[HUN] Katonai drónok beszerzése

[Szittya]

Legyünk nagyvonalúak, duplazzuk. Még mindig elég olcsó ahhoz képest amivel le akarjàk lőni, sőt fele vagy harmada mint egy excalibur lőszer.

igen valószínűleg kicsit alálőtek az árral. de ha megnézed a linket alibabáról és elindulsz az alsó ajánlott temékekközt nagyjából összeáll az iráni dron. persze több variációba több ár is van . meg kitudja mekkora téltelbe vettek alkatrészeket. de tényleg filléres... egyébként érdekes az ajánlásoknál is nézelődni cumins dizeleket meg nagyteljesítményű dízel generátorokat dobál fel. (másokat ez is érdekelt címszóval) onnan meg kisteherautó és teherautó alkatrészekhez ajánlgat.

 

[tomippo]

Legyünk nagyvonalúak, duplazzuk. Még mindig elég olcsó ahhoz képest amivel le akarjàk lőni, sőt fele vagy harmada mint egy excalibur lőszer.

Excalibur nem 100 000$ fölött van? Csak a motor több ezer dollár a drónba + van olyan variáns amiken IR/EO érzékelő van, 20-50000 dollár körül van egy Shehad 136 de így is bőven megéri.

 

[Szittya]

Excalibur nem 100 000$ fölött van? Csak a motor több ezer dollár a drónba + van olyan variáns amiken IR/EO érzékelő van, 20-50000 dollár körül van egy Shehad 136 de így is bőven megéri.

nincs eo ir érzékelő a 136 ba sima műholdas navigáció (kb 500 m után forduljon jobbra) https://www.made-in-china.com/showr...QeaCPXBWV/China-Limbach-L275e-Uav-Engine.html ez van dupplán összeépítve.
https://www.made-in-china.com/showroom/limbachaircraft/product-list/catalog-1.html?view=0 de ezek az árak 1 db ra vonatkoznak és 2 évenem frissült a termék és ár sincs a 4 hengereshez. (valószínüleg oka van ahogy a túlárazásának is a 2 hengeresnek papíron) https://www.made-in-china.com/showr...JbZCviXhe/China-Limbach-L550e-Uav-Engine.html 17.000 dollár miközben egy nemsokkal kisebb 4 hengeres https://dla-engine.en.made-in-china.com/product/pZVTeGFPABhz/China-4-Cylinder-Uav-Engine-360cc.html csak 6400


De ha már dron. https://www.made-in-china.com/showr...av-Aircraft-Yz8-Autopilot-Drone-Platform.html valami nem katonai civíl céggel alapítvánnyal nem lehetne beszerezni pár db ot ?

Műszaki adatok

MTOW ................................................... .................................................. ........ 220-350 kg *
Üres tömeg ( üzemanyag és hasznos teher nélkül ) ................................. ................................... 115 kg
szárnyfesztávolság ............... .................................................. .............................................. 8,1 m
Hossz . .................................................. .................................................. .................. 5,0 m
Magasság ................................... .................................................. ...................................... 1,2 m
Üzemanyagtartály űrtartalom ...... .................................................. ................................ 80 vagy 140 l
Motor .................................................. .................................................. LIMBACH - 550
Max terhelhetőség ................................................ .................................................. ....... 50 - 80 kg *
Felszállási mód ................................... .................................................. ............ Kifutópálya
állóképesség ................................................ .................................................. ....................... > 30 óra *
Utazási sebesség ..................... .................................................. .......................... 120 km/h
Max. sebesség ............ .................................................. .............................. 170 km/h
Mennyezet .................................................. .................................................. ................ 6000 m
csak 210 000 dollár. nagytételbe szerintem jóval olcsóbb..

https://njhaojing.en.made-in-china....Delivery-Drone-with-Long-Distance-Flight.html ez 30.000 dollár 30db vásárlása esetén . (ez nagyon megérné)
https://asiauav.en.made-in-china.co...ed-Wing-Uav-Long-Range-Drone-with-Camera.html ez 60.000 dollár 10 db vásárlása esetén 20 kg hasznos terhet tud vinni 6-8 óra repidő.

a Honvédelmi sportközpontok szerintem simán tarthatnáának UAV/dron jogsit és beszerezhetnének pár ilyen gépet... pluszba... ha meg baj lenne senki nem mondhatná hogy nem használhatjuk mert kínai.

 

[tomippo]

nincs eo ir érzékelő a 136 ba

Mondom hogy van olyan variáns, 0 info van hogy milyet kaptak, Arash-2 nél is van ami 2-3x akkorát büffent, ha még tovább tudják fejleszteni őket brutális lesz tömeggyártva.

 

[Vogon]

800 dolláros UAV:
Szerintem ilyet kellene gyártanunk nekünk is!
Nem tudom, hogy Maróth Úr végül @Nem Dr Maróth Gáspár -e vagy sem, de remélem már tud róla.

Az orosz Geranium-2-ről:

▪️Forrásaink szerint Irán nem magát a drónokat vitte át Oroszországba, hanem az előállításukhoz szükséges technológiát. Azt állítják, hogy az Orosz Föderáció területén már három vállalkozás foglalkozik ezzel

▪️Egy UAV ára körülbelül 800 dollár. Ez elhanyagolhatóan alacsony. A drónok gyakorlatilag használhatók az ellenséges légvédelem kioltására

▪️Ilyen alacsony áron a kamikaze UAV nagyon jó tulajdonságokat mutat: masszív, kicsi, zajos, lassan haladó jármű (tömeg kb. 200 kg, robbanófej súlya 50 kg, sebesség akár 185 km/h)

▪️A modern légvédelmi rendszerek számára a Geran-2 nagyon nehezen eltalálható célpont. A MANPADS a tervezési jellemzői miatt nem tudja rögzíteni infravörös irányítófejjel. Az Ukrán Fegyveres Erőknél szolgálatot teljesítő komplexek, például az S-300, Buk és jelenleg nyugati légvédelmi rendszerek rakétái tízszer és százszor drágábbak, mint a Geran-2. Szintén gyakorlatilag lehetetlen kézifegyverből drónt eltalálni. Pancsir típusú rakéta- és lövegrendszerekre van szükségünk, de az ukrán fegyveres erőknek gyakorlatilag nincs belőlük. De vannak német ZSU "Gepard". A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a "mopedek" sikeresen eltalálják a célokat és a légelhárító ágyúk hangjára.

▪️Végül a „Geran-2” nyugodtan megsemmisít minden ellenséges páncélozott járművet, beleértve a tankot is, elpusztíthat egy különálló közepes méretű többszintes épületet, raktárt, hangárt

Oroszok Az Igazság Oldalán

☝️☝️☝️☝️☝️ Az orosz Geranium-2-ről: ▪️Forrásaink szerint Irán nem magát a drónokat vitte át Oroszországba, hanem az előállításukhoz szükséges technológiát. Azt állítják, hogy az Orosz Föderáció területén már három vállalkozás foglalkozik ezzel ▪️Egy UAV ára körülbelül 800 dollár. Ez...

t.me

Szerintem nem kéne ilyet gyártanunk. Elég vaskos marketing adatok, még ha sok tekintetben a mérleg valóban ezen kis ketyerék felé billen, de nem olyan hangzatosan, ahogy azt leírják. Szerintem ennek egy normálisan kidolgozott nyugati változatát kellene nekünk gyártani.

1, Nem 800 dollár az ára. Már egy buta tüzérségi lőszerhez viszonyítva sem stimmel. Ez nagyjából akkor ennyi, szerintem, ha csak a legfontosabb fő szerkezeti elemeket akarod megvenni például egy robbanófej és irányítás nélküli vázat, amit ki tudsz lőni Szilveszterkor a tűzijáték alkalmával és megy előre a semmibe, szép csóvát húzva az égen.

2, A légvédelmi sebezhetetlensége szintén propi. Sokkal könnyebb lelőni, mint egy Iszkandert, de valóban igaz, hogy egy légvédelmi rakéta túlságosan drága rá, egy kis hatótávolságú cucc mellett vagy elrepül vagy nem. Nagyon fel van tupírozva a szövegben, de valóban a légvédelmi gpú a legolcsóbb és a legjobb megoldás rá.

3, Valóban hatékonyan tudja megsemmisíteni az ellenséget, engem meglepett, hogy ilyen kis robbanófejjel még az alapvető infrastruktúra elleni csapásokban is milyen hasznos volt.

nincs eo ir érzékelő a 136 ba sima műholdas navigáció (kb 500 m után forduljon jobbra)

Én úgy tudom, hogy van. És ukrán írásokból az viszont biztos, hogy radarellenes fej is van hozzá, szóval ez nem egy fix termék, hanem egy termék család. Kb olyan lehet, mint mikor okosító kittet tesznek fel egy buta lőszerre és ugyan az a muníció máris irányított rakéta.
Nagyon mocsok kis szerkezet, még ha Nber forrására igyekeztem le is hűteni a lelkesedést, mert például szintén ukrán források arról számoltak be, hogy zavarás ellen nagyon gyenge, lényegében nincs védelme. Szóval bőven van mit felfelé skálázni, de szerintem pont ez is a lényeg. Beküldik előre a legolcsóbb szettet, (mondjuk a te általad is említett műholdas vezérlőt egy trafó állomásra) és amikor a radarok működni kezdenek és próbálják lelőni őket, akkor a jóval drágább anti-radar keresőfejes megtalálta a célpontját.

De az irániakat kéne nagyon pontosan megkérdezni, hogy miként is vetik be őket. Láthatóan hatékonyan.

 

[Morishima]

Hűha ide tévelyedtem, pedig én műszaki analfabéta vagyok, igazából a 800 dolláros ár szerintem is nagyon kevés, max akkor lehetséges ha csak az alkatrészek nagy tételben megvett árát nézzük összeszerelés előtt.
Ez a 25-50 ezer dolláros ár szerintem onnan született , hogy összeadogatták a kisker árakat innen onnan összeollózva, de ez nem jelent semmit. A farmer nadrág ami a boltban 20 ezer még az előállítás mindig 1000 alatt marad, és majd az útja során rápakolódik az a +19 ezer.
De ha a köztes drágító tényezőket kivesszük, és a munkások sem kiemelt német fizetést kapnak, akkor már letud menni az ár nagyon. Nekem volt kínai árajánlat esetén hogy 1-10 darab került 1450 be de ha 2000 felett rendelek akkor 322. Nekik ez miért éri meg? Mert nem áll a sor hónapokig, csak csepegtetve a terméket, és a közben bejövő kis rendelést teljesítik extra profitért, a nagy megrendelésen meg darabra téve sokkal kisebb a profit de sokkal stabilabb munka.
Szittya, jó az aliexpress de az alibaba jobb mert ott inkább a gyártókkal tudsz kapcsolatba lépni, bár ha csak egy darabot akarsz valamiből akkor tökéletes me könnyebb is.
Vogon, szerintem igazad van, a termék relatív egyszerűsége miatt, több fajta változata van, ha nem jól védett helyeket kell támadni, oda a legbutítotabbat lehet küldeni, és bizonyára vannak a drágább, védelemmel és jobb vezérléssel ellátott darabok is. De ha pár ezer dollárért szétversz egy több százezres vagy milliós infrastruktúrát ami nem mozdul sehova, a védtelen hátországba akkor ez még mindig nagyon hatékony kis eszköz, és akkor is ha a nála 10x 100x drágább ellen tevékenységet nézzük, amit előállítani jóval korlátozottabb.

Nem kell mindig túlmisztifikálni a dolgokat, tudjuk jól hogy az állami megrendelések mindig drágábbak mint a piaci, és a piaci is olcsóbb ha nagy tételes és nem kisker. Én olyan 4-8 ezer közé teszem egyébként, az interneten fellelhető kisker árak nagykeres kedvezményeit figyelembe véve.

 

[Vogon]

Hűha ide tévelyedtem, pedig én műszaki analfabéta vagyok, igazából a 800 dolláros ár szerintem is nagyon kevés, max akkor lehetséges ha csak az alkatrészek nagy tételben megvett árát nézzük összeszerelés előtt.
Ez a 25-50 ezer dolláros ár szerintem onnan született , hogy összeadogatták a kisker árakat innen onnan összeollózva, de ez nem jelent semmit. A farmer nadrág ami a boltban 20 ezer még az előállítás mindig 1000 alatt marad, és majd az útja során rápakolódik az a +19 ezer.
De ha a köztes drágító tényezőket kivesszük, és a munkások sem kiemelt német fizetést kapnak, akkor már letud menni az ár nagyon. Nekem volt kínai árajánlat esetén hogy 1-10 darab került 1450 be de ha 2000 felett rendelek akkor 322. Nekik ez miért éri meg? Mert nem áll a sor hónapokig, csak csepegtetve a terméket, és a közben bejövő kis rendelést teljesítik extra profitért, a nagy megrendelésen meg darabra téve sokkal kisebb a profit de sokkal stabilabb munka.
Szittya, jó az aliexpress de az alibaba jobb mert ott inkább a gyártókkal tudsz kapcsolatba lépni, bár ha csak egy darabot akarsz valamiből akkor tökéletes me könnyebb is.
Vogon, szerintem igazad van, a termék relatív egyszerűsége miatt, több fajta változata van, ha nem jól védett helyeket kell támadni, oda a legbutítotabbat lehet küldeni, és bizonyára vannak a drágább, védelemmel és jobb vezérléssel ellátott darabok is. De ha pár ezer dollárért szétversz egy több százezres vagy milliós infrastruktúrát ami nem mozdul sehova, a védtelen hátországba akkor ez még mindig nagyon hatékony kis eszköz, és akkor is ha a nála 10x 100x drágább ellen tevékenységet nézzük, amit előállítani jóval korlátozottabb.

Nem kell mindig túlmisztifikálni a dolgokat, tudjuk jól hogy az állami megrendelések mindig drágábbak mint a piaci, és a piaci is olcsóbb ha nagy tételes és nem kisker. Én olyan 4-8 ezer közé teszem egyébként, az interneten fellelhető kisker árak nagykeres kedvezményeit figyelembe véve.

Abszolút egyet értek.
A pár évvel ezelőtti Karabahi-háború óta hallgattam, hogy ezek nem jók, mert nem érik el egy vadászrepülő képességeit. És a felvetésre, hogy miért sikeresek mégis, mindig az volt a válasz, hogy nem rétegzett légvédelem. Amikor jöttek a cikkekben az elemzések, hogy az örményeknek VSHORAD-tól kezdve nagyobb hatótávolságúig minden légelhárítója volt, plusz egy század vadászgépük -gyakorlatilag jobb légvédelmük volt darabszámra, mint nekünk jóval nagyobb népesség és gazdaság ellenére, bár tényleg csak szovjet vasakból-, akkor jött az okult válasz, hogy de ez túl kevés. Velünk nem lehetne megtenni a túlterheléses támadást. (Az oroszok 1000 feletti darabot vettek, kíváncsi lennék, nekünk hány rakétánk lenne ellene.)

Most az irániak tettek egy nagy szívességet nekünk és lezárták a vitát. Ha Ukrajna nem rendelkezik elég darabszámmal légvédelemből a szalonok kifinomult ízléséhez, hogy rétegzett légvédelemnek nevezhessük azt a szovjet időkből megmaradt fegyverarzenálját, akkor nincs talán Izraelen kívül senki, akinek lenne ilyen. Azon meg besírtam, mikor pont egy ilyen -méltatlanul- lenézett nép, mint a perzsák érték el az első drón vs. ember vezette vadászgép győzelmet. Ukrán narratíva szerint csak baleset 24 órán belül a saját ukrán térképük szerint 3-szor. Csupán a kamikáze drónok sikeres lelövése után az megsemmisítette a túl közel repülő MIG-eket. (Különböző típusok.) Az én olvasatomban inkább tűnik annak, hogy a radarellenes fejjel az UAV meglepte őket. Amit írtál, hogy 10-szer 100-szor drágább gépet pusztít el, erre jó példa. (Még ha 10 keringő lőszert is lő le előtte, akkor sem érte meg felküldeni őket vadászni, pedig tényleg borzasztó (faék) egyszerű szerkezetek.

Én drukkolok neki, bár elég pesszimista vagyok a magyar gondolkodást illetően, hogy a mi típusunkból is gyártunk legalább fele mennyiségben nagyon egyszerű vezérléssel nagyon buta szettben is és ezek tökéletesek egy túlterheléses támadás első hullámának. Ahogy írtad is, ezeket le kell lőni, mert ha elérnek egy sokkal drágább kritikus infrastruktúrát, egy trafóállomást vagy egy üzemanyagraktárat, sokkal nagyobb pusztítást végeznek. És a mögöttük érkező már tudatosan vadászók egy "kifárasztott" légvédelemre esnének rá. (Elhasznált rakéta készletek, a tüzeléssel felfedett harcállások, bemért radarok.)

 

[bel]

a Honvédelmi sportközpontok szerintem simán tarthatnáának UAV/dron jogsit és beszerezhetnének pár ilyen gépet... pluszba... ha meg baj lenne senki nem mondhatná hogy nem használhatjuk mert kínai.

Szia,

De, pl. ha valaki kimeri, es latja, hogy az eszkoz minden felderitesi es uzemeltetesi adatot elkuld Kinaba, akik ezt eladhatjak/eladjak az ellensegnek, akkor nagyon lehet mondani, hogy nem hasznaljuk, mert kinai.
Nagyon offtopic, de pl "okos konnektort" szinte kizarolag olyat lehet venni, amit NEM lehet taviranyiassal ki/bekapcsolni masnak, csak a kinai gyartonak, Mindenki mas meg megkerheti a kinaiakat, hogy kapcsoljak be neki.

 

[SilvioD]

Egy kis elemzés a drónokról

Megjelent a Honvédségi Szemle 2022/6 száma

Cikkajánló:

• A magyar haderőfejlesztési stratégia a védelmi képességek Covid–19 pandémiát követő globális felértékelődési trendjének tükrében (2.)
• A hadifinanszírozás napjainkban (1990–2020)
• A Műveleti Összekötő és Felderítő Csoport lehetséges összetételének meghatározása és illeszkedése az MH szervezetébe
• Egy új szolgálati forma: az önkéntes katonai szolgálat
• A magyar egység- és alegységszintű katonai vezetés szabályozási háttere
• Egy modern számítógépes hadijáték alkalmazása a kisalegység-parancsnokok kompetenciáinak fejlesztésére
• Alagútháború – a múlt árnyai kísértenek (2.)

A dróngyártás védelmi és civil felhasználásában rejlő lehetőségek

Sticz dandártábornok a 2009. évi tanulmányában a hazai védelmi ipar lehetőségét elsősor-ban az elektronikára és a szoftverfejlesztésre történő specializációban látta.39 Ennek egyik kifutási területe lehet a drónpiacra történő belépés. A technológia katonai felhasználása is rendkívül széles körű.

A 2020. őszi hegyi-karabahi háború alkalmával a terület feletti uralom megszerzésével már több ízben eredménytelenül próbálkozó azerbajdzsáni haderő ezúttal drónokkal felszerelkezve súlyos vereséget mért a területet korábban szilárdan tartó örmény védőkre. Az azeriek által használt török gyártmányú Bayraktar TB2 drónok gyakorlatilag a saját erők kockáztatása nélkül számos megerősített védelmi állást és mintegy 250 páncélozott járművet semmisítettek meg, valamint meglepetésszerű csapásaikkal jelentősen demoralizálták a védőket.41 Az azer -bajdzsáni Védelmi Minisztérium számos dróntámadás felvételét nyilvánosságra hozta már a háború alatt is, ezeken pedig látszik, hogy az eszközök hatékonyan és a célpont elől rejtve maradva képesek katonai járműveket, páncélosokat megsemmisíteni, illetve megerősített védelmi állásokat felszámolni. Az Oxford Analytica szakértői szerint a háború tapasztalatai hozzájárulhattak, hogy Ukrajna nagy mennyiségű pilóta nélküli repülőeszközt szerezzen be török forrásból.42 Ez a fejlesztés jól időzítettnek bizonyult a 2022 elején megindult orosz támadás fényében.

A török drónprogram tapasztalatai alapján úgy tűnik, hogy egy nem a csúcstechnológiájáról ismert ország a világ vezető technológiai hatalmaitól függetlenül is képes lehet hatékony és ver -senyképes árfekvésű drónokat kifejleszteni, továbbá azokkal az exportpiacon megjelenni. A török fejlesztésű és gyártású Bayraktar TB2 drónok ugyanis nemcsak élesben is bevetett, hatékony fegyverek, de jóval alacsonyabb áron beszerezhetők, mint az Amerikai Egyesült Államok által gyártott eszközök. Sajtóinformációk szerint egy ilyen drón ára 2 millió USD körül van, míg az amerikaiak által exportált Protector drón darabjának 20 millió USD körül alakul az ára, vagyis mintegy tízszer annyiba kerül.44 Így a török eszközök megfizethetők a kisebb katonai költségvetéssel rendelkező hadseregek számára is.

A dróniparban rejlő innovatív és exportpotenciált jól szemlélteti, hogy a török hadseregben 2014-ben rendszeresített, négy darab lézerirányzékos okoslövedékkel (smart ammunition)felszerelhető Bayraktar TB2 eszközt azóta azerbajdzsáni, katari és ukrán erők is hadrendbe állították, így 2022 tavaszán már összesen 257 darab állt szolgálatban.45 Az eszköz iránti fokozott érdeklődést és az ebből következő gazdasági-kereskedelmi potenciált mutatja, hogy Ukrajnát követően Lengyelország is vásárolt belőlük, és más régiós államok, például Lettország és Albánia is komolyan érdeklődnek a török eszköz iránt.46 Lengyelországban egyébként 2022-től kezdődően tervezik hadrendbe állítani a drónokat, amelyeket 2021-ben rendeltek; a teljesítés 2022 és 2024 között fog zajlani.

A digitális képességekhez kapcsolódó fejlesztési vonalat továbbgondolva és a közelmúlt-ban, 2020 őszén vívott hegyi-karabahi háború tanulságait levonva kézenfekvőnek tűnhet megfontolni a magas technológiai színvonalat képviselő, békés célokra is felhasználható, ugyanakkor költséghatékony fegyvernek számító drónok hazai rendszeresítését, fejleszté-sét és főleg előállítását. A békés célú dróntechnológia ugyanis jól használható az élet és a
gazdaság számos területén, például a logisztikában, a rend- és vagyonvédelemben, a ku -tatás-mentés, a katasztrófavédelem, a filmipar, a környezetvédelem, valamint az ökológiai monitorozás és kutatás területén is.48 Magyarország szempontjából különösen érdekes lehet a mezőgazdasági, továbbá a természet- és katasztrófavédelmi célú, valamint filmipari, rend- és vagyonvédelmi, továbbá a logisztikában történő felhasználás. E területeken meg-felelőek az ország lehetőségei, de a betöltetlen munkahelyek jelentős száma49 arra utal, hogy a drónokkal történő gépesítéssel, a termelékenység általa történő növelésével jobban ki lehetne használni az ezekben a szektorokban rejlő potenciált, ami egyúttal a munkaerőpiaci tartalékok – a drónok térnyerése által potenciálisan megvalósuló – felszabadításán keresztül kedvező hatással lehetne a hazai védelmi ipar és általában a honvédség toborzási lehetőségeire is.

A drónok ilyen irányú civil felhasználása ráadásul illeszkedik az 1990 utáni hazai védelmi ipari fejlesztések fókuszához, ugyanis abban jelentős szerepet töltöttek be a biztonságtechnikai és a katasztrófavédelmi megfigyelő- és jelzőrendszerek, valamint a távfelügyeleti eszközök.50A civil és a katonai rendeltetésű drónok együttes fejlesztése segítheti a két szektor közötti szinergia kialakulását. A védelmi rendeltetésű drónok ugyanis – értelemszerűen – jellem-zően magasabb technológiai színvonalat képviselnek, és így mint K+F+I-igényes, high-techiparág húzó ágazat lehet az innovációk terén. Míg a civil rendeltetésű drónok – a védelmi célú eszközök fejlesztéséből származó tudást, tapasztalatot hasznosítva – a gazdaságos gyártáshoz szükséges mennyiségi előny biztosításában segíthetik a katonai célú drónok költséghatékony gyártását. Ugyanis bizonyos alkatrészek, alrendszerek, berendezések, szerszámgépek jó eséllyel mindkét dróntípus előállítása esetén használhatóak lesznek. Így ebben a szinergiá-ban a védelmi célú drónok a technológiai húzóerőt, míg a civil felhasználásra készülők pedig a gazdaságos gyártáshoz szükséges volumen elérését támogathatnák. Ez a szempont a védelmi iparban potenciálisan jelentkező méretgazdaságossági kihívások miatt is fontos, melyekre Taksás Balázs is felhívja a figyelmet.51 Ugyanezen írásában azt is kiemeli, hogy a modern eszközök esetében a polgári és a katonai technológia közötti határ már gyakran kezd elmosódni,52 ennél fogva indokolt lehet a két felhasználási terület közötti szinergiák feltárása és kihasználása.

Összességében elmondható, hogy a katonai drónok a nagyhatalmak esetében hatékony eszközei az aszimmetrikus hadviselésnek, a kisebb és közepes katonai erővel rendelkező államok esetében pedig képesek lehetnek a technikai eszközökben, harci járművekben fennálló hátrányukat némileg kiegyensúlyozni.53 Bombák, rakéták helyett permetező készüléket vagy videokamerát rájuk szerelve pedig a civil gazdaság hasznos eszközei lehetnek a terme-lékenység növelésében is.A hazai dróntechnológia jövője szempontjából hangsúlyos, hogy 2021-ben az Innová-ciós és Technológiai Minisztérium, a Széchenyi István Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, valamint a HungaroControl Zrt. részvételével megalakult 48 a Magyarországi Drón Koalíció. Az iparágban rejlő lehetőségek kiaknázása mellett szól, hogy az Európai Bizottság becslése szerint az uniós drónipar 2035-re mintegy 100 ezer embernek adhat munkát az unióban és mintegy 10 milliárd eurós éves forgalmú piaccá nőheti ki magát.

 

[tarzaan]

Az iráni fegyverszállítások kapcsán szóba került eszközök infografikái:
Sahíd-136 cirkáló lőszer

Aras-2 cirkáló lőszer

Ilyet mi tudnánk magunktól gyártani?

És ha nem, miért nem?

Ill. ezek radar szempontjából mennyire nehezen észlelhetőek?

 

[tong djagbu]

Ilyet mi tudnánk magunktól gyártani?

És ha nem, miért nem?

Ill. ezek radar szempontjából mennyire nehezen észlelhetőek?

Szerintem cirkáló lőszert igen. Ha a középkori viszonyok között tengődő Jemenben meg tudták szervezni a szintén iráni eredetű Ababil-2 helyi gyártását, akkor egy ilyen eszközt mi is tudnánk gyártani. A Sahid-136-t tudomásom szerint elég nehéz észlelni lokátorral.
A felderítő harci drón gyártása némileg komplikáltabbnak tűnik.

 

[bel]

Ilyet mi tudnánk magunktól gyártani?

És ha nem, miért nem?

Ill. ezek radar szempontjából mennyire nehezen észlelhetőek?

Szia,

Nyilvan az elso lepes a kifejlesztes, ami eleg sok tesztelest is magaban foglal (vagyis hosszu ido, es valamennyi penzbe is belekerul); meg mielott el lehetne kezdeni. Tobb EU tamogatott fejlesztes is volt hazankban kisebb hatotavolsagu felderito dronra, de nekem ugy tunik, hogy egyik sem lett sorozatgyartva. Pedig ha sorozatgyartasra kerulnek, akkor sok egyseg rendelkezhetne felderito dronokkal, es adna akkora tapasztalatot, ami alapjan konnyen lehetne fejleszteni es gyartani akar ilyen nagy hatotavolsagu dront is. A kozelmultban a forumon is publikalt foto szerint van ezeknel joval fejlettebb dronra is terv (185 helyett 800 km/h).

Szerintem a drongyartas abban az esetben egyaltalan nem nehez, ha veszunk bele chipet, kamerat (aznem realis feladat, hogy mi gyartsuk le a chipeket is hozza); Magyarorszag siman tudna gyartani. Marmint a nem nehezt ugy ertem, hogy sokkal konnyebb, mint autot gyartani, es azt gyartunk.

Radar szempontjabol minden bizonnyal csak azert erzekelhetoek nehezen, mert 2 mazsasak, es nem 50 mazsasak (mint egy MIG-21), muanyag es nem fem sarkannyal. Vagyis egyaltalan nem lopakodoak, de a kisebb meretbol adodoan joval kozelebbrol lehet oket erzekelni, mint a MIG-21-t (altalaban a radaroknal az szokas, hogy ezzel szembeni hatotavot adnak meg).

Errol volt szo nemreg:

 

[cirqle]

Szia,

Nyilvan az elso lepes a kifejlesztes, ami eleg sok tesztelest is magaban foglal (vagyis hosszu ido, es valamennyi penzbe is belekerul); meg mielott el lehetne kezdeni. Tobb EU tamogatott fejlesztes is volt hazankban kisebb hatotavolsagu felderito dronra, de nekem ugy tunik, hogy egyik sem lett sorozatgyartva. Pedig ha sorozatgyartasra kerulnek, akkor sok egyseg rendelkezhetne felderito dronokkal, es adna akkora tapasztalatot, ami alapjan konnyen lehetne fejleszteni es gyartani akar ilyen nagy hatotavolsagu dront is. A kozelmultban a forumon is publikalt foto szerint van ezeknel joval fejlettebb dronra is terv (185 helyett 800 km/h).

Szerintem a drongyartas abban az esetben egyaltalan nem nehez, ha veszunk bele chipet, kamerat (aznem realis feladat, hogy mi gyartsuk le a chipeket is hozza); Magyarorszag siman tudna gyartani. Marmint a nem nehezt ugy ertem, hogy sokkal konnyebb, mint autot gyartani, es azt gyartunk.

Radar szempontjabol minden bizonnyal csak azert erzekelhetoek nehezen, mert 2 mazsasak, es nem 50 mazsasak (mint egy MIG-21), muanyag es nem fem sarkannyal. Vagyis egyaltalan nem lopakodoak, de a kisebb meretbol adodoan joval kozelebbrol lehet oket erzekelni, mint a MIG-21-t (altalaban a radaroknal az szokas, hogy ezzel szembeni hatotavot adnak meg).

Errol volt szo nemreg:

Ha a fő szempont a képesség kifejlesztése és nem az EUs pénz elköltése lenne, talán már lenne saját drónunk is, hadrendben.

 

[borisz]

Ha a fő szempont a képesség kifejlesztése és nem az EUs pénz elköltése lenne, talán már lenne saját drónunk is, hadrendben.

Miért, a török cuccokra mennyi EU-s pénz megy?

 

[cirqle]

Miért, a török cuccokra mennyi EU-s pénz megy?

Nem tudom, szerintem nem sok. De az látszik, hogy ők ezt a képességet országon belül akarták létrehozni.

 

[phaidros]

Nem tudom, szerintem nem sok. De az látszik, hogy ők ezt a képességet országon belül akarták létrehozni.

Ebben benne van egy fontos szó: akarták.

 

[cirqle]

Ebben benne van egy fontos szó: akarták.

Messzire vezet, de én ezt az “ingyen pénz” vonulatát látom az EU legrosszabb hozományának, már ami bennünket illet.
Komplett üzleti modellek vannak már itthon, amelyek bevételi oldalon szinte kizárólag pályázati pénzekkel számolnak.

 

[phaidros]

Messzire vezet, de én ezt az “ingyen pénz” vonulatát látom az EU legrosszabb hozományának, már ami bennünket illet.
Komplett üzleti modellek vannak már itthon, amelyek bevételi oldalon szinte kizárólag pályázati pénzekkel számolnak.

Nem erre gondoltam -bár igaz. Hanem, hogy volt egy olyan hadiipari terület, amibe szerintem nem lettek volna rossz adottságai az országnak, csak neki kellett volna kezdeni időben. Most meg szépen elmegy mellettünk a dolog és mi még mindig érdeklődünk, piackutatunk -máshol; itthon meg prototípust és prototípus prototípusát fejlesztgetjük. És mindig valami drágában, bonyolultban gondolkodunk; de legalább lehetőleg kis darabszámban és gazdasági nehézségek idején.
De remélem, hogy csak marha szarul látom.

 

[Busho3301]

A kozelmultban a forumon is publikalt foto szerint van ezeknel joval fejlettebb dronra is terv (185 helyett 800 km/h).

???
Ez mi volt, segíts kérlek.

 

[bel]

???
Ez mi volt, segíts kérlek.

Szia,

Fura, beszurtam a kepet a hozzaszolasba, de most en se latom. :-(
Es az eredeti hozzaszolasban sem latom a kepet:

Szalay-Bobrovniczky Kristóf, Magyarország honvédelmi minisztere a balatonfüredi Infotér 2022 Konferencián látogatást tett a Rotors and Cams standján, ahol Molnár Zsolt vezérigazgató tájékoztatta a ProTAR F4J légvédelmi célrepülő rendszer fejlesztésének előrehaladásáról.

A ProTAR F4J a modern légvédelmi rakétarendszerek éles és gyakorló lövészeteinek lehet majd a "tárgya", segítségével ellenséges pilóta nélküli repülőeszközöket, manőverező repülőgépeket és egyéb általános légi fenyegetést jelentő légi járműveket, platformokat lehet szimulálni.

A nemzetközi szinten is meghatározó fejlesztés eredménye egy 65 kg felszállótömegű, gázturbinával ellátott intelligens pilóta nélküli légijármű, melynek kommunikációs hatótávolsága eléri a 75 km-t, repülési magassága 6000 métert, sebessége az 500 km/h-t, üzemideje pedig a 60 percet.