Humor

129734907_3127307707369116_4709228135924878169_o.jpg
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed, LMzek 2.0 and Roni
fip7 said:
Ez nem tudom, hogy tényleg igaz-e, de nekem tetszik:
"Miután több., mint négy évtizeden át a nemzetközi vasúti árufuvarozás volt a munkaterületem, mindíg szerettem volna megtudni, hogy miért lett olyan a vasúti nyomtáv, amilyen. Ime hosszú idő elteltével a megvilágosodás.
Nyomtáv:
Az amerikai vonatok nyomtávja (a sínek közötti távolság) pontosan 143,5 cm (4 láb és 8,5 inch). De vajon mi az oka annak, hogy ezt a távolság pont ekkora lett? Mi olyan vonzó ebben a számban? A válasz meglehetősen egyszerű és könnyen kitalálható: az USA-beli nyomtáv pontosan megegyezik az Angliában használatos nyomtávval, mivel az első vonatokat angliai bevándorlók kezdték építeni az Újvilágban. Na jó, de ettől a kérdés még kérdés marad. Most azt kell megválaszolnunk, hogy Angliában miért lett 143,5 cm a nyomtáv. Azért, mert az első vonatokat Angliában azon tervek és sablonok szerint készítették, amelyeket a hintók és kocsik gyártására is használtak. Így hát felmerül a kérdés, hogy a hintók és kocsik nyomtávja miért lett pont 143,5 cm? A válasz megint nagyon logikus: ha más lett volna a nyomtáv, akkor ezek a járgányok nagyon hamar tönkrementek volna az angliai kőutakon, mivel azokban, pont ilyen távolságra, volt két vájat, melyeket a régebben ott járt kocsik vájtak ki.
Nem meglepő azonban, hogy az Angliában található kőutakat, szinte egytől egyig, az ókori Róma építtette. A kőutakba vájt vájatokat, pedig az első római kocsik és harci szekerek vájták. Már az ókori rómaiak is szabványok szerint építették az utakat és a harci szekereket, ezért aztán mind ugyanakkora lett, ami a vájatok távolságának egyformaságát is maga után vonta. A vájatok aztán évszázadokon keresztül kényszerítették az utókor járműtervezőit az ősi szabvány betartására.
A tanulság tehát, hogy ezek után, ha azt kérdezed, hogy ki a fene rittyentette ezt vagy azt a számot (pl. 143,5 cm), még az is lehet,
hogy pont rátapintottál a valóságra: a római kocsik távolsága ugyanis pont azért lett akkora amekkora, hogy két ló hátsója kényelmesen elférjen egymás mellett a kocsi előtt.
Megvan tehát a válasz! Római lovak fara szülte ezt a különleges számot.
Ha pedig már eléggé izgalomba jöttél attól, hogy birtokába jutottál a modern világ egyik nagy titkának, még egy adalék. Bizonyára láttad már azt a két vastag rakétát az amerikai űrrepülők oldalán, felszállás közben. A nevük Solid Rocket Boosters - SRB.
Ez a két rakéta hajtja fel az űrbe az űrhajót. A rakétákat a Utahi "THIOKOL" gyárban gyártják és tervezői sokkal, de sokkal vastagabbra szerették volna csinálni. A probléma csupán az volt, hogy a rakétákat vonaton kellett a kilövőállomásra szállítani. A vonat pályája néhány olyan szűk alagúton keresztül vezet, hogy a sínek épphogy elférnek benne. Ezért aztán a rakéta sem lehetett szélesebb, mint a nyomtáv.
Így esett meg, hogy a világ egyik legfejlettebb technológiájával gyártott rakétájának a szélességét két római ló seggének egymástól való távolsága határozta meg."
Kattints ide a kinyitáshoz...

A ket római ló segge befolyásolya a modern harckocstervezèst is. A Leo 2 tervezésénél
pl kivûlről befelé haladtak, mert adott volt az alagutak szélessége, ami ugyebár a sinek nyomtàvához igazodik, amin az uj járgànynak át kellett fèrnie.
Kerdés: az orosz lovaknak szélesebb seggûk van-e ? :)
 
  • Tetszik
Reactions: endre, jani22, Masztiff and 1 other person
Hegylakó said:
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
Kattints ide a kinyitáshoz...
Az első HSz a videóhoz.

A Magyar, a Német és a "Gazsi" kifogja az aranyhalat és azt mondja: Ugorjatok bele a vízbe és amit ugrás előtt kiáltatok abba estek. Ugrik a Magyar: Aranyba! Ugrik a Német: Gyémántba! Megy a "Gazsi", megcsúszik: A G*CIBE!
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed and Hegylakó
fip7 said:
Ez nem tudom, hogy tényleg igaz-e, de nekem tetszik:
"Miután több., mint négy évtizeden át a nemzetközi vasúti árufuvarozás volt a munkaterületem, mindíg szerettem volna megtudni, hogy miért lett olyan a vasúti nyomtáv, amilyen. Ime hosszú idő elteltével a megvilágosodás.
Nyomtáv:
Az amerikai vonatok nyomtávja (a sínek közötti távolság) pontosan 143,5 cm (4 láb és 8,5 inch). De vajon mi az oka annak, hogy ezt a távolság pont ekkora lett? Mi olyan vonzó ebben a számban? A válasz meglehetősen egyszerű és könnyen kitalálható: az USA-beli nyomtáv pontosan megegyezik az Angliában használatos nyomtávval, mivel az első vonatokat angliai bevándorlók kezdték építeni az Újvilágban. Na jó, de ettől a kérdés még kérdés marad. Most azt kell megválaszolnunk, hogy Angliában miért lett 143,5 cm a nyomtáv. Azért, mert az első vonatokat Angliában azon tervek és sablonok szerint készítették, amelyeket a hintók és kocsik gyártására is használtak. Így hát felmerül a kérdés, hogy a hintók és kocsik nyomtávja miért lett pont 143,5 cm? A válasz megint nagyon logikus: ha más lett volna a nyomtáv, akkor ezek a járgányok nagyon hamar tönkrementek volna az angliai kőutakon, mivel azokban, pont ilyen távolságra, volt két vájat, melyeket a régebben ott járt kocsik vájtak ki.
Nem meglepő azonban, hogy az Angliában található kőutakat, szinte egytől egyig, az ókori Róma építtette. A kőutakba vájt vájatokat, pedig az első római kocsik és harci szekerek vájták. Már az ókori rómaiak is szabványok szerint építették az utakat és a harci szekereket, ezért aztán mind ugyanakkora lett, ami a vájatok távolságának egyformaságát is maga után vonta. A vájatok aztán évszázadokon keresztül kényszerítették az utókor járműtervezőit az ősi szabvány betartására.
A tanulság tehát, hogy ezek után, ha azt kérdezed, hogy ki a fene rittyentette ezt vagy azt a számot (pl. 143,5 cm), még az is lehet,
hogy pont rátapintottál a valóságra: a római kocsik távolsága ugyanis pont azért lett akkora amekkora, hogy két ló hátsója kényelmesen elférjen egymás mellett a kocsi előtt.
Megvan tehát a válasz! Római lovak fara szülte ezt a különleges számot.
Ha pedig már eléggé izgalomba jöttél attól, hogy birtokába jutottál a modern világ egyik nagy titkának, még egy adalék. Bizonyára láttad már azt a két vastag rakétát az amerikai űrrepülők oldalán, felszállás közben. A nevük Solid Rocket Boosters - SRB.
Ez a két rakéta hajtja fel az űrbe az űrhajót. A rakétákat a Utahi "THIOKOL" gyárban gyártják és tervezői sokkal, de sokkal vastagabbra szerették volna csinálni. A probléma csupán az volt, hogy a rakétákat vonaton kellett a kilövőállomásra szállítani. A vonat pályája néhány olyan szűk alagúton keresztül vezet, hogy a sínek épphogy elférnek benne. Ezért aztán a rakéta sem lehetett szélesebb, mint a nyomtáv.
Így esett meg, hogy a világ egyik legfejlettebb technológiájával gyártott rakétájának a szélességét két római ló seggének egymástól való távolsága határozta meg."
Kattints ide a kinyitáshoz...

Ha jól vettem ki a szabvány nyomtávnak inkább ehhez lehet köze:

00d960bef04b555fefce9d0c44da4d14.jpg


Brit igavonó, két rúd az oldalán, azzal húzza a szekeret. Ehhez igazodhatott a szekér és a nyom amit a földben hagyott. Majd abból a sínek nyomtáva.

A rakéta darabjait meg mintha darabokban szállították volna, és sejtésem szerint aligha korlátozták volna a hajtóerőt a szállítási korlátok miatt, megoldották volna máshogy. A rakéta amúgy 3,71 méter széles, míg a nyomtáv 1,425 méter.
 
fip7 said:
Ez nem tudom, hogy tényleg igaz-e, de nekem tetszik:
"Miután több., mint négy évtizeden át a nemzetközi vasúti árufuvarozás volt a munkaterületem, mindíg szerettem volna megtudni, hogy miért lett olyan a vasúti nyomtáv, amilyen. Ime hosszú idő elteltével a megvilágosodás.
Nyomtáv:
Az amerikai vonatok nyomtávja (a sínek közötti távolság) pontosan 143,5 cm (4 láb és 8,5 inch). De vajon mi az oka annak, hogy ezt a távolság pont ekkora lett? Mi olyan vonzó ebben a számban? A válasz meglehetősen egyszerű és könnyen kitalálható: az USA-beli nyomtáv pontosan megegyezik az Angliában használatos nyomtávval, mivel az első vonatokat angliai bevándorlók kezdték építeni az Újvilágban. Na jó, de ettől a kérdés még kérdés marad. Most azt kell megválaszolnunk, hogy Angliában miért lett 143,5 cm a nyomtáv. Azért, mert az első vonatokat Angliában azon tervek és sablonok szerint készítették, amelyeket a hintók és kocsik gyártására is használtak. Így hát felmerül a kérdés, hogy a hintók és kocsik nyomtávja miért lett pont 143,5 cm? A válasz megint nagyon logikus: ha más lett volna a nyomtáv, akkor ezek a járgányok nagyon hamar tönkrementek volna az angliai kőutakon, mivel azokban, pont ilyen távolságra, volt két vájat, melyeket a régebben ott járt kocsik vájtak ki.
Nem meglepő azonban, hogy az Angliában található kőutakat, szinte egytől egyig, az ókori Róma építtette. A kőutakba vájt vájatokat, pedig az első római kocsik és harci szekerek vájták. Már az ókori rómaiak is szabványok szerint építették az utakat és a harci szekereket, ezért aztán mind ugyanakkora lett, ami a vájatok távolságának egyformaságát is maga után vonta. A vájatok aztán évszázadokon keresztül kényszerítették az utókor járműtervezőit az ősi szabvány betartására.
A tanulság tehát, hogy ezek után, ha azt kérdezed, hogy ki a fene rittyentette ezt vagy azt a számot (pl. 143,5 cm), még az is lehet,
hogy pont rátapintottál a valóságra: a római kocsik távolsága ugyanis pont azért lett akkora amekkora, hogy két ló hátsója kényelmesen elférjen egymás mellett a kocsi előtt.
Megvan tehát a válasz! Római lovak fara szülte ezt a különleges számot.
Ha pedig már eléggé izgalomba jöttél attól, hogy birtokába jutottál a modern világ egyik nagy titkának, még egy adalék. Bizonyára láttad már azt a két vastag rakétát az amerikai űrrepülők oldalán, felszállás közben. A nevük Solid Rocket Boosters - SRB.
Ez a két rakéta hajtja fel az űrbe az űrhajót. A rakétákat a Utahi "THIOKOL" gyárban gyártják és tervezői sokkal, de sokkal vastagabbra szerették volna csinálni. A probléma csupán az volt, hogy a rakétákat vonaton kellett a kilövőállomásra szállítani. A vonat pályája néhány olyan szűk alagúton keresztül vezet, hogy a sínek épphogy elférnek benne. Ezért aztán a rakéta sem lehetett szélesebb, mint a nyomtáv.
Így esett meg, hogy a világ egyik legfejlettebb technológiájával gyártott rakétájának a szélességét két római ló seggének egymástól való távolsága határozta meg."
Kattints ide a kinyitáshoz...
Sztori vicces, de nem nagyon van igazságtartalma. Igazából a vasút születésekor nem is egy nyomtávval próbálkoztak. Ebből ez maradt meg, de ott volt a GWR, ami 2000 mm feletti nyomvonalat tartott.
 
Mivel az első vasutak még lóvasutak voltak, ahol a nyomtàv megfelelt egy lovaskocsi nyomtávának, sok igazság van a két lófenék
szélességében.
 
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
Válasz írásához be kell jelentkezned.
Ugrás az oldal tetejére Bottom
Back