Eddig nem igazán reflektáltam Hpasp kérdésre, kíváncsi voltam ki, mit hoz ki belőle. Csak nagyon röviden, mi számít, mit kell figyelembe venni, milyen kompromisszumokat kell kötni.
1. Politikai motiváció
2. Katonai kihívások, elvárások
3. Választható rendszerek
4. Gazdasági lehetőségek, költségek, üzemeltetés
5. Kompromisszumok
1. Figyelembe kell venni, hogy politikailag hosszú távon mire lehet számítani, hova akarunk mindenképpen tartozni, kiket tartunk ránk nézve problémásnak, esetleg jövőbeli ellenfeleknek. Szövetségesek! Na ezt nagyon gyorsan felejtsük el! Nincsenek tartós, hosszú távú szövetségek, csak érdekek. Tehát nekünk mindig a saját érdekeinket kell nézni, a kölcsönösség szerint.
USA - nem megbízható,
Német - történelmileg eddig sohasem volt szerencsés számunkra,
Francia, Angol - sohasem voltak a barátaink,
Orosz - jelenleg parancsra ellenségnek tekintendő,
Kína - Trójai faló
Románia, Szlovákia - ellenségek voltak (hiába voltunk szerencsétlenségünkre mindig egy oldalon), szerintem most is azok
Szerbia - ellenség, de más aspektusból
Ausztria - rossz "sógor" - nem igazán szeretjük
Ukrajna - jelenleg a fő ellenséges irány, kiszámíthatatlan
Hát, nem könnyű helyzetben vagyunk.
2. Amennyiben egy normális, optimális légvédelmi rendszert szeretnénk létrehozni, akkor több lépcsős fejlesztésre van szükségünk, a prioritásokat szem előtt tartva.
Elsődlegesen szükséges komoly és stabil felderítő rendszer, amely önállóan is, akár a NATO-tól függetlenül képes ellátni a feladatát. Mitől komoly? Mert háborús helyzetben akár minimum 100 m-es összefüggő rádiólokációs mezőt tud létrehozni. (3 db kisebb AWACS rg.) Békében pedig 500m-es mezőt. (Nem véletlenül volt annyi RT század!).
Másodsorban legalább két települési hellyel (állandó katonai repülőtérrel) rendelkező vadászlégierő, NEM 12 db vadászrepülőgéppel.
Harmadsorban könnyen mobilizálható, több rétegű légvédelmi rakéta-tüzér rendszerekre.
Mindenképpen szükséges nagy ható-magasságú és nagy-hatótávolságú (>100km) légvédelmi rendszer (ezred {2-3}, vagy dd. {4-5}), amelyik az ellenséges felderítést, nagy magasságú csapásmérést meg tudja akadályozni, illetve kis magasságra kényszeríti az ellenséges légierőt. Békében a Duna vonalában telepíteni.
Közepes hatótávolságú (50-100km) légvédelmi rendszerek, (Optimálisan, hosszú távon megvalósítani - Dunántúl 2 ezred, Duna vonala (Dunaújváros) 1 dd., Duna-Tisza - Alföld 1 dd.) az adott időben szükséges területen elhelyezkedő objektumok, csapatok védelmére.
Kis hatótávolságú (10-50km) légvédelmi rendszerek a csapatok, és konkrét objektumok (fő utánpótlási, közlekedési útvonalak - hidak, vasúti csomópontok, repülőterek - politikai és katonai vezetési pontok, hadi üzemek és raktárak, stb. prioritás szerinti védelmére.
Közeli (<10km) légvédelmi rakéta-tüzér, MANPADS rendszerek a csapatok és kiemelt objektumok (a fentiekben felsoroltak) védelmére.
3. Mindenképpen több helyről lenne optimális a beszerzés (lásd Görögország, Törökország, India). Nemcsak a technikai paraméterek számítanak, de a gazdasági és folyamatos üzemeltetés is nagyon fontos.
4. Milyen ütemezésben, mennyit akarunk rá szánni, nem, a jellemzően "magyarosan spóroló" gyakorlatnak megfelelően. Ellentételezés, legfőképpen valamilyen gyártásban való részvétellel, esetleg a hadiipar fejlesztésében. Fontos szempont a hosszú távú, gazdaságos üzemeltetés is.
5. Sok mindent figyelembe kell venni, több kompromisszumot kell kötni, jellemzően a pénz (gazdasági) az első, a politika a második, a katonai a harmadik.
Jó írás, mondjuk a politikai helyzetelemzés részét hanyagolnám.
Szerintem egy légvédelmi komplexum beszerzésének a következőképpen kellene folynia...
... először is érdemes a beszerzés folyamán több csoportot elkülöníteni:
- hadászati célokat figyelembe vevő csoport - katonai politikai vezetés (HM)
- technikai szempontokat figyelembe vevő csoport - katonai szakértők
- anyagi szempontokat figyelembe vevő csoport - beszerzés
- politikai szempontokat figyelembe vevő csoport - politikusok
1, Katona politika (értsd hadügyminiszter és stábja) meghatározza a védendő objektumokat, illetve azok jövőbeni fenyegetésének mértékét.
2, Politika meghatározza a beszerzésen szóba jöhető államok körét.
3, Katonai szakértők kiválasztják a szóba jöhető típusokat.
4, A beszerzést irányító (HM) kiküldi az RFI-t (Request For Information), a szóba jöhető gyártóknak, hogy ismertessék komplexumaik műszaki és kereskedelmi paramétereit.
5, Katonai szakértők kidolgozzák mindegyik komplexum típusra az feladatul szabott objektumok védelmét.
6, Katonai szakértők részt vesznek gyakorló éleslövészeten, elemzik a rendszerek kezelhetőségét.
7, Katonai szakértők így előállítanak egy műszaki sorrendet a komplexumok technikai paraméterei alapján.
8, Beszerzést irányító szervezet kiküldi az RFQ-t (Request For Quotation) a kiszámolt mennyiségekkel az eladóknak.
9, Lezajlanak a többkörös kereskedelmi tárgyalások, ahol kialakul a kereskedelmi sorrend, melyik gyártó mennyiért adja a komplexumot (x idő intervallumban az üzemeltetést is beleszámolva), és ő, vagy a gyártó országa milyen ellentételezést tud felajánlani.
10, Politikusok elemzik a műszaki és a kereskedelmi sorrendet, majd az adott országok politikai vezetésével letárgyalják, hogy politikai szempontból mit tudnak még elérni a beszerzés révén.
11, Politikusok + HM vezetője aláírja a beszerzést.
12, Gyártó a komplexumokat legyártja
13, Üzemeltető állomány kiválasztásra kerül, és megszerzi az üzemeltetéshez szükséges ismereteket.
14, (Régi Szovjet rendszerben legalábbis), a kezelők a komplexummal rendszerbe állító éles lövészeten vesznek részt.
15, Komplexum ünnepélyesen rendszerbe áll.