Szerintem le kellene szögezni néhány alapelvet, ami -ha meg nem is gátolja- talán zabolázza némileg a fellegekben röppködést...
1) Az alapkérdés a hazai helikopteres képesség pőre túlélése! És kegyetlenül kevés idő van.
2) R.i.P. Mi-24, vele együtt a specializált harci helikopter, ilyenre jó sokáig nem lesz pénz és lényegtelen, hogy kellene -> pénz. Meg kell próbálni valamilyen kompromisszummal pótolni .
3) Értelmes üzemeltetés hazai viszonyok között csak az ügyletben foglalt supporttal képzelhető el.
4) A költségszámításnál a szükséges supportot is be kell számítani, mondjuk 10 éves lízing esetén ezt vehetjük nagyjából a gépek árának.
***
A szállítóhelikopterek váltásának két forgatókönyve jöhetne szóba:
- célszerű lenne két típussal számolni, egy könnyű és egy közepes típussal, ennek megfelelően most egy könnyű típust kellene beszerezni és nagyjavíttatni a Mi-17-eseket, néhány év múlva pedig elkezdeni ezek leváltását;
- mivel az idő szorít, a hírek szerint egy köztes típust választanának, ez lenne az AW139 (az A119-est elhagynám), mivel tender nélkül megy, mindegy, hogy azonos árban mi jöhetne még szóba, ha nincs mögötte államközi szerződés. Reménykedjünk, hogy a szerződés ki fog terjedni a supportra is!