Meg is látszott az eredményen. 10 év alatt ki kellett vonni őket. A Gripenből pedig 14-ből 14 repül.
10 éva alatt vonták ki? 17 évig volt MiG-29 és már 95-ben megkezdődött az kannibalizáció, ami folytatódott is a végéig, mikor már csak négy repülhető (bevethető...? nem vagyok ebben biztos) példány maradt. Ha tisztán filozófiai oldalról nézzük, akkor a 17 évből lényegében 16 év kannibalizációval és flotta-önfelemésztéssel telt.
Amúgy a MiG-29-esek egyfeladatossága csak nálunk volt szlogen, mert mi már 96-tól "NATO-interoperábilis, multifunkciós" nyugati gépet akartunk, ahol is jó kontrasztként mutogattunk a gyéren javadalmazott hazai 29-esekre. Csak ugye két évvel a kivonást követően a Magyar Közlönyben lehetett olvasni az isaszegi inkurrenciaraktárban letárolt készletekről, mint megesemmisítésre kiírt készletről és abból bizony egy egészen más kép rajzolódik ki.
Lengyelországban összesen talán háromszor voltak kinn a 29-eseink és csak az utolsó, sajnos indokolatlanul nagy politikai vihart kavart kirepülésnél lőttek a géphez ténylegesen rendszeresített R-73-assal úgy, hogy a gép fő fegyvere, az R-27-es ekkorra már nem volt használatban (de papíron, rendszerben még igen). Az ezt megelőző két lövészeten a MiG-21bisz és MiG-23-asok készleteiből (a Szuhojokon is volt, de csak a 21-es keretből, alkalmi jelleggel) megmaradt R-60-asokkal lőttek. Az R-60-as nálunk nem volt a 29-esekhez készletezve és senkinek se volt rá érkezése, hogy legalább átmozgassák őket Kecskemétre, kiegészítő fegyverként. Helyette a pápai bezárást követően Isaszegen tárolták le a megmaradt készletet. Majd annak űrügyén, hogy nincs elég rakéta, nem szerveztek lövészeteket. A lövészetek költségvetése egyfelől kerozin és normál útvonalrepülések rezsijéből, illetve a felkészülési szakasz rezsijéből áll össze. Ezeket érdemes lett volna összevetni például a légibemutatózásra elfüstölt rezsivel...
Szóval 2012-ben aztán kiderült, hogy mennyi az annyi és hát R-60-asból olyan mennyiség várt megsemmisítésre Isaszegen inaktív készletként, hogy abból 2000-2010 között akár minden évben mehetett volna a teljes állomány lőni. R-27-esre se volt megoldás, mert az csak az oroszoknál lett volna lehetséges, a lengyeleknél nem.
Persze a HM-ben soha, senki se járt utána, hogy a bolgárok milyen lelkesen eregetik az R-27-eseket a saját cél-drónjaikra. De nem, mi megkérdeztük a lengyeleket és náluk nem lehetett...
Aztán érdemes megnézni a további eszközállományt. MiG-29-esek 17 év alatt összesen csak egyszer bombáztak, PTAB-50-es 50 kilós gyakorlóbombákkal, 1994-ben nagyivánon a volt szovjet (alkalmanként magyar) lőtéren, ahol amúgy gépágyús lövészet volt. Mert alapvetően B-20-as blokkokkal és gépágyúval dolgoztak Hajmáskéren, mondván, ott bombázni nem lehet. Okés, ott bombázni nem lehet, mi hát a megoldás? Ha bombázni nem lehet, akkor ne is legyen bombakészlet a 29-esekhez, még akkor se, ha eredendően volt bombakészlet a 21-esekhez Kecskeméten. Semmi gond, mert az átvándorolt Pápára a 21-esekkel együtt 1995 nyarán.
Minek a 29-eshez bomba? mert több a semminél. Hajító bombázást ez is tudott, mint a Szuhoj, amivel amúgy dolgoztak Hajmáskéren és 4 km-nél nagyobb távolságból hajítottak magyarok célba bombával. Namost a 29-eseink ehhez hasonló üzemmóddal is rendelkeztek. Nem egy JDAM, de az NIR+gépágyú felállásnál több. És ugye az 1997-es Szuhoj kivonást követően maradt még KMGU konténer, többzáras bombatartó, Sz-24 (érdekesség, számomra máig ismeretlen okból, de az Sz-25 nem volt soha rendszerben a 29-esekhez), gyújtóbombák, 250-es és 500-as bombakazetták, miegyéb. Csak a H-23/H-25/H-29 nem ment volna fel átalakítás nélkül. De ezekből az utóbbira volt kidolgozott projektje az orosznak. Továbbmegyek, lett volna akár az izraelieknek is...