"...Ezek a különbségek tükröződnek a két állam innovációs módszereiben. Ukrajna jobb a taktikai alkalmazkodásban: a harctéren tanul és fejlődik. Oroszország jobb a stratégiai alkalmazkodásban, vagyis a nemzeti és katonai politikát érintő tanulásban és alkalmazkodásban – például abban, hogy az államoknak hogyan kell felhasználniuk erőforrásaikat. Az alkalmazkodás mindkét formája fontos. A háborúk megnyeréséhez azonban az utóbbi a meghatározóbb..."
Az orosz haderő erőssége az, amiben az ukránok visszaestek
És nem az, hogy jobban bírják a telet.index.hu
"...Ukrajna még mindig innovatív és alulról építkező katonai kultúrával rendelkezik, ami lehetővé teszi számára az új harctéri technológiák és taktikák gyors bevezetését..."
A cikk alapját képező ausztrál elemző ezen megállapítása tipikus vágyvezérelt gondolkodás, ahol a szabadságszerető, demokrata "nyugati értékrendet" látják bele egy olyan ex-szovjet hadseregbe, ami soha nem volt ilyen.
A Nyugat önámítása, hogy a NATO adta kiképzést követően elhitték, hogy az ukrán haderő is NATO haderő lett, "alulról építkező katonai kultúrával".
"...Ami a nagy hatótávolságú csapások végrehajtásának új módjait illeti, Kijev többet fejlődött, mint Moszkva. Ukrajna például az elmúlt évben további nagy hatótávolságú csapásokat tudott mérni orosz repülőterek, védelmi ipari létesítmények és az energetikai infrastruktúra ellen..."
Ez pedig a másik nagy tévedése a Nyugatnak az ukránokkal kapcsolatban.
Ezeket a nagy távolságú mélységi csapásokat ugyanis nem Ukrajna, hanem a NATO hajtja végre. NATO felderítés, célpont kiválasztás, fegyverzet és kezelőszemélyzet áll az ukrán területről indított oroszországi célpontok elleni támadások mögött, miközben Ukrajna eleve pénzügyi-katonai infúzión van.
A NATO nélkül ezek az "ukrán sikerek" elapadnak.
Az ilyen nagy ráeszmélős cikkek, melyekkel megpróbálják magyarázni a bizonyítványt, még mindig a gombhoz próbálják varrni a kabátot.
Még mindig a "Nyugat mindig a jó" erkölcsi magaslathoz próbálják hozzámagyarázni a világ dolgait.
A bukott ügyeket is.
Hogy az Ukrajna nevű ló, ami egy döglött gebe, csak mert elektromos ösztökét dugtak a seggébe és emiatt mozognak a lábai, megnyerheti az epsoni derby-t.
Na ja, hiába vagyunk innovatívak a saját harcászatunkban, ha a hadászati célokat más diktálja, akár számunkra ellentétes érdekkel.
Másképp fogalmazva, aki szabadon rendelkezik a saját stratégiai inovációit illetően, az fejlesztheti a taktikát is szabadon, de fordítva ez nem igaz.
Ukrajna bátran kilődözheti az orosz tankokat a modern nyugati fegyverekkel, de nem dönthet szabadon a mélységi csapások célpontjai felett, mi több, részt vehet egy béketárgyaláson, de kap a fejére egy kócos brit miniszterelnököt, aki visszazavarja őket a frontra az orosz ágyúk tüze elé.
Ukrajna akkor indít ellentámadást, amikor a Nyugat akarja, akkor kap hozzá fegyvert és pénzt, amikor a Nyugat akarja és akkor vonulhat vissza, amikor a Nyugat azt megengedi.
És, hogy honnan jön ez az erkölcstelenség?
Nos a tőzsdék világában szocializálódott politikai "kultúra" az Other People's Money alapján az Other People's Life elvén viszi tőzsdére az ukrán társadalom egészét és főleg annak jövőjét. A kibicnek semi sem drága, avagy a más faszával csalánverés minősített esete.
Az, hogy erre ilyen szép mondásaink vannak, jól mutatja, hogy a jelenség nem újkeletű.
A korábbiakhoz hasonlóan ismét több robbanás történt Kijevben , ahol az érkezők másodlagos következményei miatt több terület áram és víz nélkül maradt. Ismeretes az egyik lakóépületben keletkezett tűz is, amely ebben a konkrét esetben a légvédelmi rendszer következménye is lehetett.
.
