Jajj, bakker, ez de goni...A tábori lelkész alakulatot el lehetne nevezni Kun páterről?
[HUN] Haderőszervezés és haderőalkalmazás elmélete
- Téma indítója szittya88
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Lehet használni. A TÁS és cél közötti magasságkülönbséget MINDIG figyelembe kell venni a lőelemek kiszámolásakor.
Amikor a TÁS és az előretolt figyelők meghatározzák a pozíciójukat, azaz a koordinátájukat a térképen, a a tsz. feletti magasságukat is meg kell adni. A figyelő, ha rámér egy célra, mondjuk lézertávmérővel, akkor megállapítja, hogy tőle milyen távolságban van. Ha ez nem vízszintes távolság, mert pl. a cél lejjebb van mint a figyelő akkor olyan, mintha egy derékszögű háromszög átfogóját mérné, ami nem felel meg egy térképen mért sík távolságnak, ami a háromszög befogójának felel meg.
Ha ezt nem venném figyelembe, messzebb vagy közelebb lőnék mint kellene.
Na de, ezzel megmérem a figyelőtől mért magasságkülönbséget, amit, ha kivonok az enyémből, megvan a CÉL pontos magassága.
Mivel a kidolgozó katona tudja a TÁS magasságát, így már ki tudja számolni a CÉL és TÁS közti magasság különbségeket.
Miért kell is ez?
Az előbbi példa szerint pl.: a cél most magasabban van a TÁS-nál mondjuk 200 m-rel. Ha én csak a térképről vennén le a TÁS-CÉL távolságot, síkban, akkor a ballisztikai pályának a vége, a becsapódási pont elvileg a cél alatti 200 m-re történne meg. Mivel a cél nem ott van, hanem 200-rel feljebb, alatta a domboldalba csapódik be a gránát.
Ahhoz, hogy eltaláljam, az elméleti becsapódási pontot meg kell nyújtanom úgy, hogy a röppálya érintse a célt és oda csapódjon be a gránát. Tehát a magasságkülönbség miatt adott értékkel növelem a "lőtávot", azaz kiszámolt értékkel nagyobb vagy ellenkező esetben kisebb irányzékállást adok meg.
Ezért bonyolultabb a hegyvidéken folytatott harc a sík terepnél. Ezek a magasságkülönbségek nem csak a lőelemek számolásánál fontosak, hanem az un. fedezőgerincek (azaz az üteg védelme az ellenségez figyelőktől, tüzérségtől) valamint az átlőhetőség (azaz végre tudom-e egyáltalán hajtani a feladatot az eszközömmel) megállapításánál is. Ilyen körülmények között fontos a könnyű mozgathatóság és magas csőemelkedés. A D-20 pl. teljesen alkalmatlan erre a feladatra a max 45 fokos csőemelkedés miatt. A könnyű vontatott tarackokat valamint aknavetőket szeretik alkalmazni az ilyen alakulatok.
Itt találsz ábrákat, hogy megértsd: https://nigelef.tripod.com/fc_ballistics.htm
Hát nem. Annyi igaz, hogy a tvzlj törzse nem igényli egy aktív zlj törzsének minden funkcióját és amit igen, azt se olyan mértékben. Itt az ezredtörzs lesz az adminisztrátor.
De! A hét területvédemi körzetnek lesznek ezredei és minden ezrednek három zászlóalja lesz. A jelenlegi szervezet csak ideiglenes.
Ha lézertávmérővel mérik a célt, akkor miért számít az, hogy a térképen mérve más lenne a távolság? A lézertávmérő eleve az átfogót méri, ha a háromszöges példánál maradunk. Tehát a távolság az pontos lesz, és nem kell korrigálni a térképen mérthez képest. Ha maradunk a lézertávmérős példánál, a gravitáció sokkal többet változtat a képleten szerintem. De mondom ezt laikusként, sima logikára alapozva.
mert a lövedéknek va egy röppályája. és a röpálya felszáló ága mindig hosszabb mint a leszállóága. ebből adódik hogy a becsapódásii/vagy találkozási szög mindig meredekebb tükrözve lessz mint a tüzelési szög ha a pásztázott lövés távolságánál távolabbi a cél. nem egy szabályos félkör.
és plusz ha szinteltérés van adott távolságra más szöggel kell tüzelni mert a találkozási pont nem egy helyre fog kerülni. mint ahogy egy kör palátjából húzól fuggőleges vonalakat egymástól bármilyen távolságra sem fognak egy pontba találkozni és nem lessznek egyforma távólságra a kör középpontjátol miközben a kör palástja állandó távolságra van a kör közepétől.
Az idézett bejegyzésemben látható, hogy a megosztott (közvetett) irányzás során alkalmazott célfelderítésről beszéltem. Ez azért lényeges, mert nem a figyelő fog lőni a célra, hanem a tőle igen messze, akár 20 km-re hátrébb elhelyezkedő lövegek. Így a lövegek nem lőhetnek a figyelő által mért adatokkal. Ha pl. a figyelő azt jelenti, hogy tőle a cél 5 km-re jobbra 6-32 vonásra van, a löveg ezekkel az adatokkal a saját védelem mélységét lőné. Ezért a figyelőnek a mért adatai alapján kell a célt elhelyezni a térképen és a pozícióját koordinátákkal meghatározni. Ezért kell a cél térképtávolság és nem a valós.
Ezek a figyelőadatok az agyközpontba futnak be, ahol bejelölik a célt térképre, valamint a saját lövegek és figyelőink helyzetét. Így már lehet lőelemeket számolni a lövegekre, hogy eltalálják a célt.
A tüzérség hármasa az ököl (a lövegek stb a tűzfeladat végrehajtása), a szem (előretolt figyelők és egyéb felderítők a céladatok meghatározása), az agy (tűzvezető központok ahol minden adat - ideértve a meteo -t is - összefut és azokból lőelemek és tűzparancs lesz).
Ami szerinted logikus, az a közvetlen irányzásnál az, mert ott látod a célt. Ha megosztott irányzásnál nem vennénk figyelembe a magasságkülönbséget, akkor több 100 m-rel is elvéthetjük a célt, A saját csapatok közvetlen támogatásánál ez végzetes hiba lenne.
A modern adatfeldolgozás is ugyanígy működik, csak már digitális alapon.
A logikámat közvetlen rálátásnál raktam össze. De mint kiderült ott sem úgy van ahogy gondoltam, és a vízszintestől eltérve változik a röppálya! Így már logikus !
Közvetlen irányzasnál is a vizszintes távolsággal kell számolni.A logikámat közvetlen rálátásnál raktam össze. De mint kiderült ott sem úgy van ahogy gondoltam, és a vízszintestől eltérve változik a röppálya! Így már logikus !
Értem! Kösz! És honnan tudjuk a vízszintes távolságot, ha nincs térképünk csak távmérőnk? A távmérőben van szintező?Közvetlen irányzasnál is a vizszintes távolsággal kell számolni.
Szögfüggvény, Pitagorasz- téte, de a legegyszerűbb modern lézeres távmérők is tudnak helyszöget mérni, tehát nem csak a direkt távolságot mondják meg, hanem azt is, hogy hány fokos szögben látsz rá.
Csak és kizárólag a városi területen tud a területvédelem eséllyel védekezni. A városok szétlövetése a sikeres védelmi stratégia része. Megállítod az ellenséget, rákényszeríted, hogy a ostromokat vívjon és elpazarolja a hadianyaga jelentős részét az ostromok során. Ez a területvédelem realitása, mert a kopár alföldi pusztán semmilyen más realitás nincs, mint a települések védelme. Azért is jó az orosz-ukrán háború, mert sík terepen zajlik, olyan terepen, mint Magyarország területének 80%-a. Itt láthatod, hogy mi a védelem realitása és mi nem!
A városok, települések védhetőek. Ez nyilvánvaló a háborúból, a területvédelemnek erre kell berendezkednie, az orosz-ukrán háború megerősítette a jugoszláv polgárháborúból ismert realitást.
Az állam megynyeri a háborút. cserébe megöleted a civileket lerombolod az infrastruktúrát. a gyárakat üzemeket házakat lakásokat....
Nem nem véletlen van manőverharcászat. nem véletlen adják meg magukat városok. még párizst sem védték a németek pl... mert tudjáák mivel jár...
persze az erődvárosokról hallasz sztálingrád leningrád... a többi 10.000 városról ami megkimélte magát a pusztulástol nem ...
manőver harc kell a városi harcal csak a saját veszteségeid növeled csak épp nem katona hanem civil hal meg sokszoros számba...
normális ember nem gondolkozhat így... kérlek te se tedd... nem ér annyit mint ahány halott nyomorult és szerencsétlen nincstelent kitermel a városi harc... alogató harc belefér kisebb erők könnyüfegyverzet ennyi.
A területvédelmi erők nem gyakorlatoznak városba. mindenhol a városokon kívül van tervezve a védekezésbe.Khm..Visszakeresnéd,mikor a kétszintű honvédelmi hadszervezeten agyalgok...
Magyarország soha nem tervezett erődváros védelmet. most sincs ilyen. megírnám szekszárd védelmét de nem szabad. köze nincs a városon bellüli védelemhez...
Párizst azért nem védték,mert nem volt hozzá erejük (meg értelme se nagyon lett volna).Más városokat védtek franciban is.Több kikötőváros német kézen volt a háború végéig,ott érte a német védőket a fegyverszünet.
csak azok nem erődvárosok vóltak. hanem könnyü fegyverzetü csapatok állomáshelyei meg a haditengerészet erői... Igen a 2. vh ba vóltak erődvárosok meg is tette a sokmillió halottat... Akinek vólt esze nem tette...
ez van az erődváros a ló tuloldaára esés... pont a cél a saját lakossság védelme nem valósul meg. idegen területen persze könyebb a civiltbeáldozni