[HUN] Embraer KC-390 Millennium

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

fedett_mókus

Well-Known Member
2018. november 25.
3 859
7 101
113
egy katonai teherszállító gép esetény nagyon komoly érvek szólnak a 4 hajtóműves elrendezés mellett;
aztán mik ezek a komoly érvek? tényleg kíváncsi vagyok mit lehet az állítás mögé rakni mert ha kereskedelmi repülésből indulok ki ott régen is csak azért voltak 4 hajtóműves gépek mert anélkül nem repülhettek át az óceánon az akkori szabályozások értelmében (pontosabban 2 hajtóművel nem lehetett, leegyszerűsítve, így jelentek meg amúgy a 3 hajtóműves szépségek is mint pl a DC10 ,MD11, TriStar) és még a C130 tervezése is nagyon erre az időre tehető, tehát nekem így elsőre ez lenne a logikus hogy pl a herkynek ezért van 4 de pl ott az A400 amit kősébb kezdtek el tervezni , szintén 4 van, bár ott amire tudok gondolni az a zajhatás csökkentése tud lenni 4 "gyengébb" (pls értsd jól) hajtóművel mint 2 bikával de mára már erre is tud lenni más megoldás, illetve 4 hajtómű mellett a legnyilvánvalóbb ok a méret és ezzel a szállítókapacitás tud lenni lásd C17, C5
 
  • Tetszik
Reactions: Pogány
W

Wilson

Guest
Fogalmam sincs miért linkelt be ezt a cikkett kb. x20 szorra már megint?o_O

Ha ezt válasznak szántad arra a kérédésre hogy "...csinált e valaki olyan üzemeltetési költség pénzügyi kockázat elemzést hogy mi van ha a KC-390 program megreked egy pár 10 db.os szinten?" jelezném hogy ez NEM válasz.
Az a megjegyzés a cikkben hogy: "..méretben és az üzemeltetési költségek terén is megfelelt az igényeinknek.." még kiterjesztett értelmezésben sem jelenti azt hogy végeztek ilyen kockázat elemzést.

Főszabály szerint egy kéthajtóműves jet üzemeltetési költsége alacsonyabb mint egy négy hajtóműves légcsavaros tipusé.
Ezzel a két probléma van:
  • egy katonai teherszállító gép esetény nagyon komoly érvek szólnak a 4 hajtóműves elrendezés mellett;
  • egy olyan kéthajtóműves jet esetén amiből pár tíz darab létezik a világon a fenti szabály nem feltétlenül igaz.
Dehogyisnem ugyanis egy üzemeltetési,kockázatelemzésnél az egyik első számú és alapvető szabály,hogy csak a már biztosan megrendelt mennyiségből indulnak ki ami a magyar megrendelés idején 28db brazil és 5 db portugál gép volt,tehát a magyar állam ezen paraméterekre kiszámított üzemeltetés és kockázatelemzés alapján döntött a KC-390-es gépek beszerzése mellett.
 
  • Vicces
Reactions: formosa1
T

Törölt tag 1586

Guest
aztán mik ezek a komoly érvek? tényleg kíváncsi vagyok mit lehet az állítás mögé rakni mert ha kereskedelmi repülésből indulok ki ott régen is csak azért voltak 4 hajtóműves gépek mert anélkül nem repülhettek át az óceánon az akkori szabályozások értelmében (pontosabban 2 hajtóművel nem lehetett, leegyszerűsítve, így jelentek meg amúgy a 3 hajtóműves szépségek is mint pl a DC10 ,MD11, TriStar) és még a C130 tervezése is nagyon erre az időre tehető, tehát nekem így elsőre ez lenne a logikus hogy pl a herkynek ezért van 4 de pl ott az A400 amit kősébb kezdtek el tervezni , szintén 4 van, bár ott amire tudok gondolni az a zajhatás csökkentése tud lenni 4 "gyengébb" (pls értsd jól) hajtóművel mint 2 bikával de mára már erre is tud lenni más megoldás, illetve 4 hajtómű mellett a legnyilvánvalóbb ok a méret és ezzel a szállítókapacitás tud lenni lásd C17, C5
Kicsit még gondolkodj...
(Google: engine failure during takeoff)
Dehogyisnem ugyanis egy üzemeltetési,kockázatelemzésnél az egyik első számú és alapvető szabály,hogy csak a már biztosan megrendelt mennyiségből indulnak ki ami a magyar megrendelés idején 28db brazil és 5 db portugál gép volt,tehát a magyar állam ezen paraméterekre kiszámított üzemeltetés és kockázatelemzés alapján döntött a KC-390-es gépek beszerzése mellett.
Most úgy tűnik ehhez képest lesz a brazil megrendelés a fele a tervezettnek.
Nagyon súlyos kétségeim vannak - és szeretném látni azt az elemzést ami az ellenkezőjét bizonyítja - hogy egy két hajtóműves, de kevesebb mint 30 gépből álló típus üzemeltetése olcsóbb mint egy sok száz példányban létező, négy hajtóműves másik tipus üzemeltetése.
 

fedett_mókus

Well-Known Member
2018. november 25.
3 859
7 101
113
Kicsit még gondolkodj...
(Google: engine failure during takeoff)
ja és ennyi? :D egy olyan hibával jössz elő ami kb 5000 felszállásból ha egyszer feljön? (ha meg arra gondolsz hogy véletlen mindkettő leáll felszállás alat... hááááááááááááááááát , úgy legyen ötösöd a lottón :D mert kb annyi rá az esély) csak van még más is a tarsolyodban ;) amúgy manapság már ez sem nagy probléma, a legtöbb gép, 737NG , A320 család (hamár a KC-ről van szó a hajtómű miatt meg kell említeni) , 777 ,767 de még a 757 is normálisan és biztonságosan vissza tudott/tud jönni 1 működő hajtőművel , nyilván a terhelés más de azért na, csak van még valami érved rudi erre a "egy katonai teherszállító gép esetény nagyon komoly érvek szólnak a 4 hajtóműves elrendezés mellett; " elszólásra
 

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
23 795
47 066
113
aztán mik ezek a komoly érvek? tényleg kíváncsi vagyok mit lehet az állítás mögé rakni mert ha kereskedelmi repülésből indulok ki ott régen is csak azért voltak 4 hajtóműves gépek mert anélkül nem repülhettek át az óceánon az akkori szabályozások értelmében (pontosabban 2 hajtóművel nem lehetett, leegyszerűsítve, így jelentek meg amúgy a 3 hajtóműves szépségek is mint pl a DC10 ,MD11, TriStar) és még a C130 tervezése is nagyon erre az időre tehető, tehát nekem így elsőre ez lenne a logikus hogy pl a herkynek ezért van 4 de pl ott az A400 amit kősébb kezdtek el tervezni , szintén 4 van, bár ott amire tudok gondolni az a zajhatás csökkentése tud lenni 4 "gyengébb" (pls értsd jól) hajtóművel mint 2 bikával de mára már erre is tud lenni más megoldás, illetve 4 hajtómű mellett a legnyilvánvalóbb ok a méret és ezzel a szállítókapacitás tud lenni lásd C17, C5
Az A400M esetén nem állt rendelkezésre (elérhető) olyan teljesítményű hajtómű, amivel a szükséges paraméterekre képes lett volna a gép. A TP400-at így úgy kellett a célra összerakni.
Mitöbb a légi utántöltés esetében is sokkal problémamentesebb, ha nem szárnyanként 2 hajtómű örvényeit kell kerülgetni a kisebb gépekkel.
 
T

Törölt tag 1586

Guest
ja és ennyi? :D egy olyan hibával jössz elő ami kb 5000 felszállásból ha egyszer feljön? (ha meg arra gondolsz hogy véletlen mindkettő leáll felszállás alat... hááááááááááááááááát , úgy legyen ötösöd a lottón :D mert kb annyi rá az esély) csak van még más is a tarsolyodban ;) amúgy manapság már ez sem nagy probléma, a legtöbb gép, 737NG , A320 család (hamár a KC-ről van szó a hajtómű miatt meg kell említeni) , 777 ,767 de még a 757 is normálisan és biztonságosan vissza tudott/tud jönni 1 működő hajtőművel , nyilván a terhelés más de azért na, csak van még valami érved rudi erre a "egy katonai teherszállító gép esetény nagyon komoly érvek szólnak a 4 hajtóműves elrendezés mellett; " elszólásra
Azt hiszem nagyon nem érted a dolgot...:p

Megpróbálom körülírni neked (bár azt hiszem felesleges próbálkozás...:oops:)

Amikor megterveznek egy repülési feladatot az első hogy megnézik hogy:
  • milyen hosszúak a használni tervezett repterek kifutópályái és milyenek a terepviszonyok a reptér körül. Egy gyors számolás megmondja hogy a tervezett terheléssel - figyelembe véve egy hajtómű meghibásodást is - biztonsággal fel tudnak e szállni és el tudnak e jönni a terepakadályok fölött. Ha a számítás azt mutatja hogy nem, akkor egyszerűen nem használhatják azt a repteret, vagy addig kell csökkenteni a felszálló tömeget amíg összejönnek a paraméterek.
  • a tervezett útvonalon milyen magasak a hegyek. Az útvonal tervezésnél figyelembe kell venni hogy hajtómű meghibásodás esetén a gép képes legyen az útvonalon lévő legmagasabb terepakadály (hegycsúcs) fölött maradni. Az óceánok fölötti repülésnel ez általában nem gond, de az afganisztáni repülések megtervezésénél ez pl. komolyan veendő kritérium volt.

Nyilvánvaló - na jó neked talán nem az... :rolleyes: - hogy egy négy hajtóműves gép ebből a szempontból előnyben van egy két hajtóművessel szemben.
Egy taktikai teherszállítónál ahol része a követelményeknek hogy félreeső repterek rövid, sokszor burkolatlan kifutópályáiról is tudjon minél nagyobb hasznos teherrel üzemelni, ezek bizony fontos dolgok és előfordulhat hogy lesznek olyan feladatok amiket egy C-130 vagy A400M le tud repülni a KC-390 meg nem.
 
  • Tetszik
Reactions: formosa1
W

Wilson

Guest
Kicsit még gondolkodj...
(Google: engine failure during takeoff)

Most úgy tűnik ehhez képest lesz a brazil megrendelés a fele a tervezettnek.
Nagyon súlyos kétségeim vannak - és szeretném látni azt az elemzést ami az ellenkezőjét bizonyítja - hogy egy két hajtóműves, de kevesebb mint 30 gépből álló típus üzemeltetése olcsóbb mint egy sok száz példányban létező, négy hajtóműves másik tipus üzemeltetése.
A hajtóműhiba azért nem jó példa szerintem mert akkor ilyen alapon az összes két hajtóműves utasszállítót (nagyon idézőjelesen értve) is "kukázni" kellene hiszen az érvelésed logikája alapján az esetleges hajtómű hiba aránytalanul nagy kockázatot jelent a gépen ülő utasok számára.Másrészt egy taktikai katonai szállítógép esetén a repülési feladatok megtervezésénél talán plusz "agyalást" igényel,hogy a gép két hajtóműves,de szerintem ezt nem kell túlgondolni,mivel a mai modern sugárhajtóművek nagyon megbízhatóak,ráadásul ennek a gépnek a hajtóműve szinte egy az egyben a "civil" repülőgép iparból érkezett,és ahol mint tudjuk az ezen hajtóművek megbízhatósága miatt terjedtek el a két hajtóműves utas szállítógépek, teljesen kiszorítva a piacról a négy hajtóműves gépeket, és ezt mi sem bizonyítja jobban,hogy a japánok a nagyobb teherbírású C2-es katonai szállítógépüknél is a két hajtóműves kialakítás mellett tették le a voksukat.

A brazil megrendelés kapcsán pedig elfelejtesz egy nagyon fontos tényt egyrészt még nem tudjuk a pontos számot másrészt pedig,az idézett cikkben ott van a brazil légierő parancsnokának azon kijelentése,miszerint:

"Nem azt mondjuk, hogy a légierőnek nem lesz 28 repülőgépe. Azt mondjuk, hogy ezzel a csökkentéssel talán több mint néhány szerződésünk lesz, míg elérjük ezt a mennyiséget."

Hozzáteszem nem is van nagyon más lehetőségük hosszútávon mivel a meglévő C-130-at egy idő után le kell cserélniük.Hiszen nem éri meg nekik hosszútávon két fajta teherszállítógépet fenntartaniuk.

Abban egyetértek, veled,hogy én is szeretném látni ezeket a költségelemzéseket de erre kevés az esély:)
 

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
23 795
47 066
113
Azt hiszem nagyon nem érted a dolgot...:p

Megpróbálom körülírni neked (bár azt hiszem felesleges próbálkozás...:oops:)

Amikor megterveznek egy repülési feladatot az első hogy megnézik hogy:
  • milyen hosszúak a használni tervezett repterek kifutópályái és milyenek a terepviszonyok a reptér körül. Egy gyors számolás megmondja hogy a tervezett terheléssel - figyelembe véve egy hajtómű meghibásodást is - biztonsággal fel tudnak e szállni és el tudnak e jönni a terepakadályok fölött. Ha a számítás azt mutatja hogy nem, akkor egyszerűen nem használhatják azt a repteret, vagy addig kell csökkenteni a felszálló tömeget amíg összejönnek a paraméterek.
  • a tervezett útvonalon milyen magasak a hegyek. Az útvonal tervezésnél figyelembe kell venni hogy hajtómű meghibásodás esetén a gép képes legyen az útvonalon lévő legmagasabb terepakadály (hegycsúcs) fölött maradni. Az óceánok fölötti repülésnel ez általában nem gond, de az afganisztáni repülések megtervezésénél ez pl. komolyan veendő kritérium volt.

Nyilvánvaló - na jó neked talán nem az... :rolleyes: - hogy egy négy hajtóműves gép ebből a szempontból előnyben van egy két hajtóművessel szemben.
Egy taktikai teherszállítónál ahol része a követelményeknek hogy félreeső repterek rövid, sokszor burkolatlan kifutópályáiról is tudjon minél nagyobb hasznos teherrel üzemelni, ezek bizony fontos dolgok és előfordulhat hogy lesznek olyan feladatok amiket egy C-130 vagy A400M le tud repülni a KC-390 meg nem.
Bullshit! :cool:
Az A400M tervezésénél ugye fontos szempont volt a PUMA szállíthatósága.
Ha egy PUMA-t beraksz a raktérbe A védelmi konfigban (32-33t + az üzemanyag), az nem fog sehonnan felszállni 3 hajtóművel, abban biztos lehetsz!
Gondolom, hogy a Transall, vagy a Spartan kialakításánál mindenki részeg volt.
 
T

Törölt tag 1586

Guest
A hajtóműhiba azért nem jó példa szerintem mert akkor ilyen alapon az összes két hajtóműves utasszállítót (nagyon idézőjelesen értve) is "kukázni" kellene hiszen az érvelésed logikája alapján az esetleges hajtómű hiba aránytalanul nagy kockázatot jelent a gépen ülő utasok számára.
Te is teljesen félreérted a dolgot...
Onnan indulj ki hogy a minden repülés onnan kezdődik hogy a felszállás előtt mindent alaposan megterveznek.
Ez azt jelenti hogy klasszul kiszámolják hogy a tervezett terheléssel - pl. mint írod utasokkal - figyelembe véve egy hajtómű meghibásodást és a környező terep adottságokat is, biztonságosan végre tudják e hajtani a felszállást.
Ha a számítás azt mutatja hogy nem biztonságos a dolog, akkor nem fognak fellszálni. Ilyen egyszerű...
Akkor az a gép arról a reptérről, azzal a terheléssel NEM FOG REPÜLNI.

Ha mégis felszállnak, és bejön az a minimális esélyű meghibásodás, akkor az utasok biztonságban lesznek mert - ha jól végezték el a számolást akkor - vissza tudnak fordulni.

Tehát megnyugodhatsz, mert nem kell "kukázni" a kéthajtóműves gépeket, csak a repülés megtervezésénél figyelembe kell venni hogy egy hajtómű meghibásodás esetén a vonó, vagy tolóerő 50% ugrik. Egy négyhajtóművesnél ez a szám csak 25% ami határozott előny a fenti számítgatás során.
 
  • Tetszik
Reactions: formosa1

arcas

Well-Known Member
2013. március 20.
7 157
24 073
113
A brazil KC-k köszönik szépen, a kis létszám ellenére is kimagaslóan jól teljesítenek, gazdaságosan, már most. Az első is, az ötödik is, és ha lesz huszadik az is. A magyar is, meg a portugál is.
Már tényleg kínos ez az erőlködés,...
 
M

molnibalage

Guest
A hajtóműhiba azért nem jó példa szerintem mert akkor ilyen alapon az összes két hajtóműves utasszállítót (nagyon idézőjelesen értve) is "kukázni" kellene hiszen az érvelésed logikája alapján az esetleges hajtómű hiba aránytalanul nagy kockázatot jelent a gépen ülő utasok számára.
@angelsoul
Majd a pilótánk közli az eljárást.

Ha civil gépeknél egy hajtóműves felszállásra tudtommal képesnek kell lenni az elhatározási sebesség után.
De az, hogy mennyi pálya marad, mennyi gyorsítás után és mekkora tartalék, az a helyi viszonyok határozzák meg. Tehát lehet, hogy egy 3,5 km-es pályáról 20 fokban teljes terheléssel is megy ez. Viszont mondjuk 2000 méter magasan 25 fokban már nem. Na, ekkor korlátozzák a tömeget. Vagy keró, vagy utas vagy teher marad lent.

Ez kéthajtóműves gépeknél kemény korlát. Négyhajtóművesnél meg annyira nem.
Tehát nem arról van szó, hogy gép nem éli túl, de mondjuk egy magasan levő támaszpontról kb. semmi terhet nem tud elhozni a gép, örül ha felszáll.

Azt nem tudom, hogy eltérési engedély mennyire kérhető és kapható. Mert pl. Rioban olyan rövid a pálya a régi reptéren, hogy ott nem tudom, hogy ez alól kilóg-e a reptér vagy nem. Az utasok ezekkel nincsenek tisztában.
 
W

Wilson

Guest
Te is teljesen félreérted a dolgot...
Onnan indulj ki hogy a minden repülés onnan kezdődik hogy a felszállás előtt mindent alaposan megterveznek.
Ez azt jelenti hogy klasszul kiszámolják hogy a tervezett terheléssel - pl. mint írod utasokkal - figyelembe véve egy hajtómű meghibásodást és a környező terep adottságokat is, biztonságosan végre tudják e hajtani a felszállást.
Ha a számítás azt mutatja hogy nem biztonságos a dolog, akkor nem fognak fellszálni. Ilyen egyszerű...
Akkor az a gép arról a reptérről, azzal a terheléssel NEM FOG REPÜLNI.

Ha mégis felszállnak, és bejön az a minimális esélyű meghibásodás, akkor az utasok biztonságban lesznek mert - ha jól végezték el a számolást akkor - vissza tudnak fordulni.

Tehát megnyugodhatsz, mert nem kell "kukázni" a kéthajtóműves gépeket, csak a repülés megtervezésénél figyelembe kell venni hogy egy hajtómű meghibásodás esetén a vonó, vagy tolóerő 50% ugrik. Egy négyhajtóművesnél ez a szám csak 25% ami határozott előny a fenti számítgatás során.

Szerintem túlságosan nagy jelentőséget tulajdonítasz ennek a dolognak a brazil légierő a covid idején ugyanazokon az amazóniai repülőtereken üzemeltette a KC-390-et ahol a C-130-at is,és arról nem is beszélve,hogy például Chile sem tartotta problémásnak ebből a szempontból a gépet amikor tárgyalásokat folytatott a brazil kormánnyal 6 db KC-390 megvételéről,és elég csak ránézni Chile térképére,hogy náluk ilyen szempontból a "terepi adottságok" igen csak nagy szerepet játszanak.
 

fedett_mókus

Well-Known Member
2018. november 25.
3 859
7 101
113
Azt hiszem nagyon nem érted a dolgot...:p

Megpróbálom körülírni neked (bár azt hiszem felesleges próbálkozás...:oops:)

Amikor megterveznek egy repülési feladatot az első hogy megnézik hogy:
  • milyen hosszúak a használni tervezett repterek kifutópályái és milyenek a terepviszonyok a reptér körül. Egy gyors számolás megmondja hogy a tervezett terheléssel - figyelembe véve egy hajtómű meghibásodást is - biztonsággal fel tudnak e szállni és el tudnak e jönni a terepakadályok fölött. Ha a számítás azt mutatja hogy nem, akkor egyszerűen nem használhatják azt a repteret, vagy addig kell csökkenteni a felszálló tömeget amíg összejönnek a paraméterek.
  • a tervezett útvonalon milyen magasak a hegyek. Az útvonal tervezésnél figyelembe kell venni hogy hajtómű meghibásodás esetén a gép képes legyen az útvonalon lévő legmagasabb terepakadály (hegycsúcs) fölött maradni. Az óceánok fölötti repülésnel ez általában nem gond, de az afganisztáni repülések megtervezésénél ez pl. komolyan veendő kritérium volt.

Nyilvánvaló - na jó neked talán nem az... :rolleyes: - hogy egy négy hajtóműves gép ebből a szempontból előnyben van egy két hajtóművessel szemben.
Egy taktikai teherszállítónál ahol része a követelményeknek hogy félreeső repterek rövid, sokszor burkolatlan kifutópályáiról is tudjon minél nagyobb hasznos teherrel üzemelni, ezek bizony fontos dolgok és előfordulhat hogy lesznek olyan feladatok amiket egy C-130 vagy A400M le tud repülni a KC-390 meg nem.
nem értem mire ez az arcoskodás, csak egy normális kérdést tettem fel de talán olvasd el mégegyszer amit írtam, tudom hogy mit jelent az ha egy gépnek 2 vagy 4 hajtóműve van, ezt (is) tanultam nem olyan régen köszi , de akkor bontsuk is le
milyen hosszúak a használni tervezett repterek kifutópályái és milyenek a terepviszonyok a reptér körül. Egy gyors számolás megmondja hogy a tervezett terheléssel - figyelembe véve egy hajtómű meghibásodást is - biztonsággal fel tudnak e szállni és el tudnak e jönni a terepakadályok fölött. Ha a számítás azt mutatja hogy nem, akkor egyszerűen nem használhatják azt a repteret, vagy addig kell csökkenteni a felszálló tömeget amíg összejönnek a paraméterek.
igen, ez pontosan így van, annyi hogy a "gyors számolás" nem olyan gyors mint gondolod illetve hogy ebből nekem az jön le hogy Te azt gondolod (meg ebből is az jön le:
figyelembe véve egy hajtómű meghibásodást és a környező terep adottságokat is, biztonságosan végre tudják e hajtani a felszállást.
) hogy Te odáig nézed a dolgot hogy a gép felszáll, tegyük fel meghibásodik az egyik hajtómű és juj mi lesz, hát semmi :D mi lenne V1 után már amúgy is mindegy DE ha feltételezed azt hogy odament a gép és leszállt, akkor azt is feltételezd már hogy az általad említett "gyors számolás" után megvolt az a döntés hogy vszeg a gép el is tud jönni onnan mert olyan nincs hogy csak odaútra terveznek , még odarepülés előtt pontosan tudják hogy egy esetleges meghibásodás esetén (mindezt V1 után értendő) a gép feltud szállni és (amit azalapján amiket írtál nem veszel figyelembe) a gép VISSZA tud jönni szépen biztonságosan 1 hajtóművel , ha azt veszed (csak az egyszerűség kedvéért mert ugye KC-t veszünk) hogy az A320 család összes tagja ami a IAE V2500-al van felszerelve nem csak vissza tud érni de bőven akár még úgy is hogy közben elküldik őket várakozó körre, amihez ugye bizonyos magasságba kell emelkedni MAJD utána el az ILS pályára és úgy vissza, simán megtudják csinálni , ha meg most gondolod hogy hahah de a súly biztos más akkor arra meg azt mondom hogy egy A321CEO MTW-je 93,5 tonna míg a KC-nál ez max 87tonna és mégegyszer, egy hajtóművel, max terheléssel is megcsinálja ezt Neked az A321ceo, röhögve, felfújod ezt a dolgot
a tervezett útvonalon milyen magasak a hegyek. Az útvonal tervezésnél figyelembe kell venni hogy hajtómű meghibásodás esetén a gép képes legyen az útvonalon lévő legmagasabb terepakadály (hegycsúcs) fölött maradni. Az óceánok fölötti repülésnel ez általában nem gond, de az afganisztáni repülések megtervezésénél ez pl. komolyan veendő kritérium volt.
látod megint az előbbi hoba, azt hiszed hogy egy hajtóműhibás gép csak úgy tovább fog repülni, nem , ideális esetben nagyon nem, ha meg arra gondolsz hogy oké engedjük el ezt a felszállás közbeni EF-et akkor meg megint másról beszélünk, pilóta és protokol függő hogy egy normál mondjuk CA- történő EF-et hogy kezelnek, mennyire vannak a céltól, mennyi üzemanyaguk van, tereptárgyak, kitérő reptér és persze ott van mondom az emberi tényező is
Nyilvánvaló - na jó neked talán nem az... :rolleyes: - hogy egy négy hajtóműves gép ebből a szempontból előnyben van egy két hajtóművessel szemben.
a fentiek alapján továbbra sem értem hogy miért , nyilván többet tud szállítani és messzebbre, oké, más? vagy csak ennyit szerettél volna mondani? én azt is elfogadom csak f@szságot ne magyarázzunk bele
Tehát megnyugodhatsz, mert nem kell "kukázni" a kéthajtóműves gépeket, csak a repülés megtervezésénél figyelembe kell venni hogy egy hajtómű meghibásodás esetén a vonó, vagy tolóerő 50% ugrik. Egy négyhajtóművesnél ez a szám csak 25% ami határozott előny a fenti számítgatás során.
ha oda tervezik az utat, akkor vissza is tervezik, mégegyszer , nem kell it variálnod a %-kokkal , egy hajtóművel is normálisan lehet repülni , teljes terheléssel, ha még felszállás közben V1 után jön akkor mindegy mert visszajönnek, ha meg út közben történik akkor meg sokféle kimenetele lehet de nem az dönt hány hajtóműve van egy gépnek, régen simán igazat adtam volna Neked de ma már máshogy tervezik mind a gépeket mind a hajtóműveket
Ez azt jelenti hogy klasszul kiszámolják hogy a tervezett terheléssel - pl. mint írod utasokkal - figyelembe véve egy hajtómű meghibásodást és a környező terep adottságokat is, biztonságosan végre tudják e hajtani a felszállást.
Nem, nagyon nem a felszállást nézik mert nem a felszállásból áll egy repülés amit végrehajtanak, először is a LESZÁLLÁST nézzük mert az történik meg először amikor odaér a gép , ha az nem megy akkor nem repülünk oda (itt is bukott a dolog ), utána jön az hogy oké akkor jöjjünk vissza, de ez annyira alap és annyira túlgondolod és főleg valóságtól picit eltérően hogy az már fájdalmas
 
T

Törölt tag 1586

Guest
Szerintem túlságosan nagy jelentőséget tulajdonítasz ennek a dolognak a brazil légierő a covid idején ugyanazokon az amazóniai repülőtereken üzemeltette a KC-390-et ahol a C-130-at is,és arról nem is beszélve,hogy például Chile sem tartotta problémásnak ebből a szempontból a gépet amikor tárgyalásokat folytatott a brazil kormánnyal 6 db KC-390 megvételéről,és elég csak ránézni Chile térképére,hogy náluk ilyen szempontból a "terepi adottságok" igen csak nagy szerepet játszanak.
Sajnos továbbra sem érted...
Símán lehetséges hogy a C-130 meg a KC-390 u.arról a Chílei hegyi reptérről üzemel.

A különbség abban lehet hogy u.arról a reptérről milyen terheléssel tud eljönni a két gép.

Ha a reptér és a környező terep adottságai olyanok akkor símán lehet hogy pl. a C-130 el tud jönni teljes terheléssel a KC-390-nél meg már csökkenteni kell a terhelést mert - egy hajtómű meghibásodást is figyelembe véve - már nem tudná tartani a magasságot a terepakadályok fölött (50% kiesés) a C-130 nál (25% kiesés) meg még kijön a matek.
 
W

Wilson

Guest
Sajnos továbbra sem érted...
Símán lehetséges hogy a C-130 meg a KC-390 u.arról a Chílei hegyi reptérről üzemel.

A különbség abban lehet hogy u.arról a reptérről milyen terheléssel tud eljönni a két gép.

Ha a reptér és a környező terep adottságai olyanok akkor símán lehet hogy pl. a C-130 el tud jönni teljes terheléssel a KC-390-nél meg már csökkenteni kell a terhelést mert - egy hajtómű meghibásodást is figyelembe véve - már nem tudná tartani a magasságot a terepakadályok fölött (50% kiesés) a C-130 nál (25% kiesés) meg még kijön a matek.
De értem csak szerintem azt nem veszed figyelembe,hogy Chile a C-130-ok leváltására vette volna a gépeket mivel jelenleg 6 db C-130-at üzemeltet,ha komolyan felmerült volna az a probléma,hogy a KC-390-ek nem tudják ugyanazt a teljesítményt nyújtani mint a Herkyk akkor szóba sem kerültek volna a KC-390-ek.Mivel 6 db katonai szállítógép a minimum mennyiség Chillének .
 

Pogány

Well-Known Member
2018. április 26.
21 608
71 683
113

De értem csak szerintem azt nem veszed figyelembe,hogy Chile a C-130-ok leváltására vette volna a gépeket mivel jelenleg 6 db C-130-at üzemeltet,ha komolyan felmerült volna az a probléma,hogy a KC-390-ek nem tudják ugyanazt a teljesítményt nyújtani mint a Herkyk akkor szóba sem kerültek volna a KC-390-ek.Mivel 6 db katonai szállítógép a minimum mennyiség Chillének .
Manapság azért nem lepődünk meg, ha kiderül hogy a sikeres szerződésaláírás után járó sikerpénz volt a valós motiváció, nem a műszaki paraméterek. khm. :D
 
W

Wilson

Guest
Manapság azért nem lepődünk meg, ha kiderül hogy a sikeres szerződésaláírás után járó sikerpénz volt a valós motiváció, nem a műszaki paraméterek. khm. :D
Azért ez még ott sem így működik mivel Chile számára létfontosságú a megfelelő taktikai katonai szállítógép rendszeresítése,ez egyrészt az ország földrajzi és természeti viszonyai miatt van így, ráadásul a katonai szállítógépekkel bonyolítják jó részben az Antarktiszi szállításokat is,így aztán igencsak igénybe veszik a katonai szállítógép flottájukat.
 

formosa1

Well-Known Member
2016. augusztus 30.
1 575
978
113
De értem csak szerintem azt nem veszed figyelembe,hogy Chile a C-130-ok leváltására vette volna a gépeket mivel jelenleg 6 db C-130-at üzemeltet,ha komolyan felmerült volna az a probléma,hogy a KC-390-ek nem tudják ugyanazt a teljesítményt nyújtani mint a Herkyk akkor szóba sem kerültek volna a KC-390-ek.Mivel 6 db katonai szállítógép a minimum mennyiség Chilének .
Nem foglalkoztak "olyan problémákkal", mert néhány napja már ki lett tárgyalva, hogy a szándéknyilatkozatot adó dél-amerikai országok nincsenek olyan gazdasági helyzetben, hogy új gépeket vegyenek. Erre az esetre tökéletes megoldás a szándéknyilatkozat, ugyanis NEM KÖTELEZ SEMMIRE - de legalább tettek 1 gesztust a gazdagabb "szomszédnak". /Chile persze nem közvetlen szomszéd, de Brazília vezető szerepe sem vitatható Dél-Amerikában./
 
  • Tetszik
Reactions: Pogány