[HUN] D-20 (M1955) ágyútarack
- Téma indítója Jeno
- Indítva
Nekem ezekről a bemutató lövészetekről az jut mindíg eszembe, éles helyzetben mennyi idő alatt tudna egy ilyen vontatott tüzér alegység, tüzelőállást váltani, mert feltételezhető hogy néhány lővés után bemérik a helyzetét. Mire bontják le, az egyébként látványos álcaháló rengeteget, hogy kiszabadítsák a tarackot? 3-5 percnél nem hinném hogy több idejük lenne erre, mielőtt megsemmisítik őket.
Ott marad a háló a rákba az alegység mág átcsámpázik az előre kialakított tartalék tüzellőállásba
Azért nem teljesen hülye ám mindenki.
Ott marad a háló a rákba az alegység mág átcsámpázik az előre kialakított tartalék tüzellőállásba
Na jó csak provokáltam, én is gondoltam hogy a háló megy a levesbe.
De tényleg sietni kell a tüzelőállás váltással. Nem irigylem a mai tüzéreket.
Hát jó gyorsan fel kell dobálni mindent meg közben akasztani a löveget, nem egyszerű meló.Na jó csak provokáltam, én is gondoltam hogy a háló megy a levesbe.
Ebben biztos voltam, van ott izzadás. Önjáróval könnyebb lesz, csak legyenek itt minél előbb.
Ja, arról nem is volt szó, hogy azok mikor jönnek.
Pedig már azok is számottevő erősítést jelentenének.
R
rejsz felügyelő
Guest
A neten megtalálod Magyar Gergely-Szabó Tibor: A tábori tüzérség alkalmazásának tapasztalatai a Kelet-Ukrajnai konfliktusban című pdf fájlt, abban írnak erről a témáról.
Nekem úgy tűnt a fényképek alapján (meg más helyen is látható), hogy az amcsik már az M 198-nál és a legújabb vontatottnál is a vontató teher autóval közvetlenül a löveg mögé állnak. Miért van ez a különbség a két féle tüzelő állás kialakítása között? Tudja ezt valaki? A D20-as gyakorlatokon az Uralokkal mindíg sokkal messzebb állnak meg......
Mert még a régi, néphadsereg doktrína szerint működik, ahol a legfontosabb a biztonsági rendszabályoknak való megfelelés volt a cél, hogy a gyakorlatokról lehetőleg mindenki élve térjen haza. Ott nem lőttek vissza, így nem kellett fejleszteni az ilyen képességeket. Valamint, amikor ezek íródtak, még nem volt olyan hatékony a felderítés sem, ezért sokkal nagyobb hangsúlyt kapott az álcázás, mint a gyors állás váltás. Rendre is 3-at kellett előkészíteni.
Most, hogy a "hibrid" háborúkban már a civilek is felderítenek a sima mobiltelefonjaikkal, megnőtt a drónok száma, nem ér annyit az álcázás, mint a mobilitás. Az említett írásban is leírták, hogy sima vontatottakkal is komoly mobilitást értek el a "lépcsőzetes" mozgatással szakasz szinten, ahol a lövegek a tűzfeladat befejezése után azonnal felakasztották löveget és mentek, meg sem várva, hogy az egész szakasz egyszerre tegye meg ezt. A löveget a platóról töltötték, semmit sem raktak le, ami nem volt nélkülözhetetlen. Nagyon sok TÁS volt előkészítve, alapirány kitűzve, így nehéz megállapítani, hogy éppen melyiket foglalja el a szakasz/üteg. A feladat végrehajtása után akár több 10 km-t is hátra kellett menniük, biztonságos területre feltölteni a készleteket, majd újra "járőrbe indulni" a tűzmegnyitási körletbe. Viszonylag nagy mennyiségű lövegre volt szükségük és nagyon komoly kiképzésre, összeszokott csapatra nem csak kezelőszemélyzet-üteg szinten, de a fegyvernemek között is. Egy ilyen alkalmazás tűzvezetése igen nagy tudást és szervezőkészséget igényel.
R
rejsz felügyelő
Guest
Arról van információnk hogy hány darab használható D-20 van még itt-ott raktáron? Nem is a komplett löveg érdekelne hanem csak a lövegtalp, a lövegcsövet ki lehetne cserélni sztenderd 155mm-re, akár L/45 kaliberhosszal, ahogy a szerbek vagy finnek tették.
A kérdésem az hogy mennyivel olcsóbb egy ilyen modernizáció/átalakítás mint egy új(vontatott) löveg beszerzése?
A kérdésem az hogy mennyivel olcsóbb egy ilyen modernizáció/átalakítás mint egy új(vontatott) löveg beszerzése?
Szerintem nincs értelme. A szerbek is inkább újat fejlesztettek valamikor a 80 as évek közepére. Több értelmét látnám modernebb lőszernek mint egy átalakításnak.
Szerintem a legfőbb probléma a D-20-szal, hogy a max csőemelkedése 45 fok, tehát nem tud meredek röppályán tüzelni. Ez igen nagy hátrány, ha hegyes-dombos területen kell alkalmazni, mert nem csak a fedezőgerincek feletti átlövéseket korlátozza, hanem, így annak védelmét sem tudja annyira kihasználni. Ha hátrébb vagyok kénytelen vonni emiatt a TÁS-t, akkor pedig az ellenség földi figyelői is könnyebben felderítik.
Még ha javítanának is ezen, az alacsonyan elhelyezett bölcső (amin a cső és helyretoló szerk. nyugszik) is korlátozza a meredek csőállást, hiszen a cső hátrasiklásakor a földnek ütközne. Azért a 21. sz-ban már ne ásassunk neki gödröt a katonákkal (mint a 122 mm-es M30 esetében volt). Ha lapos ország lennénk, esetleg, mert nem rossz konstrukció .. De nem vagyunk, mindenhol tudni kell alkalmazni.
R
rejsz felügyelő
Guest
Nem NATO-kaliber, engem ugyan nem zavar de ha ebbe a gittegyletbe tartozunk akkor legyünk velük kompatibilisek.
És ha a cső és bölcső is cserélve van akkor sem megoldható a nagyobb csőállás? Vagy komplikált és drága? Elvileg a szerbek Norája 65 fokig emelhető. https://en.wikipedia.org/wiki/Gun-howitzer_M84_NORA
Ra kell hegeszteni egy billencs platojara.
Fel kene hivni csak beszelni indusul.Nem NATO-kaliber, engem ugyan nem zavar de ha ebbe a gittegyletbe tartozunk akkor legyünk velük kompatibilisek.
És ha a cső és bölcső is cserélve van akkor sem megoldható a nagyobb csőállás? Vagy komplikált és drága? Elvileg a szerbek Norája 65 fokig emelhető. https://en.wikipedia.org/wiki/Gun-howitzer_M84_NORA
Ez egy igazi modularis jarmu. Atepites nelkul is tobbes hasznositasu, mindamellett alcazott.
Ez igen!Nem NATO-kaliber, engem ugyan nem zavar de ha ebbe a gittegyletbe tartozunk akkor legyünk velük kompatibilisek.
És ha a cső és bölcső is cserélve van akkor sem megoldható a nagyobb csőállás? Vagy komplikált és drága? Elvileg a szerbek Norája 65 fokig emelhető. https://en.wikipedia.org/wiki/Gun-howitzer_M84_NORA