[HUN] Mikojan-Gurevics MiG-29 "Fulcrum"

F-104 és más 2. generáció gépek statisztikájának nézegetése kapcsán azért kicsit elgondolkoztam, hogy mit és hogyan is jelentenek lenti a számok, ez a diagram a HÖT-ből, csak angolul, de egyes típus esetén valójában kicsit maszkírozza a valóságot.

MED_0015298407.png


17 év alatt elfogyott a magyar együléses MiG-29-esek 14%-a úgy, hogy a 22 gépből 2003-2010 között átlagosan nem volt 8 db-nál több röpképes - figyelem, együléses gépekről van szó - és 1993-2003 között sem volt nagyon 10 gép felett ez. Az utolsó 3 évben összesen 3 db B és 1 db UB repült emlékeim szerint. A gépek évente átlagosan 40 (!) órát repültek. Tehát igazából nem 22, hanem valahol 10-11 gépre lenne reális a fajlagosítás, mert többi állt a Jurassic Parkban már igen hosszú ideje, a nem használt gép meg nem tud lezuhanni. Még a 14%-os veszteség is borzalmas érték - az USAF F-16-osok a teljes gyártott mennyiségre nem érik el 35 év után sem - , de valójában a használt magyar 29-es flottára nézve inkább cirka 30%os veszteségről van szó.

Egy kéthajtóműves 4. generációs vadászgéppel a másodig generációs, alacsonytámadóként használt német F-104G-hez mérhető élettartam veszteség statisztikát hoztunk össze rövidebb szolgálati idő alatt (17 vs 25 év), a fajlagos repóra veszteség meg úgy 30-50%-kal volt magasabb a MiG-eknél az F-104G-hez képest.

Az F-104G-re forrásoktól függően 14,8 és 17,1 körüli érték számolható ki, legfeljebb 22,4 tája, de az olyan számolás, hogy inkább csak legyintek rá.

Na ez a kemény és nem a kád széle.
Ha lett volna normálisan tolva lóvé a rendszerbe, akkor lehetett volna repülni is...
Van egy olyan sejtésem, hogy se az F-16-osok esetében, se a starfightereknél nem volt sűrű az olyan diskurzus, hogy:
-Nnno, melyik letámasztott gépből kéne kilegózni pl. egy busztert, hogy a másikba beépítve nyerjünk még 50-60 órát, mert csak ez a híja (de aztán annyi, mert annál is lejárnak a papírok) és akkor majd az is kikoppan...
Szóval egymás mellé írhatod a két számot, csak az még nem mutat meg mindent... :eek:
 
F-104 és más 2. generáció gépek statisztikájának nézegetése kapcsán azért kicsit elgondolkoztam, hogy mit és hogyan is jelentenek lenti a számok, ez a diagram a HÖT-ből, csak angolul, de egyes típus esetén valójában kicsit maszkírozza a valóságot.

MED_0015298407.png


17 év alatt elfogyott a magyar együléses MiG-29-esek 14%-a úgy, hogy a 22 gépből 2003-2010 között átlagosan nem volt 8 db-nál több röpképes - figyelem, együléses gépekről van szó - és 1993-2003 között sem volt nagyon 10 gép felett ez. Az utolsó 3 évben összesen 3 db B és 1 db UB repült emlékeim szerint. A gépek évente átlagosan 40 (!) órát repültek. Tehát igazából nem 22, hanem valahol 10-11 gépre lenne reális a fajlagosítás, mert többi állt a Jurassic Parkban már igen hosszú ideje, a nem használt gép meg nem tud lezuhanni. Még a 14%-os veszteség is borzalmas érték - az USAF F-16-osok a teljes gyártott mennyiségre nem érik el 35 év után sem - , de valójában a használt magyar 29-es flottára nézve inkább cirka 30%os veszteségről van szó.

Egy kéthajtóműves 4. generációs vadászgéppel a másodig generációs, alacsonytámadóként használt német F-104G-hez mérhető élettartam veszteség statisztikát hoztunk össze rövidebb szolgálati idő alatt (17 vs 25 év), a fajlagos repóra veszteség meg úgy 30-50%-kal volt magasabb a MiG-eknél az F-104G-hez képest.

Az F-104G-re forrásoktól függően 14,8 és 17,1 körüli érték számolható ki, legfeljebb 22,4 tája, de az olyan számolás, hogy inkább csak legyintek rá.

Na ez a kemény és nem a kád széle.


A MiG-17PF meg jobb volt mint a Gripen? o_O
 
A MiG-17PF meg jobb volt mint a Gripen? o_O
A Gripennél jelenleg minden jobb, hiszen nem lehet full statisztikát vonni. Ha további veszteség nélkül lemegy a 20 év és kirepülünk mindent, akkor is kb. 3/100k óra lesz a mutató.

Wiki szerint az egyesülés után 13 év alatt 30000 óra, 24 gépből 1 kuka, pilótahiba miatt.
Német wiki?
A német nyelvű wiki sokmindenről elképesztően jó HT terén. Az angol a bokájáig sem érhet.
 
A MiG-17PF meg jobb volt mint a Gripen? o_O
1. A lassúbb gépeket aránylag könnyebb repülni, mert sokkal kisebb a döntési időkényszere a pilótának, több idő van korrigálni repülés közben, a 17-es meg feleakkora sebességű volt mint a Griff
2. A MiG-17PF az elfogóvadász volt tehát nemigen repültek vele földközelben, a Griff meg vadászbombázó is, tehát aránylag többet repülnek vele földközelben ahol sokkal veszélyesebb a hibázás
3. A 17-re általában MiG-15-ről kerültek a pilóták ami nem jelentett olyan nagy különbséget, tehát eleve volt már gyakorlatuk hasonló tipuson, a Gripen elődtipusai meg a Draken és a Viggen voltak, hát jóval nagyobb különbség van köztük tömegben, ránézésre aerodinamikában, tehát vezetéstechnikában is.
 
1. A lassúbb gépeket aránylag könnyebb repülni, mert sokkal kisebb a döntési időkényszere a pilótának, több idő van korrigálni repülés közben, a 17-es meg feleakkora sebességű volt mint a Griff
2. A MiG-17PF az elfogóvadász volt tehát nemigen repültek vele földközelben, a Griff meg vadászbombázó is, tehát aránylag többet repülnek vele földközelben ahol sokkal veszélyesebb a hibázás
3. A 17-re általában MiG-15-ről kerültek a pilóták ami nem jelentett olyan nagy különbséget, tehát eleve volt már gyakorlatuk hasonló tipuson, a Gripen elődtipusai meg a Draken és a Viggen voltak, hát jóval nagyobb különbség van köztük tömegben, ránézésre aerodinamikában, tehát vezetéstechnikában is.


Azt gondolom, hogy igazad van, de azért gonoszkodom kicsit....

A Gripennek jobb az aerodinamikia kialakítása és a számítógép is segít. Könnyebben irányítható még kis sebességen is, fel- leszálláskor. A MiG-17-nél minden a pilótán múlt.

A Gripenre MiG-29 tapasztalattal ültek át az első csoport tagjai.

Itthon a Gripennel sem vitték túlzásba földközeli repülések gyakorlását. Csak nagyobb magasságban repülnek gyorsabban a Gripenek, mint a MiG-17.

1956 után a légierőben tisztogatás volt.


http://reptar.hu/repulogepeink/mig-17pf-sugarhajtomuves-vadaszrepulogep.html
 
Azt gondolom, hogy igazad van, de azért gonoszkodom kicsit....

A Gripennek jobb az aerodinamikia kialakítása és a számítógép is segít. Könnyebben irányítható még kis sebességen is, fel- leszálláskor. A MiG-17-nél minden a pilótán múlt.

A Gripenre MiG-29 tapasztalattal ültek át az első csoport tagjai.

Itthon a Gripennel sem vitték túlzásba földközeli repülések gyakorlását. Csak nagyobb magasságban repülnek gyorsabban a Gripenek, mint a MiG-17.

1956 után a légierőben tisztogatás volt.


http://reptar.hu/repulogepeink/mig-17pf-sugarhajtomuves-vadaszrepulogep.html
Azt gondolom, hogy igazad van, de azért gonoszkodom kicsit....

A Gripennek jobb az aerodinamikia kialakítása és a számítógép is segít. Könnyebben irányítható még kis sebességen is, fel- leszálláskor. A MiG-17-nél minden a pilótán múlt.

A Gripenre MiG-29 tapasztalattal ültek át az első csoport tagjai.

Itthon a Gripennel sem vitték túlzásba földközeli repülések gyakorlását. Csak nagyobb magasságban repülnek gyorsabban a Gripenek, mint a MiG-17.

1956 után a légierőben tisztogatás volt.


http://reptar.hu/repulogepeink/mig-17pf-sugarhajtomuves-vadaszrepulogep.html
Ha csak a magyar Griffekben gondolkodsz akkor igazad is lehet, a Gripen viszont nemcsak magyar gép, sőt, mintha a svédeknél kicsit több lenne belőle, és másra is használják nemcsak vadászként.
 
Ha csak a magyar Griffekben gondolkodsz akkor igazad is lehet, a Gripen viszont nemcsak magyar gép, sőt, mintha a svédeknél kicsit több lenne belőle, és másra is használják nemcsak vadászként.

Molni táblázata a Magyarországon rendszresített gépekre vonatkozott, ezért én is csak a magyar Gripenekre gondoltam.
 
"A Magyar Televízió Őrjárat című műsorának MIG-29-es pilóták élete epizódjában a Kecskeméti Repülőbázisról és a MIG-29-es pilótákról készült dokumentumfilm. A felvétel 2002-ben készült."

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.