Kis légierővel bíró országoknak fenntartani saját javítóbázist, úgy gondolom anyagilag ráfizetés. Természetesen egy állam, bevállalhatja ennek a költségét, ha megvan hozzá a politikai akarat, gazdasági, költségvetési helyzet. Valamint, olyan eszközöket üzemeltet, ahol azok nem igénylik a gyártó szoros technológiai kontrollját. Mert el nem tudom képzelni, hogy főképp teljesen új gépek esetében ne lenne garanciális tényező, ami a gyártó javítási kötelezettségét vonja maga után, néhány évig. Ebben az esetben senki más nem nyúlhat a gépekbe garanciális okok miatt, gondolom ez érthető. Illetve, azt sem hinném hogy a gyártó, a garancián túl, ne kérné hogy adott technológiával, adott folyamatokban, a gyártó által megkövetelt műszaki, minőségi színvonalon álló cég végezze a további javításokat. Magyarul, amennyiben hazai javítóbázisban gondolkodunk, azt legcélszerűbb a gyártó cégre bízni, vagy vele közösen létrehozni a javítóbázist, ahol Ők játsszák a főszerepet. Kicsit olyan lenne, mint pl. a civil iparban a cégek kérik, bizonyos gyártók szerviz szolgáltatását, az általuk üzemeltetett eszközök karbantartására.
példa: Egy gyárban dolgozik 100 + db különböző feladatú, de azonos márkájú targonca. Az országban még több száz ezen márkához tartozó targonca üzemel különböző cégeknél. Nyilván javításukat, karbantartásukat meg kell oldani. Miként is megy ez ? Nem a cégek külön, külön, hoznak létre saját karbantartásukon belül targoncák javításával foglalkozó részleget, hanem a targoncákat gyártó cég végzi a szakszervizt, mindenütt. Mert Ők rendelkeznek a leginkább alkalmas szakemberekkel, technológiával, megfelelő és gyorsan biztosítható alkatrészbázissal, a javítások szakszerű elvégzéséhez.
Másik példa, ami talán érthetőbb: Új gépkocsik szervizrelését, elvileg márkaszervizekben szabad végeztetni, azok garanciális idején. Egyébként a garancia elveszítésével jár, ha nem ezt teszik. Illetve azon túl is ott lenne célszerűbb a további javításokat is végezni. Nyilván az ott meglévő, adott típusokra vonatkozó szakmai tudás, alkatrészellátás, technológia, stb., okán. Olcsóbb lehet, de nem biztos hogy szerencsés, egy garázsból kialakított sufniban dolgozó, inkább barkácsoló jellegű szakit választani, a javításokhoz.
Tudom, kissé rossz a példák, csupán érzékeltetni szerettem volna, iparilag ez miként is működik.
példa: Egy gyárban dolgozik 100 + db különböző feladatú, de azonos márkájú targonca. Az országban még több száz ezen márkához tartozó targonca üzemel különböző cégeknél. Nyilván javításukat, karbantartásukat meg kell oldani. Miként is megy ez ? Nem a cégek külön, külön, hoznak létre saját karbantartásukon belül targoncák javításával foglalkozó részleget, hanem a targoncákat gyártó cég végzi a szakszervizt, mindenütt. Mert Ők rendelkeznek a leginkább alkalmas szakemberekkel, technológiával, megfelelő és gyorsan biztosítható alkatrészbázissal, a javítások szakszerű elvégzéséhez.
Másik példa, ami talán érthetőbb: Új gépkocsik szervizrelését, elvileg márkaszervizekben szabad végeztetni, azok garanciális idején. Egyébként a garancia elveszítésével jár, ha nem ezt teszik. Illetve azon túl is ott lenne célszerűbb a további javításokat is végezni. Nyilván az ott meglévő, adott típusokra vonatkozó szakmai tudás, alkatrészellátás, technológia, stb., okán. Olcsóbb lehet, de nem biztos hogy szerencsés, egy garázsból kialakított sufniban dolgozó, inkább barkácsoló jellegű szakit választani, a javításokhoz.
Tudom, kissé rossz a példák, csupán érzékeltetni szerettem volna, iparilag ez miként is működik.
