Nem okoskodni ,vagy vitatkozni akarok,de szerintem megvan a protokoll arra,ha lefullad a víz alatt,és nem sikerült újraindítani.
nyilván megvan a protokoll,hogy milyen sorrendben kell elhagyja a gépet a személyzet,és mit,hová kapcsoljon a vezető ilyen esetekben.
Kavicsbányában tanultam ki a szakmát,láttam pár vízbe borult kotrót,beszakadt kanalat,vízütést kapott dízelmotort.
Szóval a beborult kotrókhoz hívtunk búvárokat,megmutattuk egy másik szekéren hová kösse a kötelet,és jól kicibáltuk pár dózerral.
Fogadnék rá,hogy egy,a gyakorlaton bent ragadt 30x kotró árú szekérhez is hívnak búvárt,jó,eséllyel megmutatják neki egy másik szekéren hogyan tegye üresbe,vagy oldja ki a kéziféket.
Itt megjegyezném,hogy szerintem aki utolsónak hagyja el a tankot,üresbe teszi,és berántja a kéziféket,esetleg az újabb szekereken automatikusan aktiválódik a rögzítőfék,ahogy leáll a motor,az elgurulást megelőzendő.
A nem szovjet tankoknál meg nem száraz,tárcsás tengelykapcsoló van,hanem hidrodinamikus,az meg nem hajt vissza,ill sanszosan az is P állásba kapcsolandó egy ilyen bent ragadáskor.
De nem vagyok harckocsizó,így tévedhetek is.
A szovjet kotró nyélgázon vízbe pottyanva sosem bántotta a hengerfelyet,még a túrós sem,csak a hajtókar görbült meg,úgyhogy széthúztuk,buksi le,új hajtókar aplikál,minden össze,start,2 gyors olajcsere,és már építhette is tovább a szocializmust.
Írtam,hogy kézzel,racsnival,vagy lassan,légkulccsal érdemes átforgatni,ha a kipu oldalról van befolyás,mert akkor ki tudja nyomi lassan a vizet,ill a civil motorokon volt dekompresszor,úgy lehetett indítózni,nem tudom a 72-es motorján van e automata dekompresszor,esetleg kézi(is),a könnyebb indításhoz.
Megjegyzem,ha napokat áll a folyóban,akkor kakukk,karter le,hajtókarok ellenőrzése,majd porlasztók ki,úgy ki lehet belőle hajtatni a vizet,majd vissza,és start,pár hirtelen olajcsere,és mehet.
Ha görbült valamelyik hajtókar,akkor természetesen buksi le,nyomáspróba,és úgy vissza.
) majd eldöntik, mi legyen.