A bonyolultabb gyártás miatt a donauwörthi-vel azonos termelékenységhez nagyobb gyártókapacitás kellene. Ami inkább több munkást, több műszakos munkarendet igényel (nem feltétlen nagyobb csarnokot).
Nekem nem jön ki, hogy ez miért függne egyik a másiktól. Ereszcsatornát is gyárthatsz napi 24 órában három műszakos beosztással. Szerintem ha értesz hozzá, akkor H225M-et is gyárthatsz egy műszakos beosztással.
Ha a románokat egyszer elkapja a III. vh-s láz és rendelnek 300 darab TR-85-öt, akkor azt gyárthatják ugyan abban a csarnokban egy műszakban, mert a történelmi tapasztalatok nem azt mutatják, hogy náluk a hk gyártást el kellene kapkodni. Örülhetnek annak is, ha a megrendelés nem feleződik, harmadolódik időközben. De ha erre a gyár illetékesei azt mondják, hogy nekik időre le kell gyártaniuk a Piranyákat is, akkor logikusabb a minimum két műszak ugyan abban a csarnokban.
Csak ehhez akkor fel kell venni embereket. Nekem ki ne találja senki, hogy 5-6 évig 16 órázok, csak azért, mert a politikusoknak nagyon sürgős... csak basztak gyártási ütemtervet előre elkészíteni. Néha be lehet vállalni önként túlórát, de hogy emiatt valaki kihagyja a gyerekei életéből a következő fél évtized minden napját, azt ki ne találja senki!
Szóval szerintem nem a gyártási folyamat bonyolultsága az, amitől függ, hogy hány műszakban dolgozol, hanem az, hogy éppen mennyi a megrendelés, illetve a gyár építésekor mekkora volumennel számoltak.
Jó, igaz, elvi kérdés. Csak akkor derülhetne ki ha a háború miatt emelnék a gyártókapacitást.
Másként szemléljük a világot.
Én a franciáknál nem látom a világháborús készülődést. Mondjuk az egy másik jel, ha jövőbeli jeleket gyűjtünk rá, hogy ha azt mondják majd, hogy nem felezik meg az MBT-k számát, hanem a teljes 200valamnnyi darabra kérik a frissítést, no akkor például nézegetném, hogy máshol megpróbálják-e visszaállítani a régi, dicső fényüket, van-e kapacitás emelésre utaló jel.
Egyelőre csak Európa önállóságában gondolkodnak, nem fegyverkezésben.