Nem elvileg, hanem gyakorlatilag és sokszor, éveken át.
A Lakmusz cikk, Jeszenszky, meg a többi hasonszőrű
szisztematikusan próbálja összemosni az ígéret és a megállapodás szavakat. Megállapodás valóban nem volt de ezt Putyin sem állította soha.
Ahogy az nsarchive is írja, éveken át hitegették az oroszokat, ennyi történt.
Azt is figyelembe kell venni, hogy a 90-es években, amikor ez a hitegetés
történt, Oroszország nem volt éppen a helyzet magaslatán, és ezzel a Nyugat
visszaélt. Ezzel nem erkölcsi ítéletet akarok mondani.
Világpolitikában nincs olyan, hogy valakinek igaza van.
Kényszerpályák vannak, és ma már nincs ország a Földön,
amelyik ne kényszerpályán haladna.
Viszont az átverés az átverés, és többnyire vannak következményei.
Ukrajnának mégis mi lett volna jobb? Tudomásul venni, hogy nem lehet NATO tag, viszont idővel belépni az EU-ba, és gazdasági-politika kapocs lenni az EU és az oroszok között, vagy ez, ami most van? Ha minden ukránt megkérdeznénk, szerinted az elsöprő többség melyiket választaná?
Ha a Nyugat azt az eddig elköltött 100 milliárd dollárt nem Ukrajna szétlövetésére (és eladósítására), hanem az ukrán infrastruktúrára, a mezőgazdaság, az ipar fejlesztésére, az ukrán kisvállalkozások támogatására költötte volna, szerintem az ukránok jobban jártak volna.
Egyetlen feltétel volt, Ukrajna legyen semleges. Mi ezzel a gond?
Hogy a diplomáciában nincsennek ígéretek?
Ha ez így lenne, diplomácia sem létezne, mert hát ugye minek lenne,
ha senkinek egyetlen szavát se lehetne elhinni.
Pontosan olyan ez, mint az egyének közti viszony.
Nem írunk le mindent, de ha átversz, annak lesznek következményei.
Most éppen ezeket a következményeket látjuk Ukrajnában.
Amúgy van rá példa, hogy az USA betartja az ígéreteit.
Egyszer pl. Kissinger és stábja elutazott Szaúd-Arábiába és azt
mondta a királynak: Két dolog közt választhatsz. Ha holnaptól dollárért árulod az olajat, akkor azt a pénzt befektetheted nálunk, és benne lesztek a tutiban.
A világ elitjében.
Ha nem, akkor holnap bevonulunk és mész a levesbe.
A szaúdi király választott, és az USA betartotta az ígéretét,
pedig az Hétszentség, hogy ebből nem írtak le semmit, és pláne nem kötöttek szerződést.
Szóval ilyen ez a diplomácia.
Nem hiszem, hogy a válaszonline megfelelő tájékozódási pont lenne.
Igazából semmilyen sajtótermék nem megfelelő, de mindegyik ír igazat is,
ebből lehet gazdálkodni. De ehhez rengeteg idő kell (nekem van), meg érdemes megismerkedni a forráselemzés néhány alapszabályával.
De mindegyik újabb történészi munkában megtalálod, többek közt Ungvárynál is.
