[HUN] Airbus Helicopters H225M HForce

[pöcshuszár]

Eszembe jutott nekem is.

De.
Ezt az igènyt szakmai èrvekkel kellene alátámasztani.

A szakmai érv az, amit fentebb betettem CAB méretre. Egy Magyarország méretű országnak ezekhez a mennyiségekhez kellene közelíteni (!), ezekkel a meglévő képességekkel. Teljesen ugyan azt nem fogjuk tudni. Sem pénzügyi okokból, sem kihasználtsági okokból. Ezért kellenek okos kompromisszumok. A Chinook képességeit nem nagyon tudod kompromisszummal kiváltani. Főleg nem egy olyan méretű (arányaiban) légimozgékonyságot igénylő alakulattal, ami nekünk van/lesz.

Ha a 225 ös ugyanaz a kategória minta bh, legyen.
Mondjuk közepes szallító heli.
De akkor a mi8/17 is az.

Nagyvonalakban azonos kategória amennyiben mindhárom a közepes kategóriában van. Ugyanakkor a BH az ennek a kategóriának az alja. Míg a másik kettő meg a teteje. Az ezredes azt mondta, hogy a H225M kb. azokat a feladatokat fogja kapni, mint a BH. Ettől még nyilvánvalóan nagyobb tartalék van benne.

Az amit állít az egyszerűen nem igaz.

Ha hazudik?chinok remènyèben az is gáz.

Én inkább jóindulatúan a "csúsztatás" kifejezést alkalmaznám...

Ha nem tudja a 3 heli közt a különbsèget, az meg katasztrófa.

Ès nekem az orosz technika felmagasztalása jött át.

Nagyon nem. Pont azt mondta, hogy aki tud repülni az orosz és a nyugati gépeken is, az mind a nyugatit választaná. Szerintem ez egyértelmű fogalmazás.

Amiben egy lehajtható ponyvaülès van egy derèknák áthúzott biztonságiövvel.
Köze nincs a mai modern helikopterek ülèseihez.
Nem baj, az a kor színvonala, de ne azt gondoljuk már jobbnak..

Szerintem erről nincs szó. A Mi-17 dedikált csapatszállítónak készült (később ugyan fel is fegyverezték) a H225 meg egy közepes helikopter család (Puma) legnagyobb tagja, ami esetén egy jóval keskenyebb törzs megnyújtásával alakították át egy nagyobb belterű géppé.

Az ülès nèlkül való szallítás meg vèszhelyzetre ok.
De már egy kisebb balesetnèl,durvább leszállásnál is jóval könnyebben sèrülnek az emberek,ha a földön ülnek.
Sosem èrtem főleg a különlegesek(minden ország) vagizasát,amikor így viszik őket

Ott szerintem csak annyi a lényeg, hogy nagyon intenzíven alkalmazzák a szárazföldi erők a rendelkezésre álló helikopteres flottát. És gyakran több gép kiesésével kavarni kell a gépekkel az elérhető kapacitással. Ezért van, hogy a gépek egymás után közvetlenül is csinálnak utility (ellátmány szállítás), medevac, vagy csapatszállító küldetést. Egyszerűen nem nagyon van idő a BH átszerelésére. A csupasz padlóra meg ilyen helyzetekben mindig lehet szállítani.
Egy így felülésezett gépbe lőszert pakolni nem annyira jó:

Ja.
Szerintem az interjú legszomorúbb rèsze a nem lessz annyi pilóta mint ahány gèp!

Tudom 100%-os hadrafoghatósag úgysincs, de akkor is.

Hány ève kezdődött a helibeszerzès?

Persze ha kivonják az orosz technikát, jobban állunk majd.

Szerintem arra gondolt, hogy folyamatos a szükséges állomány feltöltése...

Megjegyzem,hogy nincs elèg pilótánk minden gèpre, szerintem minősített információ.
Nem kellene leírni egy havi lapban.

Ugyan az mint egyel fentebb...

 

[Terminator]

Csak nem már megint az van mint a 145M-nél?!

Ott mi is lett a megfejtés? Hogy a hasznos teherbe beleszámít az üzemanyag mennyisége is, így mindig számolgatni kell hogy sok embert akarsz szállítani vagy sokáig akarsz repülni?

 

[Allesmor Obranna]

Hogy az eredeti kérdéshez is hozzászóljak: Ha minden igaz, a H225M-nek van 1970 lovacskája, ami hajtja a forgószárnyakat. A Mi-8-nak meg 2210. Ez durván egy 10%-os eltérés, ami lófasz esti fénnyel, ha azt is hozzávesszük, hogy majdnem 2 tonnával könnyebb a korszerűbb anyagoknak köszönhetően. Ha a franciák nem tudtak egy kategóriát kihozni ezekből, akkor teljesen mindegy, hogy most mit mutat a gyári prospektus, meg mit hazudtak bele, ha a két gép képessége megközelítőleg nem ugyan az, akkor be kell zárni a repülőgyár helikopter részlegét és egy darab polgári vagy katonait nem szabad nekik gyártaniuk.

CH-53K: 3x7500 lóerő, a testvérek közt is 22500, ennek kb 97%-a megy ki a hétlapátos, elképesztően modern aerodinamikájú forgószárnyra.
Mi-26: három évtizeddel korábbi szovjet konstrukció, 2x11300 lóerő, ami 22600, 97%-os főreduktor hatásfokkal, mínusz az 500 lóerő a faroklégcsavarra. Nyolclapátos régi szovjet forgószárny.
A CH-53K maximum 16 tonnát tud emelni, a max felszállótömege 39 tonnában van maximalizálva.
Vele szemben a régebbi, és szinte azonos tengelyteljesítményű Mi-26-os 20 tonnát emel (de megemeli a 25 tonnát is), míg a max felszállótömege eléri az 56 tonnát!
Mondanám, hogy világtendencia, hogy az újabb és újabb típusok teheremelőképessége a tengelyteljesítményükkel az elmúlt évtizedekben fordítottan arányosan változott. Mondanám, hogy ez így a járulékos tömegnövekedés miatt (EW, DIRCM, FLIR, stb) alakult, de ennek erősen ellentmond a maximális felszállótömeg csökkenése. Azaz az összetömeg nem növekszik, az üres szerkezeti tömeg/hasznos teher aránya javul, a tengelyteljesítmény látványosan nő.
Kérdezhetjük, hogy ha a tengelyteljesítmény úgy nő látványosan, hogy az amúgy egyre kedvezőbb üres tömeg egyre több teret adna a hasznos tehernek a képletből, de az mégse javul immáron évtizedek óta, akkor mire fel ég el az a sok kerozin? Hova megy el az egyre több energia?
Nos, a gépek egyre csak gyorsabbak, talán ez a legjobb válasz.
És akkor itt jegyezhetjük meg, hogy a CH-53K még csak nem is gyorsabb a Mi-26-osnál...

 

[Negan]

No,itt jön,hogy a 3 gépet nem ugyan olyan elvek szerint tervezték.
Minyó egy szállitó helikopter.Igazábol a CH46 az amerikai megfelelője,meg a CH3,és nem a BH.A BH az UH-1 utóda,elsősorban rohamdeszant (assault helicopter) helikopter,harctéri szállitó.Francik meg a Puma képében egy olyan assault helit csináltak,ami elég erős kompolási feladatokra,függesztett szállitásra.Majd ezt a gépet elkezdték nagyitani,hogy növeljék a belső szállitó képességet,de úgy,hogy közben megmaradjon a rohamdeszant képesség is.Vagyis próbáltak egy univerzális tipust csinálni-de ami mindenre jó,az semmire se ideális.Crarcal már assault helinek túl nagy,szállitó helinek meg túl assault.
A BH nem az "alja" a kategóriának,hanem célirányosan egy bizonyos feladatkörre tervezett gép.Arra a feladatkörre a legjobb a 3 közül.Minyo meg egy szállitó heli,mint szállitó a legjobb a 3 tipus közül.Caracal meg inkább assault gép,de az elvárt szállitó képesség miatt,és mára elavult konstrukciója miatt,már nem ideális a feladatra.De megfelel rá,mig a Minyo mint assault heli egy elég nyűgös szükségmegoldás.

 

[Terminator]

... eddig nem is voltam annyira oda ezért a Chinook beszerzés ötletért, de ha már a szolnokiak tótumfaktuma azt nyilatkozta egy újságírónak, hogy nem a H225M az, ami egy kategória a régi orosz gépekkel, hanem a Chinook, akkor elbasztuk a Zrínyi első beszerzését, de gyorsan vásárlunk 20 amerikai gépet?

Kb. 5 évvel ezelőtt, amikor bejelentették az Airbus gépek beszerzését, akkor többen azt írták itt a fórumon hogy a szolnokiak inkább amerikai gépeket szerettek volna...

 

[aquarell]

Jobb vétel, mint az uh-60 lett volna, de ezzel együtt 40 évre le is mondtunk a légi mozgékonyságú gépesített hadviselés koncepciójáról.
Lehetett volna várni még 3-4 évet a beszerzéssel, addig talán az orosz viszony is normalizálódott volna.

Ez a hozzászólás jól bevált...

 

[Allesmor Obranna]

Kb. 5 évvel ezelőtt, amikor bejelentették az Airbus gépek beszerzését, akkor többen azt írták itt a fórumon hogy a szolnokiak inkább amerikai gépeket szerettek volna...

Persze kérdés, hogy az amerikai gépek alatt mit értettek.
A Blackhawk ugyan nem mindenben alternatívája a Mi-8-asnak, de érdekes keresztmetszete a Mi-8 és a Mi-24-es halmazának.

Ugyanakkor ugyanaz a probléma merül fel vele kapcsolatban is, mint bármi más amerikai haditechnikai eszközzel kapcsolatban. És nem, most nem a politikia-katonai kontrollról beszélek.
Az a baj, hogy bármilyen szervízhez a tengerentúlra kell elszállítani a technikát és ez már önmagában is drága mulatság, de nagyobb baj, hogy az amerikai üzleti modell eleve a költséghatékony eladási ár és az igazán húzós szervízköltségekre épül. Vagyis a drága lesz mégdrágább.
Nekünk, naív magyaroknak, akiknek korábban megvolt az amúgy igen szép jogosításokkal felruházott PG-je, már az is fájt, hogy a Mi-17-eseket és Mi-24-eseket az oroszokkal kellett nagyjavítanunk, ahogy azért is szívjuk a fogunkat, hogy a H145M és H225M majd a németekhez és a franciákhoz fog kijárni nagyjavítódni, mert a gyulai Airbus nem biztos, hogy mindenben képes lesz felvenni a fonalat.
De oda legalább lábon mennek ki a gépek, ami szintén része lehet a kiképzési repülésnek, ahogy ez a Gripenek esetében is történik. Azokról a Gripenekről van szó, melyek esetében a svédországi kirepülés jóformán a legtávolabbi lerepülendő táv a magyar haditechnikai eszközök javíttatásainak történetében.
Ezek azonban eltörpülnének az amerikai eszközök járulékos költségeihez képest.
Amúgy ez is azt mutatja, hogy normális esetben egy európai országnak nem volna szabad amerikai haditechnikai eszközöket vásárolnia és akkor még a K+F és piacvédelemről nem is beszéltünk.

 

[Terminator]

Persze kérdés, hogy az amerikai gépek alatt mit értettek.
A Blackhawk ugyan nem mindenben alternatívája a Mi-8-asnak, de érdekes keresztmetszete a Mi-8 és a Mi-24-es halmazának.

Ugyanakkor ugyanaz a probléma merül fel vele kapcsolatban is, mint bármi más amerikai haditechnikai eszközzel kapcsolatban. És nem, most nem a politikia-katonai kontrollról beszélek.
Az a baj, hogy bármilyen szervízhez a tengerentúlra kell elszállítani a technikát és ez már önmagában is drága mulatság, de nagyobb baj, hogy az amerikai üzleti modell eleve a költséghatékony eladási ár és az igazán húzós szervízköltségekre épül. Vagyis a drága lesz mégdrágább.
Nekünk, naív magyaroknak, akiknek korábban megvolt az amúgy igen szép jogosításokkal felruházott PG-je, már az is fájt, hogy a Mi-17-eseket és Mi-24-eseket az oroszokkal kellett nagyjavítanunk, ahogy azért is szívjuk a fogunkat, hogy a H145M és H225M majd a németekhez és a franciákhoz fog kijárni nagyjavítódni, mert a gyulai Airbus nem biztos, hogy mindenben képes lesz felvenni a fonalat.
De oda legalább lábon mennek ki a gépek, ami szintén része lehet a kiképzési repülésnek, ahogy ez a Gripenek esetében is történik. Azokról a Gripenekről van szó, melyek esetében a svédországi kirepülés jóformán a legtávolabbi lerepülendő táv a magyar haditechnikai eszközök javíttatásainak történetében.
Ezek azonban eltörpülnének az amerikai eszközök járulékos költségeihez képest.
Amúgy ez is azt mutatja, hogy normális esetben egy európai országnak nem volna szabad amerikai haditechnikai eszközöket vásárolnia és akkor még a K+F és piacvédelemről nem is beszéltünk.

Az S70-et Lengyelországban gyártják, valószínűleg elég lett volna oda kirepülni a nagyjavításra. A Chinook jó kérdés, talán az olaszoknál lett volna rá lehetőség vagy a többi európai üzemeltetőnél? A német Chinook rendelésről akkor még nem lehetett tudni, ahol az Airbus lett az ipari partner.

A gyulai Airbus gyár valószínűleg soha nem fog helikoptert javítani, az csak egy alkatrészgyár kb. 40 db CNC géppel. Az Airbus karbantartó központról Maróth Gáspár 2022 márciusában az egyik szolnok megyei kampánybeszédében azt mondta hogy ott fog megépülni. (Nem, nem a szolnoki helikopterbázisra gondolt.) Erről azóta sem hallani semmit. Valószínűleg az Airbus még mindig a román rendelésekben bízik és addig nem akarja áthozni onnak a karbantartást ide, amíg ez el nem dől.

 

[borisz]

1. Ebben a 12 személyes konfigurációban rendeltük őket.
Azaz 16 gépre rendeltünk 192 energia elnyelő ülést.
Nyilvánvalóan nem ennyi a szállítható maximum, de a mindennapi használatban ez lesz a standard kiépítés.

És ha így is van, az üléseket nem lehet átvinni egyik gépből a másikba?

2. Nem véletlenül említette meg az ezredes a Chinookot. Ha most azt nyilatkozza, hogy mindenben ki tudja váltani a H225M a Mi-17-et, akkor esetleg a politikai vezetés hirtelen úgy gondolja, hogy a különben érthető országérdekből fontos nehéz szállító képességre nincs is szükség - mégha eltolva kicsit, de volt is tervben. Én még mindig reménykedem 4-6-8 Chinook beszerzésében. Remélem ő is!

A "nehéz szállító képesség" szerintem inkább a KC-390, amiből a két darabos flotta igen karcsú.

Persze ha kivonják az orosz technikát, jobban állunk majd.

Nem biztos.
Lehet, hogy lesz olyan öregebb pilóta, akit már nem képeznek át, hanem nyugdíjaznak, vagy más beosztásba rakják.

a H145M és H225M majd a németekhez és a franciákhoz fog kijárni nagyjavítódni, mert a gyulai Airbus nem biztos, hogy mindenben képes lesz felvenni a fonalat.

Pedig mintha a két Mókust itthon nagyjavították volna.

 

[Negan]

Persze kérdés, hogy az amerikai gépek alatt mit értettek.
A Blackhawk ugyan nem mindenben alternatívája a Mi-8-asnak, de érdekes keresztmetszete a Mi-8 és a Mi-24-es halmazának.

Ugyanakkor ugyanaz a probléma merül fel vele kapcsolatban is, mint bármi más amerikai haditechnikai eszközzel kapcsolatban. És nem, most nem a politikia-katonai kontrollról beszélek.
Az a baj, hogy bármilyen szervízhez a tengerentúlra kell elszállítani a technikát és ez már önmagában is drága mulatság, de nagyobb baj, hogy az amerikai üzleti modell eleve a költséghatékony eladási ár és az igazán húzós szervízköltségekre épül. Vagyis a drága lesz mégdrágább.
Nekünk, naív magyaroknak, akiknek korábban megvolt az amúgy igen szép jogosításokkal felruházott PG-je, már az is fájt, hogy a Mi-17-eseket és Mi-24-eseket az oroszokkal kellett nagyjavítanunk, ahogy azért is szívjuk a fogunkat, hogy a H145M és H225M majd a németekhez és a franciákhoz fog kijárni nagyjavítódni, mert a gyulai Airbus nem biztos, hogy mindenben képes lesz felvenni a fonalat.
De oda legalább lábon mennek ki a gépek, ami szintén része lehet a kiképzési repülésnek, ahogy ez a Gripenek esetében is történik. Azokról a Gripenekről van szó, melyek esetében a svédországi kirepülés jóformán a legtávolabbi lerepülendő táv a magyar haditechnikai eszközök javíttatásainak történetében.
Ezek azonban eltörpülnének az amerikai eszközök járulékos költségeihez képest.
Amúgy ez is azt mutatja, hogy normális esetben egy európai országnak nem volna szabad amerikai haditechnikai eszközöket vásárolnia és akkor még a K+F és piacvédelemről nem is beszéltünk.

PZL csinálná a nagyjavitást,meg spec nekünk a gyártást is.Vagy a törökök,izraeliek is nagyjavitanak.Lehet őket megversenyeztetni,hogy melyikük csinálná olcsóbban.
CH47 gyártják az olaszok,nagyjavitják is.
Gyula egy részegység gyártó üzem,semmiféle nagyjavitást nem fognak ott csinálni.
Értem én,hogy fúj-fúj,csúúúúnya USA,de azért.......Na.

Pedig mintha a két Mókust itthon nagyjavították volna.

Valahol a Dunántúlon van az üzem,még jártam is benne,de most rittig nem jut eszembe,hol is van pontosan.Különben nem egy nagyüzem,de jó ütemezéssel megbirkózna a H145ökkel.

 

[pöcshuszár]

És ha így is van, az üléseket nem lehet átvinni egyik gépből a másikba?

Persze, hogy persze. De szerintem nem nagyon fogják ezeket piszkálni. Meg akkor sem, ha netalan felkerülnek a fegyverkonzolok is.

A "nehéz szállító képesség" szerintem inkább a KC-390, amiből a két darabos flotta igen karcsú.

Helikopterekről volt szó.

 

[Aladeen]

Ott mi is lett a megfejtés? Hogy a hasznos teherbe beleszámít az üzemanyag mennyisége is, így mindig számolgatni kell hogy sok embert akarsz szállítani vagy sokáig akarsz repülni?

H145M elvileg 9 főt szállíthat, de fotók alapján a két pilótán kívül eddig max 5-6 főt láttam szállítani.
@tindalos - majd pontosít, hogy mit is bír a 145-ös mondjuk egy magyar viszonylatban értelmezhető 200 km-es (oda-vissza) hatótáv mellett...

 

[Allesmor Obranna]

A nagyjavításból maga a szét-, illetve összeszerelés csak a költségek egy része. Ha ugyanis minden új komponenst a tengerentúlról kell összerendelni, az már költségnövelő faktor, habár itt is sokat számít, hogy vajon az amerikai a nagyobb gyártási darabszámok miatt fajlagosan nem olcsóbb-e?
És ha igen, az vajon kompenzálja-e a szállítási költségeket?
A kisszériás, helyben készülő alkatrészek a legendásan magas munkabér és rezsiköltségekkel termelő európai gyártóktól lehet, hogy drágábbra jönnek ki. Vagy nem, de tulajdonképpen ez a mérleg nyelve.
Bárhogy is van, az jól látszik, hogy a hazai bázisú nagyjavítás, a saját hozzáadott érték, a beszerzett és benttartott know-how, kombinálva az olcsó szovjet alkatrész és energiaárakkal lényegesen kedvezőbb volt a nép- illetve nemzetgazdaság egészére vetítve. Csak nem becsültük meg ezt eléggé.

 

[Ocses]

H145M elvileg 9 főt szállíthat, de fotók alapján a két pilótán kívül eddig max 5-6 főt láttam szállítani.
@tindalos - majd pontosít, hogy mit is bír a 145-ös mondjuk egy magyar viszonylatban értelmezhető 200 km-es (oda-vissza) hatótáv mellett...

Más a 9 helyett 6. Mint a 28 a helyett a 12.

Tindalos már leírt.

 

[Aladeen]

Átnéztem az Airbus prosikat és hát nem is értem, hogy gondolták hogy ebbe a gépbe be lehet pakolni 28 embert - max. egymás hegyén hátán ("high density config" - NATO nyelven ez a szardínia-feeling )! De azért 12-nél többet tud!

Itt a képen 20 "törés álló" ülés van benne, ez tűnik a maximumnak. Ebben az esetben mondjuk nincs ablakgéppuskás.

A 12 úgy jöhet ki, ha az ajtóból elvesszük az üléseket (-6 fő) és a két ablakgéppuskással számolunk (-2 fő), de messze nem ennyi a gép kapacitása! Továbbá van egy hatalmas hátsó raktere ahová egy plusz üzemanyag tartály is berakható, szóval itt az üzemanyagot sem kell kicentizni.
Szóval a parancsnok úr erősen túlzott és nem korrekt az összevetése a Mi-17-essel, ugyanis egy minimum kapacitást vett figyelembe, még ha jó eséllyel ez is lesz legtöbbet használt elrendezés. A Black Hawk pedig egy valamivel kisebb helikopter, mint a H225M - nem teljesen egy kategória.

	H225M	Mi-171	UH-60M Black Hawk
Max. felszálló tömeg	11200 kg	13000 kg	9979 kg
Üres tömeg	5330 kg	7489 kg	5675 kg
Hajtómű teljesítmény	2x 1567 kW	2x 1800 kW	2x 1487 kW
Max. utasszám	28 fő	24 fő	11 fő

 

[Negan]

Naszóval,a H225 nem a Minyó megfelelője.Franci helikopterek közül az SA321 Frelon a Minyó megfelelője.Protó törzse még kifejezetten hasonló is hozzá

Franci sereg szeretett volna egy légiroham műveletre jobban megfelelő tipust is,ez lett az SA330 Puma.Vagyis dettó ugyan azt a felosztást akarták követni,mint az amcsik.Egy rohamdeszant közvetlen harctéri műveletekre,és egy nagyobb teherbirású szállitó tipus,ami alkalmas légideszantolásra is-de nem légrohamra.A két művelet nem ugyan az.Csakhogy a franciknak nem volt rá pénzük,igy végül a rohamdeszantra tervezett gépük lett az általános szállitó helijük.A szállitó feladat igényei miatt aztán folyamatosan nőtt is,mig elérte a mai H225 méretét.
Szóval a caracal és a Minyó,bár kortársak valójában,nem ugyan azon feladatkörre lettek tervezve.Szerintem semmi különös nincs abban,hogy nem tudják egymást tökéletesen pótolni.Mintha egy autótipus )pl Opel Astra) sportos kupé,és családi kombi változatát hasonlitanánk össze.Ugyan az a tipus,ugyan az az alsóközép kategória-de másra vannak tervezve

 

[Negan]

Átnéztem az Airbus prosikat és hát nem is értem, hogy gondolták hogy ebbe a gépbe be lehet pakolni 28 embert - max. egymás hegyén hátán ("high density config" - NATO nyelven ez a szardínia-feeling )! De azért 12-nél többet tud!

Itt a képen 20 "törés álló" ülés van benne, ez tűnik a maximumnak. Ebben az esetben mondjuk nincs ablakgéppuskás.

A 12 úgy jöhet ki, ha az ajtóból elvesszük az üléseket (-6 fő) és a két ablakgéppuskással számolunk (-2 fő), de messze nem ennyi a gép kapacitása! Továbbá van egy hatalmas hátsó raktere ahová egy plusz üzemanyag tartály is berakható, szóval itt az üzemanyagot sem kell kicentizni.
Szóval a parancsnok úr erősen túlzott és nem korrekt az összevetése a Mi-17-essel, ugyanis egy minimum kapacitást vett figyelembe, még ha jó eséllyel ez is lesz legtöbbet használt elrendezés. A Black Hawk pedig egy valamivel kisebb helikopter, mint a H225M - nem teljesen egy kategória.

	H225M	Mi-171	UH-60M Black Hawk
Max. felszálló tömeg	11200 kg	13000 kg	9979 kg
Üres tömeg	5330 kg	7489 kg	5675 kg
Hajtómű teljesítmény	2x 1567 kW	2x 1800 kW	2x 1487 kW
Max. utasszám	28 fő	24 fő	11 fő

No,ilyenkor kapok röhögőgörcsöt....Meg mi a faxnak nektek bármit is irni,mikor nem fogjátok fel?Mert nem is akarjátok felfogni.
Teljesen más egy sima személyszállitó feladat,más egy hadszintéri deszant feladat,és más egy harcmezei rohamdeszant feladat.
A képen egy sima személyszállitó feladat van.Hol a katonák felszerelése?csomagtérban.....Ja,egy hadszintéri deszantfeladatnál ott nem lehet,hanem a katonáknál.Egy rohamdeszant feladat meg közvetlenül a harcba való deszantolást jelent.A gépelhagyásnak villámgyorsnak kell lennie,nem tehetsz az ajtóba üléseket,és nem ültethetsz a tüzfedezetet adó lövészek helyére szállitott katonákat.Capise?

 

[Aladeen]

No,ilyenkor kapok röhögőgörcsöt....Meg mi a faxnak nektek bármit is irni,mikor nem fogjátok fel?Mert nem is akarjátok felfogni.
Teljesen más egy sima személyszállitó feladat,más egy hadszintéri deszant feladat,és más egy harcmezei rohamdeszant feladat.
A képen egy sima személyszállitó feladat van.Hol a katonák felszerelése?csomagtérban.....Ja,egy hadszintéri deszantfeladatnál ott nem lehet,hanem a katonáknál.Egy rohamdeszant feladat meg közvetlenül a harcba való deszantolást jelent.A gépelhagyásnak villámgyorsnak kell lennie,nem tehetsz az ajtóba üléseket,és nem ültethetsz a tüzfedezetet adó lövészek helyére szállitott katonákat.Capise?

A gond az hogy az interjúalany nem tette hozzá hogy milyen konfigban tud csak 12 fő szállítani és úgy is értelmezhető hogy ennyi a maxium amire képes. Ezt a viszonylag korlátozott szállító kapacitást összeveti a Mi-17 maximumával...

 

[SilvioD]

Mi17 ve. H225M

Ajánlom a fenti összehasonlítást.

H225M
11 hordágy + 4 orvos

Vagy

Csapatszállító üzemmód.
H225M
28 katona +2 pilóta + 1 technikus
Mi17
24 katona


A táblázatból.
Nagyobb a Mi17-es tehertere, üres tömege, de kisebb a belső terhelhetősége és a külső felfüggesztés terhelhetősége.
Nagyobb a H225M hatótávolsága és csucsmagassága.

 

[Negan]

A gond az hogy az interjúalany nem tette hozzá hogy milyen konfigban tud csak 12 fő szállítani és úgy is értelmezhető hogy ennyi a maxium amire képes. Ezt a viszonylag korlátozott szállító kapacitást összeveti a Mi-17 maximumával...

Az egész összevetés eléggé fasch,mert a két tipust nem ugyanarra a feladatkörre tervezték.Van átfedés az ellátható feladatok között,de mégis két külön kategória valójában.Egyik egy rohamdeszant-szállitó,másik meg egy szállitó-deszantszállitó gép.A Minyó franci megfelelője az SA321K Frelon (amit modernizálva különben ma is gyártanak a kinaiak Z18/AC313 néven.Rohamdeszant gépnek meg lekoppintották a BH-t,Z20 néven-vagyis ők is kettévállasztották a feladatkört,nem egy tipussal óhajtják ellátni)