Azt hiszem nagyon nem érted a dolgot...
Megpróbálom körülírni neked (bár azt hiszem felesleges próbálkozás...
)
Amikor megterveznek egy repülési feladatot az első hogy megnézik hogy:
- milyen hosszúak a használni tervezett repterek kifutópályái és milyenek a terepviszonyok a reptér körül. Egy gyors számolás megmondja hogy a tervezett terheléssel - figyelembe véve egy hajtómű meghibásodást is - biztonsággal fel tudnak e szállni és el tudnak e jönni a terepakadályok fölött. Ha a számítás azt mutatja hogy nem, akkor egyszerűen nem használhatják azt a repteret, vagy addig kell csökkenteni a felszálló tömeget amíg összejönnek a paraméterek.
- a tervezett útvonalon milyen magasak a hegyek. Az útvonal tervezésnél figyelembe kell venni hogy hajtómű meghibásodás esetén a gép képes legyen az útvonalon lévő legmagasabb terepakadály (hegycsúcs) fölött maradni. Az óceánok fölötti repülésnel ez általában nem gond, de az afganisztáni repülések megtervezésénél ez pl. komolyan veendő kritérium volt.
Nyilvánvaló - na jó neked talán nem az...
- hogy egy négy hajtóműves gép ebből a szempontból előnyben van egy két hajtóművessel szemben.
Egy taktikai teherszállítónál ahol része a követelményeknek hogy félreeső repterek rövid, sokszor burkolatlan kifutópályáiról is tudjon minél nagyobb hasznos teherrel üzemelni, ezek bizony fontos dolgok és előfordulhat hogy lesznek olyan feladatok amiket egy C-130 vagy A400M le tud repülni a KC-390 meg nem.