[HUN] Légvédelmi eszközök beszerzése

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

M

molnibalage

Guest
Azért egy modern BUK rendszernek nem csak hátránya van a NASAMS-al szemben, azt azért még te is beláthatod Balázs.
Kéretik elolvasni amit írtam. Leírtam, hogy a Buk M1-2 is már abban többet tud a NASAMS-nál, hogy M4.0 sebességig van ABM képessége. Ez a szovjeteknek egy nuki vagy akár nem nuki háborúban számít. A finneknek viszont nem releváns, ahogy pl. nekünk sem.

PÖTTYET másabb a rakéta hatótávolsága, hatómagassága, szállított harci része.
A Buk M-1-2 megsemmisítési magassága 10 km felett van csak egy miben jelent többet pl. a finnenkek vagy nekünk? Semmi. Blazzel elmagyaráztuk, hogy harcászati gépek 10 km alatt operálnak. A 25-kmes HMZ kb. 2/3-a egy Buk M1-2-nek, csak éppe a Buk M1-2 ütegei kisebb területet fednek le. Tehát a nagyobb rakéta HMZ a települési kötöttség miatt kisebb védett területet jelent.

Ezen felül a NASAMS-nak valódi 360 fokos tűzíva van és célcsatorna = rakéta szám. A Buk M1-2 meg TELARonként egycsatornás.

Ezt már semmi nem fogja azzal kivédeni pl. hogy a hatómagassága felé repül, csak hogy a legtriviálisabbal kezdjem, meg a TELAR képesség sem hülyeség, mert nem reális, hogy egy nem beállít frontszakaszon majd mindig helikopterekkel telepítgeted igény szerint a NASAMS konténereid, egyik hegycsúcsról a másikra...
Lásd fent. A 10 km-es magasság harcászati gépek ellen, még a király kategóriában is aera denial...

JÓ rendszer, de azért a Finnek választásában szerintem mint MINDIG, de legalább is az esetek nagy százalékában, ha fegyverbeszerzésről van szó, a POLITIKA játszott nagy szerepet.
Pontosan a finneknél nem. Talán elolvashattad volna azt az anyagot, amit Hpasptól kaptam és linketem...
 

zsolti

Well-Known Member
2015. augusztus 8.
17 198
50 701
113
Balázs, ha épp az eurázsiai únió felé kacsingatnának, mindenféle hagyományos finn csodálatos költséghatékonyság, első osztályú tendereztetés, hatástanulmányok ide oda, most a legújabb BUK-ok lennének ott is. Ehhez nem kell elolvassak semmit, ezek tények. A NATO felé lépkednek, NASAMS lett. Nem rossz ez a rendszer, a maga nemében kiváló, csak valahogy ennyire a csodát én nem látom bele, de ahogy olvasom eddig, mások sem igazán.
 

zsolti

Well-Known Member
2015. augusztus 8.
17 198
50 701
113
Nagyon kíváncsi lennék azért, hogy egy korszerű BUK rendszerhez tartozó rakéta az VALÓJÁBAN mennyivel tud nagyobb területet megvédeni, mert maga a rakéta az azért úgy saccra kb. 5x nagyobb. Nekem a 25% előny kevéskének tűnik, hangyányit, még úgy is, hogy van 3-4x akkora harci része, amit cipelnie kell, mint az Amraam-nak.
 
M

molnibalage

Guest
A NATO felé lépkednek, NASAMS lett. Nem rossz ez a rendszer, a maga nemében kiváló, csak valahogy ennyire a csodát én nem látom bele, de ahogy olvasom eddig, mások sem igazán.
A hiba nem az én oldalamon van. Tényleg ennyire nem esik le, hogy klasszikus módon SEAD-elhetetlen a hagyományos rávezető állomásokkal szemben? Szemkápráztató tűzereje van a Buk újabb változatainak és mindne másnak, de ha kiesik a rávezető állomás, akkor az egész rendszer letérdel. A NASAMS-nál minden indítót meg kell találni.

Még egyetlen ötlet sem jött arra, hogy random szétszórt tehetautó méretű vasdarabokat hogyan szűrsz és találsz meg...
 

ghostrider

Well-Known Member
2014. július 18.
9 730
28 920
113
Molni, egyáltalán elolvastad végig amit írtam. Összességében lásd a légvédelmi rendszerről amit írtam és a mondanivalómból ne csak kiragadott mondatok legyenek.

GR. "5. Jelenleg semmilyen légvédelmi komplexum nem tud tevékenységet kifejteni rádiófrekvenciás és egyéb típusú felderítés nélkül. "
Molni "Ez így ebben a formában kicsit pontatlan. Mert nem feltétlen magának a légvédelmi komplexumnak kell. A Patriotnak ezért sincs dedikált felderítő radarja, mert a koncepció már a '80-as években is arról szólt, hogy majd mástól kapja a céladatokat, pl. E-3-tól odafent. Ez a NASAMS-nál is jártható út. Tehát maga a NASAMS képes úgy működni, hogy ül és kussol. Az egyetlen, ami a támadó érzékel az, hogy szép csendben lehullanak adott esetben a gépei olyan gyorsan, hogy a pilóta még reagálni sem tud rá. Ideális MCG estén az AIM-120 3-4 másodperccel becsapódás előtt kapcsol át saját radarra."

Az a baj, hogy amit írtál, az úgy igaz is részben, de közben pedig csúsztatásokkal van tele.
A NASAMS és társai komplexumoknak is kellenek a pontos felderítési és célkövetési adatok, teljesen mindegy, hogy honnan kapja. Ők mitől lennének másabbak.
A Patriot és társai (még az Sz akárhányas) is a teljes harckészültség időszakában (konkrét háborús helyzet) a folyamatos, rejtett áttelepítéseket követően mély álomban szenderegnek a saját lokátoraikkal addig, amíg el nem kezdődik egy aktív tevékenység a körzetükben. Na akkor viszont már nagyjából bajban vannak a támadó kötelékek, ha előtte nem tudták kiszúrni a komplexumokat, mert előtte fingjuk sincs a települési helyekről és főleg hogy ezeknek is van aktív fejes rakétájuk széttelepítve. Nem véletlenül vannak a kölcsönös átfedések. Csak a komolytalan "légvédelmisek" kapcsolnak be minden sz@rt már az elején, Irakban meg is volt az eredménye.
A Patriot koncepciójával csak az a baj, hogy csak olyan környezetben használható, amiben teljesen kiszolgálják, teljes komplett rendszerek vannak mögötte. Egy olyan országnak, ahol a teljes önálló háttér rendszer kiépítése nem igazán lehetséges, ott nem alkalmazható, illetve egy önálló környezetben egyedül életképtelen. A szovjet/orosz koncepció (a komplexum részeként saját felderítő komplexum, ami nem véletlenül alakult ki) ilyen viszonylatban sokkal életképesebb megoldás, még ha talán drágább is (a + eszközök miatt).
Azt hiszem érthetően írtam, hogy már a 70 évek elejétől nem csak a saját felderítő-célkövető lokátoroktól kaptak real time adatokat a légvédelmi komplexumok, ha adott célra kellett tevékenykedni és most ne keverjük a több perces késéssel jövő tervtáblás adatokkal.
Ha már bármilyen légvédelmi rakéta útban van a "csomaggal", akkor már régen rossz a pilótának.
GR "A finnek a Buk rendszert kis mennyiségben rendszeresítették, azok feladatát vette át a NASAMS, de egy nagyobb, komolyabb képességű rendszerre ennek ellenére még szükségük lenne és szerintem be is fogják szerezni."
Molni "Ennek nyomát egyelőre nem látni. A Patriotot kerek perec elutasították az ára miatt."
Ki mondta, hogy a közeljövőben tervezik. Ez igazából nem jelent semmit. A finnek ki ellen szerezték be NASAMS rendszert? Mert ha az ellen, akire gondolok (gondolunk), akkor bizony ez édes kevés lesz ellene még másik komolyabb komplexumok nélkül, amivel egy rendszert alkotnának. A Patriotokat nem véletlenül utasították el, lásd amit írtam a koncepciójáról. A finnek nem tudnák úgy üzemeltetni, amire tervezték. Helyette van más alternatíva is, SAMP-T, MEADS, Type 03 Chu-SAM, Barak, lehetne sorolni.

GR "Egy típusú légvédelmi komplexumokból nem igazán lehet komoly, hatékony, légvédelmi rendszert felépíteni!"
Molni "Ha a világ összes fenyegetése ellen fel akarsz készülni, akkor ez igaz. Ha csak helyi szinten, a súlycsoportodban levő ellenfél és csak repcsik ellen, akkor a MANPAD + NASAMS szint az több, mint elég. Pl. a sokat emlegetett (nem tudom, hogy miért) magyar-román viszonylatban is."

Ki beszélt itt nagyságrendekről, az összes fenyegetettségről. Akkor mégegyszer.
Egy típusú légvédelmi komplexumokból nem igazán lehet komoly, hatékony, légvédelmi rendszert felépíteni!
Nem hittem volna, hogy ezt pont neked kellene elmagyaráznom.
Akár egy 12 gépes (mondjuk a mi Gripen "flottánk") komoly támadó potenciállal rendelkező (sajnos már ez nem áll rá) kötelék is igen csak szét tud zilálni egy típusú légvédelmi komplexummal (lásd akár Bekaa völgy) felszerelt rendszert (és a mostaniak sem kivételek ez alól) megfelelő felderítés, kiképzés, felszerelés és harcászati eljárások alkalmazásával.
Eleve egy légvédelmi rendszer akkor hatékony, ha több rétegű, mélységű, kölcsönösen oltalmazott.

Csak azt kellene belátni, hogy a komplexumok kiegészítik egymást, nem helyettesítik. Ennyi. Lehet itt csúsztatni, mellé beszélni (igazságokat, rész igazságokat hangoztatva), de nem kellene túl dimenzionálni. A NASAMS és a hozzá hasonló komplexumok nagyon fejlett, korszerű elveken alapuló komplexumok, amelyek be tagozódnak a légvédelmi rendszerbe. Erre mondjuk nem a finn rendszer lesz a legjobb példa. A fejlesztések nem véletlenül a nagy hatótávolságú komplexumokra épülnek.

Molni "Hónapok óta nem volt update részedről. Átküldesz valamit, hogy megleshessem?"

Ezt majd magánban.
 

blaze

Well-Known Member
2013. október 5.
865
274
63
Hiába megy messzebbre egy kört húznak az indítók köré azt x körzeten kívül drasztikusan lenullázódik a hatékonysága. A NASAMS indító meg szét lehet dobálva és itt a valós hatótávolság nagyobb százalékban lesz kihasználva, mert fingjuk nem lesz arról, hogy hol vannak indítóállomások, illetve az indítások tényét is sanszosan jóval később fogják érzékelni. Arról meg szó se, hogy mivel az állomások szét lesznek szórva lazán megeshet, hogy az egyik állomás pont a célgép közelében legyen. Hiába tud messzire lőni a BUK ha észlelik az indításokat és a célgép messze van akkor ha kitér hiába volt lőtávon belül akkor a BUK rakétája max. bottal üti a gépet. Ez a probléma esélyesen kevésbé fog felmerülni a NASAMSnál már csak a koncepcióból is kiindulva..

Dinamikus légi cél lelövés alapszabálya, hogy ha az tudja érzékelni az indítást akkor ha te hiába lősz rá kurva messziről az soha a büdös francban nem fogja eltalálni. Max. arra jó, hogy elkergesd vagy valami reakciót provokálj.
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
19 220
60 253
113
zsolti

Én az orosz wikin azt találtam, hogy a BUK M2 elméleti maximális lőtávolsága 50 km, maximális hatómagassága 25 km.
A NASAMS ha jól emlékszem az itt leírtakra 30/10 km-t tud elméletileg maximum.

De a légvédelemnek nem csak bombázókat kell lelőnie szerintem.
Mi van például a nagy magasságban repülő felderítő drónokkal?
Például:
https://en.wikipedia.org/wiki/Northrop_Grumman_RQ-4_Global_Hawk
https://en.wikipedia.org/wiki/Guizhou_Soar_Dragon

Vagy az olyan EW/hírszerző/felderítő gépekkel amik képesek 10 km fölött repülni?
https://en.wikipedia.org/wiki/Beriev_A-50
https://en.wikipedia.org/wiki/Boeing_E-767
https://en.wikipedia.org/wiki/Northrop_Grumman_E-8_Joint_STARS
Elég ha csak 11 km-re fölmásznak, már 99%-al csökken az esélye, hogy a NASAMS leszedje őket.
 

blaze

Well-Known Member
2013. október 5.
865
274
63
Csak azt kellene belátni, hogy a komplexumok kiegészítik egymást, nem helyettesítik.

Én ezzel egyet tudok érteni, de alapvetően MO kapcsán ment a vita és itthon még egytípusú rendszer berendezésére se nagyon van esély nemhogy többlépcsős légvédelmet megvalósítani. Szerintem a korábban leírtak alapján nyilvánvaló, hogy egy itthoni helyzet esetén teljesen eszement ötlet ABM képességgel rendelkező vagy anélküli S-300 vagy hasonló komplexum a koncepció és az ára miatt. Ekkora összegből NASAMS jellegű rendszerrel nagyságrendekkel nagyobb területet lehet megvédeni és arra pont elég amire kell. Arra úgy sem tudunk felkészülni, hogy 5. gen gépekkel meg ICBM-el hajigálják az országot..
 

ghostrider

Well-Known Member
2014. július 18.
9 730
28 920
113
Molni
"Mert az Sz-300P családnáé semmiféle ilyen hálózat alapúság nincs. Ezen felül a NASAMS továbbra sem igényel rávezető állomás. Még, ha kap is infót AWACS-tól az Sz-300P család (nem tud), akkor sincs szinte semmivel sem bentebb, a kereső radarokat nem kell használni. A rávezetés alatt a sérülékenysége a rendszernek nem változik."

Ha ezt komolyan gondolod, akkor nagyon keveset tanultál a légvédelmi rendszerekkel kapcsolatosan.
 

blaze

Well-Known Member
2013. október 5.
865
274
63
Mi van például a nagy magasságban repülő felderítő drónokkal?
Például:
https://en.wikipedia.org/wiki/Northrop_Grumman_RQ-4_Global_Hawk
https://en.wikipedia.org/wiki/Guizhou_Soar_Dragon

Vagy az olyan EW/hírszerző/felderítő gépekkel amik képesek 10 km fölött repülni?
https://en.wikipedia.org/wiki/Beriev_A-50
https://en.wikipedia.org/wiki/Boeing_E-767
https://en.wikipedia.org/wiki/Northrop_Grumman_E-8_Joint_STARS
Elég ha csak 11 km-re fölmásznak, már 99%-al csökken az esélye, hogy a NASAMS leszedje őket.

Odamennek a Griffek és megeszik őket reggelire.
 
M

molnibalage

Guest
Nekem a 25% előny kevéskének tűnik, hangyányit, még úgy is, hogy van 3-4x akkora harci része, amit cipelnie kell, mint az Amraam-nak.
Rosszul emlékeztem, a Buk M1-2 HMZ lehet, hogy nagyobb egy kicsivel. Van, ahol 45 km-et írnak, de közeledő célra, ami viszont azt jelenti, hogy ha nem folyamatosan közeledik, akkor ez nem a HMZ, hanem a DLZ széle, angol repcsis terminológiával.

A HT összefoglaló egyébként ezen fogalmak terén is elég komolyan tisztáz majd mindent.
 

zsolti

Well-Known Member
2015. augusztus 8.
17 198
50 701
113
<blockquote rel="fip7">Mi van például a nagy magasságban repülő felderítő drónokkal?
Például:
https://en.wikipedia.org/wiki/Northrop_Grumman_RQ-4_Global_Hawk
https://en.wikipedia.org/wiki/Guizhou_Soar_Dragon

Vagy az olyan EW/hírszerző/felderítő gépekkel amik képesek 10 km fölött repülni?
https://en.wikipedia.org/wiki/Beriev_A-50
https://en.wikipedia.org/wiki/Boeing_E-767
https://en.wikipedia.org/wiki/Northrop_Grumman_E-8_Joint_STARS
Elég ha csak 11 km-re fölmásznak, már 99%-al csökken az esélye, hogy a NASAMS leszedje őket.

Odamennek a Griffek és megeszik őket reggelire.</blockquote>

Ezzel csak az a baj, ha van a magasban a NASAMS rendszerek hatómagassága felett tevékenykedő felderítő drónok mögött csapatlégvédelem, pl. a lesajnált TELAR képes BUK rendszer, az meg megeszi a Griffeket reggelire, mert az felő odáig :p. Jól van urak, komolytalankodni én is tudok, meg vízionálni mindenfélét, hogy mi mit és hogyan fog megenni reggelire. Azt értse meg mindenki, hogy komplex rendszerekben, eltérő méretű és képességű rendszerek egymás előnyeit - hátrányait kiegészítve lehet csak életképes légvédelmet elképzelni, kialakítani. Ez a NASAMS sem csodafegyver, ahogy az SZ-sokszáz sem, a Tunguska, Patriot, Tor, Panzir, Iron-dome, semmi sem az. Ha összeáll egy ilyen rendszer, akkor azt viszont igazán érdemben csak szárazföldről lehet eredményesen támadni. Ezen csámcsoghatunk tovább, de nem hinném hogy érdemes.
 

blaze

Well-Known Member
2013. október 5.
865
274
63
Ezzel csak az a baj, ha van a magasban a NASAMS rendszerek hatómagassága felett tevékenykedő felderítő drónok mögött csapatlégvédelem, pl. a lesajnált TELAR képes BUK rendszer, az meg megeszi a Griffeket reggelire, mert az felő odáig :p. Jól van urak, komolytalankodni én is tudok, meg vízionálni mindenfélét, hogy mi mit és hogyan fog megenni reggelire. Azt értse meg mindenki, hogy komplex rendszerekben, eltérő méretű és képességű rendszerek egymás előnyeit - hátrányait kiegészítve lehet csak életképes légvédelmet elképzelni, kialakítani. Ez a NASAMS sem csodafegyver, ahogy az SZ-sokszáz sem, a Tunguska, Patriot, Tor, Panzir, Iron-dome, semmi sem az. Ha összeáll egy ilyen rendszer, akkor azt viszont igazán érdemben csak szárazföldről lehet eredményesen támadni. Ezen csámcsoghatunk tovább, de nem hinném hogy érdemes.

A saját légvédelmem fölött repkedő drónok alatt hogy van csapatlégvédelem? Plusz az megvan, hogy egy sztratoszférában repülő drón ellen még az AMRAAM is ~ 50 nm hatótávot tud produkálni alsó hangon jó pozícióból indítva?
 
M

molnibalage

Guest
Az a baj, hogy amit írtál, az úgy igaz is részben, de közben pedig csúsztatásokkal van tele.
Sehol nem csúsztattam.

A NASAMS és társai komplexumoknak is kellenek a pontos felderítési és célkövetési adatok, teljesen mindegy, hogy honnan kapja. Ők mitől lennének másabbak.
Attól, hogy a tűvezetés alatt

ad.1. Nincs működő radar.
ad.2. A többi rendszer hiába kap adatot mástól horizont alá vagy tereptárgy mögé nem képesek indítani. A NASAMS még ezt is tudja, hiszen aktív radaros a rakéta.
ad.3 Sem a Buk M1-2 sem az Sz-300P széria (mást nem exportálnak) nem képeserre tudtommal.


A Patriot és társai (még az Sz akárhányas) is a teljes harckészültség időszakában (konkrét háborús helyzet) a folyamatos, rejtett áttelepítéseket követően mély álomban szenderegnek a saját lokátoraikkal addig, amíg el nem kezdődik egy aktív tevékenység a körzetükben.
A Patriot igen, az Sz-300P és Sz-300V család viszont nagyon nem.

Csak a komolytalan "légvédelmisek" kapcsolnak be minden sz@rt már az elején, Irakban meg is volt az eredménye.
Irakot felejtsük el a most tárgyalt gondolatkísérletek egészen más összeshasonlításban zajlanak.

A Patriot koncepciójával csak az a baj, hogy csak olyan környezetben használható, amiben teljesen kiszolgálják, teljes komplett rendszerek vannak mögötte.
Ez sem igaz. Saját magának is képes célt keresni a radar, csak ez esetben, ha SEAD tevékenység van, akkor pont olyna sérülékemy, mint az Sz-300. Igen, lelövöldözheti az ARM-okat, de ennek is korlázotott a tűzíve sőt, az indítók cska 270 fokot fednek le.


Azt hiszem érthetően írtam, hogy már a 70 évek elejétől nem csak a saját felderítő-célkövető lokátoroktól kaptak real time adatokat a légvédelmi komplexumok, ha adott célra kellett tevékenykedni és most ne keverjük a több perces késéssel jövő tervtáblás adatokkal.
Van forrásod arra, hogy az Sz-300P széria ugyanúgy mindenféle "vacaktól" kaphat adatot, mint a Patriot? Van egy remek ptt arról, hogy 2003-ban az akkor Irakban levő Patok mitől kaptak infót. Olyan, mint egy karácsonyfa. Talán megvan még valahol.


Ki mondta, hogy a közeljövőben tervezik. Ez igazából nem jelent semmit. A finnek ki ellen szerezték be NASAMS rendszert? Mert ha az ellen, akire gondolok (gondolunk), akkor bizony ez édes kevés lesz ellene még másik komolyabb komplexumok nélkül, amivel egy rendszert alkotnának.
Az oroszok ellen önmagában egy 10 milliós ország képtelen védekezni. Azonban olyan szintű fenyegtést jelent, amit még az orosz sem vehet félvállról. Sőt, még a jenki sem...



Egy típusú légvédelmi komplexumokból nem igazán lehet komoly, hatékony, légvédelmi rendszert felépíteni!
Nem értek egyet. Semmiféle indoklás nincs mögötte. Ez kb. akkora bullshit, mintha azt mondanád, hogy egyfajta BVR légiharc rakétával nem lehet eredményesen harcolni. Ehhez képest az adott korszakban mindig egy típus volt az élvonal. A jenkiknél az AIM-7 aktuális csúcsváltozata, az oroszoknál minden új gép új rakétát kapott, stb.

Nem hittem volna, hogy ezt pont neked kellene elmagyaráznom.
Akár egy 12 gépes (mondjuk a mi Gripen "flottánk") komoly támadó potenciállal rendelkező (sajnos már ez nem áll rá) kötelék is igen csak szét tud zilálni egy típusú légvédelmi komplexummal (lásd akár Bekaa völgy) felszerelt rendszert (és a mostaniak sem kivételek ez alól) megfelelő felderítés, kiképzés, felszerelés és harcászati eljárások alkalmazásával.
Ez a rész meg azért nem igaz, mert az arab szemlélet szerint tökmindegy, hogy mit üzemeltettek volna ott. Ha Kub helyett ott Nyeva és más lett volna, azokat is ugyanúgy szétkapták volna. Az alkalmazás módja miatt hasaltak el 1982-ben, nem a Kub képességei miatt...

Eleve egy légvédelmi rendszer akkor hatékony, ha több rétegű, mélységű, kölcsönösen oltalmazott.
Ezt már elmagyaráztam. A rétegelt légvédelmi rendszer részben költséghatékonyság részben eltérő célok miatt van. A MANPAD + AAA ezred szinten első sorban helik ellen volt jó, hadoszály szinten és fentebb meg repcsik ellen. Ezek "off designban" voltak rétegeltek. Ezen felül az nem rétegelt, hogy széttelepítve egymást átfedik a HMZ-k? Miért csak az rétegelt, hogy egyre gyengébb és korlátozottabb HMZ-jű dolgok vannak átlapolva kb. azonos középpont körül? Met mondjuk egy gl. zl. mögött ott ment a 2x Osza és a zl. mögött szintént a 2x Sztrlea-1/10 és 2x ZsSzU-23-4.

Ehhez képest, ha mondjuk 8 km-es eltolással két NASAMS a réteg az mitől is rosszabb minőségileg...? Az előbbi példáan egyes rétegek HMZ-je annyia kicsi, hogy egyes támadó fegyverrel felszerelt gépek esetén már a '80-es években is igen ritkán és rövid időre lett volna csapásmérő a HMZ-ben.

Csak azt kellene belátni, hogy a komplexumok kiegészítik egymást, nem helyettesítik.
Persze a NASAMS mellé is mehet MANPAD heli ellen, de más közepes légvédemi rendszer mégis minek...? Miféle kiegészítés kéne neki...?

Ezt majd magánban.
Rgr.
 

zsolti

Well-Known Member
2015. augusztus 8.
17 198
50 701
113
<blockquote>Nekem a 25% előny kevéskének tűnik, hangyányit, még úgy is, hogy van 3-4x akkora harci része, amit cipelnie kell, mint az Amraam-nak.
Rosszul emlékeztem, a Buk M1-2 HMZ lehet, hogy nagyobb egy kicsivel. Van, ahol 45 km-et írnak, de közeledő célra, ami viszont azt jelenti, hogy ha nem folyamatosan közeledik, akkor ez nem a HMZ, hanem a DLZ széle, angol repcsis terminológiával.

A HT összefoglaló egyébként ezen fogalmak terén is elég komolyan tisztáz majd mindent.</blockquote>
Igen, kb. ez a reális, de akkor már ott tartunk, hogy ennek a rendszer a rakétája gyorsabban, minimum 2x magasabbra, és legalább 1.5x távolabbra repül, 3-4x er akkora harci résszel. Szóval magam részéről én nem sajnálnám le ezt a BUK M2 rendszert, a TELAR képes hordozó járművekkel, rakéta itt is van bőven, ahogy GR írta, HA nem arabok használják, előfordulhat ám, hogy NEM használják ha kell ha nem a saját radarjaik, sokszor áttelepülnek, és csak akkor kezdenek el dolgozni, amikor a vadászrepülő már igen nagy szarban van. Előnyök - hátrányok itt is ott is, ha NASAMS-al hasonlítom, ÉN nem mernék pálcát törni a két rendszer közt, hogy melyik az életképesebb, jobb, főleg nem ennyire egyértelműen, ahogy TE teszed, Balázs.
 
M

molnibalage

Guest
zsolti

Én az orosz wikin azt találtam, hogy a BUK M2 elméleti maximális lőtávolsága 50 km, maximális hatómagassága 25 km.
A NASAMS ha jól emlékszem az itt leírtakra 30/10 km-t tud elméletileg maximum.
25/10 a NASAMS.

De a légvédelemnek nem csak bombázókat kell lelőnie szerintem.
Mi van például a nagy magasságban repülő felderítő drónokkal?
Például:
https://en.wikipedia.org/wiki/Northrop_Grumman_RQ-4_Global_Hawk
https://en.wikipedia.org/wiki/Guizhou_Soar_Dragon
A RQ-4 olyan szintű dolog, hogy arra nem kis hatalmak pályáznak és az légvédelmi rendszer közelébe sem megy.

Vagy az olyan EW/hírszerző/felderítő gépekkel amik képesek 10 km fölött repülni?
https://en.wikipedia.org/wiki/Beriev_A-50
https://en.wikipedia.org/wiki/Boeing_E-767
https://en.wikipedia.org/wiki/Northrop_Grumman_E-8_Joint_STARS
Elég ha csak 11 km-re fölmásznak, már 99%-al csökken az esélye, hogy a NASAMS leszedje őket.
</blockquote>

Ezek végképp nem mennek a légvédelem köelébe sem. AWACS...? Fip7, te hol élsz vagy léltél eddig? Ezek a frontvonaltól 200-300 km-re szoktak repkedni. Ezekre legfeljebb az Sz-200 indítgatott volna, de még az sem, mert azok telelpülési helye olyan volt, hogy egy NATO vs Vsz háborúban amúgy sem ment volna közel hozzá a fenti gépek egyike sem. A telepítési helye teljesen fix, 0 meglepetés faktora volt az Sz-200-nak.

A szomporú igazság az, hogy az Sz-200-akat kb. egy jól irányzott Tomahawk ki is nyírta volna. Ez nem az ő hibája, hiszen a '60-as években tervezték, amikor ennek nem kellett megfelelni. A CM fenyegtés miat jött a Sz-300P család.
 

zsolti

Well-Known Member
2015. augusztus 8.
17 198
50 701
113
<blockquote rel="zsolti">

Ezzel csak az a baj, ha van a magasban a NASAMS rendszerek hatómagassága felett tevékenykedő felderítő drónok mögött csapatlégvédelem, pl. a lesajnált TELAR képes BUK rendszer, az meg megeszi a Griffeket reggelire, mert az felő odáig :p. Jól van urak, komolytalankodni én is tudok, meg vízionálni mindenfélét, hogy mi mit és hogyan fog megenni reggelire. Azt értse meg mindenki, hogy komplex rendszerekben, eltérő méretű és képességű rendszerek egymás előnyeit - hátrányait kiegészítve lehet csak életképes légvédelmet elképzelni, kialakítani. Ez a NASAMS sem csodafegyver, ahogy az SZ-sokszáz sem, a Tunguska, Patriot, Tor, Panzir, Iron-dome, semmi sem az. Ha összeáll egy ilyen rendszer, akkor azt viszont igazán érdemben csak szárazföldről lehet eredményesen támadni. Ezen csámcsoghatunk tovább, de nem hinném hogy érdemes.

A saját légvédelmem fölött repkedő drónok alatt hogy van csapatlégvédelem? Plusz az megvan, hogy egy sztratoszférában repülő drón ellen még az AMRAAM is ~ 50 nm hatótávot tud produkálni alsó hangon jó pozícióból indítva?

</blockquote>
A front az mozog. Nem szögmérővel és vonalzóval alakítják mindenhol. A drónok akár ahogy a Szír, Ukrán videókban is láthatja bárki, sokszor közvetlenül a saját csapatok felett is repkedhet, a lehető legfrissebb információt adva a saját hadvezetésnek arról, hogy hogy állnak a szárnyak, mik az ellenséges hadmozdulatok, etc. A BUK nagy előnye pl. az, hogy a gépesített egységeket simán tudja menetből követni, és viszonylag gyorsan képes tűzkiváltásra.
Na egy ilyen szituban, ha beküldöd a gripent mert mással nem érsz fel magasra(NASAMS), és 40km környékén ott lesz úgy egy BUK hogy nem tudsz róla, hamar elfogy a légierőd.
 

blaze

Well-Known Member
2013. október 5.
865
274
63
A front az mozog. Nem szögmérővel és vonalzóval alakítják mindenhol. A drónok akár ahogy a Szír, Ukrán videókban is láthatja bárki, sokszor közvetlenül a saját csapatok felett is repkedhet, a lehető legfrissebb információt adva a saját hadvezetésnek arról, hogy hogy állnak a szárnyak, mik az ellenséges hadmozdulatok, etc. A BUK nagy előnye pl. az, hogy a gépesített egységeket simán tudja menetből követni, és viszonylag gyorsan képes tűzkiváltásra.
Na egy ilyen szituban, ha beküldöd a gripent mert mással nem érsz fel magasra(NASAMS), és 40km környékén ott lesz úgy egy BUK hogy nem tudsz róla, hamar elfogy a légierőd.

És ez a szituáció MO vonatkozásában mikor és hol reális? Ha egy ilyen szintű támadás indul meg akkor az ellen szart sem tudunk csinálni azonnali NATO segítség nélkül. Merthogy én ehhez a részhez írogattam végig, azt én is látom, hogy a S-300 meg a NASAMS rohadtul nem egy kategória, és egy komoly légvédelem többféle más kaliberű egységből fog felépülni. De itthon ilyenre nincs esély..

Egyébként ilyen helyzetben az ellenség drónjai lesznek a legkisebb problémáid. Ha az ellenfél földi egységei BUK támogatással jönnek akkor ott lesz nagyobb légierő mint a mienk meg olyan földi erők ami ellen a jelenlegi honvédség kb. csak a fehér zászlót tudja felállítani.
 

ghostrider

Well-Known Member
2014. július 18.
9 730
28 920
113
Magyarország kapcsán abból kellene kiindulni, hogy egyáltalán mit akarnának (követelmények) és mennyiért (lehetőségek). Mit akarnak megvédeni és milyen áron (veszteségek).
Talán úgy lenne szemléletesebb, hogy ha a házadat és abban az értékeidet, magadat meg akarod védeni, akkor mit választasz. A lehetőségek tárháza kimeríthetetlen. A szakemberek szerint egy riasztó, védelmi rendszer a ház értékének 10%-a.
Na talán innen kellene elindulni és nem ábrándozni mindenféle komplexumokról (kicsi, nagy, még nagyobb). Mivel a NATO nem követel meg tőlünk szinte semmit, ezért gondolható, hogy mennyire számítunk nekik, számolnak velünk. Nekik csak a területünkre van szükségük. A politikusaink pedig rövid távra terveznek, azért is állunk úgy, ahogy. Koncepció nincs és talán nem is lesz. De ha így folytatjuk, akkor szakember sem, aki megmondja, hogy hogyan és mit kellene.
A jelenlegi radar rendszerünk kiépítettsége, felderítési lehetőségei (főleg kis magasságon), túlélőképessége egy jobb fajta vicc kategória, sajnos. (Nemrégiben vettem meg a "Radarokkal a lopakodók ellen" című könyvet, ami a magyar légtérellenörző és radarrendszer történetével foglalkozik 1917-től 2014-ig). Talán innen kellene elkezdeni építkezni. A légvédelmi komplexumok majd a végén, de nem a legvégén.
Sz-300, Sz-400, Patriot, MEADS és társai eleve felejtős, de még a NASAMS, ami annyira új, de azért nem egyedi sem fér bele a magyar lehetőségekbe, mert nincs meg hozzá a háttér rendszer, mert pont az a lényeg, hogy a NASAMS is igényel egy komoly háttér rendszert, még ha egyesek ezt el is bagatelizálják.
A NASAMS komplexumok a kiterjedtebb képességekkel rendelkező komplexumok mellett szűrő, első lépcsős szerepkörben tökéletesen megfelelnek, de nem helyettük.
 

zsolti

Well-Known Member
2015. augusztus 8.
17 198
50 701
113
Ja, hát ha MO vonatkozásában beszélünk, akkor a NASAMS is csak arra jó, hogy a meglévő 3 - 5 helikopterünkkel jól kirakjuk valahova a konténereinket, amiket majd mintegy Geocaching játék szerűen az első támadó hadsereg akinek vannak harckocsijai, tüzérsége, komoly szárazföldi hadereje, megköszön, és menetből begyűjti platós ifákkal kb. Nekünk első körben valami olyan dologra lenne szükségünk, ami esetleg szárazföldön meg tud állítani egy támadó páncélos éket/ellenlökést indítani. Addig amíg ilyen nincs, addig nincs miről beszélni.