Eddig nem igazán reflektáltam Hpasp kérdésre, kíváncsi voltam ki, mit hoz ki belőle. Csak nagyon röviden, mi számít, mit kell figyelembe venni, milyen kompromisszumokat kell kötni.
1. Politikai motiváció
2. Katonai kihívások, elvárások
3. Választható rendszerek
4. Gazdasági lehetőségek, költségek, üzemeltetés
5. Kompromisszumok
1. Figyelembe kell venni, hogy politikailag hosszú távon mire lehet számítani, hova akarunk mindenképpen tartozni, kiket tartunk ránk nézve problémásnak, esetleg jövőbeli ellenfeleknek. Szövetségesek! Na ezt nagyon gyorsan felejtsük el! Nincsenek tartós, hosszú távú szövetségek, csak érdekek. Tehát nekünk mindig a saját érdekeinket kell nézni, a kölcsönösség szerint.
USA - nem megbízható,
Német - történelmileg eddig sohasem volt szerencsés számunkra,
Francia, Angol - sohasem voltak a barátaink,
Orosz - jelenleg parancsra ellenségnek tekintendő,
Kína - Trójai faló
Románia, Szlovákia - ellenségek voltak (hiába voltunk szerencsétlenségünkre mindig egy oldalon), szerintem most is azok
Szerbia - ellenség, de más aspektusból
Ausztria - rossz "sógor" - nem igazán szeretjük
Ukrajna - jelenleg a fő ellenséges irány, kiszámíthatatlan
Hát, nem könnyű helyzetben vagyunk.
2. Amennyiben egy normális, optimális légvédelmi rendszert szeretnénk létrehozni, akkor több lépcsős fejlesztésre van szükségünk, a prioritásokat szem előtt tartva.
Elsődlegesen szükséges komoly és stabil felderítő rendszer, amely önállóan is, akár a NATO-tól függetlenül képes ellátni a feladatát. Mitől komoly? Mert háborús helyzetben akár minimum 100 m-es összefüggő rádiólokációs mezőt tud létrehozni. (3 db kisebb AWACS rg.) Békében pedig 500m-es mezőt. (Nem véletlenül volt annyi RT század!).
Másodsorban legalább két települési hellyel (állandó katonai repülőtérrel) rendelkező vadászlégierő, NEM 12 db vadászrepülőgéppel.
Harmadsorban könnyen mobilizálható, több rétegű légvédelmi rakéta-tüzér rendszerekre.
Mindenképpen szükséges nagy ható-magasságú és nagy-hatótávolságú (>100km) légvédelmi rendszer (ezred {2-3}, vagy dd. {4-5}), amelyik az ellenséges felderítést, nagy magasságú csapásmérést meg tudja akadályozni, illetve kis magasságra kényszeríti az ellenséges légierőt. Békében a Duna vonalában telepíteni.
Közepes hatótávolságú (50-100km) légvédelmi rendszerek, (Optimálisan, hosszú távon megvalósítani - Dunántúl 2 ezred, Duna vonala (Dunaújváros) 1 dd., Duna-Tisza - Alföld 1 dd.) az adott időben szükséges területen elhelyezkedő objektumok, csapatok védelmére.
Kis hatótávolságú (10-50km) légvédelmi rendszerek a csapatok, és konkrét objektumok (fő utánpótlási, közlekedési útvonalak - hidak, vasúti csomópontok, repülőterek - politikai és katonai vezetési pontok, hadi üzemek és raktárak, stb. prioritás szerinti védelmére.
Közeli (<10km) légvédelmi rakéta-tüzér, MANPADS rendszerek a csapatok és kiemelt objektumok (a fentiekben felsoroltak) védelmére.
3. Mindenképpen több helyről lenne optimális a beszerzés (lásd Görögország, Törökország, India). Nemcsak a technikai paraméterek számítanak, de a gazdasági és folyamatos üzemeltetés is nagyon fontos.
4. Milyen ütemezésben, mennyit akarunk rá szánni, nem, a jellemzően "magyarosan spóroló" gyakorlatnak megfelelően. Ellentételezés, legfőképpen valamilyen gyártásban való részvétellel, esetleg a hadiipar fejlesztésében. Fontos szempont a hosszú távú, gazdaságos üzemeltetés is.
5. Sok mindent figyelembe kell venni, több kompromisszumot kell kötni, jellemzően a pénz (gazdasági) az első, a politika a második, a katonai a harmadik.
1. Politikai motiváció
2. Katonai kihívások, elvárások
3. Választható rendszerek
4. Gazdasági lehetőségek, költségek, üzemeltetés
5. Kompromisszumok
1. Figyelembe kell venni, hogy politikailag hosszú távon mire lehet számítani, hova akarunk mindenképpen tartozni, kiket tartunk ránk nézve problémásnak, esetleg jövőbeli ellenfeleknek. Szövetségesek! Na ezt nagyon gyorsan felejtsük el! Nincsenek tartós, hosszú távú szövetségek, csak érdekek. Tehát nekünk mindig a saját érdekeinket kell nézni, a kölcsönösség szerint.
USA - nem megbízható,
Német - történelmileg eddig sohasem volt szerencsés számunkra,
Francia, Angol - sohasem voltak a barátaink,
Orosz - jelenleg parancsra ellenségnek tekintendő,
Kína - Trójai faló
Románia, Szlovákia - ellenségek voltak (hiába voltunk szerencsétlenségünkre mindig egy oldalon), szerintem most is azok
Szerbia - ellenség, de más aspektusból
Ausztria - rossz "sógor" - nem igazán szeretjük
Ukrajna - jelenleg a fő ellenséges irány, kiszámíthatatlan
Hát, nem könnyű helyzetben vagyunk.
2. Amennyiben egy normális, optimális légvédelmi rendszert szeretnénk létrehozni, akkor több lépcsős fejlesztésre van szükségünk, a prioritásokat szem előtt tartva.
Elsődlegesen szükséges komoly és stabil felderítő rendszer, amely önállóan is, akár a NATO-tól függetlenül képes ellátni a feladatát. Mitől komoly? Mert háborús helyzetben akár minimum 100 m-es összefüggő rádiólokációs mezőt tud létrehozni. (3 db kisebb AWACS rg.) Békében pedig 500m-es mezőt. (Nem véletlenül volt annyi RT század!).
Másodsorban legalább két települési hellyel (állandó katonai repülőtérrel) rendelkező vadászlégierő, NEM 12 db vadászrepülőgéppel.
Harmadsorban könnyen mobilizálható, több rétegű légvédelmi rakéta-tüzér rendszerekre.
Mindenképpen szükséges nagy ható-magasságú és nagy-hatótávolságú (>100km) légvédelmi rendszer (ezred {2-3}, vagy dd. {4-5}), amelyik az ellenséges felderítést, nagy magasságú csapásmérést meg tudja akadályozni, illetve kis magasságra kényszeríti az ellenséges légierőt. Békében a Duna vonalában telepíteni.
Közepes hatótávolságú (50-100km) légvédelmi rendszerek, (Optimálisan, hosszú távon megvalósítani - Dunántúl 2 ezred, Duna vonala (Dunaújváros) 1 dd., Duna-Tisza - Alföld 1 dd.) az adott időben szükséges területen elhelyezkedő objektumok, csapatok védelmére.
Kis hatótávolságú (10-50km) légvédelmi rendszerek a csapatok, és konkrét objektumok (fő utánpótlási, közlekedési útvonalak - hidak, vasúti csomópontok, repülőterek - politikai és katonai vezetési pontok, hadi üzemek és raktárak, stb. prioritás szerinti védelmére.
Közeli (<10km) légvédelmi rakéta-tüzér, MANPADS rendszerek a csapatok és kiemelt objektumok (a fentiekben felsoroltak) védelmére.
3. Mindenképpen több helyről lenne optimális a beszerzés (lásd Görögország, Törökország, India). Nemcsak a technikai paraméterek számítanak, de a gazdasági és folyamatos üzemeltetés is nagyon fontos.
4. Milyen ütemezésben, mennyit akarunk rá szánni, nem, a jellemzően "magyarosan spóroló" gyakorlatnak megfelelően. Ellentételezés, legfőképpen valamilyen gyártásban való részvétellel, esetleg a hadiipar fejlesztésében. Fontos szempont a hosszú távú, gazdaságos üzemeltetés is.
5. Sok mindent figyelembe kell venni, több kompromisszumot kell kötni, jellemzően a pénz (gazdasági) az első, a politika a második, a katonai a harmadik.
