összehangolódnak egymással, célpontokat választanak és csapást mérnek. Ez a technológia megváltoztatja a játékot" - mondta az Ask The Inspector nevű YouTube-csatornának adott interjúban.
A szakértő szerint a Nyugatnak most "fogalma sincs" arról, hogy miként kellene kezelni az ilyen technológiát.
Azok az ukrán katonák, akik harcban szembekerültek az orosz drónokkal, azt mondták, hogy hozzájuk képest a hagyományos tüzérségi csapások "nem olyan ijesztőek" - jegyezte meg Ritter.
Egy másik Amerika:
Nepolitano bíró szerint nem jogállam, az elnök és a „nyolcak bandája” uralja...
Vukics Ferenc jegyzete
Andrew P. Napolitano, a New Jersey-i Legfelsőbb Bíróság volt bírája, a Fox News Channel vezető igazságügyi elemzője hét könyvet írt az amerikai alkotmányról. A legutóbbi az Öngyilkos paktum: Az elnöki hatáskörök radikális kiterjesztése és az amerikai szabadság halálos fenyegetése címet viseli.
Andrew P. Napolitano: Biden, a háború és az alkotmány c. legújabb írásában arra hívja fel a figyelmet, hogy az amerikai alkotmány szerint csak a Kongresszus hirdethet háborút egy nemzet vagy csoport ellen, az elnök nem.
Az alkotmányügyi szakértő szerint a háborús hatáskörökről szóló határozat, amely előírja, hogy az elnök értesítse a Kongresszust az amerikai katonai erő alkalmazásáról, alkotmányellenes, mivel a Kongresszus feladja egyik alapvető funkcióját, a hadüzenetet.
Egy korábbi döntés értelmében a Legfelsőbb Bíróság az alapvető funkciók átruházását a hatalmi ágak szétválasztásának megsértésének minősítette. Másképpen fogalmazva, a Kongresszus alkotmányosan nem engedélyezheti vagy engedélyezheti az elnöknek a hadsereg nem védelmi célú alkalmazását. Az igazságügyi elemző szerint az is nyilvánvaló, hogy Joe Biden szereti a háborút, és háborús elnökként akar indulni az újraválasztásért. És úgy tűnik, el is éri a célját.
Andrew P. Napolitano: Biden, a háború és az alkotmány
Vívhat-e az elnök bármilyen háborút, amit csak akar? A kongresszus finanszírozhat-e bármilyen háborút, amit csak akar? Vannak-e olyan alkotmányos és jogi követelmények, amelyeknek előbb meg kell felelni, mielőtt háborút indítanak? Megtámadhat-e az Egyesült Államok jogszerűen egy szövetségest?
Ezeknek a kérdéseknek döntő fontosságúnak kell lenniük az Egyesült Államok ukrajnai és közel-keleti katonai szerepvállalásáról szóló nyilvános vitában. Sajnos, eddig nem volt nagy vita. A média azt szajkózza, amit a CIA mond nekik, és csak néhány weboldal és podcast – köztük az én sajátom, a "Szabadság megítélése" a YouTube-on – támadja a kormány vakmerő, erkölcstelen, törvénytelen és alkotmányellenes háborúit.
Itt van a háttérsztori.
A szövetségi kormány minden hatalma az Alkotmányból származik, és semmilyen más forrásból. A Kongresszusnak azonban sikerült kiterjesztenie hatalmát az Alkotmány keretein túlra belföldön azáltal, hogy pénzt költ olyan területekre, amelyeket nem tud szabályozni, a külpolitikában pedig azáltal, hogy félrenéz, amikor az elnökök katonai erőszakot kezdeményeznek.
Az Alkotmány szerint csak a Kongresszus hirdethet háborút egy nemzet vagy csoport ellen. Legutóbb akkor tette ezt, amikor az amerikaiak második világháborúba való bevonulását kezdeményezte. A Kongresszus azonban korlátozott jogköröket adott át az elnököknek, és engedélyezte, hogy ki nem hirdetett háborúkat vívjanak, mint például George W. Bush elnök katasztrofális afganisztáni és iraki inváziója, valamint az 1973-as háborús hatalmi határozat.
A kongresszus nem hirdethet törvényesen háborút Oroszország vagy Gáza ellen, mivel erre nincs katonai szempontból megalapozott ok. Sem Oroszország, sem Gáza nem jelent fenyegetést az amerikai nemzetbiztonságra.
A Kongresszus nemcsak hogy nem üzent hadat Oroszországnak, de nem is engedélyezte az amerikai katonai erő alkalmazását ellene. Mégis adott Joe Biden elnöknek egy 113 milliárd dolláros biankó csekket, és felhatalmazta, hogy készpénzt és katonai felszerelést adjon Ukrajnának, ahogyan ő jónak látja.
Megígérte, hogy továbbra is mindent megad Ukrajnának, amire szüksége van, "amíg csak szükséges".
Ameddig szükséges, de mit is jelenthet ez? Erre nem tud válaszolni, mert nincs világos katonai célja.
Az orosz csapatok eltávolítása Kelet-Ukrajnából és a Krímről vagy Vlagyimir Putyin orosz elnök hivatalából nem reálisan elérhető katonai cél.
A kongresszus csak pénz és fegyverek küldését engedélyezte Ukrajnába, de Biden csapatokat is küldött.
Jelen cikk írásakor a kongresszus nem engedélyezte a katonai segítségnyújtást Izraelnek, Biden mégis 2000 tengerészgyalogost küldött, hogy parancsra várjanak egy repülőgép-hordozón a Földközi-tenger keleti részén, és különleges erőket küldött a Gázai övezetbe.
Az Egyesült Államok vietnami szerepvállalása ugyanígy kezdődött: nem volt hadüzenet, nem volt felhatalmazás katonai erő alkalmazására, mégis fokozatosan, elnöki utasítással került sor az amerikai csapatok tanácsadói és kiképzői szerepben történő felállítására, majd a kongresszus által támogatott háborúra, amelyben félmillió amerikai katonát vetettek be, akiknek 10%-a hullazsákban tért haza.
Nem tudjuk, hány amerikai katona van Ukrajnában, mivel nem viselnek egyenruhát, és tartózkodási helyük titok.
Azt tudjuk, hogy részt vesznek az ellenségeskedésekben, mivel a Biden által küldött hardver nagy részének működtetéséhez és karbantartásához amerikai know-how-ra van szükség.
A fegyverek egy része pedig olyan, hogy az amerikai csapatok ténylegesen az orosz erőkre céloznak és meghúzzák a ravaszt.
Amerikai katonák orosz katonákat ölnek? Igen. Segítenek a gázai civil lakosok megölésében? Igen. Engedélyezte mindezt a Kongresszus? Nem.
Most pedig vissza az alkotmányhoz.
A háborús hatáskörökről szóló határozat, amely előírja, hogy az elnök értesítse a Kongresszust az amerikai katonai erő alkalmazásáról, alkotmányellenes, mivel a Kongresszus feladja egyik alapvető funkcióját, a hadüzenetet. A Legfelsőbb Bíróság az alapvető funkciók átruházását a hatalmi ágak szétválasztása megsértésének minősítette. Másképpen fogalmazva, a Kongresszus alkotmányosan nem engedélyezheti vagy engedélyezheti az elnöknek a hadsereg nem védelmi célú alkalmazását.
Mindazonáltal Biden nem tájékoztatta a Kongresszust arról, hogy szándékában áll az amerikai csapatok erőszakos bevetése. Mégis, a haditengerészet és a CIA segítségével megtámadta Németországot az Északi Áramlat gázvezeték megsemmisítésével; más egyenruhába öltözött katonákat küldött Ukrajnába; és a hadsereg, a haditengerészet és a tengerészgyalogság személyzetét küldte a háborús Izraelbe.
Ne lepődjünk meg, ha Biden titokban értesítést ad a War Powers Actről a Nyolcak bandájának.
A Nyolcak bandája a Kongresszuson belüli kongresszus.
A képviselőház és a szenátus hírszerzési bizottságainak elnökeiből és rangidős tagjaiból, valamint a képviselőház és a szenátus republikánus és demokrata vezetőiből áll, akikkel az elnök legálisan osztja meg titkait.
Ahogyan a Kongresszus nem ruházhatja át a háborúkhoz szükséges jogkörét az elnöknek, úgy nem ruházhatja át azt a Nyolcak csoportjának sem. A Nyolcak csoportjának koncepciója ellentétes a demokratikus értékekkel.
Az elnök bármilyen erőszakos cselekedetéről való tájékoztatása titoktartási eskü alatt történik.
Miféle demokrácia az, amely titokban működik és gyilkol, és a megválasztott szövetségi képviselők 95%-át megfosztja jogaitól?
A különböző szerződések, amelyeknek az Egyesült Államok részese, a háborúskodást a védekezésre, az arányosságra és az ésszerűségre korlátozzák. Tehát, ha egy idegen hatalom készül lecsapni – mint 9/11-én, miközben a kormány aludt –, az elnök csaphat le először, hogy megvédje az Egyesült Államokat.
A küszöbön álló támadáson túl a háború alapjának valósnak kell lennie, az ellenfél USA-ellenes katonai magatartásának súlyosnak kell lennie, a háború céljának világosnak és elérhetőnek kell lennie, az eszközöknek pedig arányosnak kell lenniük a fenyegetéssel.
Az orosz hadsereg fenyegette az Egyesült Államokat? Nem. A palesztin nép fenyegette? Nem. Súlyos agressziót követettek el vagy fenyegetőztek az USA ellen? Egyik sem.
Valójában az alkotmányt azok kezébe adjuk, akik figyelmen kívül hagyják? A Kongresszus betartja az alkotmányt? És az elnök? A válaszok nyilvánvalóak.
Az is nyilvánvaló, hogy Joe Biden szereti a háborút, és háborús elnökként akar indulni az újraválasztásért. És úgy tűnik, el is éri a célját.
www.szilajcsiko.hu
Nepolitano bíró szerint nem jogállam, az elnök és a „nyolcak bandája” uralja...
Vukics Ferenc jegyzete
Andrew P. Napolitano, a New Jersey-i Legfelsőbb Bíróság volt bírája, a Fox News Channel vezető igazságügyi elemzője hét könyvet írt az amerikai alkotmányról. A legutóbbi az Öngyilkos paktum: Az elnöki hatáskörök radikális kiterjesztése és az amerikai szabadság halálos fenyegetése címet viseli.
Andrew P. Napolitano: Biden, a háború és az alkotmány c. legújabb írásában arra hívja fel a figyelmet, hogy az amerikai alkotmány szerint csak a Kongresszus hirdethet háborút egy nemzet vagy csoport ellen, az elnök nem.
Az alkotmányügyi szakértő szerint a háborús hatáskörökről szóló határozat, amely előírja, hogy az elnök értesítse a Kongresszust az amerikai katonai erő alkalmazásáról, alkotmányellenes, mivel a Kongresszus feladja egyik alapvető funkcióját, a hadüzenetet.
Egy korábbi döntés értelmében a Legfelsőbb Bíróság az alapvető funkciók átruházását a hatalmi ágak szétválasztásának megsértésének minősítette. Másképpen fogalmazva, a Kongresszus alkotmányosan nem engedélyezheti vagy engedélyezheti az elnöknek a hadsereg nem védelmi célú alkalmazását. Az igazságügyi elemző szerint az is nyilvánvaló, hogy Joe Biden szereti a háborút, és háborús elnökként akar indulni az újraválasztásért. És úgy tűnik, el is éri a célját.
Andrew P. Napolitano: Biden, a háború és az alkotmány
Vívhat-e az elnök bármilyen háborút, amit csak akar? A kongresszus finanszírozhat-e bármilyen háborút, amit csak akar? Vannak-e olyan alkotmányos és jogi követelmények, amelyeknek előbb meg kell felelni, mielőtt háborút indítanak? Megtámadhat-e az Egyesült Államok jogszerűen egy szövetségest?
Ezeknek a kérdéseknek döntő fontosságúnak kell lenniük az Egyesült Államok ukrajnai és közel-keleti katonai szerepvállalásáról szóló nyilvános vitában. Sajnos, eddig nem volt nagy vita. A média azt szajkózza, amit a CIA mond nekik, és csak néhány weboldal és podcast – köztük az én sajátom, a "Szabadság megítélése" a YouTube-on – támadja a kormány vakmerő, erkölcstelen, törvénytelen és alkotmányellenes háborúit.
Itt van a háttérsztori.
A szövetségi kormány minden hatalma az Alkotmányból származik, és semmilyen más forrásból. A Kongresszusnak azonban sikerült kiterjesztenie hatalmát az Alkotmány keretein túlra belföldön azáltal, hogy pénzt költ olyan területekre, amelyeket nem tud szabályozni, a külpolitikában pedig azáltal, hogy félrenéz, amikor az elnökök katonai erőszakot kezdeményeznek.
Az Alkotmány szerint csak a Kongresszus hirdethet háborút egy nemzet vagy csoport ellen. Legutóbb akkor tette ezt, amikor az amerikaiak második világháborúba való bevonulását kezdeményezte. A Kongresszus azonban korlátozott jogköröket adott át az elnököknek, és engedélyezte, hogy ki nem hirdetett háborúkat vívjanak, mint például George W. Bush elnök katasztrofális afganisztáni és iraki inváziója, valamint az 1973-as háborús hatalmi határozat.
A kongresszus nem hirdethet törvényesen háborút Oroszország vagy Gáza ellen, mivel erre nincs katonai szempontból megalapozott ok. Sem Oroszország, sem Gáza nem jelent fenyegetést az amerikai nemzetbiztonságra.
A Kongresszus nemcsak hogy nem üzent hadat Oroszországnak, de nem is engedélyezte az amerikai katonai erő alkalmazását ellene. Mégis adott Joe Biden elnöknek egy 113 milliárd dolláros biankó csekket, és felhatalmazta, hogy készpénzt és katonai felszerelést adjon Ukrajnának, ahogyan ő jónak látja.
Megígérte, hogy továbbra is mindent megad Ukrajnának, amire szüksége van, "amíg csak szükséges".
Ameddig szükséges, de mit is jelenthet ez? Erre nem tud válaszolni, mert nincs világos katonai célja.
Az orosz csapatok eltávolítása Kelet-Ukrajnából és a Krímről vagy Vlagyimir Putyin orosz elnök hivatalából nem reálisan elérhető katonai cél.
A kongresszus csak pénz és fegyverek küldését engedélyezte Ukrajnába, de Biden csapatokat is küldött.
Jelen cikk írásakor a kongresszus nem engedélyezte a katonai segítségnyújtást Izraelnek, Biden mégis 2000 tengerészgyalogost küldött, hogy parancsra várjanak egy repülőgép-hordozón a Földközi-tenger keleti részén, és különleges erőket küldött a Gázai övezetbe.
Az Egyesült Államok vietnami szerepvállalása ugyanígy kezdődött: nem volt hadüzenet, nem volt felhatalmazás katonai erő alkalmazására, mégis fokozatosan, elnöki utasítással került sor az amerikai csapatok tanácsadói és kiképzői szerepben történő felállítására, majd a kongresszus által támogatott háborúra, amelyben félmillió amerikai katonát vetettek be, akiknek 10%-a hullazsákban tért haza.
Nem tudjuk, hány amerikai katona van Ukrajnában, mivel nem viselnek egyenruhát, és tartózkodási helyük titok.
Azt tudjuk, hogy részt vesznek az ellenségeskedésekben, mivel a Biden által küldött hardver nagy részének működtetéséhez és karbantartásához amerikai know-how-ra van szükség.
A fegyverek egy része pedig olyan, hogy az amerikai csapatok ténylegesen az orosz erőkre céloznak és meghúzzák a ravaszt.
Amerikai katonák orosz katonákat ölnek? Igen. Segítenek a gázai civil lakosok megölésében? Igen. Engedélyezte mindezt a Kongresszus? Nem.
Most pedig vissza az alkotmányhoz.
A háborús hatáskörökről szóló határozat, amely előírja, hogy az elnök értesítse a Kongresszust az amerikai katonai erő alkalmazásáról, alkotmányellenes, mivel a Kongresszus feladja egyik alapvető funkcióját, a hadüzenetet. A Legfelsőbb Bíróság az alapvető funkciók átruházását a hatalmi ágak szétválasztása megsértésének minősítette. Másképpen fogalmazva, a Kongresszus alkotmányosan nem engedélyezheti vagy engedélyezheti az elnöknek a hadsereg nem védelmi célú alkalmazását.
Mindazonáltal Biden nem tájékoztatta a Kongresszust arról, hogy szándékában áll az amerikai csapatok erőszakos bevetése. Mégis, a haditengerészet és a CIA segítségével megtámadta Németországot az Északi Áramlat gázvezeték megsemmisítésével; más egyenruhába öltözött katonákat küldött Ukrajnába; és a hadsereg, a haditengerészet és a tengerészgyalogság személyzetét küldte a háborús Izraelbe.
Ne lepődjünk meg, ha Biden titokban értesítést ad a War Powers Actről a Nyolcak bandájának.
A Nyolcak bandája a Kongresszuson belüli kongresszus.
A képviselőház és a szenátus hírszerzési bizottságainak elnökeiből és rangidős tagjaiból, valamint a képviselőház és a szenátus republikánus és demokrata vezetőiből áll, akikkel az elnök legálisan osztja meg titkait.
Ahogyan a Kongresszus nem ruházhatja át a háborúkhoz szükséges jogkörét az elnöknek, úgy nem ruházhatja át azt a Nyolcak csoportjának sem. A Nyolcak csoportjának koncepciója ellentétes a demokratikus értékekkel.
Az elnök bármilyen erőszakos cselekedetéről való tájékoztatása titoktartási eskü alatt történik.
Miféle demokrácia az, amely titokban működik és gyilkol, és a megválasztott szövetségi képviselők 95%-át megfosztja jogaitól?
A különböző szerződések, amelyeknek az Egyesült Államok részese, a háborúskodást a védekezésre, az arányosságra és az ésszerűségre korlátozzák. Tehát, ha egy idegen hatalom készül lecsapni – mint 9/11-én, miközben a kormány aludt –, az elnök csaphat le először, hogy megvédje az Egyesült Államokat.
A küszöbön álló támadáson túl a háború alapjának valósnak kell lennie, az ellenfél USA-ellenes katonai magatartásának súlyosnak kell lennie, a háború céljának világosnak és elérhetőnek kell lennie, az eszközöknek pedig arányosnak kell lenniük a fenyegetéssel.
Az orosz hadsereg fenyegette az Egyesült Államokat? Nem. A palesztin nép fenyegette? Nem. Súlyos agressziót követettek el vagy fenyegetőztek az USA ellen? Egyik sem.
Valójában az alkotmányt azok kezébe adjuk, akik figyelmen kívül hagyják? A Kongresszus betartja az alkotmányt? És az elnök? A válaszok nyilvánvalóak.
Az is nyilvánvaló, hogy Joe Biden szereti a háborút, és háborús elnökként akar indulni az újraválasztásért. És úgy tűnik, el is éri a célját.
Egy másik Amerika: Nepolitano bíró szerint nem jogállam, az elnök és a „nyolcak bandája” uralja...
...és Biden mégiscsak küldött katonákat Ukrajnába harcolniVukics Ferenc jegyzete Andrew P. Napolitano, a New Jersey-i Legfelsőbb Bíróság volt bírája, a Fox News Channel vezető igazságügyi elemzője hét könyvet írt az amerikai alkotmányról. A legutóbbi az Öngyilkos paktum: Az elnöki hatáskörök...
www.szilajcsiko.hu
A diktatúrák demokratikusan, önkéntes alapon segítik egymást fegyverrel, viszont a nyugati demokráciák diktatórikus módon kényszerítik egymást ugyanilyen célból...
Aha...
Mélyen szántó elmélet.
Olyan szektás, gyíkemberes....
Oroszország Ukrajna elleni offenzívája során ez a kérdés?
A vak is látja, hogy milyen jól halad az orosz....
Nagy ütemben haladnak, törnek előre a világ összes erőforrásaival, a NATO összes lőszerének 30 szorosával a nem is létező ukrajnában....
Veszteségek nélkül, hiszen ők okosak és mindent egy fondorlstos terv alapján hajtanak végre.
- A tengerészet eszközei percre pontosan semmisülnek meg.
- A szárazföldi csapatok eszközei és állománya ütemesen, terv szerint pusztul.
- A légierőnek már fel sem kell szállni, hogy a heti 6-8 gépveszteséget hozzák, a precíz műveleti tervnek megfelelően.
- A légvédelem eszközei is ütemesen, testtel háritják az ukrán HIMARS és drón csapasokat. De ha nem, a lehulló roncsokat mindenféleképpen magukra veszik.
- A tábornoki kar egy hosszútávú, megbízható vezetési rend létrehozását célzó elgondolás mentén cseréli maga alatt a székeket. Havonta, kéthavonta.
- A rendszer belső ellenségei maguktól kiugrálnak mindenféle magas épületek ablakain.
- A hadiipar a világ összes nyersanyaga feldolgozásával ezresével gyártja a T-90M harckocsikat, repülőket, hajókat. A világegyetem összes lőszerét Oroszország gyártja, mindenhová jut belőle elég. Csak most még a Pufi által odahordott koreai szart is el kell lőni, mert nem fér tőle el az orosz gránát.
Szóval a rettenetes orosz hadjárat eseményei között az ukrán ellentámadás sikertelensége lenne az egyetlen orosz eredmény?!
Rágalom! FOS média hazugság! Sorosista deep state fake!
Hiszen minden a terv szerint gurul, Putyin ütemesen halad a céljai felé....
Hátra tett kézzel, fél lábon.
Hiába az orosz blokád, özönlik az ukrán gabona a Fekete-tenger partjára
Egyre nagyobb sikerrel működik Ukrajna âhumanitárius folyosójaâ a Fekete-tengeren. A tengeri szállÃtmányok mellett a szárazföldi infrastruktúra is egyre nagyobb forgalomról számol be, az ukrán vasút beszámolója szerint már közelÃtik a napi ezres vagonszámot a legfontosabb...
www.portfolio.hu
IL RUSSO
⚡️⚡️⚡️At night, a missile attack was carried out on the Mirgorod airport. Enemy planes were destroyed. The MiG-29 and Su-25 are based at this airport⚡️⚡️⚡️
t.me
IL RUSSO
⚡️⚡️⚡️Gauleiter of the Dnepropetrovsk region confirms Geranek's strike on the enemy's position⚡️⚡️⚡️
t.me
https://twitter.com/NOELreports/status/1723058690561847760
Éjszaka rakétatámadást hajtottak végre a mirgorodi repülőtéren. Az ellenséges repülőgépeket megsemmisítették.
A MiG-29 és a Szu-25 ezen a repülőtéren található.
t.me
A MiG-29 és a Szu-25 ezen a repülőtéren található.
IL RUSSO
⚡️⚡️⚡️At night, a missile attack was carried out on the Mirgorod airport. Enemy planes were destroyed. The MiG-29 and Su-25 are based at this airport⚡️⚡️⚡️
t.me
Kohán egy elvakult atlantista, és az írásból kiderül miért gondolja azt Oroszországról, amit (Putyin ellenes suna tanítja oroszra), de ebben az írásban kb. minden benne van, hogy miért tart ott Ukrajna, ahol! Mert Kohán jól ír, ezt nem lehet tőle elvenni:
"... azzal a valósággal, amit én ismerek, nincsenek kapcsolatban Olekszandr Merezko, a kijevi parlament külügyi bizottsági elnökének szavai: „Még mindig nem értem, az európai értékekért keményen küzdő Ukrajna miért nem a közösség tagja, miközben az európai értékeket szisztematikusan aláásó Magyarország igen”."
(...)
"Hogy miért nem az EU tagja „az európai értékekért keményen küzdő Ukrajna”, ellentétben „az európai értékeket szisztematikusan aláásó” Magyarországgal? Egyszerű. Azért, mert az „európai értékek” egy arasznyival azért túlmutatnak az amerikai külpolitikai elképzelésekhez való hézagmentes igazodáson.
Ha az ember ukrán fia az európai értékeket kizárólag és egyenesen Guy Verhofstadt becses szájából fogyasztja, akkor persze lehet, hogy ez nem tűnik fel neki – de ettől még így van. Az uniós tagság jár a mezőgazdaság uniós méretre vágásával, jár gigantikus reformokkal a közigazgatásban, jár mindenféle adatszolgáltatások, statisztikák és eljárásrendek uniós sztenderdre alakításával, jár az oktatás meg a játszóterek átalakításával, és jár egy halom kisebbségvédelmi irányelv elfogadásával is. Magyarország és egész Köztes-Európa ezeket vér és verejték árán, évek alatt teljesítette, országunk ábrázatját az uniós csatlakozás érdekében teljesen átszabtuk, s az uniós lét cseppet sem izgalmas technikai részletei a bőrünkbe ivódtak.
Ezért aztán akármilyen kígyót-békát kiabálnak, okádnak és dobálnak egymásra budapesti és brüsszeli politikusok, akármilyen külpolitikai petárdák röpködnek más európai fővárosok meg a miénk között, mi működésünkben ízig-vérig uniós országgá váltunk, a közösség szerves részeivé. Ukrajna meg mindettől fényévekre van. Az uniós csatlakozás feltétele nem az, hogy egy ország témától függetlenül tükörfordításban ismételgesse az uralkodó brüsszeli vezetés mondatait, hiába hiszi ezt Ukrajna. Ha így lenne, Koszovó, Grúzia és Moldova rég az unió tagjai lennének már. De nem azok."
(...)
"Node „Ukrajna vérzik, és nagy árat fizetve védi Európát, benne Magyarországot”, mondja erre Merezko úr. Csakhogy ezt a maszlagot Budapesten soha senki egy percig sem hitte el, s a brüsszeli füstös szobákban is egyre fogy azok száma, akik még jóízűen elnyammognak az ukrán mézesmadzagon. Nem, a kétségkívül vérző Ukrajna nagy árat fizetve nem Európát és benne Magyarországot védi, hanem a nyugat-ukrán nemzetépítők elmúlt tíz évnyi védhetetlen ámokfutásának keserű gyümölcsét.
Ha ugyanis nem sikerül helyreállítani Ukrajna területi integritását, azaz nem valósul meg a Zelenszkijék által egyedül lehetségesnek tartott kimenetel, a kijevi vezetés összeroppan a felmerülő kérdések súlya alatt.
Márpedig Ukrajna területi integritása nem fog helyreállni – ezt nem én mondom, hanem Valerij Zaluzsnij, az ukrán hadsereg vezérkari főnöke. Azt írja, idézem: „Az, hogy a háború állóháborúvá válik, annak meghosszabbodásához vezet, és mind Ukrajna fegyveres erői, mind az egész állam számára jelentős kockázatokat rejt. Ezen túlmenően előnyös az ellenség számára, amely minden elképzelhető módon próbálja újraalkotni és növelni katonai erejét”.
Magyarul: Ukrajna veszít, ha minden így megy tovább. S a kérdések máris kísértenek.
Ugyan melyik flúgosnak és mi végre jutott eszébe, hogy Ukrajna számára létezhet előnyösebb létforma, mint a 2014 előtti status quo ante? (Ukrajna bírta teljes nemzetközileg elismert területét és kiemelten olcsó orosz gázt kapott; cserébe a szevasztopoli kikötő orosz haditengerészeti bázis volt, az ország gazdasági és katonai blokkok között semleges, a nemzetiségek pedig az orosztól a tatáron át a magyarig békében eléldegéltek egymás mellett nyelveikkel együtt.) Melyik eszetlen látta jó ötletnek, hogy egy többnyelvű, többnemzetiségű, semleges országból nyugatos nemzetállamot faragjon? Melyik analfabéta nem számolt azzal, hogy Oroszország egyetlen melegtengeri bázisát nem fogja a nemzetek szuverenitásának szép elvét megszívlelve csapostul-papostul hátrahagyni? Melyik imbecilis nem hasonlította össze Belarusz vagy Kazahsztán gazdasági-politikai fejlődését Ukrajnáéval? S ki nem gondolta végig, hogy az Ukrajnához hasonló helyzetben lévő országok talán azért nem mennek arra, amerre Ukrajna megy, mert arra nincs út?
Vagy miért volt jó ötlet a 2014-es orosz agresszióra a nemzetiségek beolvasztására irányuló nyílt kísérlettel válaszolni? S ha mindezen kérdések nem lennének önmagukban is elég súlyosak, ott van egy kérdés mind felett: miért kell egy légvárért meghalnia vagy elmenekülnie olyan ukrajnaiak millióinak, akik egy 2014 előtti Ukrajnában békében élhettek volna, s talán még arról sem tudtak volna, kinek a hajói horgonyoznak Szevasztopolnál? S akik ott maradtak, azoknak miért kell ma anyagi, biztonsági és jogállami értelemben is távolabb élniük Európától, mint tíz éve?
Az a nagy, súlyos igazság, pane Merezko, hogy Oroszország-problémája nem en bloc Európának van.
Európát Oroszország nagy szerencsénkre elengedte; Finnország NATO-csatlakozására a reakció egy háború közepén sem volt több egy erőtlen mordulásnál, a baltiak és Közép-Európa belépése még ennyit sem érdemelt. Oroszország-problémája egyedül Ukrajnának van. Neki pedig – Putyin nem egy védhetetlen lépése mellett – nem kis részben azért van Oroszország-problémája, mert csinált magának. Mert olyan Oroszország-politikát folytatott, amelyet egy messze gyengébb Oroszország mellett, vagy Oroszországtól jóval távolabb lehetett volna csak. Nem azt érdemelték, amit 2022 februárja óta kapnak, mert azt senki semmivel ki nem érdemelheti, senki sehogyan fel nem mentheti. De elévülhetetlen felelősségük van benne.
S végül térjünk a tárgyra, az ukrán EU-csatlakozási tárgyalások megkezdésére, melyet Magyarország – nota bene: ellentétben a tagjelölti státusszal – várhatóan nem fog támogatni. Pane Merezko, ez az elmúlt tíz év ukrán politikájának leggyomorforgatóbb, legönleleplezőbb és legmocskosabb részét érinti. Azt, hogy úgy kívánják nemzetiségeiket a föld színéről eltörölni, s apró hajdinagöbökként beleszórni egy nagy kék-sárga kásába, hogy közben még szövetségre is lépnének azokkal, akiknek külhoni véreit odahaza a betonba döngölik.
Ez az, amit velünk nem lehet megcsinálni. Nincs, nem volt és nem is lesz épkézláb magyarázatuk arra, hogy miért kellett a Krím orosz annexiója miatt a kárpátaljai magyarok nyelvi jogait megvonni; ahogy arra sincsen, hogy a háború közepén miért érnek rá oly nagyon felszámolni a magyar nyelvű oktatás utolsó fennmaradt szigeteit. Lassan tíz éve próbál minden létező magyar vezető az ukránokkal erről beszélni, kiküldtük a legprofibb, önöket legjobban értő nagykövetet Kijevbe, minden létező fórumon felhoztuk az ügyet, Ukrajna meg három dolgot csinál: mellébeszél, szigorít és nem veszi fel a telefont.
Mikor Merezko úr arról beszél, hogy „Magyarország nagyon szemérmetlen módon viselkedik”, és miközben Ukrajna vérzik, a csatlakozásról való döntés során „Orbán próbál kicsikarni valamit magának”, akkor pontosan tudja, hogy hazudik. Semmi rejtélyes nincsen Magyarország feltételrendszerében, a NATO és az EU kapcsán is tíz éve változatlan: adják vissza a kárpátaljai magyaroknak azt a 2014 előtti világot, ahová egyébként Ukrajna szavakban szintén visszavágyik. Orbán Viktor a kárpátaljai magyaroknak próbál „kicsikarni valamit” immáron tíz éve, és ezt a valamit megadni Ukrajnának egészen pontosan semmibe sem kerülne. Lassan mondom, hogy Kijevben is felfogják: ki-sebb-sé-gi jo-gok. Akinek az EU még egy mikroszkopikus kis kisebbségvédelmi erőfeszítést sem ér meg, az pont jó helyen is van kívüle."
mandiner.hu
"... azzal a valósággal, amit én ismerek, nincsenek kapcsolatban Olekszandr Merezko, a kijevi parlament külügyi bizottsági elnökének szavai: „Még mindig nem értem, az európai értékekért keményen küzdő Ukrajna miért nem a közösség tagja, miközben az európai értékeket szisztematikusan aláásó Magyarország igen”."
(...)
"Hogy miért nem az EU tagja „az európai értékekért keményen küzdő Ukrajna”, ellentétben „az európai értékeket szisztematikusan aláásó” Magyarországgal? Egyszerű. Azért, mert az „európai értékek” egy arasznyival azért túlmutatnak az amerikai külpolitikai elképzelésekhez való hézagmentes igazodáson.
Ha az ember ukrán fia az európai értékeket kizárólag és egyenesen Guy Verhofstadt becses szájából fogyasztja, akkor persze lehet, hogy ez nem tűnik fel neki – de ettől még így van. Az uniós tagság jár a mezőgazdaság uniós méretre vágásával, jár gigantikus reformokkal a közigazgatásban, jár mindenféle adatszolgáltatások, statisztikák és eljárásrendek uniós sztenderdre alakításával, jár az oktatás meg a játszóterek átalakításával, és jár egy halom kisebbségvédelmi irányelv elfogadásával is. Magyarország és egész Köztes-Európa ezeket vér és verejték árán, évek alatt teljesítette, országunk ábrázatját az uniós csatlakozás érdekében teljesen átszabtuk, s az uniós lét cseppet sem izgalmas technikai részletei a bőrünkbe ivódtak.
Ezért aztán akármilyen kígyót-békát kiabálnak, okádnak és dobálnak egymásra budapesti és brüsszeli politikusok, akármilyen külpolitikai petárdák röpködnek más európai fővárosok meg a miénk között, mi működésünkben ízig-vérig uniós országgá váltunk, a közösség szerves részeivé. Ukrajna meg mindettől fényévekre van. Az uniós csatlakozás feltétele nem az, hogy egy ország témától függetlenül tükörfordításban ismételgesse az uralkodó brüsszeli vezetés mondatait, hiába hiszi ezt Ukrajna. Ha így lenne, Koszovó, Grúzia és Moldova rég az unió tagjai lennének már. De nem azok."
(...)
"Node „Ukrajna vérzik, és nagy árat fizetve védi Európát, benne Magyarországot”, mondja erre Merezko úr. Csakhogy ezt a maszlagot Budapesten soha senki egy percig sem hitte el, s a brüsszeli füstös szobákban is egyre fogy azok száma, akik még jóízűen elnyammognak az ukrán mézesmadzagon. Nem, a kétségkívül vérző Ukrajna nagy árat fizetve nem Európát és benne Magyarországot védi, hanem a nyugat-ukrán nemzetépítők elmúlt tíz évnyi védhetetlen ámokfutásának keserű gyümölcsét.
Ha ugyanis nem sikerül helyreállítani Ukrajna területi integritását, azaz nem valósul meg a Zelenszkijék által egyedül lehetségesnek tartott kimenetel, a kijevi vezetés összeroppan a felmerülő kérdések súlya alatt.
Márpedig Ukrajna területi integritása nem fog helyreállni – ezt nem én mondom, hanem Valerij Zaluzsnij, az ukrán hadsereg vezérkari főnöke. Azt írja, idézem: „Az, hogy a háború állóháborúvá válik, annak meghosszabbodásához vezet, és mind Ukrajna fegyveres erői, mind az egész állam számára jelentős kockázatokat rejt. Ezen túlmenően előnyös az ellenség számára, amely minden elképzelhető módon próbálja újraalkotni és növelni katonai erejét”.
Magyarul: Ukrajna veszít, ha minden így megy tovább. S a kérdések máris kísértenek.
Ugyan melyik flúgosnak és mi végre jutott eszébe, hogy Ukrajna számára létezhet előnyösebb létforma, mint a 2014 előtti status quo ante? (Ukrajna bírta teljes nemzetközileg elismert területét és kiemelten olcsó orosz gázt kapott; cserébe a szevasztopoli kikötő orosz haditengerészeti bázis volt, az ország gazdasági és katonai blokkok között semleges, a nemzetiségek pedig az orosztól a tatáron át a magyarig békében eléldegéltek egymás mellett nyelveikkel együtt.) Melyik eszetlen látta jó ötletnek, hogy egy többnyelvű, többnemzetiségű, semleges országból nyugatos nemzetállamot faragjon? Melyik analfabéta nem számolt azzal, hogy Oroszország egyetlen melegtengeri bázisát nem fogja a nemzetek szuverenitásának szép elvét megszívlelve csapostul-papostul hátrahagyni? Melyik imbecilis nem hasonlította össze Belarusz vagy Kazahsztán gazdasági-politikai fejlődését Ukrajnáéval? S ki nem gondolta végig, hogy az Ukrajnához hasonló helyzetben lévő országok talán azért nem mennek arra, amerre Ukrajna megy, mert arra nincs út?
Vagy miért volt jó ötlet a 2014-es orosz agresszióra a nemzetiségek beolvasztására irányuló nyílt kísérlettel válaszolni? S ha mindezen kérdések nem lennének önmagukban is elég súlyosak, ott van egy kérdés mind felett: miért kell egy légvárért meghalnia vagy elmenekülnie olyan ukrajnaiak millióinak, akik egy 2014 előtti Ukrajnában békében élhettek volna, s talán még arról sem tudtak volna, kinek a hajói horgonyoznak Szevasztopolnál? S akik ott maradtak, azoknak miért kell ma anyagi, biztonsági és jogállami értelemben is távolabb élniük Európától, mint tíz éve?
Az a nagy, súlyos igazság, pane Merezko, hogy Oroszország-problémája nem en bloc Európának van.
Európát Oroszország nagy szerencsénkre elengedte; Finnország NATO-csatlakozására a reakció egy háború közepén sem volt több egy erőtlen mordulásnál, a baltiak és Közép-Európa belépése még ennyit sem érdemelt. Oroszország-problémája egyedül Ukrajnának van. Neki pedig – Putyin nem egy védhetetlen lépése mellett – nem kis részben azért van Oroszország-problémája, mert csinált magának. Mert olyan Oroszország-politikát folytatott, amelyet egy messze gyengébb Oroszország mellett, vagy Oroszországtól jóval távolabb lehetett volna csak. Nem azt érdemelték, amit 2022 februárja óta kapnak, mert azt senki semmivel ki nem érdemelheti, senki sehogyan fel nem mentheti. De elévülhetetlen felelősségük van benne.
S végül térjünk a tárgyra, az ukrán EU-csatlakozási tárgyalások megkezdésére, melyet Magyarország – nota bene: ellentétben a tagjelölti státusszal – várhatóan nem fog támogatni. Pane Merezko, ez az elmúlt tíz év ukrán politikájának leggyomorforgatóbb, legönleleplezőbb és legmocskosabb részét érinti. Azt, hogy úgy kívánják nemzetiségeiket a föld színéről eltörölni, s apró hajdinagöbökként beleszórni egy nagy kék-sárga kásába, hogy közben még szövetségre is lépnének azokkal, akiknek külhoni véreit odahaza a betonba döngölik.
Ez az, amit velünk nem lehet megcsinálni. Nincs, nem volt és nem is lesz épkézláb magyarázatuk arra, hogy miért kellett a Krím orosz annexiója miatt a kárpátaljai magyarok nyelvi jogait megvonni; ahogy arra sincsen, hogy a háború közepén miért érnek rá oly nagyon felszámolni a magyar nyelvű oktatás utolsó fennmaradt szigeteit. Lassan tíz éve próbál minden létező magyar vezető az ukránokkal erről beszélni, kiküldtük a legprofibb, önöket legjobban értő nagykövetet Kijevbe, minden létező fórumon felhoztuk az ügyet, Ukrajna meg három dolgot csinál: mellébeszél, szigorít és nem veszi fel a telefont.
Mikor Merezko úr arról beszél, hogy „Magyarország nagyon szemérmetlen módon viselkedik”, és miközben Ukrajna vérzik, a csatlakozásról való döntés során „Orbán próbál kicsikarni valamit magának”, akkor pontosan tudja, hogy hazudik. Semmi rejtélyes nincsen Magyarország feltételrendszerében, a NATO és az EU kapcsán is tíz éve változatlan: adják vissza a kárpátaljai magyaroknak azt a 2014 előtti világot, ahová egyébként Ukrajna szavakban szintén visszavágyik. Orbán Viktor a kárpátaljai magyaroknak próbál „kicsikarni valamit” immáron tíz éve, és ezt a valamit megadni Ukrajnának egészen pontosan semmibe sem kerülne. Lassan mondom, hogy Kijevben is felfogják: ki-sebb-sé-gi jo-gok. Akinek az EU még egy mikroszkopikus kis kisebbségvédelmi erőfeszítést sem ér meg, az pont jó helyen is van kívüle."
Lassan mondom, hogy Kijevben is felfogják végre: ki-sebb-sé-gi jo-gok!!! - Mandiner
Valaki megpróbálhatna beszélni az ukrán vezetéssel, mert látványosan nem értik.
mandiner.hu
Szép szép, de ez a fickó is elfeljti akár csak megemlíteni, hogy vajon milyen alapon vannak amerikai katonák Szíriában.Egy másik Amerika:
Nepolitano bíró szerint nem jogállam, az elnök és a „nyolcak bandája” uralja...
Vukics Ferenc jegyzete
Andrew P. Napolitano, a New Jersey-i Legfelsőbb Bíróság volt bírája, a Fox News Channel vezető igazságügyi elemzője hét könyvet írt az amerikai alkotmányról. A legutóbbi az Öngyilkos paktum: Az elnöki hatáskörök radikális kiterjesztése és az amerikai szabadság halálos fenyegetése címet viseli.
Andrew P. Napolitano: Biden, a háború és az alkotmány c. legújabb írásában arra hívja fel a figyelmet, hogy az amerikai alkotmány szerint csak a Kongresszus hirdethet háborút egy nemzet vagy csoport ellen, az elnök nem.
Az alkotmányügyi szakértő szerint a háborús hatáskörökről szóló határozat, amely előírja, hogy az elnök értesítse a Kongresszust az amerikai katonai erő alkalmazásáról, alkotmányellenes, mivel a Kongresszus feladja egyik alapvető funkcióját, a hadüzenetet.
Egy korábbi döntés értelmében a Legfelsőbb Bíróság az alapvető funkciók átruházását a hatalmi ágak szétválasztásának megsértésének minősítette. Másképpen fogalmazva, a Kongresszus alkotmányosan nem engedélyezheti vagy engedélyezheti az elnöknek a hadsereg nem védelmi célú alkalmazását. Az igazságügyi elemző szerint az is nyilvánvaló, hogy Joe Biden szereti a háborút, és háborús elnökként akar indulni az újraválasztásért. És úgy tűnik, el is éri a célját.
Andrew P. Napolitano: Biden, a háború és az alkotmány
Vívhat-e az elnök bármilyen háborút, amit csak akar? A kongresszus finanszírozhat-e bármilyen háborút, amit csak akar? Vannak-e olyan alkotmányos és jogi követelmények, amelyeknek előbb meg kell felelni, mielőtt háborút indítanak? Megtámadhat-e az Egyesült Államok jogszerűen egy szövetségest?
Ezeknek a kérdéseknek döntő fontosságúnak kell lenniük az Egyesült Államok ukrajnai és közel-keleti katonai szerepvállalásáról szóló nyilvános vitában. Sajnos, eddig nem volt nagy vita. A média azt szajkózza, amit a CIA mond nekik, és csak néhány weboldal és podcast – köztük az én sajátom, a "Szabadság megítélése" a YouTube-on – támadja a kormány vakmerő, erkölcstelen, törvénytelen és alkotmányellenes háborúit.
Itt van a háttérsztori.
A szövetségi kormány minden hatalma az Alkotmányból származik, és semmilyen más forrásból. A Kongresszusnak azonban sikerült kiterjesztenie hatalmát az Alkotmány keretein túlra belföldön azáltal, hogy pénzt költ olyan területekre, amelyeket nem tud szabályozni, a külpolitikában pedig azáltal, hogy félrenéz, amikor az elnökök katonai erőszakot kezdeményeznek.
Az Alkotmány szerint csak a Kongresszus hirdethet háborút egy nemzet vagy csoport ellen. Legutóbb akkor tette ezt, amikor az amerikaiak második világháborúba való bevonulását kezdeményezte. A Kongresszus azonban korlátozott jogköröket adott át az elnököknek, és engedélyezte, hogy ki nem hirdetett háborúkat vívjanak, mint például George W. Bush elnök katasztrofális afganisztáni és iraki inváziója, valamint az 1973-as háborús hatalmi határozat.
A kongresszus nem hirdethet törvényesen háborút Oroszország vagy Gáza ellen, mivel erre nincs katonai szempontból megalapozott ok. Sem Oroszország, sem Gáza nem jelent fenyegetést az amerikai nemzetbiztonságra.
A Kongresszus nemcsak hogy nem üzent hadat Oroszországnak, de nem is engedélyezte az amerikai katonai erő alkalmazását ellene. Mégis adott Joe Biden elnöknek egy 113 milliárd dolláros biankó csekket, és felhatalmazta, hogy készpénzt és katonai felszerelést adjon Ukrajnának, ahogyan ő jónak látja.
Megígérte, hogy továbbra is mindent megad Ukrajnának, amire szüksége van, "amíg csak szükséges".
Ameddig szükséges, de mit is jelenthet ez? Erre nem tud válaszolni, mert nincs világos katonai célja.
Az orosz csapatok eltávolítása Kelet-Ukrajnából és a Krímről vagy Vlagyimir Putyin orosz elnök hivatalából nem reálisan elérhető katonai cél.
A kongresszus csak pénz és fegyverek küldését engedélyezte Ukrajnába, de Biden csapatokat is küldött.
Jelen cikk írásakor a kongresszus nem engedélyezte a katonai segítségnyújtást Izraelnek, Biden mégis 2000 tengerészgyalogost küldött, hogy parancsra várjanak egy repülőgép-hordozón a Földközi-tenger keleti részén, és különleges erőket küldött a Gázai övezetbe.
Az Egyesült Államok vietnami szerepvállalása ugyanígy kezdődött: nem volt hadüzenet, nem volt felhatalmazás katonai erő alkalmazására, mégis fokozatosan, elnöki utasítással került sor az amerikai csapatok tanácsadói és kiképzői szerepben történő felállítására, majd a kongresszus által támogatott háborúra, amelyben félmillió amerikai katonát vetettek be, akiknek 10%-a hullazsákban tért haza.
Nem tudjuk, hány amerikai katona van Ukrajnában, mivel nem viselnek egyenruhát, és tartózkodási helyük titok.
Azt tudjuk, hogy részt vesznek az ellenségeskedésekben, mivel a Biden által küldött hardver nagy részének működtetéséhez és karbantartásához amerikai know-how-ra van szükség.
A fegyverek egy része pedig olyan, hogy az amerikai csapatok ténylegesen az orosz erőkre céloznak és meghúzzák a ravaszt.
Amerikai katonák orosz katonákat ölnek? Igen. Segítenek a gázai civil lakosok megölésében? Igen. Engedélyezte mindezt a Kongresszus? Nem.
Most pedig vissza az alkotmányhoz.
A háborús hatáskörökről szóló határozat, amely előírja, hogy az elnök értesítse a Kongresszust az amerikai katonai erő alkalmazásáról, alkotmányellenes, mivel a Kongresszus feladja egyik alapvető funkcióját, a hadüzenetet. A Legfelsőbb Bíróság az alapvető funkciók átruházását a hatalmi ágak szétválasztása megsértésének minősítette. Másképpen fogalmazva, a Kongresszus alkotmányosan nem engedélyezheti vagy engedélyezheti az elnöknek a hadsereg nem védelmi célú alkalmazását.
Mindazonáltal Biden nem tájékoztatta a Kongresszust arról, hogy szándékában áll az amerikai csapatok erőszakos bevetése. Mégis, a haditengerészet és a CIA segítségével megtámadta Németországot az Északi Áramlat gázvezeték megsemmisítésével; más egyenruhába öltözött katonákat küldött Ukrajnába; és a hadsereg, a haditengerészet és a tengerészgyalogság személyzetét küldte a háborús Izraelbe.
Ne lepődjünk meg, ha Biden titokban értesítést ad a War Powers Actről a Nyolcak bandájának.
A Nyolcak bandája a Kongresszuson belüli kongresszus.
A képviselőház és a szenátus hírszerzési bizottságainak elnökeiből és rangidős tagjaiból, valamint a képviselőház és a szenátus republikánus és demokrata vezetőiből áll, akikkel az elnök legálisan osztja meg titkait.
Ahogyan a Kongresszus nem ruházhatja át a háborúkhoz szükséges jogkörét az elnöknek, úgy nem ruházhatja át azt a Nyolcak csoportjának sem. A Nyolcak csoportjának koncepciója ellentétes a demokratikus értékekkel.
Az elnök bármilyen erőszakos cselekedetéről való tájékoztatása titoktartási eskü alatt történik.
Miféle demokrácia az, amely titokban működik és gyilkol, és a megválasztott szövetségi képviselők 95%-át megfosztja jogaitól?
A különböző szerződések, amelyeknek az Egyesült Államok részese, a háborúskodást a védekezésre, az arányosságra és az ésszerűségre korlátozzák. Tehát, ha egy idegen hatalom készül lecsapni – mint 9/11-én, miközben a kormány aludt –, az elnök csaphat le először, hogy megvédje az Egyesült Államokat.
A küszöbön álló támadáson túl a háború alapjának valósnak kell lennie, az ellenfél USA-ellenes katonai magatartásának súlyosnak kell lennie, a háború céljának világosnak és elérhetőnek kell lennie, az eszközöknek pedig arányosnak kell lenniük a fenyegetéssel.
Az orosz hadsereg fenyegette az Egyesült Államokat? Nem. A palesztin nép fenyegette? Nem. Súlyos agressziót követettek el vagy fenyegetőztek az USA ellen? Egyik sem.
Valójában az alkotmányt azok kezébe adjuk, akik figyelmen kívül hagyják? A Kongresszus betartja az alkotmányt? És az elnök? A válaszok nyilvánvalóak.
Az is nyilvánvaló, hogy Joe Biden szereti a háborút, és háborús elnökként akar indulni az újraválasztásért. És úgy tűnik, el is éri a célját.
Egy másik Amerika: Nepolitano bíró szerint nem jogállam, az elnök és a „nyolcak bandája” uralja...
...és Biden mégiscsak küldött katonákat Ukrajnába harcolniVukics Ferenc jegyzete Andrew P. Napolitano, a New Jersey-i Legfelsőbb Bíróság volt bírája, a Fox News Channel vezető igazságügyi elemzője hét könyvet írt az amerikai alkotmányról. A legutóbbi az Öngyilkos paktum: Az elnöki hatáskörök...
Már az ukránoknak is nyilvánvaló hogy nem lesz több amcsi támogatás:
index.hu
Katasztrófa fenyegeti az ukrán katonákat a fronton?
Percről percre: Oroszország háborúja Ukrajnában – az Index szombati hírösszefoglalója
index.hu
T
Törölt tag
Guest
esti beszivárgás Avdivkánál kimagasló siker volt
Oroszok terhes dezertőrt fogtak.
Nem adjuk fel. Slava hrukraini.
ukránok elbízták magukat nato adomány EW ernyő alatt...
Mentőautókban hordják a lőszert ukránék. Fostenger hamarosan: terrorista oroszok terhes kismamákat szállító mentőket lőnek a fronttól 500 méterre.
De szép hidad van, szomorú lenne ha történne vele valami...
Finnországban 150%-ra kapcsolt a propaganda, állami támogatással olyan csodákat játszanak a mozik, mint Myrnyi-21, Mavka, 20 days in Mariupol...
"Ilyen amikor egy BMP lángol." -oroszok telibe vertek egy javítóüzemet.
Oroszok terhes dezertőrt fogtak.
Nem adjuk fel. Slava hrukraini.
ukránok elbízták magukat nato adomány EW ernyő alatt...
Mentőautókban hordják a lőszert ukránék. Fostenger hamarosan: terrorista oroszok terhes kismamákat szállító mentőket lőnek a fronttól 500 méterre.
De szép hidad van, szomorú lenne ha történne vele valami...
Finnországban 150%-ra kapcsolt a propaganda, állami támogatással olyan csodákat játszanak a mozik, mint Myrnyi-21, Mavka, 20 days in Mariupol...
"Ilyen amikor egy BMP lángol." -oroszok telibe vertek egy javítóüzemet.
Th-Th-Th-Th-Th-Th-Th-That’s all Folks!
Kíváncsiságból megnéztem pár amerikai híroldalt és a nyitólapjukon rákerestem az Ukrajna szóra:
Eddig is tudtuk, hogy az izraeli konfliktus elveszi az ukrajnaitől a levegőt, de meglepő, hogy ennyire teljeskörűen.
Vajon mi lehet az amerikai vezetés pillanatnyi terve? Az látszik, hogy BB (Biden-Blinken) adna még támogatást, és vannak akiknek már elege van belőle. De nem is erre gondolok.
Inkább arra, hogy egy év van még az elnökválasztásig. Elég esélyes, hogy az oroszok jelentősen meg fogják változtatni az ukrán helyzetet a saját javukra, akkor is, ha adnak még pénzt az ukránoknak.
Leírták már veszteségként? Tanácstalanul néznek? Van titkos "na ez majd jól megold mindent" tervük? Át akarják tolni a döglött lovat az EU-ba? Besöprik a szőnyeg alá, úgysem fog senki sem emlékezni rá egy év múlva? Ráfogják az ukránokra, hogy az iszonyatos mennyiségű támogatás ellenére elbénázták?
A tanácsadók, főként a katonák, akik ezt ennyire benézték boldogan osztják a tanácsot tovább? Mert gondolom amikor azt mondták Ukrajnának, hogy ne írja alá az orosz béketervet, csak megkérdeztek egy katonát, hogy mi várható?
Az "így volt tervezve" megközelítést nem tartom reálisnak, háttérhatalom ide vagy oda. Túl sok véletlennek kellett volna egybeesnie, hogy a tervnek megfelelően történjenek a dolgok.
Azt még el tudnám fogadni, hogy az EU gyengítése a cél, de ezt sem érzem reálisnak. A mai környezetben egy gyenge EU nem feltétlenül jobb az USA-nak, aki hirtelen magára maradva egyedül kell szembenézzen 7.5 milliárd emberrel.
Opciók, amelyeket reálisnak érzek:
- Washington Post : egy menüpont van felül, hír nincs
- New York Times: nincs semmi, még direkt link sem, a menüből érhető el
- NBC News: egy kicsi hír 5 oldalnyi scrollozás után arról, hogy Putyin megláttogatta a déli körzetet
Eddig is tudtuk, hogy az izraeli konfliktus elveszi az ukrajnaitől a levegőt, de meglepő, hogy ennyire teljeskörűen.
Vajon mi lehet az amerikai vezetés pillanatnyi terve? Az látszik, hogy BB (Biden-Blinken) adna még támogatást, és vannak akiknek már elege van belőle. De nem is erre gondolok.
Inkább arra, hogy egy év van még az elnökválasztásig. Elég esélyes, hogy az oroszok jelentősen meg fogják változtatni az ukrán helyzetet a saját javukra, akkor is, ha adnak még pénzt az ukránoknak.
Leírták már veszteségként? Tanácstalanul néznek? Van titkos "na ez majd jól megold mindent" tervük? Át akarják tolni a döglött lovat az EU-ba? Besöprik a szőnyeg alá, úgysem fog senki sem emlékezni rá egy év múlva? Ráfogják az ukránokra, hogy az iszonyatos mennyiségű támogatás ellenére elbénázták?
A tanácsadók, főként a katonák, akik ezt ennyire benézték boldogan osztják a tanácsot tovább? Mert gondolom amikor azt mondták Ukrajnának, hogy ne írja alá az orosz béketervet, csak megkérdeztek egy katonát, hogy mi várható?
Az "így volt tervezve" megközelítést nem tartom reálisnak, háttérhatalom ide vagy oda. Túl sok véletlennek kellett volna egybeesnie, hogy a tervnek megfelelően történjenek a dolgok.
Azt még el tudnám fogadni, hogy az EU gyengítése a cél, de ezt sem érzem reálisnak. A mai környezetben egy gyenge EU nem feltétlenül jobb az USA-nak, aki hirtelen magára maradva egyedül kell szembenézzen 7.5 milliárd emberrel.
Opciók, amelyeket reálisnak érzek:
- Bident kvázi irányítja Blinken, aki csúnyán benézte, rossz döntést hozott, és felelős úgy félmillió ukrán haláláért.
- Biden a saját privát érdekei miatt rossz döntést hozott, és ő felelős úgy félmillió ukrán haláláért.
- Egyszerűen bénák. Túl sok dolog van, amivel foglalkozni kell, és ezt elrontották.
- A támogató szervezetek (tanácsadók, elemzők) jelentősen felhigultak és téves információkat adnak.
Ukrajna jövőre összeomlik a nyugati segélyek nélkül
Révész Béla Ákos
Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter szerint 29 milliárd dollár hiányzik a költségvetésből, így a Nyugatnak össze kell kapnia magát. Plusz kérik az egész orosz zárolt jegybanki vagyont is.
Ukrajna gazdasága 2024-ben összeomolhat, hacsak nyugati támogatói nem tömik be pénzzel a költségvetésen tátongó hatalmas lyukat – mondta a Politicónak adott interjúban az ország pénzügyminisztere. Szerhij Marcsenko szerint északkeleti szomszédunknak 29 milliárd dollárnyi pluszforrásra van szüksége, különben olyan gazdasági válságba kerül, amelynek a hatásai Európát is megrengetik majd.
Magyarország vs. Brüsszel
Decemberben jár le az Ukrajnának nyújtott EU-s segély utolsó részlete. Az Európai Bizottság idejekorán beígért Kijevnek újabb 50 milliárd eurót, amelyet 4 év alatt folyósítana. A feltételes mód oka Magyarország és Szlovákia eddigi határozott ellenkezése. Az új szlovák kormány Robert Fico vezetésével a rendszerszintű ukrán korrupció miatt nem szavazza meg a segélyt, míg hazánk a korrupciós aggályok mellett az ukrajnai magyar kisebbség életét külön nehezítő ukrán nyelvtörvényt kifogásolja, ezért változatlanul nemet mond a támogatásra. Az uniós segélycsomaghoz mind a 27 tagállam beleegyezésére szükség van, így jelenleg erősen kétséges, hogy azt össze lehet-e egyáltalán állítani.
Csökkenő népszerűség, elillanó összegek
A problémát fokozza, hogy az Egyesült Államok immár hónapok óta pusztán ígérgetni tudja Kijevnek az újabb, csillagászati összegű segélyt, a kongresszus republikánus része azonban nem engedi egyelőre megszavazni azt. A jövő végképp homályos: az izraeli háború kitörése óta jól láthatóan megváltozott a segélyezési prioritás Washingtonban, így egyre esélyesebb, hogy Európa egyedül marad az ukrajnai háború finanszírozásával és az állam lélegeztetőgépen tartásával.
Az IMF a tavalyi 30 százalékos GDP-zuhanás után az idei év végéig óvatosan 2 százalékos növekedést prognosztizál, ami tragikus előjel a 2024-es ukrán büdzsé számára. Marcsenko őszintén bevallotta: a költségvetési kiadásaik felét (mintegy 42 milliárd dollár) a háborús kiadások emésztik fel, a másik felét (43 milliárd dollárt) egy az egyben a Nyugatnak kell állnia.
Ez az az összeg, amelyből az ukrán állam gyakorlatilag még működni tud, ez maga a lélegeztetőgép.
Az IMF-hitel, Nagy-Britannia és Japán felajánlásai nagyjából 10 milliárdot fedeznek, 4 milliárdot Ukrajna innen-onnan még össze tud kaparni, a hiányzó 29 milliárd dollárt várja tehát Zelenszkij Washingtonból és Brüsszelből – ám az év végéhez közeledve még egyik fél sem tud többet adni a puszta ígéretnél.
Ami fagyott, fagyott is marad
„Jövő év elejétől szükségünk van a pénzre” – jelentette ki egyszerűen az ukrán tárcavezető, hozzátéve, hogy a késlekedés az EU részéről az egész kontinens számára is végzetes lehet, a kijevi összeomlás ugyanis szerinte újabb energia- és inflációs válságot gerjeszthet.
Marcsenko külön szóba hozta az orosz zárolt jegybanki vagyont, amelynek einstandolása kapcsán szinte a háború kitörése óta megy a vita – teljesen eredménytelenül. A legutóbbi ötlet szerint a mintegy 200 milliárdos, Belgiumban befagyasztott orosz állami pénz befektetéséből származó kamatot adóztatnák meg, ám az ottani miniszterelnök harciassága éppen a napokban párolgott el, mondván: a lépésnek valóban olyan utóhatásai lehetnek, amely negatívan befolyásolná a pénzpiacot, így inkább nem kapkodják el a dolgot, és tovább gondolkodnak.
Marcsenko ezt nem így gondolja. Mint mondta, a befagyasztott orosz jegybanki vagyon egésze Ukrajnát illeti, így Kijev igényt tart a G7-es országok (és az EU) területén zárolt mind a 300 milliárd dollárra, a kamatok megadóztatása csupán mellékes apróságként kerülhet szóba.
Amit az ukrán kormány követel, egészen biztosan nem fog megvalósulni. Pillanatnyilag még a kamatok adóztatásával szemben is akkora ellenállás alakult ki (élén az Európai Központi Bankkal), amelyet már Ursula von der Leyen és az Európai Bizottság sem képes befolyásolni. Marad tehát a lebegtetés és a várakozás: az idővel egyenes arányban Ukrajna pénze is fogy, jelenleg azonban nem tisztázott, honnan fog kapni elegendő összeget ahhoz, hogy januárban egyáltalán működtetni tudja az államot.
mandiner.hu
Nyugatnak össze kell kapnia magát, különben 404 olyan gazdasági válságba kerül, amelynek a hatásai Európát is megrengetik majd. A pofátlanság nemcsak Zselé sajátja!
Révész Béla Ákos
Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter szerint 29 milliárd dollár hiányzik a költségvetésből, így a Nyugatnak össze kell kapnia magát. Plusz kérik az egész orosz zárolt jegybanki vagyont is.
Ukrajna gazdasága 2024-ben összeomolhat, hacsak nyugati támogatói nem tömik be pénzzel a költségvetésen tátongó hatalmas lyukat – mondta a Politicónak adott interjúban az ország pénzügyminisztere. Szerhij Marcsenko szerint északkeleti szomszédunknak 29 milliárd dollárnyi pluszforrásra van szüksége, különben olyan gazdasági válságba kerül, amelynek a hatásai Európát is megrengetik majd.
Magyarország vs. Brüsszel
Decemberben jár le az Ukrajnának nyújtott EU-s segély utolsó részlete. Az Európai Bizottság idejekorán beígért Kijevnek újabb 50 milliárd eurót, amelyet 4 év alatt folyósítana. A feltételes mód oka Magyarország és Szlovákia eddigi határozott ellenkezése. Az új szlovák kormány Robert Fico vezetésével a rendszerszintű ukrán korrupció miatt nem szavazza meg a segélyt, míg hazánk a korrupciós aggályok mellett az ukrajnai magyar kisebbség életét külön nehezítő ukrán nyelvtörvényt kifogásolja, ezért változatlanul nemet mond a támogatásra. Az uniós segélycsomaghoz mind a 27 tagállam beleegyezésére szükség van, így jelenleg erősen kétséges, hogy azt össze lehet-e egyáltalán állítani.
Csökkenő népszerűség, elillanó összegek
A problémát fokozza, hogy az Egyesült Államok immár hónapok óta pusztán ígérgetni tudja Kijevnek az újabb, csillagászati összegű segélyt, a kongresszus republikánus része azonban nem engedi egyelőre megszavazni azt. A jövő végképp homályos: az izraeli háború kitörése óta jól láthatóan megváltozott a segélyezési prioritás Washingtonban, így egyre esélyesebb, hogy Európa egyedül marad az ukrajnai háború finanszírozásával és az állam lélegeztetőgépen tartásával.
Az IMF a tavalyi 30 százalékos GDP-zuhanás után az idei év végéig óvatosan 2 százalékos növekedést prognosztizál, ami tragikus előjel a 2024-es ukrán büdzsé számára. Marcsenko őszintén bevallotta: a költségvetési kiadásaik felét (mintegy 42 milliárd dollár) a háborús kiadások emésztik fel, a másik felét (43 milliárd dollárt) egy az egyben a Nyugatnak kell állnia.
Ez az az összeg, amelyből az ukrán állam gyakorlatilag még működni tud, ez maga a lélegeztetőgép.
Az IMF-hitel, Nagy-Britannia és Japán felajánlásai nagyjából 10 milliárdot fedeznek, 4 milliárdot Ukrajna innen-onnan még össze tud kaparni, a hiányzó 29 milliárd dollárt várja tehát Zelenszkij Washingtonból és Brüsszelből – ám az év végéhez közeledve még egyik fél sem tud többet adni a puszta ígéretnél.
Ami fagyott, fagyott is marad
„Jövő év elejétől szükségünk van a pénzre” – jelentette ki egyszerűen az ukrán tárcavezető, hozzátéve, hogy a késlekedés az EU részéről az egész kontinens számára is végzetes lehet, a kijevi összeomlás ugyanis szerinte újabb energia- és inflációs válságot gerjeszthet.
Marcsenko külön szóba hozta az orosz zárolt jegybanki vagyont, amelynek einstandolása kapcsán szinte a háború kitörése óta megy a vita – teljesen eredménytelenül. A legutóbbi ötlet szerint a mintegy 200 milliárdos, Belgiumban befagyasztott orosz állami pénz befektetéséből származó kamatot adóztatnák meg, ám az ottani miniszterelnök harciassága éppen a napokban párolgott el, mondván: a lépésnek valóban olyan utóhatásai lehetnek, amely negatívan befolyásolná a pénzpiacot, így inkább nem kapkodják el a dolgot, és tovább gondolkodnak.
Marcsenko ezt nem így gondolja. Mint mondta, a befagyasztott orosz jegybanki vagyon egésze Ukrajnát illeti, így Kijev igényt tart a G7-es országok (és az EU) területén zárolt mind a 300 milliárd dollárra, a kamatok megadóztatása csupán mellékes apróságként kerülhet szóba.
Amit az ukrán kormány követel, egészen biztosan nem fog megvalósulni. Pillanatnyilag még a kamatok adóztatásával szemben is akkora ellenállás alakult ki (élén az Európai Központi Bankkal), amelyet már Ursula von der Leyen és az Európai Bizottság sem képes befolyásolni. Marad tehát a lebegtetés és a várakozás: az idővel egyenes arányban Ukrajna pénze is fogy, jelenleg azonban nem tisztázott, honnan fog kapni elegendő összeget ahhoz, hogy januárban egyáltalán működtetni tudja az államot.
Ukrajna jövőre összeomlik a nyugati segélyek nélkül - Mandiner
Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter szerint 29 milliárd dollár hiányzik a költségvetésből, így a Nyugatnak össze kell kapnia magát. Plusz kérik az egész orosz zárolt jegybanki vagyont is.
mandiner.hu
Nyugatnak össze kell kapnia magát, különben 404 olyan gazdasági válságba kerül, amelynek a hatásai Európát is megrengetik majd. A pofátlanság nemcsak Zselé sajátja!