Humor

[Pogány]

 

[Pogány]

 

[jani22]

https://www.facebook.com/video.php?v=1253383551694940

 

[aquarell]

Ez nem tudom, hogy tényleg igaz-e, de nekem tetszik:
"Miután több., mint négy évtizeden át a nemzetközi vasúti árufuvarozás volt a munkaterületem, mindíg szerettem volna megtudni, hogy miért lett olyan a vasúti nyomtáv, amilyen. Ime hosszú idő elteltével a megvilágosodás.
Nyomtáv:
Az amerikai vonatok nyomtávja (a sínek közötti távolság) pontosan 143,5 cm (4 láb és 8,5 inch). De vajon mi az oka annak, hogy ezt a távolság pont ekkora lett? Mi olyan vonzó ebben a számban? A válasz meglehetősen egyszerű és könnyen kitalálható: az USA-beli nyomtáv pontosan megegyezik az Angliában használatos nyomtávval, mivel az első vonatokat angliai bevándorlók kezdték építeni az Újvilágban. Na jó, de ettől a kérdés még kérdés marad. Most azt kell megválaszolnunk, hogy Angliában miért lett 143,5 cm a nyomtáv. Azért, mert az első vonatokat Angliában azon tervek és sablonok szerint készítették, amelyeket a hintók és kocsik gyártására is használtak. Így hát felmerül a kérdés, hogy a hintók és kocsik nyomtávja miért lett pont 143,5 cm? A válasz megint nagyon logikus: ha más lett volna a nyomtáv, akkor ezek a járgányok nagyon hamar tönkrementek volna az angliai kőutakon, mivel azokban, pont ilyen távolságra, volt két vájat, melyeket a régebben ott járt kocsik vájtak ki.
Nem meglepő azonban, hogy az Angliában található kőutakat, szinte egytől egyig, az ókori Róma építtette. A kőutakba vájt vájatokat, pedig az első római kocsik és harci szekerek vájták. Már az ókori rómaiak is szabványok szerint építették az utakat és a harci szekereket, ezért aztán mind ugyanakkora lett, ami a vájatok távolságának egyformaságát is maga után vonta. A vájatok aztán évszázadokon keresztül kényszerítették az utókor járműtervezőit az ősi szabvány betartására.
A tanulság tehát, hogy ezek után, ha azt kérdezed, hogy ki a fene rittyentette ezt vagy azt a számot (pl. 143,5 cm), még az is lehet,
hogy pont rátapintottál a valóságra: a római kocsik távolsága ugyanis pont azért lett akkora amekkora, hogy két ló hátsója kényelmesen elférjen egymás mellett a kocsi előtt.
Megvan tehát a válasz! Római lovak fara szülte ezt a különleges számot.
Ha pedig már eléggé izgalomba jöttél attól, hogy birtokába jutottál a modern világ egyik nagy titkának, még egy adalék. Bizonyára láttad már azt a két vastag rakétát az amerikai űrrepülők oldalán, felszállás közben. A nevük Solid Rocket Boosters - SRB.
Ez a két rakéta hajtja fel az űrbe az űrhajót. A rakétákat a Utahi "THIOKOL" gyárban gyártják és tervezői sokkal, de sokkal vastagabbra szerették volna csinálni. A probléma csupán az volt, hogy a rakétákat vonaton kellett a kilövőállomásra szállítani. A vonat pályája néhány olyan szűk alagúton keresztül vezet, hogy a sínek épphogy elférnek benne. Ezért aztán a rakéta sem lehetett szélesebb, mint a nyomtáv.
Így esett meg, hogy a világ egyik legfejlettebb technológiájával gyártott rakétájának a szélességét két római ló seggének egymástól való távolsága határozta meg."

A ket római ló segge befolyásolya a modern harckocstervezèst is. A Leo 2 tervezésénél
pl kivûlről befelé haladtak, mert adott volt az alagutak szélessége, ami ugyebár a sinek nyomtàvához igazodik, amin az uj járgànynak át kellett fèrnie.
Kerdés: az orosz lovaknak szélesebb seggûk van-e ?

 

[jani22]

Az első HSz a videóhoz.

A Magyar, a Német és a "Gazsi" kifogja az aranyhalat és azt mondja: Ugorjatok bele a vízbe és amit ugrás előtt kiáltatok abba estek. Ugrik a Magyar: Aranyba! Ugrik a Német: Gyémántba! Megy a "Gazsi", megcsúszik: A G*CIBE!

 

[beta]

Ez nem tudom, hogy tényleg igaz-e, de nekem tetszik:
"Miután több., mint négy évtizeden át a nemzetközi vasúti árufuvarozás volt a munkaterületem, mindíg szerettem volna megtudni, hogy miért lett olyan a vasúti nyomtáv, amilyen. Ime hosszú idő elteltével a megvilágosodás.
Nyomtáv:
Az amerikai vonatok nyomtávja (a sínek közötti távolság) pontosan 143,5 cm (4 láb és 8,5 inch). De vajon mi az oka annak, hogy ezt a távolság pont ekkora lett? Mi olyan vonzó ebben a számban? A válasz meglehetősen egyszerű és könnyen kitalálható: az USA-beli nyomtáv pontosan megegyezik az Angliában használatos nyomtávval, mivel az első vonatokat angliai bevándorlók kezdték építeni az Újvilágban. Na jó, de ettől a kérdés még kérdés marad. Most azt kell megválaszolnunk, hogy Angliában miért lett 143,5 cm a nyomtáv. Azért, mert az első vonatokat Angliában azon tervek és sablonok szerint készítették, amelyeket a hintók és kocsik gyártására is használtak. Így hát felmerül a kérdés, hogy a hintók és kocsik nyomtávja miért lett pont 143,5 cm? A válasz megint nagyon logikus: ha más lett volna a nyomtáv, akkor ezek a járgányok nagyon hamar tönkrementek volna az angliai kőutakon, mivel azokban, pont ilyen távolságra, volt két vájat, melyeket a régebben ott járt kocsik vájtak ki.
Nem meglepő azonban, hogy az Angliában található kőutakat, szinte egytől egyig, az ókori Róma építtette. A kőutakba vájt vájatokat, pedig az első római kocsik és harci szekerek vájták. Már az ókori rómaiak is szabványok szerint építették az utakat és a harci szekereket, ezért aztán mind ugyanakkora lett, ami a vájatok távolságának egyformaságát is maga után vonta. A vájatok aztán évszázadokon keresztül kényszerítették az utókor járműtervezőit az ősi szabvány betartására.
A tanulság tehát, hogy ezek után, ha azt kérdezed, hogy ki a fene rittyentette ezt vagy azt a számot (pl. 143,5 cm), még az is lehet,
hogy pont rátapintottál a valóságra: a római kocsik távolsága ugyanis pont azért lett akkora amekkora, hogy két ló hátsója kényelmesen elférjen egymás mellett a kocsi előtt.
Megvan tehát a válasz! Római lovak fara szülte ezt a különleges számot.
Ha pedig már eléggé izgalomba jöttél attól, hogy birtokába jutottál a modern világ egyik nagy titkának, még egy adalék. Bizonyára láttad már azt a két vastag rakétát az amerikai űrrepülők oldalán, felszállás közben. A nevük Solid Rocket Boosters - SRB.
Ez a két rakéta hajtja fel az űrbe az űrhajót. A rakétákat a Utahi "THIOKOL" gyárban gyártják és tervezői sokkal, de sokkal vastagabbra szerették volna csinálni. A probléma csupán az volt, hogy a rakétákat vonaton kellett a kilövőállomásra szállítani. A vonat pályája néhány olyan szűk alagúton keresztül vezet, hogy a sínek épphogy elférnek benne. Ezért aztán a rakéta sem lehetett szélesebb, mint a nyomtáv.
Így esett meg, hogy a világ egyik legfejlettebb technológiájával gyártott rakétájának a szélességét két római ló seggének egymástól való távolsága határozta meg."

Ha jól vettem ki a szabvány nyomtávnak inkább ehhez lehet köze:

Brit igavonó, két rúd az oldalán, azzal húzza a szekeret. Ehhez igazodhatott a szekér és a nyom amit a földben hagyott. Majd abból a sínek nyomtáva.

A rakéta darabjait meg mintha darabokban szállították volna, és sejtésem szerint aligha korlátozták volna a hajtóerőt a szállítási korlátok miatt, megoldották volna máshogy. A rakéta amúgy 3,71 méter széles, míg a nyomtáv 1,425 méter.

 

[Törölt tag 4082]

Ez nem tudom, hogy tényleg igaz-e, de nekem tetszik:
"Miután több., mint négy évtizeden át a nemzetközi vasúti árufuvarozás volt a munkaterületem, mindíg szerettem volna megtudni, hogy miért lett olyan a vasúti nyomtáv, amilyen. Ime hosszú idő elteltével a megvilágosodás.
Nyomtáv:
Az amerikai vonatok nyomtávja (a sínek közötti távolság) pontosan 143,5 cm (4 láb és 8,5 inch). De vajon mi az oka annak, hogy ezt a távolság pont ekkora lett? Mi olyan vonzó ebben a számban? A válasz meglehetősen egyszerű és könnyen kitalálható: az USA-beli nyomtáv pontosan megegyezik az Angliában használatos nyomtávval, mivel az első vonatokat angliai bevándorlók kezdték építeni az Újvilágban. Na jó, de ettől a kérdés még kérdés marad. Most azt kell megválaszolnunk, hogy Angliában miért lett 143,5 cm a nyomtáv. Azért, mert az első vonatokat Angliában azon tervek és sablonok szerint készítették, amelyeket a hintók és kocsik gyártására is használtak. Így hát felmerül a kérdés, hogy a hintók és kocsik nyomtávja miért lett pont 143,5 cm? A válasz megint nagyon logikus: ha más lett volna a nyomtáv, akkor ezek a járgányok nagyon hamar tönkrementek volna az angliai kőutakon, mivel azokban, pont ilyen távolságra, volt két vájat, melyeket a régebben ott járt kocsik vájtak ki.
Nem meglepő azonban, hogy az Angliában található kőutakat, szinte egytől egyig, az ókori Róma építtette. A kőutakba vájt vájatokat, pedig az első római kocsik és harci szekerek vájták. Már az ókori rómaiak is szabványok szerint építették az utakat és a harci szekereket, ezért aztán mind ugyanakkora lett, ami a vájatok távolságának egyformaságát is maga után vonta. A vájatok aztán évszázadokon keresztül kényszerítették az utókor járműtervezőit az ősi szabvány betartására.
A tanulság tehát, hogy ezek után, ha azt kérdezed, hogy ki a fene rittyentette ezt vagy azt a számot (pl. 143,5 cm), még az is lehet,
hogy pont rátapintottál a valóságra: a római kocsik távolsága ugyanis pont azért lett akkora amekkora, hogy két ló hátsója kényelmesen elférjen egymás mellett a kocsi előtt.
Megvan tehát a válasz! Római lovak fara szülte ezt a különleges számot.
Ha pedig már eléggé izgalomba jöttél attól, hogy birtokába jutottál a modern világ egyik nagy titkának, még egy adalék. Bizonyára láttad már azt a két vastag rakétát az amerikai űrrepülők oldalán, felszállás közben. A nevük Solid Rocket Boosters - SRB.
Ez a két rakéta hajtja fel az űrbe az űrhajót. A rakétákat a Utahi "THIOKOL" gyárban gyártják és tervezői sokkal, de sokkal vastagabbra szerették volna csinálni. A probléma csupán az volt, hogy a rakétákat vonaton kellett a kilövőállomásra szállítani. A vonat pályája néhány olyan szűk alagúton keresztül vezet, hogy a sínek épphogy elférnek benne. Ezért aztán a rakéta sem lehetett szélesebb, mint a nyomtáv.
Így esett meg, hogy a világ egyik legfejlettebb technológiájával gyártott rakétájának a szélességét két római ló seggének egymástól való távolsága határozta meg."

Sztori vicces, de nem nagyon van igazságtartalma. Igazából a vasút születésekor nem is egy nyomtávval próbálkoztak. Ebből ez maradt meg, de ott volt a GWR, ami 2000 mm feletti nyomvonalat tartott.

 

[aquarell]

Mivel az első vasutak még lóvasutak voltak, ahol a nyomtàv megfelelt egy lovaskocsi nyomtávának, sok igazság van a két lófenék
szélességében.

 

[papajoe]

No comment....

 

[enzo]

 

[rappali_]

No comment....

Hatalmas Egyetlen alpári humorra alapozó film, amit a párom is hajlandó megnézni

 

[Roni]

 

[Törölt tag 4082]

 

[Törölt tag 4082]

Ez sem rossz

 

[Hegylakó]

 

[Pogány]

 

[beta]

Mivel az első vasutak még lóvasutak voltak, ahol a nyomtàv megfelelt egy lovaskocsi nyomtávának, sok igazság van a két lófenék
szélességében.

Két ló nemigazán fér el egymás mellett két sín között. Kivéve süllyesztett síneknél, mondjuk városban.

 

[LMzek 2.0]

Sztori vicces, de nem nagyon van igazságtartalma. Igazából a vasút születésekor nem is egy nyomtávval próbálkoztak. Ebből ez maradt meg, de ott volt a GWR, ami 2000 mm feletti nyomvonalat tartott.

Mivel az első vasutak még lóvasutak voltak, ahol a nyomtàv megfelelt egy lovaskocsi nyomtávának, sok igazság van a két lófenék
szélességében.

A fele (sem) igaz:
Semmi igazság nincs a két lófenék legendában, elég az(a felének ) egynek is: a dolog eredete az ipari forradalom szénbányáiban keresendő, ahol az egy (az az egy darab : ) ló ment a sínek között csilléket vontatva, és az általánosan használt ló t̶í̶p̶u̶s̶ fajta mérete adta (kb.) a sínek közötti távolságot, hogy botladozás nélkül tudjon vontatni.

 

[Zaphod Beeblebrox]

- Miért nem dolgozol!?

- Nem tudom, arra várok, hogy az idegenek milliói fényévet utazva építsenek alapvető formákat, vagy ilyesmi.

 

[alali77]

Sztori vicces, de nem nagyon van igazságtartalma. Igazából a vasút születésekor nem is egy nyomtávval próbálkoztak. Ebből ez maradt meg, de ott volt a GWR, ami 2000 mm feletti nyomvonalat tartott.

Amit én ismerek és legnagyobb nyomtávolság volt (a darupályáktól meg hasonlóktól eltekintve) az ez:
https://en.wikipedia.org/wiki/Breitspurbahn
Én úgy tudom hogy az 1435 mm úgy született hogy ennyi volt az első igazán sikeres gőzvontatású vasúton, és onnan ez lett a "normál", előtte volt sok tucat nyomtávolság.