Ha tartósan ukrán reptereken települnének, akkor eleve a nagy részük földön pusztulna el. Légvédelmi feladat szóba sem jöhet. Az csak a jónépnek szánt parasztvakítás, mert jobban hangzik, hogy védekező feladatra adnak gépeket, mint az, hogy az oroszok elleni mélységi támadásra. De valójában bármilyen típus esetén az ukrán célok többségének légvédelméhez a vadászgép legalább közép-ukrán repterekig előre telepítetten készültséget kellene hogy adjon, amely gépeket az oroszok a földön kb azonnal szétcsapnák. Minden valószínűség szerint román és lengyel, főleg román reptér lesz a kiindulási pont támadó bevetésekhez. Onnan meg nem lehet légvédelmi feladatot végrehajtani, mert az orosz fegyver előbb ér célba, sem mint a NATO gép odaérne a célhoz. Lengyel reptérről max. Lvov (Lemberg) védhető ilyen módon.
Mivel ezen gépek hatósugara nem túl acélos, még póttartállyal sem és utántöltő gépek lelövését Közép-Ukrajna fölött nem szívesen kockáztatná a NATO, legfeljebb békaugrás módban vethetik még be ezeket a gépeket. Felszáll lengyel, vagy román reptérről felfegyverezve. Leszáll csak tankolni max 10-15 percre, Iszkander hatótávon éppen hogy kívül lévő ukrán reptéren (mert az Iszkander még ennyi idő alatt is odaérhetne, de más fegyver nem), elviszi a csapásmérő fegyverét indítási pontig és visszafelé másik ukrán reptéren tölt 10-15 percet tankolással. Légvédelmi feladat így nem repülhető.
Az AIM-120D is felejtős. Max C5/C7 jöhet szóba, de inkább a legrégebbi változatok, lejáró, vagy lejárt üzemidejű példányainak készletsöprése a valószínű. Még az AIM-120D sem tud 180 km-t, még a marketing brosúrában sem. A gyakorlati garantált megsemmisítési zónája 30 km körüli még a D-nek is, 20-25 km a C5/C7-nek. Egyébként is fölöslegesen drága fegyver lenne az AIM-120 robotrepülő és drón vadászatra. Amúgy mit is tudna kezdeni egy készültségi géppár 2 gépen együtt 8, max. 12 db rakétával, amikor egy drón falka jön szembe? Annyi gépről pedig nincs szó, hogy komplett századokat tartsanak készültségben. Az orosz vadászgépekkel pedig a pár 10 km-ről vívott légiharc elég esélytelen, azok R-37M, R-27ER rakétái miatt. De ha az orosz gép magassági és sebességi fölényből harcol, akkor még az R77-1 is veri az AIM-120C7-et is, a sima R-27R meg indítási magasságtól és sebességtől függően akár az AIM-120C5-öt is verheti hatótávban. Meg ugye az APG-66V2 radar, ami az MLU-s F-16A-kon van, nem is tud 180 km-ről felderíteni, követni és fegyvert rávezetni, de ha van egy kis zavarás, akkor még ennek feléről sem. Egyoldalú lenne a légiharc, az orosz gépek magassági, sebességi fölénye, több és nagyobb hatótávolságú rakétája, sokkal nagyobb üzemanyag tartaléka, valószínűleg számbeli fölénye, az orosz légvédelem támogatása és az orosz elektronikai zavarás következtében.
Innentől kezdve az határozza meg a csapásmérő bevetési profilt, hogy milyen fegyvert visznek. Az orosz légvédelem és légierő megeszi őket reggelire, ha 150-250 km-re megközelítik az orosz ellenőrzés alatt álló területeket. Gyakorlatilag biztosan nem ukrán pilóták fogják ezeket repülni. A nyugatiak közül még az a sült bolond, aki erre nagyon sok pénzért hajlandó, sem akar pár bevetés alatt "halálos balesetet szenvedni nyaralása közben". Túlélési esély pedig akkor van, ha robotrepülőket indítanak 300-600 km-ről és ennél közelebb nem mennek. Persze ehhez vagy integrálni kellett F-16A block 10/15/20 MLU/OCU-ra JASSM, Storm Shadow, Taurus, Harpoon/SLAM robotrepülőket, vagy a valóságban nem az átadott gépek fognak repkedni, hanem korszerűbb típusok, típusváltozatok. (Lásd például lengyel F-16-osok, vagy bármi más. Mert amíg le nem lövik a gépeket és a roncsokról ki nem kerül felvétel a netre, addig nem bizonyítható be, hogy mi volt a hordozó típus, akár Tornado, EF Typoon, F-15, vagy F-35 is lehet.) Mellesleg még a JDAM hordozáshoz is M4-M6 software tape kell, ami eleve nem volt az átadásra kerülő gépek sajátja, de persze volt elég idő a módosításokhoz, akár M7 tape-re is, a JASSM alkalmazáshoz.
A JDAM a légvédelem miatt alacsonyról dobva, bő 20 km-re repül. Na odáig garantáltan nem jutnának el, ezek a gépek, mert a járőröző orosz vadászok még radargép nélkül is sokkal távolabbról kiszúrják őket, még fűnívóban repülve is. Nagyobb JDAM hatótávhoz pedig magasabban és gyorsabban kell repülni az indító gépnek, ami az orosz légvédelemmel szemben biztos halál. Akkora pedig nincs sem a JDAM, HARM, de még a JSOW hatótávja sem, még sztratoszférából, hangsebesség felett eldobva sem, hogy az orosz légvédelem külső, 250-400 km-es rétegén kívül tudjanak maradni. (Na jó ebből le kell vonni azt a távolságot, amennyivel a front mögött települ a nagy hatótávolságú orosz légvédelem.) A járőröző orosz vadászokat is felszerelik nem egy estben R-37M-el, ami szemben repülő célra a gyakorlatban is tud 150-300 km hatótávolságot az indítási magasságtól, sebességtől függően, de a garantált megsemmisítési zónája is valahol 80-90 km környékén lehet és az orosz vadászok berepülhetnek Ukrán kézen lévő terület fölé, addig, amíg nem kerülnek Patriot lőtávba, mert a front közeléből ki van szorítva az ukrán légvédelem. Még R-27ER, vagy R-77-1 rakétával szerelt és ukrán ellenőrzésű területre besprintelő orosz vadász is leszedhet vagy 150-200 km-re a frontól F-16-ot. Nagy hatótávolságú légvédelmi eszközök pedig csak pár pontot védenek Ukrajnában, a terület nagy részét nem fedik le.
Meg egyébként is nagyon kevés gép, nagyon kevés fegyverrel a fronthelyzeten semmit sem tud változtatni. Így valószínűleg marad az, ami eddig, hogy a NATO nem front célpontokat támad, hanem mélységieket, nagy hatótávolságú robotrepülőkkel, olyan számban, ami csak az orosz bosszantására, provokálásra elég, a háború menetén nem változtat. Az F-16 átadás is csak eszkalációs célt szolgál, nem a háború megnyerését.
Azért azt se felejtsük el, hogy ezen F-16-osok közül egyes holland példányok amerikai B61 nuki bomba hordozásra is fel lehetnek készítve és ez extrán idegesítheti az oroszokat, illetve lehetőséget ad hamis zászlós nuki bevetésre, amit az oroszokra kennének.
Még esetleg az fordulhat elő, hogy nemzetközi légtérbe, a Fekete-tenger fölé kireptetik az átadott gépeket, vegyesen más NATO gépekkel és onnan támadják a Krímet. Az oroszok a radaron nem tudják megkülönböztetni, hogy melyik gép ukrán matricás és melyik papíron is NATO-s. Ha papíron is NATO gépet lőnek le, akkor jön az 5. cikkely, még akkor is, ha szó szerint ilyen esetben nem lenne alkalmazható. Ha meg közel mennek az oroszok az azonosításhoz, akkor le lehet őket kapni AMRAAM rakétával, amit papíron majd az ukrán matricás gép indít (a valóságban meg a másik, korszerűbb típus). Ugyanez igaz a légvédelemre. Papíron a fegyvereket az ukrán matricás gép hordozza, de ha lelőnek egy papíron is NATO gépet, ami csak úgy ott volt, de a harcban papíron nem vett részt, akkor jön az unprovoked russian aggression szöveg.
Lehet esetleg olyan feladat, hogy csalják be az orosz gépeket a járőrvonalról olyan ukrán terület fölé, ahol titokban/álcázva Patriot települ. Légvédelmi csapdában játsszák a csali szerepét.