Igen, orrsegédszárnnyal jobban lehet optimalizálni a szárnyat adott gép sebességtartományaihoz, DE ez mindig csak az adott géptípus adott szárnyprofiljának megfelelő alacsonyabb üzemi tartományokra érvényes! Ami a Gripennél M 0.8-ig érvényes (ez ugye a gép fele sebességét se éri el!), az nem érvényes az L-39NG-re is M 0.8-ig a teljesen más szárnyprofil és törzs-kialakítás miatt, csak kb. 250-300km/ó-ig. Ez fölött az orrsegédszárny és...
Egyetértek az általad leírtakkal. Nem is találsz ennek ellentmondó infót az általam korábban leírtakban.
Az én gondolatom arra a kérdésfelvetésre próbál elméleti választ adni, hogy lehetséges-e az L-39NG nagyobb sebességű változatlanak kialakítása viszonylag egyszerű -akár "nem szokásos"- eszközökkel.
Lehet. Sőt, szinte csak "nem szokásos" módon lehet a nem szokásos(jó) eredményt elérni.
Erre a megoldási módra még -a szerintem- "túl-hype-olt" Oxford-ban is rájöttek. a városi legendává vált mondás formájában, kb. az egyik verzió: "...szokatlan helyzetekre/problémákra a szokatlan megoldás a "szokatlanul" jó..."
Más:
Több esetben röviden fogalmaztam a hozzászólásomban, inkább ez lehet az alkotó vita és félreértés tárgya, ami előfordul, egy normális dolog.
Ezért most megpróbálom kicsivel bővebben leírni a "mit/hogyan/miért"-et.
Igen, orrsegédszárnnyal jobban lehet optimalizálni a szárnyat adott gép sebességtartományaihoz, DE ez mindig csak az adott géptípus adott szárnyprofiljának megfelelő alacsonyabb üzemi tartományokra érvényes! Ami a Gripennél M 0.8-ig érvényes (ez ugye a gép fele sebességét se éri el!), az nem érvényes az L-39NG-re is M 0.8-ig a teljesen más szárnyprofil és törzs-kialakítás miatt, csak kb. 250-300km/ó-ig. Ez fölött az orrsegédszárny és fékszárny már zárva, 0-pozícióban, így a létén kívül (kevesebb a hely miatta az üzemanyagnak!) semmi más hatása nincs, főleg nem a max sebességre.
Az általam leírtak előzménye:
Korábban részt vettem egy UL repülő tervezési/szervezési folyamatában. Ott találkoztam hasonló problémával. A tervezővel való egyeztetés során jutottunk a következő megoldásra: az UL-repülőnek eredetileg tervezett NACA szárnyprofilt kiegészítjük egy -nem csak a szokásos funkciót ellátó- orrsegédszárnnyal.
A szokásos funkció általában a leszállási/átesési sebesség csökkentése. Másik feladata a nagyobb sebesség korlátját jelentó vastag, aszimmetrikus profilt egy "felső állásban" megfelelő kialakításával "elnyújtottabbá", "hegyesebbé" teszi(csökkentve a légellenállást), és így közelíti a szimmetrikus (nagyobb sebességet lehetővé tevő) szárny-profilhoz.
Ez a (módosított) profil jóval kisebb légellenállást jelent nagyobb sebességnél. Természetesen a felhajtóerő is csökken ekkor, de a nagyobb sebesség miatt itt már ez nem számít. A rep-gép tervező meg volt lepődve a megoldás-javaslaton, de utánaszámolt, és mondta, hogy megvalósítható.
Mindennek "ára" van, de elviselhető: kevés többlet súly, plusz nem túl bonyolult szárny-mechanizáció. Az elérhető eredmény 10-15% javulás a minimális(leszálló/átesés) sebességnél is és a maximális sebességnél is.
Hasonló megoldással a legkisebb és legnagyobb sebesség változása együtt a sebességtartományra már jelentős eredmény a viszonylag kis idő/pénz ráfordítással szemben.
Egy ilyen árú gépnél egy 50-150.000 € nem számít.
...ha kell az az 50-100km/h!
(Szerintem egy afrikai/arab karbantartási-technológiai fegyelem nagyobb probléma lehet)
Ezeknek a képességeknek
akkor van jelentősége, ha
van egy piaci rés, ahol az L-39NG versenytárs nélküli lenne, és ez döntő tényező! Ez a jelenlegi adatok szerint pl. a füves repteret is használni tudó polgári/katonai
Jet !!!
Mint mondom:
ha van igény, (viszonylag)
gyorsan és olcsón meg lehet csinálni. ...és itt az igénynél a
polgári keresletet is figyelembe lehet/kell venni, mert a katonai elemek nélkül egy L-39NG civil verzió
jóval olcsóbb!
A jelenlegi adatokból kiindulva;
- L-39NG most kb.: 120-780km/h
- "Advanced"
L-39NG kb. 95-850 km/h.
(...van 935 km/h max sebességről is hír -like-oltam is, THX- , akkor lehet, hogy van már rá megoldass, a gyártói oldalon még az általam használt sebesség adat szerepel)
Szóval még egyszer: miért is lenne jó, ha 780-ról 850-re tudnánk növelni az L-39NG sebességét, ami kiképzés és harcászati szempontból se jelentene szinte semmit!!
Utazó sebesség is no, polgári/bussiness/personal JET?
"nem-tom" Nem látok a megrendelők gondolataikba/jövőbe! ??? "Bocs mindenkitől...
"
CSAK egy orrsegédszárny beépítésével (változatlan szárnyprofillal) kizárólag a lassan-repülő tulajdonságok javíthatók! Az általad közölt Gripen-linkben is csak M 0.5-0.8 között foglalkoznak az orrsegédszárny hatásaival, ebből még a legmagasabb érték sem éri el csak a G. utazósebességét, és ez semmit se tesz hozzá a max sebességhez ami ugye az M 0.8-nak több mint a duplája (a G. csúcsa ugye az M2)!!
"...eredetileg tervezett NACA szárnyprofilt kiegészítjük egy -nem csak a szokásos funkciót ellátó- orrsegédszárnnyal (a szokásos funkció általában a leszállási/átesési sebesség csökkentése), hanem a nagyobb sebesség korlátját jelentó vastag, aszimmetrikus profilt egy "felső állásban" "elnyújtottabbá", "hegyesebbé" teszi, és közelíti a szimmetrikus (nagyobb sebességet lehetővé tevő) profilhoz." Hangsebesség alatt maradunk.
Egy iskolagépnek meg miért lenne fontos a füves reptér használata, a pilótaképző iskolák nem focipályák vagy libalegelők mellé települnek hanem betonos repterekre (van bőven az országban, több is mint kellene).
Iskolagépnél is előny lehet, csapásmerőnél, polgári alkalmazásnál szűkséges igény is lehet, meg nem is: -> megrendelő/piaci igény, Nem látok a jövőbe, de:
"Fillérekért" plusz képességek... ???
Ha van képesség lehet használni. Ha nincs képesség, az lehet "valamiben" (bevetés, üzlet, háború) bukta.
Vegyük a másik lehetőséget, csökkentett vastagságú szárnyprofil+orrsegédszárny használata. Igen, így tényleg csökkenne a gép légellenállása, elvileg repülhetne gyorsabban a gép, DE: a vékonyabb szárnyprofil miatt nemcsak a légellenállás csökken hanem a felhajtóerő is! Mondhatnánk hogy nem probléma, kicsit nagyobb állásszöggel repülve nő a felhajtóerő (ez igaz), és repülhető marad a gép. Csak az a "kis" probléma hogy növelt állásszögnél növekszik a gép homlokfelülete is, ezért növekszik a légellenállása is, vagyis vagy nem fog gyorsabban repülni, vagy csak nagyobb gázadással - ami magasabb fogyasztást jelent. Ez már csak azért is rossz következmény, mert az elvékonyított és plusz orrsegédszárnnyal felszerelt szárnyba jóval kevesebb vagy semmi üzemanyag nem fér el (elveszett egy csomó hely a leválasztott orrsegédszárny és vezetősínjei, vezetőgörgői, működtető hidraulika miatt!). Szóval minimális plusz sebességért lehet hogy durván csökkenne a hatótáv, és a repülési idő, kiképzésnél pedig az is számít. Rövidebb repüléseknél nő a leszállások száma (jobban kopik a kerékgumi > gyakoribb kerékcsere, a futóművek üzemideje/cseréje az leszállások számára van méretezve > gyakoribb futóműcsere, stb.), szóval nem olyan egyszerű dolog áttervezni egy kész repülőgépet, bárhol nyúlnak bele az magával hoz egy csomó más problémát is.
Ezek mind így vannak, "mindennek ára van"! Ez a drágább, tovább tartó megoldás, amit megrendelő nélkül nem nagyon szoktak kész típusnál csinálni.
Az általad leírt kompromisszumok mindig felmerülnek egy (át) tervezéskor, jól van összefoglalva. Ez nálam is csak a "B-terv" pozícióban szerepelt.
Visszatérve a sebesség(tartomány bővítés) kérdésére:
Ha van képesség lehet használni. Ha nincs képesség, az lehet "valamiben" bukta. Ilyen alacsony leszállóval turbó-prop is ritka! Pl.
...a "nem-szokásos-megoldások"-ról pedig annyit, hogy:
A történelemben/technikában akkor leptük meg az "ellent" -de nagyon
- amikor "nem-szokásos megoldást" jókor, jól alkalmaztunk:
Kapisztrán,
Jendrassik...
Szokásosnál hosszabb voltam, de jobb mint egy hosszabb (ideig tartó) félreértés!